A Hon, 1874. április (12. évfolyam, 75-99. szám)

1874-04-01 / 75. szám

­­cion nemcsak jogokat osztott meg, de mint a szászokkal tévé, privilégiummal látta el őket a haza többi polgárai fölött; míg meg­bénul az a befolyás, mely egyes törvényha­tóságokban fölszinre vergődve esztelen, vagy szándékosan gonosz czélzatait az iskolák megm­ételyezésére gáttalanul fordíthatná. Ezt a korszakot kell bevárnunk, é­s akkor igen­is bátran bízhatjuk népoktatásunk ügyét a törvényhatóságok kijelölt vagy épen egye­nesen választott közegei kezébe. Hozzátesszük még mindezekhez, hogy nem messze van az az idő, midőn régi megyei szerkezetünknek s megyei közigazgatásunk­nak, melynek a régi viszonyok szerint csak is a közigazgatási és igazságszolgáltatási két ágazata volt meg,­­ át kell idomulnia azon szakismeretet követelő közügyek szerint, me­lyek például a tanügy, közegészségügy, köz­lekedés, rendőrség stb. teendőinek felelnek meg. Addig, mint átmenettel megelégedhe­tünk a IX-es bizottság véleménye érvénye­sítésével, melyet részünkről akként látnánk kivihetőnek, hogy a főispáni hatás­kör alá bevonandó tanfelügyelő a havi választmányi ülésekben le­gyen jelen s minta tisztikar tagja, tegye megjelentéseit, legyen egy­szersmind feleletre vonható a tan­ügy kérdéseiben a bizottság által. Ennyi egyelőre elég lesz a közérdekeltség fölkeltése érdekében. Hanem igenis a kormánynak szemlét kellene tartania a tanfelügyelők sorain s azokat, kiket a balul értelmezett pártérdek, vagy a protectio hivatlanul tolt a szép és nagy feladatokkal, felelősséggel járó pályá­ra, vagy kik buzgalmuknak, ügyszeretetük­nek, képességöknek elég jelét nem adták,­­ föltétlenül és minden tekintet nélkül el kell mozdítania. Mert a­mit e téren egy ember képtelensége és hanyagsága elront, itt jó sem kép­es egyhamar helyre ütni. P. Szathmáry Károly: A IX es albizottság jelentése a 21 es bizottsághoz. (Vége.) Mindezen eredmények azonban csak azon esetben érhetők el és csak úgy lesznek 18­7­5-re biz­­tosíthatók,ha az állami jövedelmeknek pontosabb be­folyása biztosíttatik, és úgy törvényhozási úton, mint a közigazgatás körében mindazon rendszabályok és intézkedések létesíttetnek, a­melyeket az albizottság mint a javaslatba hozott megtakarításoknak és jöve­delmek fokozásának előfeltételeit e jelentésbe egyen­ként megjelölt. Az albizottság által javaslatba hozott intézke­dések folytán a közelebbi 3 év mérlegei így alakul­nának : Rendes kiadások 202.478,906 202.301,437 204.310,192 A bevételek 212.947,166 216.673,996 220.392,196 Fölösleg 10.468,261 14.394,499 10.1.0­,T&T Rendes kiadások 24.776,306 19.242,916 18.189,026 „ bevételek 5.723,124 5.122,081 5.111,681 Hiány 19.053,916 14.120,835 13.077,445 Összes hiány 8.585,655 ,, felesleg 201,724 3.090,352 Ezen eredményt azonban mindenekelőtt két körülmény módosítja, a­mit a minisztérium előter­jesztései figyelmen kívül hagytak. A rendkívüli bevételek között fölvetettek azon összegek is, melyek az eladásra kijelölt és 1874 és 1875-ben eladandó államjószágrészletek eladási árá­ból előre láthatólag befolynak. Az 1873. év végén kötött 76*/1 milliós kölcsön­ről szóló törvény rendeletei szerint az államjószágok eladásából befolyó összegek ezen kölcsön födezésére fordítandók, így 1875-re 1.454,683, 1876-ra 1 millió 175 434, 1877 re 1.106,372 forint lesz a kölcsön tör­lesztése czéljából képezendő alap javára írandó azon bevételek közül, a­melyeket a minisztérium a költ­ségvetési tervezetekbe, mint rendkívüli bevételi for­mákat fölvett. Ezen kívül a földadó-cataster kiigazításáról szóló, jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslat­nak végrehajtása a következő költségeket okozza a közelebbi