A Hon, 1872. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1872-03-01 / 50. szám

tudja, hogy a „Reform“ bogarai után mászni hová vezet, s hogy a „reform“-párt se hideg — se meleg politikáját elfogadva, nincs szükségünk többé szegény magyaroknak se muszkára, se né­metre, — el bírunk mi akkor pusztulni a ma­gunk erejébül is, addig nincs az ellenzéken egy ember sem, a ki a Jókai által kiűzött reform kérdéseket egytől egyig ne pártolná s szabad­elvű megoldásukra se­gédkezet nyújtani vonakod­nék. Nekünk kellenek reformok, tágabb érte­lemben, mint minden más pártnak, mert mi re­formálni akarjuk­­ magukat a közösügyi tör­vényeket is, sőt ezeket mindenek felett. Abból, hogy valaki szabadelvű reformokat akar — mint az egész ellenzék, — még nem kö­vetkezik, hogy „reformpárti,a­mely csak olyan reformokat akar, a­miket a bécsi pactumnak nagy kegyesen megengedni méltóztatik. Azért ismételjük a­mit a czikk elején mond­tunk, hogy reformálni és „Reform“-álni nagy kü­­­lönbség s kérjük is hazánkfiait, hogy a „Reform“ és a „reform-párt“ miatt az igazi reformtörekvé­seket meggyalölni ne méltóztassanak. Törs Kálmán, Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése febr. 29. A választási tvjavaslat feletti általános vita folyamában Patay után szót emel Makray László. Reflectál Papp Zsigónak azon állítására, hogy Erdélyben oly nemesség van, mely csak híréből ismeri a földadót, valamint Bujanovicsnak beszédére is, ki azt tartja, hogy a nemesek szavazatjoga csak a nemesi oklevelén alapul. Nem rejlik ezen nemességnek szavazati joga — úgymond szóló — a nemesi oklevélben, ha­nem tettekben, Magyarország földének védelmé­ben. Ezen cselekedetben van a régi census alapja, maga az oklevél csak symboluma, csak bizonyí­­téka az elismerésnek, az érdemnek. Ennélfogva, mivel a 48-iki törvények is bizto­­sították a nev­eseknek a választási jogot és a ministeri tvjavaslat sem veszi azt el a census ál­tal, miután látja, hogy a ministeri tvjavaslat a többség által keresztülvitetik, a tvjavaslatnak e pontja ellen nem tesz kifogást s a többire párt­állásánál fogva pedig pártolja Tisza Kálmán ha­tározati javaslatát. (Helyeslés balfelöl.) Papp Zsigó Makrayval szemben szavait magyarázza. Kiss János hosszú beszédben fejti ki­ a tvja­­vaslat h­báit és veszélyeit, valamint azon ten­­dentiákat, melyeket a kormány ezen tvjavaslat alkotásánál szem előtt tartott,s mi abból áll, hogy uralmát a népfog lábbal tiprása és megszorítása mellett is kiterjessze és biztosítsa. Ezért nem hozta be az általános szavazatjogot, a titkos szavazást és az incompatibilitásról szóló tör­vényt, valamint ezért hagyta továbbra is Er­délyt osztrák törvények és az absolut hatalom által behozott zsandárok alatt vagyis ostromál­lapotban. Sza­bók hangsúlyozza, hogy e házban mintegy félszáz kormány­hivatalnok foglal he­lyet, holott otthon kellene az ad­ókon dolgoznia és mégis két­felől húzzák­­a fizetést­, pedig egy hel­yen sem tesznek eleget kötelmüknek, így za­­vartatik meg a népnek fogalma a képviselő ál­lása és hivatásáról. Mindezeknél fogva szóló ezen tvjavaslatot, mely oly zavaros, oly chaus­­szerű, hiogy, ha az isten, midőn a földet teremté,ily chaost hozott volna létre, sohasem tört volna utat magának a világosság. (Derű­­ség.) Vissza­utasítja és pártolja Irányi Kat.javaslatát.