A Hon, 1872. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1872-03-01 / 50. szám
tudja, hogy a „Reform“ bogarai után mászni hová vezet, s hogy a „reform“-párt se hideg — se meleg politikáját elfogadva, nincs szükségünk többé szegény magyaroknak se muszkára, se németre, — el bírunk mi akkor pusztulni a magunk erejébül is, addig nincs az ellenzéken egy ember sem, a ki a Jókai által kiűzött reform kérdéseket egytől egyig ne pártolná s szabadelvű megoldásukra segédkezet nyújtani vonakodnék. Nekünk kellenek reformok, tágabb értelemben, mint minden más pártnak, mert mi reformálni akarjuk magukat a közösügyi törvényeket is, sőt ezeket mindenek felett. Abból, hogy valaki szabadelvű reformokat akar — mint az egész ellenzék, — még nem következik, hogy „reformpárti,amely csak olyan reformokat akar, amiket a bécsi pactumnak nagy kegyesen megengedni méltóztatik. Azért ismételjük amit a czikk elején mondtunk, hogy reformálni és „Reform“-álni nagy különbség s kérjük is hazánkfiait, hogy a „Reform“ és a „reform-párt“ miatt az igazi reformtörekvéseket meggyalölni ne méltóztassanak. Törs Kálmán, Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése febr. 29. A választási tvjavaslat feletti általános vita folyamában Patay után szót emel Makray László. Reflectál Papp Zsigónak azon állítására, hogy Erdélyben oly nemesség van, mely csak híréből ismeri a földadót, valamint Bujanovicsnak beszédére is, ki azt tartja, hogy a nemesek szavazatjoga csak a nemesi oklevelén alapul. Nem rejlik ezen nemességnek szavazati joga — úgymond szóló — a nemesi oklevélben, hanem tettekben, Magyarország földének védelmében. Ezen cselekedetben van a régi census alapja, maga az oklevél csak symboluma, csak bizonyítéka az elismerésnek, az érdemnek. Ennélfogva, mivel a 48-iki törvények is biztosították a neveseknek a választási jogot és a ministeri tvjavaslat sem veszi azt el a census által, miután látja, hogy a ministeri tvjavaslat a többség által keresztülvitetik, a tvjavaslatnak e pontja ellen nem tesz kifogást s a többire pártállásánál fogva pedig pártolja Tisza Kálmán határozati javaslatát. (Helyeslés balfelöl.) Papp Zsigó Makrayval szemben szavait magyarázza. Kiss János hosszú beszédben fejti ki a tvjavaslat hbáit és veszélyeit, valamint azon tendentiákat, melyeket a kormány ezen tvjavaslat alkotásánál szem előtt tartott,s mi abból áll, hogy uralmát a népfog lábbal tiprása és megszorítása mellett is kiterjessze és biztosítsa. Ezért nem hozta be az általános szavazatjogot, a titkos szavazást és az incompatibilitásról szóló törvényt, valamint ezért hagyta továbbra is Erdélyt osztrák törvények és az absolut hatalom által behozott zsandárok alatt vagyis ostromállapotban. Szabók hangsúlyozza, hogy e házban mintegy félszáz kormányhivatalnok foglal helyet, holott otthon kellene az adókon dolgoznia és mégis kétfelől húzzáka fizetést, pedig egy helyen sem tesznek eleget kötelmüknek, így zavartatik meg a népnek fogalma a képviselő állása és hivatásáról. Mindezeknél fogva szóló ezen tvjavaslatot, mely oly zavaros, oly chausszerű, hiogy, ha az isten, midőn a földet teremté,ily chaost hozott volna létre, sohasem tört volna utat magának a világosság. (Derűség.) Visszautasítja és pártolja Irányi Kat.javaslatát.