években: 1875-re 2.500,000 frtot, 1876-ra 1.135.000 frtot, 1877-re 2.160,000 frtot. Ezen két rendbeli összegekkel tehát romlanak a mérlegek: 1875 1876 1877 Ezeken kivül volt hiány fölösleg 8.585,665 201,724 3.095,352 Ezeken kivül állam­javak eladásából fölvett összeg le­ütése mellett és a pataster költsé­geivel 1.454,683 1.075,434 2.500,000 1.135,000 791,290 3.123,590 még fönmaradandó Összes hiány 12.539,599 2.008,710 176,473 Megjegyzendő azonban, hogy ezen hiányok­ban tisztán beruházásokra, és­pedig a Dunaszabályo­­zás a Margitszigeti híd, a Ferencz csatorna költségei­re a fiumei kikötő építésére, vasútépítési költségek­re­ tehát oly kiadásokra, melyek rendezett háztartás­ban sem szoktak a rendes bevételekből fedeztetni 1875 1876 1877 foglaltatik 6.584,000 2.800,000 3.300,000 ezen kivül tehát a hiány tenne 5,955,599 , 1876 és 1877-ben pe­dig hiány nem len­ne, sőt a követke­ző feleslegek származnának Mielőtt az albizottság a hiányra nézve előadná véleményét, föl kell em­itenie hogy az 1874. évben az utolsó évek nagy közgazda­­sági csapásai miatt a bevételeknek még oly mérvben való befolyására sem lehet biztosan számítani, mint azt az 1874. évi előirányzat, a­mely pedig a bevéte­lekre nézve is tetemesen leszállittatott, kilátásba he­lyezi. Ezen kivül mintegy 5 milló írtra rugó előlegek, melyek a sorsolási és gömöri kölcsönöknél, mint az ezen alapokból rendelkezésre álló összegek, vétet­tek a köl­tégvetésbe, előre láthatólag alig fognak fo­lyóvá tétetni ezen év folyamában. Ezenkívül a ren­dezett pénzügyi szolgálat föltétlenül megköveteli, hogy a múlt években leapadt pénztári készletek be­szereztessenek. Ha az állampénztárt zavaroknak kitenni nem akarjuk, nemcsak a központi, de a külső pénztárak­nál is megfelelő, összesen legalább 15­­6 millióra rugó pénztári készletnek — a­melylyel mir­e pénztá­rak bírnak — épségben kell folytonosan megma­radni. Ezenkívül az 1875.január 1-ére való szükségle­tek az 1874 év végén megmaradó pénztári készletek nem lévén képesek fedezni , gondoskodni kell arról, hogy az átmenet szükségleteire a január 1-én esedékes fizetésekre elég erős pénztárkészlettel bír­jon az állam. Ezen készletnek minden év végén ál­landóan meg kell maradnia, mert különben minden oly esztendő végén, a­mely kedvezőtlenebb eredmé­nyekkel zárta le a kezelést, az állampénztár köny­­nyen zavaroknak lehet kitéve. . Ha az 1874-ik év termése kedvező lenne, az eredmények egészen másként fognának állani. Ha csak annyi folyik is be az állami pénztárakba, mint a­mire az 1874 iki költségvetés készítése alkalmával számítva volt,a­melyben a közvetlen adók előirányza­ta, az államjavak jövedelmei jelentékenyen leszállí­tottak, és a kirovott egyenes adóknál is mintegy kilencz millió hiány vétetett számításba, és így 141 millió forintra előirányzott nettó bevételekből 132 millió vétetett csak a számítás alapjául, a­mely eredményre csak megközelítőleg közép ered­ményű esztendőben is mindenesetre számítani lehet: az 1874-ik év a kölcsön által fedezett hiányon kívül, hiányt alig fogna felmutatni, de ma, midőn az államháztartás bajainak gyökeres orvoslására törek­szünk és az 1873-ik kezelés eredményeit már ismer­jük, nem szabad a számításból kifelejteni azt sem, hogy mi sem biztosítja az államkincstárt arról, hogy ezen év második felének eredményei is oly mosto­hák lesznek, mint voltak egészben az 1873-ik éviek, és ezen eshetőséggel szemben, a­mely ha a legszi­gorúbb számításokat veszszü­k alapul, bekövetkezhe­­tik, biztosítani kell ma már az állampénztárt. Mert az ország fizetés­­képességét semmi kedvezőtlen esélyeknek nem szabad kitenni egy perezre sem. Ha tehát a legroszabb esetet véve fel, biztosí­tani