A Hon, 1871. április (9. évfolyam, 76-100. szám)
1871-04-01 / 76. szám
Országgyűlési tudósítások. A kipviselődás 325. ülése mert. 31. A már esti lapunkban elmondottak után Simonyi Ernő indítványának védelmére kel. Behatólag tárgyalja az ország vasutait, és közutait és csatornáit, kitünteti mindenütt az összeköttetés, hálózat és szerkezet irányait A mi a folyók és csatornákat illeti, kétséget sem szenved, hogy a folyók és csatornák, mint közlekedési eszközök legolcsóbbak. A vízen való szálltás sokkal olcsóbb lénn, mint bármely más módon történő szállítás. Tehát az ország mely hosszabb hajókázható folyókkal bír, az kétség kívül előnynyel bir a felett, mely keves Stbály folyókkal bir. Bennünket a természet e tekintetben annyira megáldott, hogy mi hosszabb kiterjedésű hajózható és hajó hajóvá tehető folyóval a runk, mint Európának bármely más országa, nem csak a terület arányában, hanem absolme véve, kivéve Oroszországot, mert Oroszországban több van, de sem Frunziaország, sem Németország mem bir annyi hajózható folyóval, mint amennyivel bir és bir hatna Magyarország, ha folyói szabályozva lennének. Ki fogja kétségbe vonni, hogy a Duna Magyarországnak a pn útján, amely egyedül képes azt a világvásárokkal úgy összekötni, hogy más világvásár és világpiaczokkal a versenyt kiállhatja ? Már most, hogy ezen Duna mi módon szabályoztassék, az igen nagy fontossága kérdés. Nem érti azon szabályozást, ami évenként a közlekedési miniszer sudgetjében előfordul,hogy egyik másik zátony eltaszíttatik,és amely szabályozás egyes helyi bajokon segíteni igyekszik, hanem érti azon szabályozást, amely lehetségessé teendi a Dunának közlekedését és biztosítaná a tengerrel egész, éven át. Tia a Duna kellőképen és ily módon szabályoztatok, akkor lehetséges lesz az, hogy a Fekutetenger hajói egész Pestre jöjjenek és akkor Pest tengeri kikötő és világváros lesz. Igen természetes, hogy a Dunának ily módoni szabályozása igen nagy költségbe kerül, az tehát nem olyan kérdés, melyet bővebb megvizsgálás, bővebb megfontolás nélkül lehetne a törvényhozás tanácskozása elé hozni Erre nézve szakértők meghallgatása és az ügynek tanulmányozása volna szükséges. Ami illeti úgy a folyók szabályozását, mint a csatornák hajózhatóvá tételét és az öntözési csatornák létrehozatalát, semmi sem volna szükségesebb mint egy általános enquel bizotttság, mely szakértők meghallgatása folytán, kijelölné azon folyókat és megállapítaná azon rendet, melyben ezen folyók tisztán és egyedül országos szempontból lennének szabályozandók. Rendre veszi aztán a vasutakat, s itt is határozott tervezetet sürget. Vasutaink nagy része vagy épülőfélben van, vagy már nem van szavazva, azonban ámbár vasutaink hálózata igen terjedelmes, mind kiegészítettnek nem tekinthető. Alig van vasút, mely az országból kivezet. Építettünk vasutakat magunk magunknak és ügyésztünk reá, hogy mindenkinek jusson vasút. (Derültség.) hanem ezen vasutak sehova nem vezetnek ; nemzetgazdasági szempontból pedig ezért csak akkor érünk, hogyha ezen vasutakat országos szempontból egészítjük ki, hogy ha ezen vasutaknak összeköttetését a külfölddel biztosítjuk. Már most midőn ezen összeköttetések biztosításáról van szó, igen nagy kérdés az, hogy p. o. Törökországgal hol történjék az összeköttetés ? váljon Kikindától Pancsováig menjen -l vonat, talán Pestről Belgrádig, vagy Budáról Belgrádig, vagy legyen egy összeköttetés Eszéken és Brodrn át. Ezek mind oly kérdések, amelyeknek igen nagy megfontolása és bővebb tanulmányozása szükséges. Továbbá kell e nekünk az összeköttetés az Addinával, kellő az összeköttetés Szalonikivel ? mert ezen kérdések a keleti kereskedelemre, a