(Helyeslés a szélső balon.) Szomjas József elismervén, hogy az 1848-ki választási törvények sok anomáliát és felüetességet tartalmaznak ; örvendett midőn hírét vette annak,hogy a kormány ezekre ezélre mósító törvényt fog beterjeszteni, de — mint a tvjavaslat mutatja — ezen módosítások a közkívánatnak nem megfelelők. Szónok azt tartja, hogy a belügyért e tvjavaslat készítésénél pártszempontok vezették, miután a legutóbbi választások s úgy a statistikai adatok arról győzték őt meg, hogy Magyarországon, az ő pártja tulajdonkép megbukott, mert a magyarországi városok 1 millió 372953-ra rugó lakosságának 60 képviselője közül 42, mely 966808 lelket képviselnek, az ellenzék padján ül. A megyék 272 képviselői közül pedig 132 szintén az ellenzék padján ül,s ezek 4.664.220 lelket képviselnek, tehát miután az tűnik ki, hogy daczára annak, miszerint az utolsó általános választások alkalmával pártja érdekében a vesztegetések és a pressiónak minden nemei felhasználhattak,mégis a régi Magyaországban 18 képviselővel több választatott olyan, ki a kormánynyal szemben ellenzéki állást foglal el, azonkényszerítésbe jött, hogy megtartsa az erdélyi scblendriánt a maga taxális választó helyeivel, a népképviselet gúnyát képező, úgynevezett füstös választóit. Pártolja Tisza K. kat. javaslatát. (Helyeslés balról.) Podmaniczky Frigyes dr. Két dolgot kívánt volna meg a kormánytól e tvjavaslatra vonatkozólag. Az első az, hogy egy kissé sietett volna, s ezt a nagy fontosságú tvjavaslatot akkor terjesztette volna a ház elé, mikor annak helye van, t. i. valamivel jókorább, nehogy egy ily törv.javaslatnak, mely tagadhatlanul befolyással fog bírni a választásokra, tanácskozása épen a választások előtt történjék meg, ami bizonyára sem a törvény hasznára, sem a kivitel módjára nézve, czélszerű nem lehet. (Élénk helyeslés ) A másik, amit követelt volna, az, hogy a törvény némi haladást tanúsítson. Szóló felfogása szerint minden országban nemcsak politikai, de közművelődési tekintetben is bérmérő mindenkor, a választási törvénynek időközönként való megváltoztatása. (Helyeslés.) Mert ahol a civilisatio halad, ott a census lefelé megy, ahol pedig a census felfelé megy, ott a civilisatio, ha nem is megy hátra, de mindez esetre megáll. (Élénk helyeslés.) Kétségtelen, hogy a mai időben az ami megáll,annyi,mintha hátrafelé menne. (Helyeslés balról.) Ajavaslatot nem fogadja el, hanem csatlakozik Tisza K. Lat. javaslatához. A jövőre alkotandó választási törvényre nézve pedig csatlakozik Schwarcz Gy. véleményéhez, mert azt tartja, legbiztosabb kimondani azt, hogy minden 20 éves polgár, ki önálló, így tehát sem apai sem gazdai hatalom alatt nem áll, ki adót fizet, és aki írni olvasni tud, az választó. De midőn valakinek véleményéről van szó, azt mindig őszhangzásba kell hozni a viszonyokkal és körülményekkel, és szóló átlátja, hogy az utolsó feltételt életbe léptetni még nem lehet, mert nincs jogunk, hogy a gyermekekben büntessük meg az apák vétkeit .Tetszés, de reméli, hogy igen rövid idő múlva oda fogunk jutni, hogy a feltételt elfogadhatván, oly censust fogunk megállapíthatni, mely a legigazságosabb és a haladásnak leginkább megfelel. Az általános szavazati jogot illetőleg nem tud ez ideával megbarátkozni, kivált azok után, miket hallott, mert mióta az általános szavazatjog közé belekevertetik a magyar özvegyek joga, kénytelen tapasztalni, hogy,ha bár ősz fejjel, de igen is ifjú demoraták vagyunk. (Derültség.) Hiszen a magyarözvegyi jog a legaristokratikusabb fogalom a mely létezik. A magyar özvegyi jog származik azon alapeszméből, hogy Magyarországon földet csak nemes ember bírhat, csak nemes ember választhat, és így csak a nemesi föld lehetett képviselve. A magyar özvegy bírta élte fogytáig ezt a darab földet férjétől és igy természetesen ezen föld nem lehetett képviseletlenül ; s ennélfogva a magyar özvegy meg is kívánta és birta is a képviseleti jogot. De ez a democratiával, a jogegyenlőséggel nem fér össze. Ha már a nőket akarják képviseltetni, akkor meg kell adni a szavazati jogot minden nőnek, ki nagykorú, de csak az özvegyekről nem lehet szó. (Helyeslés.) Különben azt hiszi, hogyha a többi feltételeket is hozzákötjük a magyar