A Hon, 1870. március (8. évfolyam, 48-73. szám)

1870-03-01 / 48. szám

elő eset, mely a kormány beavatkozásának utat nyitott volna. Hodossy József e fölvilágosítás után, indít­ványozza : mondassák a czimben a brassói „ro­mán“ gymnasium részére. Eers5®nc55ey László e segélyt csak ideigle­nesen kívánja megadatni. Ghyczy Kálmán nem tud azon eszmévé megbánatkozni, hogy idegen kormánynak joga legyen országunkban egyes iskolát segélyezni. Nem akar e kényes kérdés iránt vitát tá­masztani, csak azon óhajtását, fejezi ki, hogy a gimnáziumok szervezéséről szóló­­javaslatában legyen figyelemmel arra a miniszter, hogy idegen kormány segélyére egyáltalában ne legyen szükség. Babeschi Vincze pártolja Hodossn módosí­tását. Hyáry Pál mind a külsegélyezést, mind a kormány befolyását a tanárok kinevezésére oly fontos kérdéseknek tartja, melyek iránt mel­lékesen határozni nem lehet, és azokat ez alkalomra mellőzve, kéri a házat szavazza meg az összeget, de nem a rendes költségek közt, hanem helyezze át a rendkívüliekbe, hogy így a jövőre ne vonathassák ebből semmi követ­kezés. A ház mind Hodossn, mind Nyáry indítványát el­fogadj­a. Borlea Zsigmond indítványozza, hogy a brádi zarándmegyei román gimnázium részére vetessék fel szintén 4000 főt, s pedig a rendkí­vüli szükségletbe. A ház a pénzügyi bizottsághoz utasítja. Következett a reál tanodákra előirány­zott összeg. Kautz előadó olvassa a pénzügyi bizott­ság véleményét, mely szerint az előirányzattól eltérőleg a budai főreáltanodára vonatkozó té­tel 16,785 írtról 22,110 írtra emeltetnék. Tisza Kálmán a miniszternek figyelmébe ajánlja a reáltanodákat, mint nagyfontosságú tényezőt az ipar terén. Óhajtja, hogy a miniszter ezekre vonatkozólag oly­­javaslatot terjeszszen elő, mely által iparosaink méltányos kívánalmai kielégítessenek. (Helyeslés.) Eötvös J. dr. miniszter kijelenti, hogy nem csak a reáltanodákról gondoskodott, hanem kü­lön felállítandó ipariskolákról is, úgy hogy pl. a felsőbb ipariskolák összeköthetők legyenek az alsóbb reáliskolákkal. Ezen ipariskolákra nézve külön tanítási rendszert is fog előterjeszteni. Salamon Lajos tekintve, hogy a budai és a kassai főreáltanodák a 1868. és 69-ki költség­vetésben nem szerepelnek, mert a tanulmányi alapból lettek fentartva, hat­ javaslatot ad be, melyben a kért összegek megszavazását függő­­ben­ kéri tartatni mindaddig, mig a miniszter a tanulmányi alap bevételeinek és kiadásainak előirányzatát megvizsgálás és jóváhagyás végett be nem mutatta. (Helyeslés.) Paczolay János ebben megújítását látja Ghyczy K. sokat vitatott hat. javaslatának, mely Hoffmann indítványának elfogadásával mellőztetett. Nem tartja­m czélszerűnek azt ismét tárgyalás alá vétetni. (Helyeslés jobbról. Ellen­mondás balról.) Ghyozy Kálmán alaposnak tartja Salamon indítványát, mert elegendő indokolás nélkül az állam terhére vállalni oly költségeket, melyeket eddig nem viselt, nem lehet. Nem az a kérdés, hogy e két főreáltanoda fentartasék-e, mert azok­nak a lehető legtökéletesebb állapotban fen kell tartatniok; csak az a kérdés, hogy honnan fedeztessék költségük ? Ha van indok az eddigi gyakorlat megváltoztatására, nincs semmi ellen­vetése. A minister azt mondja irományaiban, hogy a jogakadémiák és kir. gymnáziumokban tett reformok következtében a tanulmány alapban 177,000 frtnyi hiány mutatkozik, s így ez alap­ból e két főreáltanoda nem tartható fen. Ha a miniszer ez alap bevételei és kiadásairól tet­szése szerint redelkezhetik, igazsága van. De ha — mint ezt a múlt alkalommal elismerte — a miniszer az országgyűlés irányában