(Helyes­­lés a szélső balon.) Szomjas József elismervén, hogy az 1848-ki választási törvények sok anomáliát és felü­­etességet tartalmaznak ; örvendett midőn hírét vette annak,hogy a kormány­ ezekre ezélre mó­­­­sító törvényt fog beterjeszteni, de — mint a tvjavaslat mutatja — ezen módosítások a közkí­vánatnak nem megfelelők. Szónok azt tartja, hogy a belügyért e tvjavas­lat készítésénél pártszempontok vezették, miu­tán a legutóbbi választások s úgy a statistikai adatok arról győzték őt meg, hogy Magyar­­országon, az ő pártja tulaj­donkép megbukott, mert a ma­gyarországi városok 1 millió 372953-ra rugó lakosságának 60 képviselője közül 42, mely 966808 lelket k­ép­viselnek, az ellen­z­ék padján ül. A megyék 272 képviselői közül pedig 132 szintén az ellenzék padján ü­l,s ezek 4.664.220 lelket képvisel­nek, tehát miután az tűnik ki, hogy daczára annak, miszerint az utolsó általános választások alkalmával pártja érdekében a vesztegetések és a pressiónak minden nemei felhasználhattak,még­­is a régi Magyaországban 18 képviselővel több választatott olyan, ki a kormánynyal szem­ben ellenzéki állást foglal el, azon­­kényszerítés­­be jött, hogy megtartsa az erdélyi scblendriánt a maga taxális választó helyeivel, a népképviselet gúnyát képező, úgy­nevezett füstös választóit. Pártolja Tisza K. kat. javaslatát. (Helyeslés balról.) Podmaniczky Frigyes dr. Két dolgot kí­vánt volna meg a kormánytól e tvjavaslatra vo­natkozólag. Az első az, hogy egy kissé sietett volna, s ezt a nagy fontosságú tvjavaslatot akkor terjesztette volna a ház elé, mikor annak helye van, t. i. valamivel jókorább, nehogy egy ily törv.javaslatnak, mely tagadhatlanul befolyással fog bírni a választásokra, tanácskozása épen a választások előtt történjék meg, a­mi bizonyára sem a törvény hasznára, sem a kivitel módjára nézve, czélszerű nem lehet. (Élénk helyeslés ) A másik, a­mit követelt volna, az, hogy a tör­vény némi haladást tanúsítson. Szóló felfogása szerint minden országban nemcsak politikai, de közművelődési tekintetben is bérmérő minden­kor, a választási törvénynek időközönként való megváltoztatása. (Helyeslés.) Mert a­hol a civi­­lisatio halad, ott a census lefelé megy, a­hol pe­dig a census felfelé megy, ott a civilisatio, ha nem is megy hátra, de mindez esetre megáll. (Élénk helyeslés.) Kétségtelen, hogy a mai idő­ben az a­mi megáll,annyi,mintha hátrafelé menne. (Helyeslés balról.) A­­javaslatot nem fogadja el, hanem csatla­kozik Tisza K. Lat. javaslatához. A jövőre alko­tandó választási törvényre nézve pedig csatla­kozik Schwarcz Gy. véleményéhez, mert azt tartja, legbiztosabb kimondani azt, hogy minden 20 éves polgár, ki önálló, így tehát sem apai sem gazdai hatalom alatt nem áll, ki adót fizet, és a­ki írni olvasni tud, az választó. De midőn valakinek véleményéről van szó, azt mindig ősz­­hangzásba kell hozni a viszonyokkal és körül­ményekkel, és szóló átlátja, hogy az utolsó fel­tételt életbe léptetni még nem lehet, mert nincs jogunk, hogy a gyermekekben büntessük meg az apák vétkeit .Tetszés, de reméli, hogy igen rövid idő múlva oda fogunk jutni, hogy a felté­telt elfogadhatván, oly censust fogunk megálla­píthatni, mely a legigazságosabb és a haladás­nak leginkább megfelel. Az általános szavazati jogot illetőleg nem tud ez ideával megbarátkozni, kivált azok után, mi­ket hallott, me­rt mióta az általános szavazatjog köz­é belekevertetik a magyar özvegyek joga, kénytelen tapasztalni, hogy,­ha bár ősz fejjel, de igen is ifjú demoraták vagyunk. (Derültség.) Hi­szen a magyar­­özvegyi jog a legaristokratiku­­sabb fogalom a mely létezik. A magyar özvegyi jog származik azon alapeszméből, hogy Magyar­­országon földet csak nemes ember bírhat, csak nemes ember választhat, és így csak a nemesi föld lehetett képviselve. A magyar özvegy bírta élte fogytáig ezt a darab földet férjétől és igy természetesen ezen föld nem lehetett képviselet­lenül ; s ennélfogva a magyar özvegy meg is kí­vánta és birta is a képviseleti jogot. De ez a democratiával, a jogegyenlőséggel nem fér össze. Ha már a nőket akarják képviseltetni, akkor meg kell adni a szavazati jogot minden nőnek, ki nagykorú, de csak az özvegyekről nem lehet szó. (Helyeslés.) Különben azt hiszi, hogyha a többi feltételeket