özvegyek szavazati jogához, nem igen fognak ezen kapui. Tudvalevőleg azon szép előjoga volt a magyar özvegynek, hogy férje birtokát birtokolta mindaddig míg férjhez nem ment,de az alatt gyászruhát volt kénytelen viselni. Szóló nem hiszi,hogy a mostani özvegyek oly könnyen reáállanának ezen nagyon terhes feltételre. (Derültség.) Mi a szavazási módot illeti, szónok a nyílt szavazás mellett nyilatkozik- Az incompatibilitásra nézve pedig azokhoz csatlakozik, akik azt mondják, hogy a kormányhivatalnok nem lehet képviselő, a miniszert és államtitkárt kivéve. (Helyeslés.) A lelkészt a katonával állítja egy színvonalba, és így valamint a katona, úgy a lelkész sem lehet képviselő. (Helyeslés.) Sem a pénzügyi, sem a vasúti bizottságban semmi pénz, vagy vasúti intézet igazgatója, igazgató tanácsosa, vagy hivatalnoka nem ülhet. (Élénk helyeslés.) Ezzel tökéletesen elég van téve a czélnak, amit ezentúl fogunk tenni, sok lesz, több lesz,mint amit elérhetnénk. (Élénk helyeslés.) Kemény Mihály szemére veti a kormánynak, hogy az országgyűlésnek csaknem szétoszlásakor hozta be a törvényjavaslatot, és mert most se rá akarja reformálni úgy, mint intonálva volt a fejedelmi trónbeszéd által, és úgy, mint ahogy azt a közérzület és közvélemény tetszéssel fogadta volna, s hogy ha a belügyminiszer azt miniszeri tárczájának elasticus zsinórjával körül nem fűzi, eddig már a kandalló melletti kosárban lett volna az egész tvjavaslat. Szónok kijelenti, hogy határozottan az általános szavazatjognak barátja, és nem tartja feljogosítva az államot, hogy valakit e jogából kizárhasson, a ki bizonyos életkort elért s a ki az állam telkeiben osztozkodik. Bausznern azon megjegyzésére, hogy az általános szavazajog demagógiára vezetne s veszélyeztetné a magyar nemzet suprematióját, azt feleli, hogy ha a magyar nemzetiségnek ily utakra van szüksége, s hogy supprematiáját biztosítsa, akkor a magyar nemzetiség életre alig érdemes. Szóló is óhajtja, hogy a magyar nemzetiségnek meglegyen suprematiája, s az mégis lesz, meg is van numericus számánál, műveltségénél s vagyonosságánál fogva, s e tekintetben a nemzetiségektől félnünk sem lehet, azok ellenünk e tekintetben soha’ nem is fognak harczolni. Meglehet, hogy van egy—két rajongó ember, egy—kétszáz izgató, aki álmodozik ilyenről is, de épen az által, ha mi törvényeinket úgy alkotnánk, hogy azok részrehajlást mutatnának, e rajongók kezébe csak fegyvert adnánk, míg így fegyverük nem lévén, a nép elfordul tőlük. Szónok egy gyökeres tvjavaslatot óhajtott volna, de ez nem történvén, ami még kivihető, azt csak Tisza K. kat. javaslatával reményt, ezért ehez csatlakozik, visszautasítván a tvjavaslatot. (Helyeslés balról.) Helfy Ignácz azt tartja, hogy ezen törvényjavaslat tulajdonképeni értelme, melyet sokkal kényelmesebben lehetett volna 104. §. helyett egy §-ba foglalni, az, hogy a választókerületek legnagyobb része köteles deákpárti képviselőt választani, és ebben némileg ki van mondva az incompatibilitási törvény is t. i. hogy baloldali ember nem lehet egyszersmind képviselő is. (Helyeslés balfelöl.) Áttérve Szilágyi Dezső beszédére, szónok azt látja, hogy Sz. összezavarja a törvény és jog fogalmait s hogy nagy reactionarius. Törvényeket csinálunk kényünk kedvünk szerint, mégis változtathatjuk, de a jogot nem csináljuk, a jog létezik. A törvény csináltatik és megszüntettetik, a jog létezik és örök, mint maga az igazság. Hiszi Szilágyi, hogy mielőtt a polgároknak általában megadták volna a polgári jogokat, a feudalismus alatt azon polgároknak nem volt joguk arra, amit most élveznek? hogy nem létezett bennük a jog ? Igenis létezett, és úgy, mint most, a szabadság nem tett egyebet, mint törvényben kimondani, hogy őket ezen