felelő­séggel tartozik, akkor szükséges, hogy világosí­­tassék fel azon feltűnő körülmény, hogy mikép történhetett, miszerint azon tanulmányi alapban, melynek zárszámadása 68-ban 55 ezer frt pénz­maradványnyal és 23 ezer frt valóságos érték­­gyarapodással fejeztetett be,­­ a közvetlen utána következett évben 167 ezer frtnyi hiány támadhatott. Szükséges tovább, hogy az ország­­gyűlés arra nézve tájékoztassék, hogy melyek azon reformok, melyek a tanulmányi alapban ily nagy hiányt okoztak, mik a tanulmányi alap valóságos bevételei és mik annak szükséges kia­dásai, mert csak e kettőnek combinatiójából tűnhet azután ki, hogy váljon szükséges-e az eddigi gyakorlatot megváltoztatni, és a kérdéses főreáltanodákat közvetlenül az ország pénztárá­nak te­rére átveni, vagy pedig meg lehet-e ma­radni azon eddigi gyakorlat mellett, hogy tartas­sanak ezen főreáltanodák továbbá és tanulmá­nyi alap költségén ? Pártolja ez indítványt. Eötvös J. dr. minister a pénzügyi biz. előtt kész felvilágosítást adni a tanulmányi alap hiá­nya iránt. Salamon L. és Cshyczy K. e szerint e felvi­lágosításig a szóban levő tételeket függőben kí­vánják hagyatni. Zichy N. gr. Szlávy József ezt ellenzik, míg Tissa K. és Simonyi Ernő a függőben tartás szükségét védik. A ház többsége azonnal kí­ván tárgyalásába fogni és mindkettőre fölvett összeget a pénzügyi bizottság véleménye alapján elfogadja. A pozsonyi főreáltanodára 4000 ft, — a lőcsei reáltanodára 5.527 ft, — a nagy­szebeni főreáltanoda segélyezésére 5000 ft sza­vazatik meg. Ez utóbbi tétel Vára­dy Gábor indítványára a rendkívüli szükségletbe helyeztetik át. , Wächter Frigyes indítványt kívánt tenni egy Brassóban felállítandó főreáltanodára, de a minister által tett nyilatkozat folytán attól eláll és bevárja az ígért­­javaslatot. A körmöczi alreáltanodára megszavaz­ta­tik 6285 ft. Olvastatik a g­y­e­r­g­y­ó­s­z.­m­i­k­l­ó­s­i alreáltanodára előirányzott 2.710 forintnyi összeg. Benedek Gyula az e tanodánál alkalma­zott tanárok fizetését 750, 650 és 300 ftról egyen­­lőleg a többi alreáltanárok fizetésével 840 ftban kívánná megállapittatni. Berzenczey L. tiszteli becsüli a francisca­­nusokat, elhiszi, hogy jól hirdetik az evangéliu­mot, de nem hiszi képeseknek arra, hogy a re­áltanodában jól tanítsanak. Óhajtja, hogy ezek kezéből kivétessék és a tanoda mint főreáltanoda Maros-Vásárhelyre áthelyeztessék. Eötvös J. dr. minister kijelenti, hogy Erdély­ben úgyis több reáltanodát szándékozik felállíta­ni és hogy ez iránt több erdélyi törvényhatóság­gal és egyesekkel már tárgyalások folynak. A ház Benedeki indítványát a­­javaslat tárgya­lásának idejére halasztja és az összeget elfo­gadja. A n­a­g­y­k­állói reáltanodára 3.779 frt — A központi minta tanító képezdére Budán 7510 ft, — az ezzel kapcsolatos elemi minta iskolára 5700 frt, mindkét intézet fel­szerelésére 3500 ft szavaztatik meg. Más tanítóképezdékre föl van vé­ve 182.250 frt. Hodossy József kívánja, hogy a miniszter a praeparandiák felállításában a nemzetiségi tör­vény 47-dik §. értelmében járjon el. Szatmáry Károly itt csak öt képezde költ­ségét látja fölvéve, holott a miniszter múltkor 8-ról szólt. Tévedés-e ez ? Továbbá kérdi, mely helyeken fognak e képezdék felállíttatni, és har­madszor szándékozik-e a központi kisdedóvó ké­­pezdét országossá átalakíttatni ? Eötvös J. miniszter eddig azon eljárást kö­vette, hogy egyes helyeken, a­hol ajánlat léte­tett, az illető intézetet bizonyos feltételek mel­lett országossá tette állami segélyezéssel. Ilyen intézetek vannak Csurgón, Patakon, Losonczon, és kilátása