Suezi csatornával való összeköttetésre, az Indiából érkezett és érkezendő árukra és azok szállítására a legnagyobb fontossággal bírnak. Kérdés, hogy Oláhországgal hol, mely ponton történjék ezen összeköttetés. Vannak vasutaink, melyek Oláhország határszéléhez vezetnek ; de hogy Oláhországnak mely pontjával kössük össze azokat, arra nézve még nem vagyunk tisztában. Nem vagyunk tisztában arra nézve sem, bntry Moldvaországgal kell e összeköttetés, és had kell az? váljon Kolosvár-M. Vásárhely vonal helyes-e, vagy a szatbulár szigeti vonal, kapcsolatba hozatva a Kassa-oderbergi vonallal, hogy az mintegy parallelt vonalat képezzen a Kárpátok hosszánan. Hogy ez létesíthető-e és miképen, mindezeknek megvizsgálása volna ez esquete bizottság teendője. De mindezeknél nagyobb súlyt fektet a szóló a közutakra, mint melyek nélkül a történelem tanúsága szerint a kereskedelem nem fejedhetett. Összahasonlítást tesz e tekintetben Francziaországgal. 1863-ban volt Francziaországban államut 5700 mfld, a miföldeink szerint. Nekünk van közel kétszáz mértföld ilyen államutunk. Volt Francziaországban route departementale — megyei út 1855-ben — ez lévén az utolsó kimutatás — 47000 kilométer, azaz 7060 mfd. Nekünk van körülbelül 1000 mf. De legnagyobb fontosságot tulajdonított Francziaország — az úgynevezett route vicináléknak azaz a mellékutaknak, melyeknek főfeladata termékeny vidékeket vagy iparos helyeket a vasutakkal s egymássalösszekötni. Az 1836-iki törvény állapította meg először ez utak létrejövetelét. És ez idő óta 1861-ig, tehát 26 év alatt, kiadott Francziaország ez utak építésére 1717 millió frankot. — Ezen időben, 1861 ben tett ez utak hossza Francziaországban 557,448 kilométert, azaz a mi mértföldek szerint 83,600 mérföldet. Nekünk abból amit ily útnak lehetne nevezni, semmi sincsen. De Francziaország nem állapodott meg itt, hanem 1862—63-ban további 233 millió szavaztatott meg ez u ak szaporítására, és ekkor ezen utak már annyira szaporodtak, hogy Francziaország összes területének y,«- ed részét foglalták el, a területnek ‘/,««-ed része utakból állott. És 1864-ben midőn Francziaország területének */««-ed része volt befedve ily utakkal, egy új hálózati tervet készítettek, csupán ezen vicinális utakra, és akkor szavazott meg a törvényhozás újra 1054 millió frankot e hózat kiépítésére. Tehát csupán a vicinális utak kiépítésére 30—35 esztendő alatt Francziaország 3 milliárdot azaz 3 ezer millió frankot fektetett be. Ha tehát most Francziaország ily úthálózattal bir és midőn Francziaország vagyonáról és kincseiről és tesrviselési képességéről van szó, ezen utak létezése oly nagyon számba jön, midőn a „Times“ azt mondja, hogy India azért szegény, mert épen ezek hiányoznak neki, úgy hiszi, elmondhatjuk mi is, hogy Magyarország azért szegény, mert közlekedési eszközei hiányzanak. Igyekezni kell tehát ezen közlekedési eszközöket Magyarországban is mennél nagyobb mérvben létrehozni. Gorove István nem fogadhatja el az indítványt több okból. Ugyanis az enquetek munkálatain hosszú időre húzódnék el, — továbbá a háza elfogadná ezen indítványt, önmagával jönne ellentétbe, miután már némely folyók szabályozására, mint a Vág és Berettyó összegeket szavazott meg s igy ezeken most változtatni kellene; — azonkívül a vasúthálózat már nagy részben meg van állapítva. Simonyi Ernő mi ezeket nem tekintheti komoly érveknek. Ha állana azon érv, hogy az enquéte munkálatok hosszú időre húzódnak, akkor felesleges volna egy álalában minden enquéte, — de ha akár hosszú időre terjed, annál hamarább érünk ezért, minél jobbkor megkezdjük a munkálatokat. Ami pedig azt a néhány ezer forintot illeti, mely