jogtól többé megfosztani nem szabad. A jog létezik, mint maga az igazság. A föld nem csak azóta forog a nap körül, mióta Galilaei azt mondotta, hanem forgott már azelőtt is, a teremtés óta, csak hogy nem tudtuk. Azon balközépi szónokoknak, kik óhajtandónak nyilvánítók a suffrage universelt, de jelen körülményeinkkel nem találták megegyeztethetőnek, azt feleli, hogy politikai óhajokat nem elég csak érezni, hanem jelezni is kell azokat. Az erdélyi s általában a nemzetiségi viszonyokra nézve hangsúlyozza, hogy idézzük elő az egész nemzetiségi területben azon meggyőződést, hogy semmi különbség sincs köztünk, a nemzeti kérdés önmagától meg fog szűnni. Pártolja Iványi Kat. javaslatát. (Helyeslés szélsőbalon.) Rónay János azt tartja, hogy a jelentőjavaslat leginkább a választási censusra vonatkozó tételeiben tűnik fel legigazságtalanabbnak, mert ugyanazon viszonyok közt, ugyanazon elvek mellett egy polgárnak ad jogot, midőn a másikat altól megfosztja. Szónok óhajtotta volna, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat mindazon polgároknak meghagyta volna jogát, akik azzal az 1848-diki törvény alapján valósággal éltek és ekkor nem vádolhatta volna senki a törvényhozást azon inconsequentiával, hogy az egyik polgárnak megadja és ugyanazon körülmények közt ugyanazon jognál fogva a másik polgártól elveszi a választási képességet. Midőn tehát a polgárok szabad választási jogának ajavaslat értelmében az 1848. törvény szellemével szemben megcsonkítását alkotmánysértésnek tekintené, a ház asztalán fekvő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatván, csatlakozik Tisza K. kat. javaslatához. (Helyeslés balról.) Táncsis Mihály rosznak találja a törvényjavaslatot, mert nem lengi keresztül a szabadság, az egyenlőség szelleme Orosznak találja, mert homályos, bonyolódott, mert a nagy sokaság kívánatainak nem felel meg; rosznak találja, mert annak segítségével az a-ad rész vagyonos osztály tetszés és önkény szerint intézkedik a sokkal nagyobb rész sorsa fölött, anélkül, hogy ezt megkérdené: beleegyezik-e. Elfogadja Iványi javaslatát, mert ez áll legközelebb elveihez, meggyőződéséhez, habár azzal sincs tökéletesen megelégedve. Nem tartja elégségesnek Iványi javaslatát s még tovább megy annál. Mielőtt saját nézeteit előadná,Chorin képviselő előadására tesz néhány megjegyzést, úgy hiszi, hogy a nagy tömeg, ha a választás joga rá is kiterjesztetik, csak hálával fogja azt venni. Azért, hogy fognak akadni olyanok, akik ezen joggal visszaélhetnének, azért a nagy tömeget előre megfosztani a jogtól — ebben nincs logika. Ezek után elmondja a választási törvény körül saját nézeteit, amiket azért nem ad be külön javaslat alakjában, mert meg van győződve, hogy saját pártfelei közül sem fogadná el senki. (Madarász közbeszól: Ki tudja ? Halljuk !) Először is: az általános szavazati jogot nem eme vagy ama censushoz köti, hanem a lehető legegyszerűbbet kívánja, azt t. i., hogy egy meghatározandó korhoz köttessék a szavazatjog. Állapíttassék meg a teljes korúság,s aki azt elérte, bírjon választási joggal. Másodszor: legyen évenkint választás, mind a községekben, mind a megyében, mind az országgyűlési képviselőket illetőleg, mind a kormányra és az ország felére nézve is. Harmadszor azt kívánja, hogy mindaz, aki a 24 évet betöltötte, a katonaságnál is szavazattal bírjon. (Csiky Sándor közbeszól : Kommandóra szavaznának !) Akik lelki dolgokkal, síron túli ügyekkel, menyországgal foglalkoznak, világi ügyekbe ne avatkozzanak, vagyis más szóval, a választási jogukból kizárassanak mindaddig, míg papok maradnak. (Vécsey közbeszól: a protestáns lelkészek is ?) Mihelyt pap, kezdjük akármiféle valláson, az industól a mostaniig, mindjárt ármánykodó, mindjárt