van még több helyre is. Ennélfogva képes több képezdét felállítani ke­vesebb költséggel az országnak nagy hasznára. A tisztán országos költségen alakulók tetemesen többe fognak kerülni. A­mi a kisdedóvóké­­pezdét illeti, azt hiszi, hogy a kisdedóvást bi­zonyos fokig minden képezdében kell tanítani. Ha a ház a kisdedóvodákra törvényt fog alkot­ni, hozhat törvényt a kisdedóvó képezdére is. Irányi D. szeretné, ha a miniszter Hodosiu­­nak is válaszolna. Eötvös J. minister kijelenti, hogy a tör­vény rendeletének eleget fog tenni. Már­is van munkában egy magyar-román képezde fel­állítása. Ezzel az ülés eloszlik. A római zsinatról. A „de pontifice“ schema is közkézen forog már. Ebben a pápai hatalom a legmagasabb mér­tékben van kifejtve. A főbb elvek a következők: Először: A pápának legfőbb és közvetlen uralma és bírói hatalma van, nem csak az egyház felett általában, hanem az egyes keresztyének fe­lett is. Minden keresztelt egyén egyenesen és közvetlenül alá van rendelve a pápának, rende­leteinek, külön szabályainak és büntetőhatalmá­­nak. A ki nem hiszi ezt , anathema alá esik. Másodszor: Az egyház oly magasan áll az állam felett, mint a menybeli üdvösség a földi élet haszna és javai felett. Harmad­szor: Ezért minden ember az egyház hasznát mindig az állam java fölibe kell, hogy becsülje. Negyedszer: Az egyház fő magisteriuma, tehát a pápa, vagy magára vagy a zsinattal együtt, kell hogy a felett határozzon, hogy a fe­jedelmeknek és kormányzóknak mit kell tenniök és megengedniük a polgári társadalomra és köz­ügyekre nézve. Ötödször: Minthogy a pápát nemcsak a legfőbb tanítói, hanem a leg­főbb büntető és kényszerjog is illeti, így ö­ttél nemcsak mint tanító a felett, a­mi az államnak és népeknek szabad vagy nem szabad, hanem mindenkit, legyen bár monarcha vagy minisz­ter, vagy egy­szerű polgár, büntetéssel kénysze­ríthet, hogy engedelmeskedjék azon határozata­inak : mi szabad vagy nem szabad politikailag. Hatodszor. Bár­hol valamely egyházi törvény, államtörvénynyel ellenmondásban áll, akkor az utóbbinak engedni kell és átok alá esik, a­ki azt állítja, hogy polgári törvé­nyek szerint szabad az, a­mit egy egyházi tör­vény tilt. A pápai mindenhatóságot a maga középkori alakjában visszaállító e­schemat még kiegészíti az, hogy azon interdictum, mely egész népeket megfoszt az isteni szolgálattól és szentségek­től, a maga egész fényében vissza, állíttatik, és a pápák azon joga is, hogy eskü alól feloldhatnak, hangsúlyoztatik. Február 14-én fordult elő a csalhatatlanság először; a belley-i püspök a generalis congrega­­tióban indítványozá, hogy a zsinat gyorsan mondja ki ez új dogmát és azután menjen haza, mert úgy is csak azért hivattak Rómába, hogy e dogmát kimondják. Az is érdekes hogy a nemzetiségek mily arányban vannak a zsinaton képviselve: az északnémetország catholicusok közzül 1810,000- en bírnak a zsinaton egy szavazattal, holott az egyházállamok lakóiból már 12000 lé­­ek bír egy szavazattal. Tehát egy egyházálla­mi olasznak több súlya van, mint 60 németnek. A zsinat 512 csalhatatlanság hive 73.011,000 lelket képvisel, a csalhatatlanság 94 ellene 46.278,000 katholikust. A csalhatatlanság hí­veinek egy szavazatra esik: 142,570 lélek, ell­­­eneinek 492,320 lélek. Külföldi hirek. — A madridi munkások a Cor­­teshez a következő feliratot intézék : „A legna­gyobb tisztelettel adják elő alulírottak, a mi kö­vetkezik a munkás­osztály nevében . Tekintetbe véve, hogy a munka a mi egyetlen örökségünk és hogy több, mint 40,000 munkás és ugyan­­anynyi család van, kik éhségtől halnak meg munkahiány miatt; kérik az alkotmányozó corteseket, hogy oldja meg a társadalmi kérdést mindazon gonddal, melyet a helyzet követel és tegye meg mindazon intézkedéseket, melyeket szükségeseknek tart, hogy a munka gyermekeit a bizonyos haláltól megszabadítsa és hogy a lázát komoly összeütközésektől kímélje meg. E felirat febr. 21-én van keltezve és a munkás­csoportok főbb vezéreitől aláírva.