is hozzákötjük a magyar özve­gyek szavazati jogához, nem igen fognak ezen kapui. Tudvalevőleg azon szép előjoga volt a ma­gyar özvegynek, hogy férje birtokát birtokolta mindaddig m­íg férjhez nem ment,de az alatt gyász­ruhát volt kénytelen viselni. Szóló nem hiszi,hogy a mostani özvegyek oly könnyen reá­állanának ezen nagyon terhes feltételre. (Derültség.) Mi a szavazási módot illeti, szónok a nyílt szavazás mellett nyilatkozik- Az incompatibili­­tásra nézve pedig azokhoz csatlakozik, a­kik azt mondják, hogy a kormány­hivatalnok nem lehet képviselő, a miniszert és államtitkárt kivéve. (Helyeslés.) A lelkészt a katonával állítja egy színvonalba, és így valamint a katona, úgy a lelkész sem lehet képviselő. (Helyeslés.) Sem a pénzügyi, sem a vasúti bizottságban semmi pénz, vagy vasúti intézet igazgatója, igazgató ta­nácsosa, vagy hivatalnoka nem ülhet. (Élénk helyeslés.) Ezzel tökéletesen elég van téve a czélnak, a­mit ezentúl fogunk tenni, sok lesz, több lesz,mint a­mit elérhetnénk. (Élénk helyeslés.) Kemény Mihály szemére veti a kormány­nak, hogy az országgyűlésnek csaknem szétosz­­lásakor hozta be a törvényjavaslatot, és mert most se rá akarja reformálni úgy, mint intonálva volt a fejedelmi trónbeszéd által, és úgy, mint a­hogy azt a közérzület és köz­vélemény tetszéssel fogadta volna, s hogy ha a belügyminiszer azt miniszeri tárczájának elasticus zsinórjával körül nem fűzi, eddig már a kandalló melletti kosár­ban lett volna az egész tvjavaslat. Szónok kijelenti, hogy határozottan az általá­nos szavaza­tjognak barátja, és nem tartja feljo­gosítva az államot, hogy valakit e jogából kizár­hasson, a ki bizonyos életkort elért s a ki az ál­lam telkeiben osztozkodik. Bausznern azon megjegyzésére, hogy az álta­lános szavaza­jog demagógiára vezetne s veszé­lyeztetné a magyar nemzet suprematióját, azt fe­leli, hogy ha a magyar nemzetiségnek ily utakra van szüksége, s hogy supprematiáját biztosítsa, akkor a magyar nemzetiség életre alig érdemes. Szóló is óhajtja, hogy a magyar nemzetiségnek meglegyen suprematiája, s az mégis lesz, meg is van numericus számánál, műveltségénél s va­­gyonosságánál fogva, s e tekintetben a nemzetisé­gektől félnünk sem lehet, azok ellenünk e tekin­tetben soha’ nem is fognak harczolni. Meglehet, hogy van egy—két rajongó ember, egy—két­száz izgató, a­ki álmodozik ilyenről is, de épen az által, ha mi törvényeinke­t úgy alkotnánk, hogy azok részrehajlást mutatnának, e rajongók kezé­be csak fegyvert adnánk, míg így fegyverük nem lévén, a nép elfordul tőlük. Szónok egy gyöke­res tvjavaslatot óhajtott volna, de ez nem történ­vén, a­mi még kivihető, azt csak Tisza K. kat. javaslatával reményt, ezért ehez csatlakozik, visszautasítván a tvjavaslatot. (Helyeslés balról.) Helfy Ignácz azt tartja, hogy ezen törvény­­javaslat tulajdonképeni értelme, melyet sokkal kényelmesebben lehetett volna 104. §. helyett egy §-ba foglalni, az, hogy a választó­kerületek legnagyobb része köteles deákpárti képviselőt választani, és ebben némileg ki van mondva az incompatibilitási törvény is t. i. hogy baloldali ember nem lehet egyszersmind képviselő is. (He­lyeslés balfelöl.) Áttérve Szilágyi Dezső beszédére, szónok azt látja, hogy Sz. összezavarja a törvény és jog fo­galmait s hogy nagy reactionarius. Törvényeket csinálunk kényünk kedvünk szerint, mégis vál­toztathatjuk, de a jogot nem csináljuk, a jog lé­tezik. A törvény csináltatik és megszüntettetik, a jog létezik és örök, mint maga az igazság. Hiszi Szilágyi, hogy mielőtt a polgároknak általában megadták volna a polgári jogokat, a feudalismus alatt azon polgároknak nem volt joguk arra, a­mit most élveznek? hogy nem létezett bennük a jog ? Igenis létezett, és úgy, mint most, a szabadság nem tett egyebet, mint törvényben kimondani, hogy