kívánjuk az állampénztárt még azon esetre is, ha ezen év folyamában több nem folyik be a pénztá­rakba, mint a­mennyit­ az 1873-ik év,összes pénzügyi kezelésünknek ezen aránylag legmostohább évének, kezelési ereményei tényleg kimutatnak, és feltesszük, hogy az állami előlegek sem tétetnek folyóvá, ez esetben az állampénztár teljes biztosítására és arra, hogy az államkincstár az oly nagyon szükséges pénztári­­készleteket folytonosan épségben megtart­hassa, a­mi főleg nálunk, a­hol közgazdasági viszo­nyaink egyoldalúságánál fogva az év első 7 hónap­jában aránylag mindig kevesebb jövedelem folyik be az állampénztárba,mint a­mennyi ezen hónapokat terheli, egy rendkívüli forrásról kell gondoskodni, a­mely az államháztartásnak ezen bajait egyszer min­denkorra megszüntesse. Ezen alapokon számítva tehát és érintetlenül hagyva a jelenlegi pénzkészleteket, mint olyanokat melyeknek állandóan meg kell maradni,a 762/1 mil­liós kölcsön rendelkezésre álló tőkéin kívül, az 1874- dik átmeneti év szükségleteinek fedezésére még 20.000. 000—22.000.000 frt szerzendő be. Ehhez számítandó a január 1-ére készen tartandó szükség­let 16.000.000. Összesen 36—38.000.000 f­o­­rintra lenne szükség. Ezen összegeken kívül a melyeket be kell sze­rezni, hogy a­ háztartás rendezése megkezdethessék, számitásba lenne veendő az albizottság által javas­latba hozott megtakarítások daczára is még 1875, 1876 és 1877. évekre fenmaradó hiányok azon ré­sze, a­mely gyümölcsöző beruházásokból származik. Ezen hiányok: 1875-re 6.584/00. 1876 ra 2.800.000. 1877-re 3.300.000. Összesen 12.684.000. Mindezen összegeket csak rendkivüli források által lehet fedezni és igy elkerülhetlenné válik az, hogy ezen összegek hitel utján szereztessenek be. A főösszeg lenne: an io7-t-ik £-*• -5-*5g-5íg 20,000.000 frt. az 1875-ik év január 1-ig 16,000.000 frt, az 1875—1877-ig beruházások 12,684.000 frt. Együtt 48,684.000 frt. Ha ezen összegek kölcsön által fedeztetnek, a közelebbi évekre ennek kamatait 3­/1 — 400.000 frtra számitva legrosszabb esetben, a kölcsön által fede­zett beruházásokon kivül lenne a hiány: 1875. 1876. 1877. a kamatokat 4 millió forinttal számitva , rendes 9,955.599 3,208.210 876.470 a beruházásokra 6,584.000 2,800,000 3,300,000 Összesen 16,539.599 6,008.210 4,176.470 Ha tehát a beruházások kölcsönnel fedeztet­nek: 1875-re még 9,955,591 frt. 1876-ra 3,208.210 és 1877-re azonban már csak 876.470 forint hiányt mutatna fel az összes költségvetés, nem számítva azon összeget, mely a közös ügyek költségeinél an­nak útján eszközölhető megtakarításokból és a vám­jövedelem szaporodása folytán javukra eshetik, és a hiányt mérsékelni fogja. Ha a közös ügyeknél a vámjövedelem sza­porodása és a közös költségeknél annak útján eszközlendő megtakarításokat néhány millióra tesz­­szük és a beruházásokat kölcsön által tekint­jük fedezetteknek, akkor az 1875-ik évi hiány is je­lentékenyen leapadna; az 1876-ik évi hiány már többé nagynak nem lenne mondható, 1877-re pedig a hiány eltűnnék költségvetésünkből, sőt ha már 1877- re ezen czimen nem gondolunk is levonni semmit,a hi­ány még ez esetben is oly jelentékeny, hogy ezen ala­pokon 1877-ben elenyészettnek tekinthető. Megjegyzendő azonban, hogy a fentebb ki­mutatott hiányokba már az újabban felveendő köl­csönnek 4.000,000 frt évi kamatjai s a földadó szabá­lyozási költségek is beszámíttatnak, viszont a bevé­telek között az adó és bérhátralékokból összesen 5.000.000 forint van évenként felvéve, oly összeg, mely a későbbi években ha egészen el nem enyészik is, mindenesetre csekélyebb mennyiségre fog le­­szállani. Az 1874-ik év átmeneti szükségletei az 1875— 1877 éveknek beruházásokból