ámító, csaló. (Derültség.) Csatlakozik Iványi javaslatához, mint a mely nézeteihez legközelebb áll. (Helyeslés a szélső balon.) Pavlovics István úgy találja, hogy a fenforgó ívjavaslat vét az igazság, a politika, a nemzetgazdaság, a következetesség, a czélszerűség, az erkölcsiség és a nemzetiség elve ellen, s mindezt fejtegeti egyenként. E törvényjavaslat hibájául rója fel, hogy egészen megfeledkezik a m.szt. korona egy integráns részéről a határőrvidékről. Nem barátja a nőkemancipatiójának azon értelemben mint azt Majoros kívánja,mert a nőknek értelmisége a mostoha körülmények miatt még nincs egészen kifejlesztve. Az általános szavazati jogot tartja a legigazságosabbnak, legczélszerűbbnek és legegyszerűbbnek. Nem érti, miért irtózik a kormány a titkos szavazattól. A kormány nem véve föl javaslatában a vesztegetések megbüntetését, méltán alkalmazhatni rá „qui tacet consentire videtur. “ A javaslatnak a nemzetiségi elv ellen elkövetett vétkéről nem akar szólani, mert az olyan kormánytól, mely a maga nemzetiségével és a maga fajával oly mostohán bánik, a nemzetiségek sem várnak semmi jót; sem a minister javaslatában, sem Tisza indítványában nem talál semmi jót, ez utóbbi megfelel a balközép természetének, azaz középszerű. Irányit pártolja. Lónyay Menyhért gr. benyújtja a szentesitett ipar tvezikket, mely kihirdetetik. Ülés vége 3 óra 10 perczkor. Vidéki levelezés. A kézsmárki kerületben, — mint az „Oberung, Lloyd“ írja, — a pártok mindnyájan egyesültek s elhatározták, hogy általánosan kedvelt és tevékeny képviselőjüket,dr. Vécsey Tamást, a jövő országgyűlésre általános fölkiáltás utján megválasztják. — Kraszna megyében a baloldali kör megalakult. Az országos pártértekezletre képviselőküt küldettek : Bánffy Elek, Györfi Lajos, Szathmáry Dániel, Bánffi Zoltán, Várady Mihály, Visky János és Nagy László. Tornallya, febr. 26. Gömör-Kishont megye ellenzéke képviselő tagokat az országos baloldali értekezletre a következőket választotta meg: 1. A putnoki kerületből: Ragályi Ferdinánd, Ragályi Gyula, Hevessy Bertalan, Hevessy László, Horváth Lajos, Borzy András, Fejes Tamás, Hámos Gusztáv, Bihary L., Gánóczy Fer. 2. A rimaszombati ker.-ből: Polgáry Károly, Kende Fer., Malatinszky Fr., Róth Kálmán, s Rimaszombat részéről választandó még 4 tag. 3. A Rimaszécsi kerület: Czibur Gusztáv, Sárközy Gy. Farkas Abr. Bélik Miksa, Szentmiklóssy Kál, és Sánd. Kubinyi Arnold, Bornemissza 1sz. Borsódy Jós. 4. Rozsnyai kerület: Farkas Jenő, Marjássy Gejz, Roszty Jós., Gömöry Miksa, Brecz Sánd, Ragályi Pál. 5. Jólsvai kerület: Holes Dán, Czibur Ján., Martinyi Ján., Kalina György, Balzer Ján., Kuna Jenő, Farkas Ede. 6. Kövi kerület: Szentiványi Árpád, Kubinyi Kálmán, Thuranszky Marczel, Hevessy Bold., Remenyik Andor, Siró Sári, Gocsó János ifj. Káli Andor. — Kubinyi Arnold a göm. ellenzék jegyzője. Kis-Pereg, febr. 26. Tegnap tartotta a pécskai választókerületbeli baloldal alakuló közgyűlését Magyar Pécskán nagy részvét mellett. — A nagy vendéglő terme egészen megtelt leginkább magyar pécskai baloldali érzelmű választókkal, ideiglenesen Szondy Imre kisperegi lelkész vitte az elnökséget, ki is felhíván az értekezlet tagjait a tömörülésre s párttá alakulásra, először is ajánlja egy elnök megválasztását, ki mind a netalán tartandó közgyűléseken, mind a választmányi ülésekben elnököljön. E felhívásra megválasztottak a párt ügyeinek intézése végett mindnyájan egyhangúlag: Szondy Imre elnöknek, Kiss György alelnöknek, Ördög György, Ferenc Kövics Károly és Kovács Ferencz jegyzőknek , Nagy József, Kocsik János, Baranyi János, Solymossi János, Donát János ifjú, Garlati Lőrincz, Cs. Nagy Pál, Szathmári Sándor, Kőmives Mihály, Tóth Mihály, Folly János, Fikker József, Fricz