egyes folyók szabályozására szavaztatott meg - ez a száz meg száz millióra menő országos közlekedési eszközök nagy mérvű hálózatának megállapításával szemben — semmi. A vakondtúrás — úgymond — nem akadályoztatja a kegy emelését. A többség nem fogadta el az indítványt. Irányi D. Kat. javaslata az iránt, hogy az államhivatalok, az állam és elnöki titkári valamint a min. tanácsosi és ezzel egy rangú állomások kivételével — pályázat útján töltessenek be, úgyszintén Halász B. indítványa a vadászati tvjavaslat elsősorbani tárgyalása iránt a többség által elfogadtattak és húsvét után napirendre fognak tűzetni. Következik az úrbéri törvényjavaslat tárgyalása. Huszár Imre közp.bizottsági előadó kéri a házat, hogy a tv javaslatot részletes tárgyalás alapjául fogadja el, s megjegyzi, hogy a közp.bizottság hosszas és beható tanácskozások tárgyává tette az igazságügyminiszer által benyújtott törv,javaslatot és azt alapjában indokolásával együtt elfogadta. Feladatának mind a jogosság, mind a méltányosság szempontjából úgy véli leginkább megfelelhetni, hogy az 1848. IX. t. cz.-ben kimondott elvnek gyakorlati megvalósítása mellett folyton szem előtt tartotta az 1836. törvényhozás munkálatát is,mely hazánkban az úrbéri birtokviszonyok rendezési kérdéseink kiindulási pontját képezte, valamint azon teljességgel nem ignorálható jogviszonyokat is, melyeket a bár nem törvényes, de tettleg végrehajtott nyílt parancs 18 évi gyakorlat által teremtett. Mindazáltal az eredeti törvényjavaslatnak oeconómiájára, külalakjára és beosztására nézve a közp.bizottság több változtatásokat látott szükségesnek, melyekhez az igazságügyminiszer is hozzájárult, és ennélfogva ezen tvjavaslat némileg megváltozott alakban kerül a tisztelt ház elé. A tvjavaslat elfogadtatott részletes tárgyalás alapjául. I. Fejezet: Általános határozatok. 1. §. Úrbéri földbirtokoknak azon telkek tekintendők, amelyek az úrbéri táblákba, mint az úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állománya iktatvák be, vagy későbbi időben úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által ilyeneknek ismertettek, akár voltak ezek úrbéri, akár úrbért pótló szerződési bánás alá vetve. Vidliczkay József „úrbéri birtokok“ helyett „úrbéri birtok“ ot is kiván betétetni. Kis János pedig a 4. végére ezt indítványozza: „vagy a földes ur által kárpótlás végett felterjesztettek és kárpótoltattak.’ Megmarad a szerkezet. 2. §. Az úrbéri kapcsolatnak az 1848-ki törvények által tett megszüntetése következtében, a tolt jobbágyok a kezükön levő úrbéri földbirtokban (úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek) teljes tulajdoni s szabad rendelkezési joggal bírnak. 3. §. Az úrbéri telkekkel a volt úrbéresek tulajdonává válnak a már törvényesen elkülönzött, vagy jövendőben törvényes uton elkülönzendő legelők, nemkülben azon erdők és nádasok is, melyek az úrbéri fajzás és nádaás fejében a volt úrbéreseknek az ubéri telkék után illetményképen adattak, vagy adatni fognak. 4. §. Az úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állományának törvényes mértéke, az eddigi úrbéri törvények által meg lévén állapítva, ez szolgáland minden úrbéri tárgyalásnál zsinórmértékül. Észrevétel nélkül elfogadtatott. 