eredő pénztári hiá­nyai kölcsön utján fedeztetvén, marad még az l£75-ik évi hiány fedezetlenül. Ennek adóemelés útján leen­dő fedezését az albizottság ezúttal nem hozza ja­vaslatba. Az országnak a múlt évek nagy csapásai által okozott kedvezőtlen anyagi helyzete, azon tekintetek tartóztatják ettől az albizottságot, hogy az adózók egy részét a hátralékok behajtása is nagy mértékben igénybe fogja venni,­­ és hogy a kijelölt újabb jö­vedelmi források útján habár ezek csak kisebb ré­szükben képeznek is közvetlenül adófelemelést, még­is több millió forint vétetik az adózóktól újra igény­be , a­mihez hozzájárul az is, hogy a törvényhatósá­gok azon czélból, hogy kötelezettségeiket fel­­­ejthes­sék, legnagyobb részt kénytelenek lévén a nekik át­engedett adószázalékon felül házi adót is kivetni, a terhek ezen utón való emelése az ország legnagyobb részében nem lesz elkerülhető. Az országnak szüksége van arra, hogy a múlt évek csapásai után anyagilag erősödjék és idő en­gedendő arra is, hogy a háztartás rendezésének ér­dekében most javasolt intézkedések az életbe át­menjenek. Az albizottságot azonban ezeken felül főleg azon szempont vezette, hogy az 1875-ik év előtt tel­jes biztossággal alig lehetne eldönteni azon kérdést a közterheknek általában mily mérvű fokozása válik 1.106,372 2.160,450 még szükségessé, és ha igen, állandó, vagy ideiglenes adóemelés vezet-e a czélhoz ? mert ezen kérdésnek meghatározása általában kell-e és mily mérvű adó­emelés leginkább azon intézkedések eredményétől függ, a­melyeket az albizottság javaslatba hozott. Mindezek folytán — az albizottság a további teendőkre nézve a javaslatba hozott intézkedések eredményét kívánván bevárni, az 1875-ik évre meg­­mara­dt hiánynak fedezésére a közös activákból re­ánk e­ső részt és az állami előlegeket jelöli ki a me­lyek 1875.-ben esetleg befolyhatnak. A mennyiben pedig be nem folynának, miután a megkötendő kölcsön elkerülhetlenné vált s ez oly módm lenne kötendő, hogy abból, főleg annak a pénzkészletek erősítésére szolgáló részéből lenne az 1875.-re a beruházásokon kivül fenmaradó hiány is fedezendő. A felveendő kölcsönnek azon czélja lenne te­hát, hogy evvel a jelen helyzetből támadt bajok or­­vosoltassanak. Ezen kölcsön azonban az utolsó kölcsön le­gyen, melyet ily czélból az ország felvenni kény­telen. Ezen kölcsönből, mely valóságos értékben legalább 55 milliót tenne, fedezendők lennének 1-szer az 1874. évben és pedig annak első 7 hónapjaiban szükséges 20.000,000 frt. 2-ot, az 1875 évi január 1-ére szükséges s ezentúl minden évi januáriéra kész­letben tartandó 16.000,000 ft. 3-or A 75.76. és 77 ben elodázhatlan beruházásokra szükséges 12.684000 ft összesen 48.684,000. A kölcsön fenmaradó része, valamint a beruházásokra csak 1876. és 1877.- ben szükséges összegek és igy mintegy 15 millió a tar­talékkészlet erősbitésére szolgálnának. A közös activák még fenmaradó része és az előlegek, a­mennyiben 1875-ben befolynak, hasonlag a tartalékösszeg nagyobbitására szolgálnának, melyre az uj kölcsön által beszerzendő összegen fe­lül is még az év 7 első hónapjában mindig szük­ség van. Az 1875-ik év folyamában a szerzett tapaszta­lások alapján lesz azután megállapítandó, hogy a ja­vaslatba hozott intézkedések ereményeihez képest, a­melyeknél tekintetbe lesz veendő, hogy a catasteri kiigazítás költségei idővel megszűnnek és a hátralé­kokból felvett bevételi összegek is elmaradnak, s viszont a földadó szabályozása után az abból várt mintegy 4.000.000 ft jövedelmi többlet annak idején az állampénztár javára esik, mindezen tényezők figyelembe vétele mellett marad-e még fel, és ha igen, minő hiány ? Ezen hiánynak fedezéséről annak