­­ Ollivier a főügyészekhez egy lev­­­et intézett, melyben előadja,hogy a békebirák­nak minden három hónapban ressortjukról elő­terjesztést kell ugyan, hogy tegyenek a főügyé­szekhez mint hierarchicus fejükhez, de ez nem­­kell hogy politikai rendőrséggé váljék. Hasonló­an a békebirákat közigazgatási és katonai ható­­ság állásukról el nem mozdíthatja, hanem csak a birósági főnökük. — „A Haute cour de justi­ce“ tagjait a departementokban már elkezdették kisorsolni. — Angliában vasárnap is szabad esz a kereskedés. Az erről szóló törvényjavas­at most van a felsőháznál és remélhetőleg ke­resztül is megy. — A madridi bérez­eget 6 sze­mély kisérő, köztük Chlumetz gróf, a k­i alatt egy osztrák főhercze­­get gyanitnak. E személyek Modena herczeggel és két kísérőjével: Lievennel és Rhevanhu­llerrel a Hotel de Lyonban rendez­­vonjza összejöttek volt. Ugyanott megjelent a Rhone departement praefectje, hogy a soldi­­sant Marquis d'Alcantara identitásáról győződ­jék meg. A praefect látogatása után Modena herczeg Marseillebe utazott, hogy onnan Olasz­országba menjen. Don Carlos kíséretével Genfbe ment. A határon feltartóztatott, pad­gyászában töltvényeket és uniformist találtak. A carlisták felkelésüket márcziusra halaszták.­­ A Mordaunt-féle válóper foglal­koztatja most az egész európai sajtót, me­lyet Sir Charles Mordaunt, az angol alsóház egykori tagja indított neje ellen háromszoros házasságtörés miatt. A botrányos per napról­­napra jobban érdekli a londoni előkelő világot, mert három tekintélyes név van a nővel volt viszonya miatt a perbe vonva: viscount Cole, sir Johnstone és a walesi herczeg. Legérdekesebb a vádló férj panasza, ki elő­adta, hogy nejével mindig a legjobb viszonyban élt, s megengedte neki, hogy előbbi ismeretsé­geit a házasság után is folytassa. Ez ismerősök közt volt a fentnevezett három férfi is. Ezek kö­zül csak a walesi herczeget nem látta szívesen házában, mert felőle nem sok jót hallott. 1868. júniusban négy hétre elutazott, s visszajövete­­lénél neje tudatta vele, hogy reményben van. Novemberben együtt voltak Waltonban, hol Johnstone hosszabb ideig lakott náluk, mint vendég; ez a férjnek épen nem tetszett, mert tudta Johnstoneról, hogy oly elévült bajban szenved, mely az atyáról okvetlenül a gyerme­kekre is átszáll. Ezt nejének is megmondta. Kevéssel ezután — fejezé be vádját a férj — nem Londonba rándult, hogy dr. P­r­­­e­e t­­­e­y (Anglia egyik leghírnevesebb nőorvosa) tanácsát kérje ki. Miért ? azt nem mondá meg nekem pontosan, és csak később tudom meg, hogy Londonban együtt volt Johnston­eval. Még mindig nem volt gyanúm hűsége ellen. Waltonban aztán nem, a rendes idő előtt egy hónappal, egy beteges és félig vak leánygyer­meket szült. Az orvosok örökölt bajnak nyil­­váníták e betegséget, de én sohasem voltam beteg. A gyermeket csak harmadnapra láttam születése után. Nem ekkor így szólt hozzám : „Károly­­ én megcsaltalak. Te nem vagy atyja e gyermeknek.“ Én egy szót sem válaszoltam erre, mert szavait beteges képzelem szülemé­nyének tartom. Csak néhány nappal később, midőn önvádját zokogás között harmadszor ismétlé, lettem nyugtalan, kérdve őt, mit jelent­senek szavai. „Megcsaltalak téged! — viszont a nagy izgatottságban — e gyermeknek nem te, hanem lord Cole az atyja.