Éliás, Nagy István, Lelik István és Polonyi Mátyás választmányi tagoknak. A megalakulás után elnök felhívja az értekezletet, miszerint válaszsza meg azon tagokat, kik által a pécskai kerületi baloldal képviseltetni óhajtja magát az országos baloldali értekezleten. E tisztségre megválasztottak szintén egyhangúlag : Szondy Imre, Nagy József, Garlati Lőrincz, Kocsik János, Budai Mihály, s ezenkívül kimondatott , hogy akik e küldöttséghez csatlakozni, kívánnak, szintén a párt küldötteinek tekintendők. Ezeket végezve az értekezlet szép rendben eloszlott. Alapos reményünk van, amennyire a hangulatot ismerjük, hogy a jövő képviselő választás alkalmával a pécskai kerületből ellenzéki képviselő fog választatni, mert a nép nagyon kezdi unni a közös ügyes boldogság áldásait, s épen azok, kik a múlt képviselő választás alkalmával kormánypárti képviselő mellett buzgólkodtak, most legnagyobb részint a baloldalon vannak. Végül nem hagyhatom említés nélkül még azt sem, hogy itt is vannak némelyek, különösen az intelligens osztályból, kik a közjogi alap háborgatását mellőzve, egy új reformpárt alakítását óhajtják az 1867-ki alapot fogadván el kiindulási alapul. De nézetünk szerint, a reformokat eddig sem hátráltatta a baloldal álláspontja, jövőre sem fogja hátráltatni, sőt attól tartunk, hogy ha a baloldal feladná az eddig követett politikai irányt s elfogadná a reformpártiak elvét, önmaga alól venné ki az alapot, s a választók nagy tömege megvonná tőle szavazatát. A tanulmányi alap az egyesült államokban. A washingtoni congressus hosszasabb s igen élénk vita után f. é. február 8-kán 115 szavazattal 98 ellenében egy új törvényt alkotott az oktatásügyre nézve, amelynek elfogadott szövege a ma Amerikából kezünkbe jött „New-york herald“ szerint következő: Törvényjavaslat a tanulmányi alapok rendezése s az államvagyon népnevelésre fordításáról. Igtattassék törvénybe 1. ez. Hogy az államvagyon népnevelésre fordítandó része szemeltessék ki s választassák külön; gondoskodván arról, hogy ezen elkülönítéskor a congressus hatalma a kincstári jószágok felett avagy a legutóbbi háborúban kitüntetett katonáknak ajándékozott jószágok csorbulást ne szenvedjenek ; gondoskodván továbbá, hogy ezen törvény ne gátolja, akadályozza avagy felfüggessze a most hozott törvényeket a nyilvános földek kisajátítása felett s semmiképen se korlátolja a congressust a tulajdonjog változtatása vagy kiterjesztése felett az ily földbirtokok felett. 2. ez. Hogy a belügyminiszter minden pénztári év végén egy általános kimutatást készítsen az egyesült államok birtokainak eladásából vagy másként berendezéséből nyert összegekről, beleértve mindennemű bevételt a generális vagy kerületi hivataloknál az egész év alatt s ugyancsak az ily földek vétele, elhelyezése s bármi más alkalommal előfordult költségeket, a hivatalnokok azon évi fizetését s az előbb mondott kiadások és költségek levonása után az ily földbirtokot eladása, vételi áthelyezéséről teljes kimutatót adjon. 3. ez. Hogy az ily kimutatások után a pénzügyminiszernek ki kellene mutatni, hogy azok az Egyesült államok pénztárába évenként öt kamatot hoznak be s ezen összeg az Egyesült államok pénztárában egy állandó alapot képez „nemzeti tanulmányi alap" czímmel, és hogy a pénzügyminiszer minden év július 31-kén vagy előbb mutassa ki a belügyministernek is a közoktatásügyi miniszernek, hogy az említett kamat első része befizettetett a tanulmányi alapba, az év végén egy más ilynemű kimutatás követvén ezt. 4. ez. Hogy továbbá a pénzügyminiszter ezen kimutatása után, amint az a 3-ik czikkben ki van jelölve, a közoktatásügyi minisztérium, a belügyminiszer vezetése alatt, a különböző államok és területek,úgy szinte Columbia kerülete