természetéhez képest, vagy ideiglenes adóemelés ál­tal például egy oly általános jövedelmi adó behoza­tala útján kell gondoskodni, a­mely egy bizonyos 500—600 frt jövedelmen felül minden tiszta jöve­delmet vonna adó alá, vagy ha a helyzet úgy ki­vánná, állandó adóemelés által kell a még szükséges összegeket beszerezni. Ehhez képest kell még az 1875-ik év­folyamá­ban intézkedni, és ha csakugyan az adó­felemelés el­­kerülhetlennek bizonyul, az még az 1875-ik évfolya­mában eszközlendő lesz. Az albizottság ezekben terjeszti elő tisztelet­­teljesen jelentését, a­melyhez mellékes, mint ennek kiegészítő részét, egy általa készített összeállítást, a­melyben egyenként kimutatja a javaslatba hozott megtakarításokat és jövedelem-­fokozást is magában foglalja az ezek alapján az 1875. 1876. 1877-ik évekre készített költségvetési tervezeteket a brutto és netto szerint. Kelt Budapesten, 1874 évi márczius 15-én. Széll Kálmán s. k. a 9-es albizottság jegyzője. Kerületi orvosok havi ülése. Martius 29-én tárta meg dr. Patrubány Gerő t. főorvos a kerületi orvosokkal a szokásos havi összejövetelt, melyen a ker. orvosok mindenekelőtt a főváros e havi egészségi állapotáról, nem különben a még mindig fennlevő vagy újabban felmerült köz­egészségi hiányokról az egyes kerületek szerint elő­adták észleleteiket, melyekből kiemelendőknek tart­juk a következőket :­­ Az I. kerületben a himlőesetek száma keves­­bedett, míg torok és tüdőláb nagyobb számmal for­dult elő ; sajnálattal említi fel a két­­orvos, hogy e kerületben igen nagy a bujabetegek száma,mit okvet­len összefüggésbe kell hoznia azzal,hogy a mi rendőr­ségünk kegyelméből, igen sok, orvosi felügyeletet nélkülöző magán kéjhölgy van e kerületben.A kávé­­házakban a rézedényeket e hóban a legnagyobb tisz­taságban és jó karban találta, nem úgy, mint a múlt hóban ; korcsmákat, főleg a pálinkamérő helyeket is megvizsgálta s a gyanúsaknak talált italokból vegyvizsgálat végett próbákat vett; hasonlóképen a heti vásárok rendes vizsgálat tárgyát képezik s a rész tápszerek elkoboztatnak. Az egészségtelen la­kások száma főleg a tabáni hegyen nagy, hol se víz­vezeték, se csatornázás nincs. — A H-ik kerületben a betegforgalom átalában emelkedett; fordultak elő egyes kanyaró esetek is s a­mi feltűnő, inkább a felnőttek közt. A váltóláz kezd nagyobb mérvben mutatkozni. Legnagyobb közegészség hátránya e kerületnek az, hogy az ivóvizsa á átalában gondos­kodva nincs, most ugyan az előmunkálatok a Y'.z' vezeték ügyében megkezdettek, s óhajtandó volna, ha — miután a honvédelmi minisztérium a Szent György téren szándékozik palotát épí­teni, s e miatt innen a vízvezetést át kell máshová helyezni, az áthelyezés akként tör­ténnék, hogy azután a vár körül eső lakosságot is el lehetne vízzel látni, a­mi annyival is inkább megtör­ténhetnek, mivel az építési költségeket csak pár ezer forinttal emelné. A csatornázásra vonatkozólag már az előmunkálatok folyamatban vannak. E kerületben is igen sok a bujabántalom, titkos kéjhölgyek csak­nem gombaként szaporodnak s a rendőrség, daczára annak, hogy lakhely és név szerint történt feljelentés, mindeddig semmi intézkedést nem tett. Felemlíti két­ orvos, hogy a lakhatási engedély kiadása körül azon rendellenesség sokszor fordul elő e kerületben, hogy az engedélyezésért az illetők akkor folyamod­nak, mikor már az új lakásokba a lakók be is köl­töztek, hangsúlyozza, hogy a fennálló rendelethez, mely szerint a már egészen kész és berendezett laká­sokra csak három hó letelte után lehet a lakhatási engedélyt kiadni, szigorú ragaszkodás megtartassák.