5. §. Az 1848. IX. t. sz. által, az úrbéri kapcsolat véglegesen meg lévén szüntetve, az úrbéri kapcsolatból eredő és származtatott következő jogok és kötelezettségek is elemésztek: 1) a házatlan úrbéri zsellérek (subinquilini) tartozásai ; 2) a pálinkakazánoktól fizetett díjak, amennyiben ezek az úrbéri viszonyon alapulnak; 3) az úrbéri telken nyitott boltoktól a bérszedés joga ; 4 a földes urnák azon joga, mely szerint egykori jobbágyának a tégla- vagy mészégetést, a kővágást, agyag- vagy sövényásást annak földén megtilthatta, vagy ezen jog gyakorlásáért magának szolgáltatást köthetett ki, — ahol ezen jog a jobbágyi kapcsolat megszüntetéséig gyakoroltatott , és ezeken kívül 5) a kizárólagos mészárszéki jog. A még fenálló többi királyi kiebb haszonvételek szabályozásáról külön törvények intézkednek. Madarász József a 3. pontban ezen szó után „úrbéri telken nyitott boltoktól“ ezeket kivánja beiktattatni: „úgy az úrbéri telken épített szárazszél vagy műmalmoktól.“ Nehrebeczky és Paczolay a módosítvány ellen, Simonyi E. a mellett szólalnak» f 1. A szöveg megmarad. Salamon Lajos azt kérdi az igazságügyértől, hogy a kir. kisebb haszonvételek és a bérmérési jog szabályozására van e kész javaslata és pedig olyan, melyet már a miniszertanács elfogadott volna, hogy azt még ez ülésszak alatt a törvényhozás tárgyalhassa. Mert mig ezen kérdés meg nem oldatik addig minden más intézkedés félszeg fog maradni. Horváth Bodizsár a kérdés első részére igennel, a másodikra nemmel felel. 6. §. A mennyiben az 1848. XII. t. sz. által a volt földesuraknak biztosított kármentesítés még kiszolgáltatva nem volna: a megtérítendő összeg kiszámítása az 1868. XXXIII. t. sz. 5. § ának határozaszerint történik. Észrevétel nélkül elfogadtatik. II. Fejezet. Pusztatelkek. 7. §. A puszta telkek (sessiones desertae),azoknak, illetőleg azok jogutódainak tulajdonai, kik e puszta telkeknek 1848. évi május 1-én birtokában voltak. 8. §. Pusztatelkek után, melyekért országos kárpótlás fizettetett, vagy fizettetni fog, az úrbéri legelő és erdő — illetőleg nádas-illetmény szintén úgy kiadandó, mint más úrbéri birtok után. 9. §. Pusztatelkek egyes részei, melyek 1848. május 1-je előtt nem úrbéri vagy urbért pótló szerződés szerint, hanem az 1836. IV. t. sz. 14. §-a értelmében a megszállásig viszonszolgáltatás terhe alatt osztattak ki, szintén a birtokosok tulajdonai maradnak és a kárpótlás azokért is az átalános úrbéri kárpótlási szabályok szerint aránylag adandó ki. Módosítás nélkül elfogadtattak. III. Fejezet. Foglalások. 10. §. Az úrbéri állománynak a földesúri magánbirtokból vagy a közösekből foglalás által keletkezett minden nagyobbítása, nem különben annak a volt földesuraság által tett foglalásból származó kevésbitése ott, ahol az úrbéri rendezés még meg nem történt, vagy a közösség a legelőre, erdőre vagy nádasra nézve a volt földesur s a volt úrbéresek közt még fennáll, az eddigi törvények szerint ítélendő meg, azonban a következő korlátok közt: a) az 1820. évi január 1-éig fennállott békés birtok se egyik se másik részről meg nem támadható; b) az 1820. évi január 1-je óta 1859-ik év végéig történt foglalások iránti kereset csak azon esetben érvényesithető , ha ezen kereset akár külön per utján, akár pedig együttlegesen az úrbéri rendbeszedési, legelő vagy erdőkülönzési perek, már 1859-ik év decz. 31 ig megindittatott; c) mind az 1859 ik év végéig tett foglalások iránti kereset, amennyiben ennek az a) és b) pontok értelmében helye van, — mind pedig az 1859 ik évi deczember 31 -e óta történt újabb foglalásokra vonatkozó kereset összefoglalandó a már folyamatban levő úrbéri rendbeszedési s illetőleg a legelő - vagy erdőelkülönzési perrel, amennyiben ez utóbbi már megindittatott vagy ezentúl a jelen törvény alapján fogna megindittati, s ezzel együttlegesen jön tárgyalás és bírói eldöntés alá. Ezen szakasz elfogadása függőben tartatott, Tisza K. felszólalása után, melyben a b) pontra nézve a bírói praxist illetőleg felvilágosítást kért, melyet Horváth B. holnapra előadni ígért. 