között, a nevezett államok és területek lakosságához arányban, szétosztassanak, és pedig a negyedik évtől huszonegyedik évig számíttatva be, tekintetbe vévén az döbbent év tiszta bevételének felét, a mondott nemzeti tanulmányi alap egész jövedelmét s végül az egyesült államok legközelebbi általános censusát; mindazonáltal tekintetbe vévén, hogy a nevezett alap első tízévi szétosztása a különböző államok és területek között, ide értve Columbia területét, mindenkor arányosítani kell az Egyesült államok legközelebbi népszámlálásán történt változásokkal. 5. ez. Hogy minden állam és terület, úgyszinte a nevezett kerületek is 1873. január hó első napja előtt vagy legalább a törvényhozó testület későbbi első összejövetele előtt két hóval oly feltétellel nyerik a reájuk eső részt, hogy gondoskodni fognak, hogy minden gyermek hat éves korától tizenhatig teljesen ingyen nevelésben részesüljön, s hogy minden ezen alapból nyert összeget ezen feltételekkel megegyezőleg használnak fel. 6. ez. Hogy minden ilyen összeg, amelyet különböző államok és területek, ugyszinte Columbia kerülete az Egyesült államoktól nyer, az első évben felerészben, később pedig minden száz után tízenegy vagy több iskola felállítására s nyilvános iskolák felszerelésére fordítandó, az első év után pedig a nevezett összeg az ily iskolák tanítóinak fizetésére fordítandó. I. d. Hogy minden egyes állam és területé, ugyszinte a nevezett kerület az első részlet után a következő feltételek alatt nyeri az őt illető részt: 1) hogy gondoskodott az 5 czikkben kijelölt gyermekek neveltetéséről, 2) hogy a netalán más után nyert összegeket ezzel megegyezőleg alkalmazta, 3) hogy saját hivatalnokai által a június 30-kán végződő hivatalos évig egy teljes kimutatást közöl a szabad iskolák számáról, az ott alkalmazott tanítókról, a tulajdoni joggal bírt és bérleti iskolahelyiségek számáról, az év alatt tanított gyermekekről, azok naponkénti látogatásáról,azon hónapokról, amelyekben ténylegesen előadás tartazott a nevezett állam, terület és kerület különböző részeiben és hogy ezen tudósítás a törvényhozó testület elé terjesztessék azon czélból, hogy a szabad iskoláztatás rendszere feltartassék. 8. ez. Hogy a közoktatásügyi miniszer minden év sept elsején vagy az előtt tudósítsa az egyes államok, területek vagy a kerület pénzügyminiszerét, amelynek folytán ez jogosítva leend az illető összeget felvenni. Ha a közoktatásügyi minister a nevezett kerületek egyikétől külön összeget nyer a congressus legközelebbi ülésének bezártáig, a pénztárban külön helyezze el, s a jövő congrestől nyerjen utasítást annak használata végett. Ha a congressus a legközelebbi ülésszakban nem határozna a felett, az általános tanulmányi alaphoz csatolandó , gondoskodva lévén arról, hogy valamely állam vagy területhez tartozó összegek ne fogadtassanak azon czélból, hogy a fehér és fekete gyermekek elkülönített iskolákban taníttassanak, s sehol sem kell akadályozni "a vegyes iskolarendszer behozatalát. 9. ez. Hogy minden állam, terület és a nevezett kerület nyilvános tanügyi felügyelője vagy általában az ezen czélra rendelt tisztviselői rögtön az értesítés után gondoskodjanak 4 sectió felállításáról, amely a nevezett állam, terület és kerület iskolakerületei, s az utóbbi év három utolsó hónapjában fennálló egy vagy több szabad iskola, a kerület lakossága, a gyermekek száma avagy a nevezett iskolák felett felügyeletről gondoskodjék, amint azt azon államterület vagy kerület külön törvényei határozzák, s azok kimutatása egyedül a tanítók fizetésére vonatkozzék. 