­­ A Ill­ik kerületben a betegforgalom nagy, a him­lő e hóban már nem járványos, de a lefolyás a leg­több esetben halálos volt, ez esetek legnagyobb része oltva nem volt, ezért a szigorú és erélyes oltásról gondoskodást égető szükségnek tartja. A lakások vizsgálatánál kiválóan kiterjesztő figyelmét az ár­nyék­fékek és peczegödrök vizsgálatára is, s felem­líti, miszerint míg a csatornázás s vízvezeték elké­szülne, egyöntetű árnyékszék és peczegödörrend­­szert kellene megállapítani, mire vonatkozólag a 1. főorvosi hivatalhoz legközelebb javaslatot szándé­kozik benyújtani. A szemétkihordás még mindig az eddigi nyomorúságos állapotban van. Hangsúlyozza, hogy bármennyire tiszteli és becsüli az elöljáróságot, de az a köztisztaság kérdésében épen nem szakköz, de nem is lehet kívánni, hogy az legyen, s így tör­ténik, hogy daczára annak, hogy a köztisztaság fentartására tetemes összeg fordittatik, még sincs a czél elérve; — ezen csak úgy vél segíthetni, ha az elöljáróság mellé mindenütt köztisztasági biz­tosokat állítanak fel, s erre legalkalmasabbnak ta­lálná a vásárfelügyelőket és biztosokat, kik külön­ben is — tapasztalása szerint — ráérnének. — A IV-ik kerületben a betegforgalom meglehetős nagy, főleg hurutos bántalmak s csuzok uralkodnak, s mig a múlt hóban nem volt egyetlen himlő eset, e hóban 7 esetet észlelt a két­ orvos, melyek közül egy csa­ládnál volt négy; a lefolyás átalában szelid, s a na­gyobb rész nem volt beoltva.­­ Az V-ik kerületben kevés himlő, sok hurutos bántalom fordult elő. E ke­rületben is nagyobb számuak a bujabetegségek, s a két­ orvos ennek okát abban hiszi kereshetni, hogy e nagy kerületben mindössze csak hat kéjhölgy van orvosi felügyelet alatt. Felemlíti ,hogy egyes házak­ban roppant nagy a halandóság; e körülményre ugyan a kapitányságot figyelmeztette, de az még eddig nem tett semmit.« (Már ugyan mit is tehetett volna e tekintetben? Közlő). A tejvizsgálatot rende­sen folytatja s 18 tejárus közül csak kettőnél találta jónak a tejet (ezért olyan rész a kávé a Lipótváros­ban). Egy pékműhelyt is megvizsgált, hol nem a­­ legnagyobb tisztaságot találta.­­ A Vl-ik kerület­ben a betegek száma tetemesen szaporodott, himlő azonban egy sem fordult elő. A lakások vizsga befejeztetett s Bolemann kér­­orvos örömmel jelenti, hogy 20 lakás mutatkozott kiüritendőnek. Felemlíti még kér. orvos, hogy a sugárútnál feneketlen nagy a por, miért is a kövezés és csatornázás felettébb szükséges.­­ A VII-ik kerületből Schmidt kér. or­vos az iskolák szokásos vizsgálata alkalmával két iskolában azt tapasztalta, hogy ott kalendárium sze­rint szoktak fűteni; ha az van írva a naptárban: ta­vasz kezdete, beszüntetik a fűtést, bármily zord idő legyen is, míg ugyanott télen irtózatos módon fűtöt­tek, most pedig sehogysem, mert a tanács nem ad alágyújtani való fát, noha szenek van; miután ezen eljárás betegségek szülője lehet, ha az időjárás ily zord és kedvezőtlen marad, szükségesnek vélné, ha e tekintetben az iskolás gyermekek egészsége érdekében intézkedés történnék. Ugyanő felemlíti, hogy a mostani szeles időjárásban a por ellensúlyo­zására, mely annyi tüdő­s szembajnak válik szülő­jévé, a közegészségi tekintetben másként úgyis alig használható vizvezetéki vizet már most is az utczák öntözésére fordítanák s ne várnák ezzel be május havát. A pékmühelyek, mészárszékek rondaságát is felemlíti, s e tekintetben a két­ elöljáróságot intézke­désre kérte fel. — Dr. Apatitzky kér­­orvos előadja, hogy csak a kerületet határoló utczák vannak csa­tornázva, a belső utczák még csak nem is kövezet­tek ; a szegény háztelkek kútvize rendkívül rosz; a száz ház lakói pedig a szomjúhozásra vannak kárhoz­tatva, a­mennyiben csak egy, káddal ellátott kutyák leveti, napjában csak egyszer kapnak vizet, ezért