“ És midőn tovább kérdezem, megvallá, hogy ezzel, valamint Sir Johnstoneval, a walesi herczeg­­gel és még másokkal is gyakran vétkezett fé­nyes nappal.... Ez időtől kezdve nem éltem többé nemmel, habár ismételve kért erre. Időközben átkutat­tam íróasztalát, hol több levelet találtam a walesi herczegtől nőmhöz intézve. E leveleket az angol lapok mind közölték is, de azokban nincs szó egyébről, mint vadászat, lovaglásról sat. Lady Mordaunt védője azt akarta bebizonyí­­tani, hogy védencse őrjöngő állapotban volt, mi­dőn a vallomást tette, de az orvosok véleménye megc­áfolta ez állítást, s ennélfogva febr. 23-án a tanúvallomáshoz fogtak. A tanuk közt legnagyobb érdekkel várta a közönség a walesi herczeg vallomásait, ki saját kívánságára idéztetett. Bevallotta, hogy a vádlott nőt ismerte, gyakran volt vele, de a vádló ügy­védének azon kérdésére, váljon nem volt-e vi­szonya vele, határozott és erős hangon nemmel felelt.­­ A következő tanú, Johnstone szintén tagadott minden házasságtörést, noha megval­lotta, hogy igen gyakran volt lady Mordaunttal egyedül, anélkül hogy e látogatásairól a férjnek tudomása lett volna. Febr. 24-én mondta végbeszédét vádló ügyé­sze, s így a per eldöntése már nem sokáig várat­hat magára. — Annál kiváncsiabban várjuk a végeredményt, mivel egy szombatról, f. hó 26-ról kelt távsürgöny az előbbi hírekkel ellen­tétesen azt állítja, hogy a jury kijelentette, miszerint lady Mordaunt április óta csakugyan őrült volna. Különfélék. — A k­i­r­á­l­y ő felsége mai napon 42 egyént fogadott kihalgatáson. — Hoffmann Pál képviselőnek , az egyetemi ifjúság által adandó fáklyásmenet a szünidő miatt hétfőről elmaradván, a következő hét valamelyik napján fog megtartatni. — A rendezőség ígéri hogy a határidőt közhírré fog­ja tenni. — Budavárosa ismét 71 munkaképtelen szegényt segélyezett 3—3 fttal. — Katonai hírek. Köszegben a sorozás útján a sorhadba 24 a honvédseregbe 2 egyén soroztatott; Felsőbányán a sorhadba 21, a hon­védséghez 22 és Szathmár-Németiben a sorhad­hoz 23, a honvédséghez 30. A honvédség főpa­rancsnokságának napi parancsa folytán már­­czius 4-dikén egy katonai bizottmány fog összeülni a honvédség felülvizsgálati szabá­lyainak végleges megállapítása végett. A bizottság tagjai lesznek többek közt Czillich, Horváth ezredesek és a főkereteg szárnysegéde, K. Henneberg alezredes is. Egészségügyi szem­pontból valamennyi laktanyában zuhanyokat fognak felállítani. — Az országos tébolydában rendezett bálon, mely, mint irtuk igen jól sikerült, 75 el­mebeteg vett részt, és pedig 35 nő és 40 férfi. W. A Corvin Mátyás czimü szabad­­kőmives társulat megalakulását a belügyminisz­térium megengedte. — Az első nemzetgazdászati ban­­qnetet Horn E. megnyitó beszéde és a hazai borászati érdekek folyt eszmedús vitatkozás tette nevezetessé. A berlini nemzetgazdák a Prince Smith elnöklete alatt febr. hó 27-én tar­tott ünnepélyen megéljenezték és a nemzetgaz­dasági tudomány közös előbbre vitelére hívták fel a magyarországi közgazdákat, miről a N. fr. Lloyd szerkesztője táviratilag értesült. — Unger gráczi tanár meggyilkol­tatásáról megdöbbentő hírt jelentenek Grácz­­ból. Saját fia ölte volna meg a tudós tanárt. Mindjárt meggyilkoltatása idején ő reá esett a gyanú, de mégsem hihetők, hogy képes lenne apagyilkosságra. A gyam­okok azonban legú­jabban kiáltóan reá bizonyítanak.