11. §. Amint az urléri rendbeszedés végbement s a volt földesur s a volt úrbéresek közt a közösség a legelőre, erdőre s nádasra nézve megszűnt, a foglalások iránti kereset, a magánjogi törvények hatálya alá esik. 12. §. A jelen törvény 10. §-ában érintett és a volt jobbágyoknál maradt foglalások se a maradványföldek, se az irtások közé nem sorozhatók, és azok után legelő vagy erdőilletmény nem jár. 13. §. A 10. § ban megtámadhatlanoknak kimondott foglalásokért semminemű kárpótlás nem jár. 14. §. Azon földek, amelyeket a volt jobbágyok az úrbér behozatalakor megállapított úrbéri állományok mérvén fölül bírnak, amennyiben sem foglalásnak, sem irtványnak, sem pusztalészknek, sem bérföldnek (censualis föld) vagy haszonbéri birtoknak nem tekinthetők, s a melyekből az 1848-ik évig fennállott törvények szerint a volt földesur uj telkeket tartozott volna alakítani: úrbéri maradvány-földeket képeznek. Ezen földek a volt földet uraknak járandó s a birtokosok által fizetendő kárpótlás mellett a jelen birtokosoknál maradnak, a nélkül azonban, hogy e birtoktöbblet a volt jobbágyokat a legelő és erdő elkülönzésénél nagyobb legelő és erdő-illetményre jogosítaná föl, mint a mennyit az úrbérben megállapított telkeik mérvéhez képest követelhetnek. Észrevétel nélkül elfogadtattak. 15. §. Zsellértelkek belsőségeinél maradvány felszámításának helye nincs. Ha azonban ily telkekhez úrbéri természetü külső földek is tartoznak; ezek a zsellérek által megváltandó maradványföldekül tekintendők. Jótadocsányi Pál, positív tudomása lévén, hogy legalább a felvidéken találkoznak úrbéri zsellérek, kiknek kompetentiális földjük, rétekben az úrbéri lajstromban be van írva. Ha ezen 15 § megmaradna, az ilyennek, minden darab ,földet,amilylyel bir, megváltást kellene fizetni. Ez pedig az igazsággal össze nem egyeztethető; kéri tehát ezen §. kihagyását. Nehrebeczky S. az eredeti szöveg megtartását kéri. Góczy Kálmán a szakasz végére ezen módosítást ajánlja : „Ezek a zsellérek által megváltandó maradványoöldekül tekintendők, a mennyiben az úrbéri tabában kitett mennyiséget meghaladják.“ (Hegeslés.) Várady J. a szöveg kihagyása, Pa cz v 1 a y I. annak megtartása mellett emelnek szót. Justh József teljesen igazat ad Gbyczynek és pártolja módosítványát. Horváth Boldizsár Ghiczy módosítványához járul, vagy pedig ajánlja saját eredeti javaslatát, melynek 1-ső alineája így hangzik: „A zsellér telkeknél maradvány felszámításának helye nincs.“ Mert a maradványa telkes jobbágyoknál mindig a telek competentiájához tartozott, igy tehát a jobbágyoknál meg volt határozva mind a belsőségre, szántóföldek és rétekre nézve; ha i. o. aki telkes jobbágynak volt beírva és azon osztály szerint járt neki 18 hold és azután kitűnt, hogy 24 hold, a mi azonfölül maradt, az ezt a remandotta. Huszár Imre a központi bizottság szövegét ajánlja. Az eddigi gyakorlat annak felel meg, mi ezen 15-dik §-ban foglaltatik és Zsedényi Ede képviselő úr azon megjegyzése, hogy Magyarországon a szokás és az ítélet pótolta gyakran a törvényt, különösen mellette szól a közp.bizottság szövegezésének, mert 18 év óta az itt javasolt 15. §. szerint döntöttek el az ily természetű kérdések és ennek elvetése által a 18 évig fennállott gyakorlat forgattatnék fel, ami nem történhetnék máskép, mint legnagyobb sérelemmel és igazságtalansággal azokra nézve, kik e szakasz értelmében mint maradványföldeket váltottak meg olyan külsőségeket, melyekre most az állam általi kárpótlás szándékoltatik megszavaztatni mindazon helyekre, hol még az úrbéri rendezés meg nem történt, ebben mindenesetre a legnagyobb igazságtalanság rejlik szemben azon zsellérekkel, kik az eddig gyakorlatban volt eljárás szerint összes úrbéri természetű költségeiket mint maradványföldeket voltak kénytelenek megváltani. A többség elfogadja Ghiczy Kálmán módosítványát. Ülés vége 2 órakor. Ivánka Imre a mai ülésben a napirend megkezdése előtt következő törvényjavaslatot adott be mint póttörvényjavaslatot az úrbéri örökváltságok országos megváltásáról szóló 1868. 