10. ez. A különböző államok, kerületek és terület iskolakerületeiről készített kimutatás a közoktatásügyi miniszer költségéhez tartozik, amely alájegyezve leend a belügyministertől s a különböző államok, kerületek és terület pénztárnokától, avagy az illető államok e czélra kinevezett hivatalnokától s ugyanezen pénztárnok, avagy hivatalnok kötelezve leend évenkint jun. 30 kán, avagy előbb a közoktatásügyi ministernek egy részletes kimutatást nyújtani be a tett fizetésekről s általában a kezében levő mérlegről, tekintetbe véve a bármely ok miatt még ki nem fizetett összegeket is. Ezen törvényben használt , iskola kerületi kifejezés magában foglalja a városokat, községeket s minden testületet, amelyet a törvény az iskolák felállítása jogával felruházott. II. ez. Hogyha netalán valamely állam vagy terület azon törvényt bizonyos tekintetben megsérti, a kijelölt czéltól eltér, az alapot vagy annak egy részét nem azon czélra fordítja, amint azon törvény meghatározza; ha a hivatalnokok azok kiosztásában nem a szabályok szerint járnak el, az ily államok vagy területek az őket illető részre nézve elvesztik jogukat, mindaddig, mig uj jelentések alapján a törvény szelleméhez visszatérések kimutattatik s az összeg atanulmányi főalaphoz csatoltatik, a hivatalnokok vagy bármely már személyek,akik ezen alapot megrabolták, roszul alkalmazták vagy öntudatosan velük egyetértettek, csalás bűnében marasztaltatnak el s a hivataloktól felfüggesztésen kívül legalább egytől három évi fogságra büntettetnek a törvényszék ítélete folytán, felhagyva azt, hogy az itt előírt feltételek a congressus által megváltoztathatnak avagy módosíttathatnak, mint az a törvény czéljai elérése végett jobbnak fog látszani. 12. ez. Hogy az egyesült államok kerületi törvényszéke (Circus Court) bir egyedül jogosultsággal e törvény megsértése felett ítélni s ezen törvényszéknek hatalma és jogosultsága is van az előbb említett hivatalnokokat kötelességeik teljesítésére utalni. 13. ez. Hogy ezen törvényben semmi sem foglaltatik,ami az államok eddigi szervezetét és azon létező törvényét bármely módon érintené, hogy azok az ő helyi viszonyaik szerint az államjavak eladási ára tiszta bevételének 5%-ét tartoznak fizetni. KÜLÖNFÉLÉK. — A Wagner-egylet alapszabály készítő gyűlése vasárnapi márt. 3-án d. e. 11 órakor lesz a „Hungária“ szálloda 4. számú termében. Egy rész szokás megszüntetése iránt határozott a városi tanács mai ülésében. Ez a közúti vaspálya vagyonjaiban való dohányzás. A társulat igazgatósága a nők iránti tekintetből s az egyébként is könnyen támadható tűzveszély elhárítása végett, minden időben eltilta ugyan a kocsikban való dohányzást, de senki sem hallgatott rá. Most hatóságilag be fog az tiltatni s a tilalom áthágóira érzékeny büntetések szabatni. E tilalom úgy a nyitott, mint a fedett kocsikra kiterjesztetik, s a kocsivezetők utasittatnak, hogy megtartására erélyesen ügyeljenek. A közönség erről hirdetmények által fog értesittetni. — Hangverseny. A Pestvárosi I főreáltanoda segélyegylete javára mártius 4-én, a városi vigazda kis termében hangversenyt tart. Közreműködnek: Altschul Rudolf, Blaháné-Köklesy Lujza asszony, Huber Ödön, zongoránkíséri Huber Károly karnagy, a tanoda dalköre. Szerdahelyi Kálmán, Láng Fülöp, Fayl Frigyes. Hely árak: Támlásszék 3 frt. Számozott hely 2 ft. Állóhely 1 ft. Jegyek kaphatók: Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében, a reáltanoda-épületben, naponta 4—5-ig, s a hangverseny estéjén a pénztárnál. A hangverseny kezdete 8 órakor. A Vrányi-féle ház ügye az e czélra kiküldött városi bizottmány mai ülésében ismét tárgyaltatott. A városi közgyűlés felhatalmazást adott az eljáró bizottmánynak 242.000 ftig megajánlani a legmagasb vételárt. Az ülésben ma megjelent Muraty, ki a Vrányiház felerészének távollévő tulajdonosát képviseli és előbb 260,000, majd 250,000 ftot kért, végre