­­ A vár­osatyákon a mai gazdasági bizottmány­­ülésben nagyon észrevehető volt a Katzenjammer egy tárgy felett; valamelyik úté­pítés tárgyában két óra hosszat mórikáltak, mig végre azt határozták, hogy jövőre határoz­nak, — t. i. majd a böjtben, mikor kevesebb dol­ga lesz mind fejnek, mind lábnak, s a debardeu­­rek nem confundálják az embert. — Népszámlálás. Temesmegyében 152,227 férfi és 151,705 nő lakos van. Nagyobb helyek benne Temesvár 32,754, Versecz 21,457, Lippa 6841, Uj-Arad 5094, Gyarmatba 5138, Csákova 4593, Mekala 4621, Vinga 4677, Ré­­kas 3705, Hidegkút 3061, Buziás 2605, Detta 2834, Tormák 2604 lakossal. — Ráth Mór egy nyilatkozatot küldött be a P. Lloydhoz, melyben helyreigazítja azon ál­lítást,mintha a cultusminister tankönyvmonopóli­­umot alapított volna, s megjegyzi, hogy épen K. Eötvös volt az, a­ki a budai egyetemi nyom­da monopóliumát megszüntette. Közöljük e meg­jegyzést, mivel a P. Ll. czikkét is közöltük ki­­vonatilag; egyébiránt a tankönyv-monopólium csak igen mellékes pontját képezte ama hosz­­szú vádsorozatnak, melyet csak a cultusminisz­­térium erélyes és határozott működése és tevé­kenysége volna képes megc­áfolni. — F­o r­g­á­c­h grófnő a múlt napokban egy vidéki lakodalomról az éjszaki vasúton Pestre érkezvén, nemsokára észrevette, hogy úti bő­röndjéből 36,000 frt értékű ékszer és 6000 frt készpénze hiányzanak. Szerencsére sikerült a tetteseket, az éjsza­vaspálya egy felügyelőjét és egy raktárnokát csakhamar kinyomozni. Az ék­szerek is megkerültek, noha egy részük egy szomszéd szántóföldben volt már elásva. — A „Természettudományi Köz­löny“ 12-ik füzete — a nyomdai zavarok miatt — rendes időre, márczius 1-én nem jelenhetvén meg : április 1-én hat ívből álló kettős fü­zet fog megjelenni. — A nagybányai takarékpénztár múlt évi forgalma 25 326 frtra ment. Vagyoni állás 88,537 frt.­­ A miskolczi első kiházasitó egylet m. évi bevétele beiratási dijakból 386, illetékekből 193, utánfizetésekből 6643, kama­tokból 143, könyvecskék árából 38, különös 7, összesen 7412 frtot tett. Kiadása volt: kötvé­nyekben 4179, hitelintézetbe téve 1600, költsé­gek 153, különös 172 frt, összesen 6105 frt 78 kr. Vagyona tőkésítve 5779 frt, pénztári ma­radvány 1306, összesen 7086 frt 13 kr.­­ A zombori takarék­pénztár 1869 évi forgalma 1­315,704 frt. Mérleg kimu­tatásának főösszege 743,263 frt. Jövedelmi ki­mutatása 50,068 frt, évi tiszta jövedelme 7500 forint. — Pozsonyban jelenleg egy vak férfi szerepel, mint rendkívüli bámulást gerjesztő fej­számoló. Két végtelen hosszú, (60—80 jegyű) számot egyszeri elmondás után fejében össze­adva, azonnal elmondja az összeget, még pedig mindig helyesen, még a papiroson utána számo­lók hibái által sem zavartatva magát. A­mi még feltűnőbb, hogy e számokat hónapokig sem fe­lejti el. Neve Chybiorz, sziléziai születést­, és e rendkívüli számoló tehetsége annál feltűnőbb, hogy születése óta világtalan, és csak 31 éves korában kezdett számolni, most pedig oktatást is ad a számolásnak különféle egyszerűsítő módjában, mik mind elősegítik a könnyű fej­számolást. — Chybiorz Pozsonyból Pestre is le­­rándul, s itt is tart néhány előadást. — W. — A városi hatóság kérdést intézvén a budapesti kerületi espereshez a nor­manapok iránt; ez utóbbi azt válaszolta, hogy a normanapokról különösen rendelkező törvény­­ tudtával nem létezik ugyan, hanem ünnep-, vasár- és szünnapokról szólnak a törvények is. Lesz a tanácsnak is tudomása arról, hogy eddig a keresztény vallásnak úgynevezett sátoros ün­nepei nemcsak egyházi, de polgári rendeletek folytán is tiszteletben tartottak. A­mi pedig a díjak kivetését illeti, kijelenti, hogy díjak sen­kitől sem követeltetnek, s az