33. tezikkhez* 1. §. Az 1868-iki XXXIII. t. sz. 20-ik §-ában megállapított szabály alól oly községek képezhetnek kivételt, melyek az 1840. évi VII. t. sz. kihirdetése után magánföldes urak részbirtokát az úrbéri jobbágytelkekkel és zsellérekkel s ezeknek járandóságaival együtt örökösen megvették. Az ilyen községek az urbériségre nézve a magán földes urakat képviselvén, kellően kimutatott úrbéri veszteségükért ugyanazon kárpótlásban részesülnek az országos alapból, mely az eladó földes urnak járt volna. 2. §. Jelen törvény végrehajtásával a belpénz- és igazságügyminiszter bizatik meg. A főrendiház ülése márt. 31-én. Elnök: Majláth György. Jegyző : Csáky Gyula gr. Ülés kezdete 11. órakor. Az 1871. államköltségvetésről szóló szentesített t. csikk kihirdetetik. A képház átküldi a községek rendezéséről szólójavaslatot, mely a jogügyi bizottságnak adatik ki. Tárgyalása ahúsvéti szünet utánra tűzetik ki. — Az ülés 12 órakor végződött. A német birodalmi gyűlésből. Tegnap kezdték meg s fejezték be a német birodalmi gyűlésben a felirati vitát, mely minden nagyobb vihar nélkül folyt le. A hallgatóság számára fentartott helyek zsúfolásig tömve voltak , még a diplomaták páholya is. Bennigsen (a többség javaslat előadója) kinyilatkoztatja, hogy bár a német császársághoz és a német birodalomhoz az egyházzal s Olaszországgal folytatott küzdelmek emlékei vannak kötve, jelenleg a német birodalom távol áll attól, hogy egy német egyházi politika útjára lépne. Reichensperger(a kisebbségi javaslat előadója) úgy véli, hogy oltani kell akkor, ha a szomszéd háza ég; mi az egységet a pápával akarjuk és nem az egységet ellentétben a pápával. Schulze-Delitsch azt tartja, hogy a német nemzetnek el kell bántania azt, mi az előbbi római-német császársághoz hozzáfüződött s mi a német birodalom alapját aláásta. M i qu e csodálkozását fejezi ki a fölött, hogy miként lehet egy oly birodalomtól, melynek lakossága háromötöd részben protestáns, komolyan azt kívánni, hogy interveniáljon a pápa érdekében, mint ezt a kisebbségi fölirat kívánja. (Élénk helyeslés.) Ke 11 ezer püspök figyelmeztetvén arra, hogy Németországnak, mindig a justitia regnorum fundamentum“ volt jelszava, azt mondja, hogy ha a non-interventio vétetik föl a föliratba, akkor Németországnak azt is el kellene tűrnie, ha majd San Salvador a kereskedelmi szerződést nem tartja meg. Vuk úgy véli, hogy a bajor katholikus választási agitációk után , hol a népet az interventióval ámították, lehetetlen volt a non-interventiót a feliratban nem hangsúlyozni. Windhorst azt mondja, hogy a kisebbség nem felekezeti, hanem a többség meg nem akarja a katholikus lakosság életérdekét figyelembe venni. A kath. egyház fejének szuverenitása életkérdés. Propst azon fájdalmas érzetnek ad kifejezést, hogy a német birodalmi gyűlés terméből még sok német hiányzik, a német egység tehát még nincs befejezve. Ezzel a vita berekesztetett. Szavazásnál 312 szavazó közül 243 a többségi felirat mellett, 63 ellene szavazott, hat távol maradt a szavazástól. A párisi választások: Páris, mart. 26. csendes volt. Néhány zeneszóval elvonuló nemzetőrség zászlóaljon kívül az utczákon alig lehet látni katonaságot. A számtalan vörös papírra nyomatott választási kiáltványok és jelöltivek alig részesültek figyelemben. Mindenki belefáradt már