őket ezen jog­tól többé megfosztani nem szabad. A jog léte­zik, mint maga az igazság. A föld nem csak azóta forog a nap körül, mióta Galilaei azt mon­dotta, hanem forgott már azelőtt is, a teremtés óta, csak hogy nem tudtuk. Azon balközépi szónokoknak, kik óhajtandó­­nak nyilvánítók a suffrage universelt, de jelen körülményeinkkel nem találták megegyeztethe­­tőnek, azt feleli, hogy politikai óhajokat nem elég csak érezni, hanem jelezni is kell azokat. Az erdélyi s általában a nemzetiségi viszo­nyokra nézve hangsúlyozza, hogy idézzük elő az egész nemzetiségi területben azon meggyőző­dést, hogy semmi különbség sincs köztünk, a nemzeti kérdés önmagától meg fog szűnni. Pártolja Iványi Kat. javaslatát. (Helyeslés szél­sőbalon.) Rónay János azt tartja, hogy a jelen­tőja­vaslat leginkább a választási censusra vonatko­zó tételeiben tűnik fel legigazságtalanabbnak, mert ugyanazon viszonyok közt, ugyanazon el­vek mellett egy polgárnak ad jogot, midőn a másikat altól megfosztja. Szónok óhajtotta volna, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat mindazon polgároknak meghagyta volna jogát, a­kik azzal az 1848-diki törvény alapján valósággal éltek és ekkor nem vádolhatta volna senki a törvény­hozást azon inconsequentiával, hogy az egyik polgárnak megadja és ugyanazon körülmények közt ugyanazon jognál fogva a másik polgártól elveszi a választási képességet. Midőn tehát a polgárok szabad választási jo­gának a­­javaslat értelmében az 1848. törvény szellemével szemben megcsonkítását alkotmány­­sértésnek tekintené, a ház asztalán fekvő tör­vényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatván, csatlakozik Tisza K. kat. ja­vaslatához. (Helyeslés balról.) Táncsis Mihály rosznak találja a törvényja­vaslatot, mert nem lengi keresztül a szabadság, az egyenlőség szelleme Orosznak találja, mert ho­mályos, bonyolódott, mert a nagy sokaság kívá­­natainak nem felel meg; rosznak találja, mert annak segítségével az a-ad rész vagyonos osz­tály tetszés és önkény szerint intézkedik a sok­kal nagyobb rész sorsa fölött, anélkül, hogy ezt megkérdené: beleegyezik-e. Elfogadja Iványi javaslatát, mert ez áll legközelebb elveihez, meggyőződéséhez, habár azzal sincs tökéletesen megelégedve­. Nem tartja elégségesnek Iványi javaslatát s még tovább megy annál. Mielőtt sa­ját nézeteit előadná,Chorin képviselő előadására tesz néhány megjegyzést, úgy hiszi, hogy a nagy tömeg, ha a választás joga rá is kiterjesz­tetik, csak hálával fogja azt venni. Azért, hogy fognak akadni olyanok, akik ezen joggal vissza­élhetnének, azért a nagy tömeget előre megfosz­tani a jogtól — ebben nincs logika. Ezek után elmondja a választási törvény kö­rül saj­át nézeteit, amiket azért nem ad be kü­lön javaslat alakjában, mert meg van győződve, hogy saját pártfelei közül sem fogadná el senki. (Madarász közbeszól: Ki tudja ? Halljuk !) Elő­ször is: az általános szavazati jogot nem eme vagy ama censushoz köti, hanem a lehető leg­egyszerűbbet kívánja, azt t. i., hogy egy meg­határozandó korhoz köttessék a szavazatjog. Ál­­lapíttassék meg a teljes korúság,s a­ki azt elérte, bírjon választási joggal. Másodszor: legyen évenkint választás, mind a községekben, mind a megyében, mind az országgyűlési képviselőket illetőleg, mind a kormányra és az ország fe­­lére nézve is. Harmadszor azt kívánja, hogy mindaz, a­ki a 24 évet betöltötte, a katonaság­nál is szavazattal bírjon. (Csiky Sándor közbe­szól : Kommandóra szavaznának !) A­kik lelki dolgokkal, síron túli ügyekkel, menyországgal foglalkoznak, világi ügyekbe ne avatkozzanak, vagyis más szóval, a választási jogukból kizá­rassanak mindaddig, míg papok maradnak. (Vécsey közbeszól: a protestáns lelkészek is ?) Mihelyt pap, kezdjük akármiféle valláson, az industól a mostaniig, mindjárt ármánykodó, mindjárt ámító, csaló. (Derültség.) Csatlakozik Iványi javaslatához, mint a mely nézeteihez legközelebb áll. (Helyeslés a szélső balon.) Pavlovics István úgy találja, hogy a fen­­forgó ívjavaslat vét az igazság, a politika, a nemzetgazdaság, a következetesség, a czélszerű­­ség, az erkölcsiség és a nemzetiség elve ellen, s mindezt fejtegeti egyenként. E törvényjavaslat hibájául rója fel, hogy egészen megfeledkezik a m.