illető kérelmezők csak saját jószántukból szoktak bizonyos össze­geket jótékony czélra felajánlani. Az esperes úr e nyilatkozatára még visszatérünk, ha időnk és terünk engedi. — Bicska és kanál, mint feltűnő szerszám. Az éjjel mintegy 6 óra tájban a pesti srő­­tszék levéltárának ablakából az őr egy egyént látott kiszállni, kit feltartóztatva, az ma­gát a börtönész fiának adta ki. Az őr azonban nem bocsátotta szabadon, és kitűnt, hogy ő fo­goly, egy társával a levéltárnál a börtönből fel­szolgáló falon áttört, és ott a letétként őrzött ruhaneműek közül maguknak egyetmást kivá­logatva meg akartak szökni. Az áttörést egy kis bicskával és evőkanállal ma reggeli 1 3 óra­kor kezdték meg, és 5 órakor már fenn voltak, mert a börtön falát csak élükre állított téglák képezik. A szökés tárgyában a fegyelmi és a tettesek által megkísértett lopás miatti fenyítő­­vizsgálat megtételére Csukási Károly t. ügyész küldetett ki, ki azt még délelőtt befejezé s a törvényszék már délután ez ügyben ítéletet volt hozandó, egyszersmind jelentést teendő a tanácsnak, hogy a jelenlegi helyiség ezéljának meg nem felel.­­ A buda­pesti bútorkézműzet választmánya elé Spira Konst, a vállalat meg­mentésére egy tervezetet nyújtott be, mely kö­vetkező főbb tételeket tartalmazza: Adassék a vállalat egy consortiumnak bérbe mintegy 100—150,000 ftért; a 2300 négyszög­ölnyi üres telek eladandó mintegy 60,000 ftért. A telek­árból törlesztessék az állami jelzálog adósság, a fennmaradó 90,000 ft. pedig 291,2 évi 7 száza­lékos törlesztési kölcsönre convertálandó. Ily módon miután a vállalat passivumai 120,000 ftot tesznek és ez 81,516 ft erejéig fedezve van tehát csak 38,484 ft fedezendő, az egész 323,263 ft értékű vállalatot fenn lehetne tartani, és mi­után ez ideig csak 1200 db 200 ftos részvény van kibocsátva 240,000 ft értékben, nehány év múlva a részvénytőke sértetlenül helyre volna állítva s a vállalat is jövedelmezővé tétetnék. —­ Azuj sorsjegy kölcsönről azon hirt hallani, hogy az tulajdonképen nem leend állami, hanem állami és fővárosi kölcsön. — A kalocsai takarékpénztár ren­des évi közgyűlése 1870. évi március 17-kén reg­geli 9 órakor lesz Kalocsán a Casino-egylet ter­mében.­­ A kassaoderbergi vasút tegnap tartott rendkivüli közgyűlésén uj igaz­­­gatósági tanács választatott. Tagjai: Bocskya Ignácz, Busbach Péter, Deutsch Bernhard, Falk Miksa, Földváry Miklós, Forgách Miklós, Justh József, Kalchberg József, Loisch Ede, Trefort Ágost, Vay Miklós, Weissel József. — A déli vasúttársaság remon­­strált a magy. kormány azon nyilatkozata el­lenében, mely szerint az,1866-ban kötött állami szerződés Magyarországra nézve kötelezőnek nem tekinthető. A társulat e szerződés jogerejét azzal indokolja, hogy miután az még a magy kormány megalakulása előtt köttetett, s ő isge ál­­tal szentesítve tett, szükségkép Magyarországo­­kat jelezi. "­­ Nemzeti színház. Márt. 1-jén : „Lammer­­moori Lucia.“ Opera 3 felv. A „HÜN“ maghtársurgolyel. BÉCS, febr. 23. Több vidéki lapnak levelezé­seivel szemben, melyek Beust grófnak a lajthán­­inneni minisztériumhoz való viszonyát a leggyű­­­löletesebb és teljesen alaptalan fejtegetések tár­gyává teszik, — a mai „Wiener Abendpost“ kénytelenítve látja magát mindazon koholmá­nyokat, melyek a közvélemény meg­hamisítására czéloznak rágalmaknak bélyegezni, és ezen ha­tározott nyilatkozatot a netán még felmerülendő efféle hírekre is ezen irányban kiterjeszteni. MADRID, febr. 28. A­zortesülésben Castelar interpellate jelentett be a külpolitikára vonat­kozólag. BERLIN, f­br. 28. Az éjszak-németséggyűlés ma a halálbüntetés eltörlése feletti vitákat foly­­tat­. A szövetségi biztos védelmezi a halálbünte­tés fentartását. KARLSRUHE, febr. 28. A „Karlruher Ztg.