a politizálásba , csak Pynt Felix polgár nem, ki borízű hangjával szakadatlanul kiált a választókra. Választók az urnákhoz,vagyis tüzérek a lövegekhez! Pynt még mindig a régi. Saját zsebéből, 10,000 frankot tett egyszer Napóleon fejére. Nagyszerű csattanós frázisokban szokott a néphez beszélni, mesterét csak Gambettában találta. Ő volt az, ki, midőn több radicális társa a bordeauxi nemzetgyűlésben letette mandátumát, eltávozott ugyán szintén, de mandátumát azért nem tette le a nemzetgyűlésben, mivel ez — mint mondá — ő rá nézve nem létez. — A választások jó rendben mentek végbe. Itt - ott lovas küldöncz nyargal el a boulevardokon. Legélénkebb a kép a városháza előtt, hol 20,000 katona tanyáz. A zenekarok vidám nótákat hoznak. Mindenféle katonaság: garibaldisták, zuávok, lovasok, gyalogok, tüzérek mulatoznak ott. Az ütegek,a torlaszok kitűnőek, őrizetük bizonyosan bellevilleiek , oly nyers kinézetű legények. Feltünő volt a csend este felé is. A választások eredménye hivatalosan még nincs kihirdetve, de 27 én este már bizonyosak voltak: 1. városrész (louvre): Adam, Méline, Rochard és Barré 6—7000 szavazattal. 2. (börze) Brelay, Loiseau, Brinston, Tirard és Chéron ugyanannyi szavazattal. 3. (Temple): Arnaud, Demay, Pindy, Cléry, Claver, Dupent, 5—8000 szavazattal. 4. (Városház) : Lefrancais, Arthur Arnault, Clémence, Gérardin, Amouroux, 8—9000 szavazattal. 5. (Pantheon) : Régére, Jourde, Tridon, Blanche, Ledroit 3 —4000 szavazattal, de ezek megválasztatása bizonytalan. 6. (Luxembourg): Leroi, Goupil, Varlin, Beslay, dr. Robbinet, 4000—6000 szavazattal. 7. (Palais Bourbon) : doctor Pareiel, Ernest Leterne, Urbain, Brunei, 2—3000 szavazattal. 8 szór. (Chatres Elysees): Raoul, Rigault, Vaillant, Arthur Arnault, Alix, 2—3000 szavazattal. 9. (Opera): Ranc, Desmarest, Ulisse Parent, E. Ferry, Nast, 4 —9000 szavazattal. 10. (De l'enclos Saint Laurent): Henry Fortuné, Felix Pyat, Gambon, Aetoul, Babick, 10—14,000 szavazattal. 11. (Popincourt): Mortier, Delesoluze, Protot, Assy, Eudes, Avrial, Verduret 19,000 szavazattal. 12. (Bery-Reully): Variin, Geresme, Fruneau, Theiis nyerték a legtöbb szavazatot, de az összeredmény még ismeretlen. 13. (Des Gobelin) Léon Meillet, Duva tábornok, Chardon és Frances nyerték a legtöbb szavazatot. 14. (Montrouge): Billivray, Martellet, Descamps nyertek 5 -6000 szavazatot. 15. (Grenelle) : Parisés, Lefèvre, Urbain, Brunei és Ribacourt 1—2000 szavazattal. 16. (Passy-Autenil) dr. Margontan és de Bouteiller nyerték a legtöbb szavazatot. 17. (Batignolles): Valin, Clement, Gerardin, Chaliu, Maion, 4—9000 szavazattal. 18. (Montmarte): Dereure, Thaist, Blanqui, J. B. Clement, T. Ferré, Vermorel, Pascal Grousset 14,000 szavazattal. 19. (Viliette): Oget, Autch, Dolescluze, Jules Miot, Cournet, Ostyn, 4—10,000 szavazattal. 20. (Belleville és Charonne): Ramier, Bengeret, Blanqui és Flourens, 13—14,000 szavazattal. Parsból. Az essemblée balpártjának határozottsága végre arra indítá a kormányt, hogy a reactionáriusok tiltakozásaira nem hallgatva, a következő kiáltványt bocsássa ki: Franczia köztársaság, Szabadság, egyenlőség, testvériség! Kedves polgártársaim! Sietek tudomástokra hozni, hogy a balpárt képviselőivel és Páris polgárnagyjaival egyetértésben a kormánytól és nemzetgyűléstől a következőket értük el. 1. Municipális szabadságtok teljes elismerését. 2. A nemzetőrség minden tiszteinek, beértve a főparancsnokot is, választását. 3. A fizetési határidőről szóló törvény módosítását. 4. A lakbér törvény általi szabályozását, a 1200 frankos bérlők értelmében. Azon reményemben, hogy megtörtént választatásomat elismerebbitek, vagy mást helyembe tenni fogtok, állásomban maradok, hogy a kibékülés felett őrködjem, mely egyedül képes a köztársaság megerősödését előmozdítani. Páris, mart. 23. 