­szt. korona egy integráns részéről a határőr­vidékről. Nem barátja a nők­­emancipatiójának azon értelemben mint azt Majoros kívánja,mert a nőknek értelmisége a mostoha körülmények miatt még nincs egészen kifejlesztve. Az általános sza­vazati jogot tartja a legigazságosabbnak, legczél­­szerűbbnek és legegyszerűbbnek. Nem érti, miért irtózik a kormány a titkos szavazattól. A kor­mány nem véve föl javaslatában a vesztegetések megbüntetését, méltán alkalmazhatni rá „qui ta­­cet consentire videtur. “ A javaslatnak a nemze­tiségi elv ellen elkövetett vétkéről nem akar szólani, mert az olyan kormánytól, mely a maga nemzetiségével és a maga fajával oly mostohán bánik, a nemzetiségek sem várnak semmi jót; sem a minister javaslatában, sem Tisza indítvá­nyában nem talál semmi jót, ez utóbbi megfelel a balközép természetének, azaz középszerű. Irá­nyit pártolja. Lónyay Menyhért gr. benyújtja a szente­sitett ipar tvezikket, mely kihirdetetik. Ülés vége 3 óra 10 perczkor. Vidéki levelezés.­ ­ A kézsmárki kerületben, — mint az „Ober­­ung, Lloyd“ írja, — a pártok mindnyájan egye­sültek s elhatározták, hogy általánosan kedvelt és tevékeny képviselőjüket,dr. Vécsey Tamást, a jövő országgyűlésre általános fölkiáltás utján megválasztják. — Kraszna megyében a baloldali kör megalakult. Az országos pártértekezletre képviselőküt küldettek : Bánffy Elek, Györfi Lajos, Szathmáry Dániel, Bánffi Zoltán, Várady Mihály, Visky János és Nagy László. Tornallya, febr. 26. Gömör-Kishont megye ellenzéke képviselő ta­gokat az országos baloldali értekezletre a követ­kezőket választotta meg: 1. A putnoki kerületből: Ragályi Ferdinánd, Ragályi Gyula, Hevessy Bertalan, Hevessy Lász­ló, Horváth Lajos, Borzy András, Fejes Tamás, Hámos Gusztáv, Bihary L., Gánóczy Fer. 2. A rimaszombati ker.-ből: Polgáry Károly, Kende Fer., Malatinszky Fr­., Róth Kálmán, s Rimaszombat részéről választandó még 4 tag. 3. A Rimaszécsi kerület: Czibur Gusztáv, Sár­­közy Gy. Farkas Abr. Bélik Miksa, Szentmik­­lóssy Kál, és Sánd. Kubinyi Arnold, Borne­missza 1sz. Borsódy Jós. 4. Rozsnyai kerület: Farkas Jenő, Marjássy Gejz, Roszty Jós., Gömöry Miksa, Brecz Sánd, Ragályi Pál. 5. Jólsvai kerület: Holes Dán, Czibur Ján., Martinyi Ján., Kalina György, Balzer Ján., Kuna Jenő, Farkas Ede. 6. Kövi kerület: Szentiványi Árpád, Kubinyi Kálmán, Thuranszky Marczel, Hevessy Bold., Remenyik Andor, Siró Sári, Gocsó János ifj. Káli Andor. — Kubinyi Arnold a göm. ellenzék jegyzője. Kis-Pereg, febr. 26. Tegnap tartotta a pécskai választókerületbeli baloldal alakuló közgyűlését Magyar Pécskán nagy részvét mellett. — A nagy vendéglő terme egészen megtelt leginkább magyar pécskai baloldali érzelmű választókkal, ideiglenesen Szondy Imre kisperegi lelkész vitte az elnök­séget, ki is felhíván az értekezlet tagjait a tömörülésre s párttá alakulásra, először is ajánlja egy elnök megválasztását, ki mind a netalán tartandó közgyűléseken, mind a vá­lasztmányi ülésekben elnököljön. E felhívásra megválasztottak a párt ügyeinek intézése végett mindnyájan egyhangúlag: Szondy Imre elnök­nek, Kiss György alelnöknek, Ördög György, Ferenc Kövics Károly és Kovács Ferencz jegyzők­nek , Nagy József, Kocsik János, Baranyi János, Solymossi János, Donát János ifjú, Garlati Lő­­rincz, Cs. Nagy Pál, Szathmári Sándor, Kőmives Mihály, Tóth Mihály, Folly