vízvezeték nagyon kívánatos. Megemlékezik még a szemétlerakó hely undorító voltáról. — A VIII. ke­rületben a hurutos és lobos tüdőbántalmak voltak túlnyomók; himlő több volt mint múlt hóban, de nem épen veszélyes jellegű. E kerületben is nagyban sza­porodik a titkos kéjhölgykedés. Az utczák tisztántar­tása igen sok kívánni valót hagy hátra, de ez nem is lehető addig, míg az utczák kikövezve nincsenek. A IX. kerület orvosa nem volt jelen. — A X. kerületben a betegforgalom kevesebb, himlő csak egy esetben fordult elő. A többször hangsúlyozott közegészségi bajok az eddigi állapotban vannak. Tiszti főorvos ezek után tekintettel arra, hogy a múlt évi cholerajárvány folytán a belügyminiszter az egész országban bizonyos évrendszabályok élet­­beléptetéséről szándékozik gondoskodni, megemlíti, hogy a fővárosi tanácsnak a kellő óvintézkedések megtétele iránt javaslatot terjesztett be, melynek lglényegesebb pontja az, hogy máj. 1 -től sept. 1-ig minden középület, iskola, színház, vendéglő és kávé­ház, kórház, kaszárnya fertőtelenítés alá vétessék, s e fertőtlenítést a kér. elöljáróságok a kér. orvosok közbenjöttével a helyi viszonyok szerint eszkö­­öljék. Végül felhívja a t. főorvos a kér. orvosok figyelmét arra, hogy a közeledő húsvéti ünnepek al­kalmából, különösen nagyhéten a vásárfelü­gyelők közreműködése mellett a kerületeikben levő czuk­­rászdák és czukorsüteményárusoknál azonnal szem­et tartsanak s főleg a zöld és sárga czifrá­­zattal ellátott czukorkák, babsütemények s húsvéti tojásokból stb. próbákat vevén, azokat a netán b­rom­­savas ólmot tartalmazó, az egészséget veszélyeztető testanyag kipuhatolja végett a 1. főorvosi hivatalba minél előbb beküldjék. KÜLFÖLD: Franczi­aországból érkezett legújabb sürgönyök megerősítik a két republikánus jelölt győzelmét a mart. 29-ei pótválasztásoknál, melyek­ről esti lapunkban tüzetesen megemlékeztünk volt. Broglie-kormány csalódása és ez újabb kudarcz miatti boszúsága és zavara szerfelett nagy. Megemlítjük ezúttal »Pall Mall Gaz.« után azon hírt is, hogy Mac-Mahon ezelőtt pár nappal oda nyilatkozott volna, hogy ha e választások is a republikánusok győzelmével fognak végződni, ak­­kor ő a franczia népet plebiscitum útján meg fogja kérdezni az iránt, hogy meg akarja-e őt erő­­sítni vagy nem, a hét évi elnökségben. Ha a nép többsége igennel válaszolna, akkor a köztársaság végüC£ szervezettnek tekintetik — hét évre, ha pe­dig a­ többség nem tül fog szavazni, akkor új kérdé­seket fog a nép elé terjeszteni és pedig az iránt kérdezendi meg, hogy mit akar, legitimista monar­chiát, császárságot-e, avagy köztársaságot. (Az al­kotmányos monarchia, vagyis az orleapaok, úgy látszik, ki vannak hagyva a számításból.) Ez a hir, az igaz, kissé furcsán hangzik s éles ellentétben áll Mac-Mahon és kormánya tagjainak eddigi magatartásával és nyilatkozataival, kik ed­­dig egyebet sem tudtak hangsúlyozni, mint azt, hogy a septem­atus tekintélye és hatalma szent és sérth­et­­len, azt senki se merészelje megtámadni és kérdé­sessé tenni. )És most épen az emberek bocsátaák nép­szavazás alá, tennék kérdésessé a septen­atust és a nép souverainitáshoz fellebbeznék a »nemzetgyűlés souverain határozatát,« mely általuk eddig minden felett álló dogmának proclamáltatott!? A nemzetgyűlés mártius 27-diki ülésében a párisi erődök újjáépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyaltatott folytatólagosan. Thiers, mióta múlt év május 24-én megbuktattatok, nem vett részt a parlamenti vitákban, de az alkalmat felhasz­nálta, hogy a csendet megszakítsa. »A ház el fogja ismerni, úgymond, hogy mióta a reám bízott hatalmat saját kezébe tettem­ le, nem vettem igénybe