1871. S as 8 e t. A „Times“-nak Páriából 27-ről táviratozták : 500,000 választó közül csak 200,000 vett részt a választásnál. A központi bizottság 37 tagja közül 20 megválasztatott, Blanqui háromszor, Pyat és Flourens kétszer választattak meg. Blanqui a kormány elnöke lesz, és a bizalom Flourens, Pyat, Dehscluze, Lefrancais és Vermorel kezében lesz öszpontosulva, tehát azok kezében, kik mint bizonyos titkos comité a párisi rendőrséget vezették volt! Páris nyugodt, a boltok nyitvák, a kávéházak telvek. Múlt vasárnap a boulevardokon tömérdek ember mozgott. Csak itt-ott folyt élénkebb politikai vita. A rendpártiaknak a választásoktól tartózkodást hányták szemükre. A nemzetgyűlést minden oldalról gáncsolák. Általános a hit, hogy e kormány minden befolyását mindenkorra elvesztette. A fontos pontok még folyton erősen őriztetnek. A régi Párisban a tartózkodók száma nagy volt, annál élénkebb volt a részvét az elővárosokban. Blanqui a nap hőse. A mozgalom tehát álarczát levere ,communisticus jelleme kétségen kívül áll. A felkelők hivatalos lapja ma a szabad községek szövetségében és az ország ezek általi kormányzásában látja a jövő üdvét. Különfélék. — Kegyelmi tény. Király őfelsége Kohn Miksának a „Pester Journal“ munkatársának a pestkerületi sajtóbíróság által sajtó vétségért reárótt 2 havi fogság büntetést f. hó 27-én kelt l.m. elhatározásával elengedni méltóztatott. J . Rudolf főherczeg ez évi vizsgájáról írják a bécsi lapok, hogy egy év óta szerzett ismereteinek újra szép bizonyságát adta. A vizsga a családtagok és más magas személyiségek jelenlétében ment végbe. Első nap, márczius 28 án, vizsgát tett a következő tantárgyakból : vallástan, latin nyelv, földrajz, természetrajz. Mártius 29-én a német nyelvből, algebrából és geometriából és végre a világtörténetből. — A király megelégedését fejezé ki a tanároknak. — Még egyszer „mennyi az a öt milliárd?“ A „Hon“ angliusának babérjai, irja a „Borsod”, nem hagyták nyugton a miskolczi számitó collegáját, s neki látott ő is magyar mértékek szerint kiszámolni, mi menynyit tesz a burkusnak a francziák nyakába vetett hadi kárpótlás 5000 millió frank. Ennek súlya a mi rendes m. kir. aranyainkban tészen 26455‘/is. mázsát, vagyis 423,280,423 darabot. Ez beborítana egymás mellé rakva 60,659 □ ölet és 28 □ lábat, vagyis 1200 öles holdat 50 et és 659 ölet s 28 lábat □ ölekben. Köbölekbe rakva — tenne 48 köbölet s 111 köblábat; aranyat arany után egymás folytában rakva, 11757/9 magyar mértföldnyi vonalat nyernénk. Ha pedig ezüstben, még pedig régi húszasokban számítjuk fel, akkor a hadikárpótlás tesz : 5.714.340,000 húszast, ez pedig 680,278 Vr mázsára üt, mely beborítana egymás mellé rakva 1.102,363 Q ölet és 8s/3 □ lábat, vagyis beborítana 1206 öles holdakban 918 holdat, 703 Q ölet, 873 □ lábat. Köbölekbe rakva tenne 1020 köbölet és 7/io-es részt, és ha egy láb szélességben egymásután laknák a húszasokat, nyernénk egy 1650 mértföld 1940 öl hosszú és egy láb széles ezüst vonalat. — Erélyes intézkedés. Gyrőr megye bizottmánya elhatározta, hogy azon községek, melyekben még faiskola nincsen, 40 forintnyi birság terhe mellett köteleztessenek ilyenek felállítására. — Jáczint atyának híres levelére Monsignore Nardi válaszol, s többek között a „Magyar Állam“ fordítása szerint a következőket mondja: A házi tűzhely s a házias élet szentsége csiklandozza önt. De miért, lett ön pappá vagy szerzetessé? Ki kényszerítette? Száz és ezer pap s szerzetes — ez utóbbi mindkét nemből — áldja Istent, hogy azon át.