“ így nyilatkozta : A badeni kormánynak semmi köze a Lasker-féle indítványhoz, a kormány azokban Bismarcknek ismételt nyilatkozatai ál­tal csak elörbiztetik azon reményében hogy Né­metországnak jelenlegi részleges egyetértése egyetértése nem végleges valami. , BÉCS, febr. 28. (Előbörze.) Hiteltv. 275,90. Éjsz. vasut 2130.75. Alkmvasut —. 1860-ki sorsj. —1864-ki sorsj. 96,90. Napoleon d’or 9.93.—. Adómentes kölcsön —.—. Lombardi vasut 243.—. Magyar hitelrész?. 95.—. Fr. Jó­zsef v. —.—. Pécsi V.—. Franco-Hungarian —.—.Alföldi v. —. Zálogkötes. —.—.Tram­way 158.—. Anglo Austrian 349.—. Galícziai-. vasút 236.50.. Franco 124. 12. Népbank _—.— Bécsi bank —.—. Építés, bank —.—. Észak­keleti —. FRANKOFRT, febr. 28. Váltóárfolyam 95.% 1859-ki E. metaliques —.— Uj ezüst kölcsön —. Nemzeti kölcsön—.—. Régi metaliques —. Uj adómentes —Amerikai 1882-ig 94. Ys. Osztr. hitelrészvény 256.%. Osztr. államvasut 360.—. 1854. sorsj. —1860-ki 78.%. 1864-ki. IIo.72. F. József vasút-----. Osztr. bankrészv. 797. Lombardi vasút 232.%. Galicziai 226.— Járadék—.— Ezüst járadék —.—. Erzsébet pá­lya —. — PARIS, február 28. (Zárlat.) 3% járadék 74.—. 4'A7o járadék —.—. Olasz járadék 55.95. Államvasut 765. Credit mobilier 203.—. Lombardok 495. Ausztr. napra 332.— Consolok 9272- Amerikai 101.25 Magyar keleti vasút 313. Magy. kölcsön —.— Ausztr. éjszak-nyugot. vasút. —. Üzlet. Pest, febr. 28. Gabnaüzletünk csendes, a hangulat búzára nézve kedvező, a súlyos búza 5 krral feljebb ment, a csekély kínálat miatt igen jelentéktelen volt a forgalom. Más szemes élet­ben nem történt jelentékeny változás. Eladások. Búza: 600 vm. 88 ftos 5 frt 30 kr. 1000 vm. 87% ft 5 frt 30 kr, 350 vm. 877. év 600 vm. 88 fnt 5 frt 277a kr, 1000 vm. 87 font 5 frt 35 kr, 600 vm 5 frt 30, 800 vm. 5 frt 27% kr, 1000 és 600 vm. 5 ft 25 kr. 800 vm. 8672 font. 5 ft 20 kr, 600 vm. 5 frt 19 kr, 1400 vm. 5 frt 17% 1000 vm. 5 ft 15 kr, 800 vm. 5 frt 127a kr, 1200 vm. 86% és 1200 vm. 857a fnts 5 frt 1272 kr, 2500 vm. 86 fnts 5 frt 20 kr, 800 vm. 5 frt 10 kr, 1800 vm. 5 frt, 1400 vm. 85 72 frt 4 frt 85 kr, 3000 vm. 85 fnt 4 frt 90 kr, 800 vm. 4 frt 85 kr, 1000 vm. 8470 fnt 4 frt 70 kr, 500 vm. 84 fnts 4 frt 62 72 kr, 2800 vm. 83 V2 fnts 4 frt 45 kr, mindez 3 havi fizetésre. Rozs IOOOmr. 79/80 fnts 3 ft 3 havi fiz., 600 mr.78180 fnts 2 frt 85 kr. Árpa, 800 vm. 70/72 fnts 2 frt 65 kr, 500 vm. 2 frt 55 kr. Zab, 1500 vm. 45/50 fnts 2 frt 17 72 kr, 500 vm. 2 frt 15 kr. Kukori­­c­z­a, 1000 vm. bánsági 2 frt 80 kr, 3 havi fize­tésre. A bécsi börze távirata febr. 28. 5% metalliques 61.35 Hitelint. részv. 227.50 Nemzeti kölcsön 71.15 London . . 124.40 1860-ki sorsj. 96.80 Ezüst - . . 121.50 Bankrészvény 727.— Arany . . 5.85— Felelős szerk. s kiadó tulajd. JÓSLMJ MÉM. NYÍLT-TÉR. Ma mártius 1-jén. A városi vigazdában A BOLONDOK ESTÉJE második kiadásban fog megtartatni. Ugyanazon bohóságokkal. Azon szíves részvét a fővárosi bolondok és bolond nők részéről, mely a múlt estén a legtö­­megesebb megjelenésben nyilvánult, képesítette az alálírt bizottságot, hogy ezen második estén a Péterfillérek­et mindenki 2 ft 50 krajczár helyett 1 ft 50 krjá­­val a tudvalevő eladási helyiségekben megsze­rezheti. Fel tehát tisztelt bolondok és bolondnők, vé­gezzétek be a farsangot valódi bolondokhoz illően. 319 1—1 A C o m i t é. Ajánljuk mindenkinek figyelmébe Fromm Fülöpnek hirdetését Bécsből, lapunk mai szá­mába.

Next