János, Fikker József, Fricz Éliás, Nagy István, Lelik István és Polonyi Mátyás választmányi tagoknak. A megalakulás után elnök felhívja az érte­kezletet, miszerint válaszsza meg azon tagokat, kik által a pécskai kerületi baloldal képviseltetni óhajtja magát az országos baloldali értekezleten. E tisztségre megválasztottak szintén egyhangú­lag : Szondy Imre, Nagy József, Garlati Lőrincz, Kocsik János, Budai Mihály, s ezenkívül kimon­datott , hogy a­kik e küldöttséghez csatlakozni, kívánnak, szintén a párt küldötteinek tekinten­dők. Ezeket végezve az értekezlet szép rendben eloszlott. Alapos reményünk van, a­mennyire a hangu­latot ismerjük, hogy a jövő képviselő választás alkalmával a pécskai kerületből ellenzéki kép­viselő fog választatni, mert a nép nagyon kezdi unni a közös ügyes boldogság áldásait, s épen azok, kik a múlt képviselő választás alkalmával kormánypárti képviselő mellett buzgólkodtak, most legnagyobb részint a baloldalon vannak. Végül nem hagyhatom említés nélkül még azt sem, hogy itt is vannak némelyek, különösen az intelligens osztályból, kik a közjogi alap hábor­gatását mellőzve, egy új reformpárt alakítását óhajtják az 1867-ki alapot fogadván el kiindu­lási alapul. De nézetünk szerint, a reformokat eddig sem hátráltatta a baloldal álláspontja, jövőre sem fogja hátráltatni, sőt attól tartunk, hogy ha a baloldal feladná az eddig követett po­litikai irányt s elfogadná a reformpártiak elvét, önmaga alól venné ki az alapot, s a választók nagy tömege megvonná tőle szavazatát. A tanulmányi alap az egyesült államokban. A washingtoni congressus hosszasabb s igen élénk vita után f. é. február 8-kán 115 szavazat­tal 98 ellenében egy új törvényt alkotott az ok­tatásügyre nézve, a­melynek elfogadott szövege a ma Amerikából kezünkbe jött „New-york he­rald“ szerint következő: Törvényjavaslat a tanulmá­nyi alapok rendezése s az állam­vagyon népnevelésre fordítá­sáról. Igtattassék törvénybe 1. ez. Hogy az államva­gyon népnevelésre fordítandó része szemeltessék ki s választassák külön; gondoskodván arról, hogy ezen elkülönítéskor a congressus hatalma a kincstári jószágok felett avagy a legutóbbi háborúban kitüntetett katonáknak ajándékozott jószágok csorbulást ne szenvedjenek ; gondos­kodván továbbá, hogy ezen törvény ne gátolja, akadályozza avagy felfüggessze a most hozott törvényeket a nyilvános földek kisajátítása fe­lett s semmiképen se korlátolja a congressust a tulajdonjog változtatása vagy kiterjesztése felett az ily földbirtokok felett. 2. ez. Hogy a belügyminiszter minden pénztári év végén egy általános kimutatást készítsen az egyesült államok birtokainak eladásából vagy másként berendezéséből nyert összegekről, bele­értve mindennemű bevételt a generális vagy ke­rületi hivataloknál az egész év alatt s ugyancsak az ily földek vétele, elhelyezése s bármi más al­kalommal előfordult költségeket, a hivatalnokok azon évi fizetését s az előbb mondott kiadások és költségek levonása után az ily földbirtokot eladása, vételi áthelyezéséről teljes kimutatót adjon. 3. ez. Hogy az ily kimutatások után a pénz­­ü­gyminiszernek ki kellene mutatni, hogy azok az Egyesült államok pénztárába évenként öt­­ kamatot hoznak be s ezen összeg az Egyesült államok pénztárában egy állandó alapot képez „nemzeti tanu­l­m­á­n­y­i alap" czím­­mel, és hogy a pénzügyminiszer minden év július 31-kén vagy előbb mutassa ki a belü­gyminister­­nek is a közoktatásügyi miniszernek, hogy az említett kamat első része befizettetett a tanul­mányi alapba, az év végén egy más ilynemű ki­mutatás követvén ezt. 4. ez. Hogy továbbá a pénzügyminiszter ezen kimutatása után, a­mint az a 3-ik czikkben ki van jelölve, a közoktatásügyi minisztérium, a belügyminiszer vezetése alatt, a különböző államok és területek,­­úgy szinte Columbia kerülete között, a nevezett államok és területek lakosságához­ arányban, szétosztassa­nak, és pedig a negyedik évtől huszonegyedik évig számíttatva be, tekintetbe vévén az döb­bent év tiszta bevételének felét, a mondott nem­zeti tanulmányi alap egész jövedelmét s végül az egyesült államok legközelebbi általános cen­­susát; mindazonáltal tekintetbe vévén, hogy a nevezett alap első tízévi szétosztása a különböző államok és területek között, ide értve Columbia területét, mindenkor arányosítani kell az Egye­sült államok legközelebbi népszámlálásán történt változásokkal. 5. ez. Hogy minden állam és terület, úgyszinte a nevezett kerületek is 1873. január hó első napja előtt vagy legalább a törvényhozó testület későbbi első összejövetele előtt két hóval oly feltétellel nyerik a reájuk eső részt, hogy gon­doskodni fognak, hogy minden gyermek hat éves korától tizenhatig teljesen ingyen nevelés­ben részesüljön, s hogy minden ezen alapból nyert összeget ezen feltételekkel megegyezőleg használnak fel. 6. ez. Hogy minden ilyen összeg, a­melyet kü­lönböző államok és területek, ugyszinte Colum­bia kerülete az Egyesült államoktól nyer, az első évben felerészben, később pedig minden száz után tízenegy vagy több iskola felállítására s nyilvános iskolák felszerelésére fordítandó, az első év után pedig a nevezett összeg az ily isko­lák tanítóinak fizetésére fordítandó. I. d­. Hogy minden egyes állam és területé, ugyszinte a nevezett kerület az első részlet után a következő feltételek alatt nyeri az őt illető részt: 1) hogy gondoskodott az 5 czikkben kijelölt gyermekek neveltetéséről, 2) hogy a netalán más után nyert összegeket ezzel megegyezőleg alkalmazta, 3) hogy saját hivatalnokai által a június 30-kán végződő hivatalos évig egy teljes kimutatást közöl a szabad iskolák számáról, az ott alkalmazott tanítókról, a tulajdoni joggal bírt és bérleti iskolahelyiségek számáról, az év alatt tanított gyermekekről, azok naponkénti látogatásáról,azon hónapokról, a­melyekben tény­legesen előadás tartazott a nevezett állam, terü­let és kerület különböző részeiben és hogy ezen tudósítás a törvényhozó testület elé terjesztessék azon czélból, hogy a szabad iskoláztatás rend­szere feltartassék. 8. ez. Hogy a közoktatásügyi miniszer minden év sept­ elsején vagy az előtt tudósítsa az egyes államok, területek vagy a kerület pénzügymi­­niszerét, a­melynek folytán ez jogosítva leend az illető összeget felvenni. Ha a közoktatásügyi minister a nevezett kerületek egyikétől külön összeget nyer a congressus legközelebbi ülésé­nek bezártáig, a pénztárban külön helyezze el, s a jövő congrestől nyerjen utasítást annak hasz­nálata végett. Ha a congressus a legközelebbi ülésszakban nem határozna a felett, az általános tanulmányi alaphoz csatolandó , gondoskodva lévén arról, hogy valamely állam vagy terület­hez tartozó összegek ne fogadtassanak­ azon czél­ból, hogy a fehér és fekete gyermekek elkülöní­tett iskolákban taníttassanak, s sehol sem kell akadályozni "a vegyes iskolarendszer behoza­talát. 9. ez. Hogy­ minden állam, terület és a nevezett kerület nyilvános tanügyi felügyelője vagy álta­lában az ezen czélra rendelt tisztviselői rögtön az értesítés után gondoskodjanak 4 sectió felál­lításáról, a­mely a nevezett állam, terület és kerület iskolakerületei, s az utóbbi év három utolsó hónapjában fennálló egy vagy több sza­bad iskola, a kerület lakossága, a gyermekek száma avagy a nevezett iskolák felett felügye­letről gondoskodjék, a­mint azt azon államte­rület vagy kerület külön törvényei határozzák, s azok kimutatása egyedül a tanítók fizetésére vonatkozzék. 1­0. ez. A különböző államok, kerületek és te­rület iskolakerü­leteiről készített kimutatás a közoktatásügyi miniszer költségéhez tartozik, a­mely alájegyezve leend a belügyministertől s a különböző államok, kerületek és terület pénztár­nokától, avagy az illető államok e czélra kine­vezett hivatalnokától s ugyanezen pénztárnok, avagy hivatalnok kötelezve leend évenkint jun. 30 kán, avagy előbb a közoktatásügyi minister­nek egy részletes kimutatást nyújtani be a tett fizetésekről s általában a kezében levő mérlegről, tekintetbe véve a bár­mely ok miatt még ki nem fizetett összegeket is. Ezen törvényben használt , iskola kerületi kifejezés magában foglalja a városokat, községeket s minden testületet, a­melyet a törvény az iskolák felállítása jogával felruházott. II. ez. Hogy­­ha netalán valamely állam vagy terület azon törvényt bizonyos tekintetben megsérti, a kijelölt czéltól eltér, az alapot vagy annak egy részét nem azon czélra fordítja, a­mint azon törvény meghatározza; ha a hivatalnokok azok kiosztásában nem a szabályok szerint jár­nak el, az ily államok vagy területek az őket illető részre nézve elvesztik jogukat, mindaddig, mig uj jelentések alapján a törvény szelleméhez visszatérések kimutat­tatik s az összeg a­­tanul­­mányi főalaphoz csatoltatik, a hivatalnokok vagy bár­mely már személyek,­­a­kik ezen ala­pot megrabolták, roszul alkalmazták vagy ön­tudatosan velük egyetértettek, csalás bűnében marasztaltatnak el s a hivataloktól felfüggesz­tésen kívül legalább egytől három évi fogságra büntettetnek a törvényszék ítélete folytán, fel­hagyva azt, hogy az itt előírt feltételek a con­gressus által megváltoztathatnak avagy módo­síttathatnak, mint az a törvény czéljai elérése végett jobbnak fog látszani. 12. ez. Hogy az egyesült államok kerületi törvényszéke (Circus Court) bir egyedül jogo­sultsággal e törvény megsértése felett ítélni s ezen törvényszéknek hatalma és jogosultsága is van az előbb említett hivatalnokokat kötelessé­geik teljesítésére utalni. 13. ez. Hogy ezen törvényben semmi sem fog­laltatik,­­a­mi az államok eddigi szervezetét és azon létező törvényét bármely módon érintené, hogy azok az ő helyi viszonyaik szerint az ál­lamjavak eladási ára tiszta bevételének 5%-ét tartoznak fizetni. KÜLÖNFÉLÉK. — A Wagner-egylet alapszabály ké­szítő gyűlése vasárnapi márt. 3-án d. e. 11 óra­kor lesz a „Hungária“ szálloda 4. számú ter­mében.­­ Egy rész szokás megszüntetése iránt határozott a városi tanács mai ülésében. Ez a közúti vaspálya vagyonjaiban való dohányzás. A társulat igazgatósága a nők iránti tekintetből s az egyébként is könnyen támadható tűzveszély elhárítása végett, minden időben eltilta ugyan a­ kocsikban való dohányzást, de senki sem hall­gatott rá. Most hatóságilag be fog az tiltatni s a tilalom áthágóira érzékeny büntetések szabatni. E tilalom úgy a nyitott, mint a fedett kocsikra kiterjesztetik, s a kocsivezetők utasittatnak, hogy megtartására erélyesen ügyeljenek. A közönség erről hirdetmények által fog értesittetni. — Hangverseny. A Pestvárosi I fő­­reáltanoda segélyegylete javára mártius 4-én, a városi vigazda kis termében hangversenyt tart. Közreműködnek: Altschul Rudolf, Blaháné-Kök­lesy Lujza asszony, Huber Ödön, zongorán­­kí­séri Huber Károly karnagy, a tanoda dalköre. Szerdahelyi Kálmán, Láng Fülöp, Fayl Frigyes. Hely árak: Támlás­szék 3 frt. Számozott hely 2 ft. Álló­hely 1 ft. Jegyek kaphatók: Rózsavöl­gyi és társa zeneműk­ereskedésében, a reálta­noda-épületben, naponta 4—5-ig, s a hangver­seny estéjén a pénztárnál. A hangverseny kez­dete 8 órakor.­­ A Vrányi-féle ház ügye az e czélra kiküldött városi bizottmány mai ülésében ismét tárgyaltatott. A városi közgyűlés felhatal­mazást adott az eljáró bizottmánynak 242.000 ftig megajánlani a legmagasb vételárt. Az ülés­ben ma megjelent Muraty, ki a Vrányiház fele­részének távollévő tulajdonosát képviseli és előbb 260,000, majd 250,000 ftot kért, végre

Next