figyelmét. Ma már nem politikai, hanem fontos üzleti dologról van szó s ezért én kö­telességemnek tartottam szót emelni. Én észszerű­ és m­esékelt költségekbe kerülő rendszer mellett va­­gy­ok, mely Pak­st megvédi a bombázás ellen és le­­he­tvé teszi a szükséges helyeken a nagyobb hatl­on kifejtését. Ezen rendszert midőn én a kormány elé­ flottam, maga a védelmi bizottság is magáévá tette volt, de azóta úgy látszik megváltozott. Az én nézetem odaterjed, hogy szavazzuk mi meg most azon építkezésekre a kölcsönt, melyeknek szükséges­ségét senki sem vonja kétségbe, és a többi építkezé­­sek iránti intézkedéseket hagyjuk az ünnepek, utánra,­­ akkor majd kellő nyugalommal és tájéko­zottsággal lehet tárgyalni. (Helyeslés balról). Ha önök idejekorán nem állnak ellent azon kisértéseknek, melyekkel a javaslat önök elébe lép, akkor a legborzasztóbb kiadásokra lesznek önök kényszerítve, megnyitják újra a nagy adóskönyve és megingatják az ország hitelét. (Mozgás.) Még más pontokat is meg kellene erősítniök, nem csak Párisi,­­ és erre egyedül a műszaki bizottság 500 milliót kíván, míg az általam javaslati rendszer mellett elég volna 140 millió is. A császárság reszkírozhatott egy milliárdot, de ezt önök nem tehetik. A kiterjesztett erőd­rendszer roppant összegeket igényel, melyek kiadására ma oktalanság volna elhatároznunk ma­gunkat. Ezzel önök csak rész színben tüntetnék fel politikájukat és azt a hatást idéznék elő Berlin­ben, hogy keresztül hajtanák a katonai törvényt, melyet ott mostan tárgyalnak. (Mozgás.) Mondatott, hogy a párisi erődök nagy szolgá­latot tettek az utolsó háborúban,­­ hálás szerény­séggel kell meghajolnom e vélemény előtt; annak idejében forradalomra kellett engednünk kerülni a dolgot, csak hogy javaslatunkat keresztülvigyük. Most már a másik végletbe esnek és Páris erőditései kedvéért határainkat akarják áldozatul oda dobni, mert csak 250.000 főnyi legkitűnőbb sereggel lehet­ne oly roppant homlokzatot védelmezni. Térjenek önök vissza az első erődítés alapgondolatához. A mi szemeink előtt az 1814-ki hadjárat lebegett, mert ha akkor Páris megerősítve lett volna, Francziaország meg van mentve. De hogy Párisból egész Franczia­­országra nézve harettért alkoszunk, arra soha sem gondoltunk (Changarnier: Nagyon helyes !) Elismerem, hogy Páris erődítményeit tökéle­tesíteni kell és pedig első­sorban St. Denist; de hát ezért 10—14,000 méternyi távolságra kell erőd­­építményeket előre tolni ? Az ily horderejű ágyukat szerfelett nehéz szállítni. A javasolt erődítmények közül elfogadom a stainsit és a sannoisit, mely St. Germaint és a gem­erilliersi félszigetet van hivatva fedezni, mind az által ez utóbbi iránt még egy bizottságot kellene kihallgatni. Északke­leten van Romainville, Neuilly és Nogent, melyek az utolsó háborúban kitűnően tartották magukat. Elismerem, hogy a st. denisi és bellevillei vonalért is kell valamit tenni és ezért elfogadom a vaujours-' erőditvényt, mely egyszersmind az arroni sikot fogná fedezni. De a vau­jours villeneuve-saintgeorgesi vona­lért egyedül 11 milliót kérnek, és ez sokkal több, hogysem pénzügyeink megírnák. A palaiscau­st. com­ vonalra pedig 24 milliót, holott ennek semmi értelme nincs, mert 15,000 méternyi távolságra van Páristól; ennek csak úgy volna értelme, ha St. Cyrt hátul ismét erődökkel akarnák körülvenni, mert hogy tarthatja az magát ha pl. az ellenség 50—■ 80,000 emberrel és 100 ágyúval támadja meg, mi pedig nem élelmezhetjük?« A moszkvai szláv egylet, a­mint a Mosk. Vied, közli, folyó évi január hó 1-étől össze­sen 3975 rubelt vett be és pedig a rendes tagoktól járó időszaki betétesekben 1095 rubelt, önkénytes adakozásokba, a melyekhez a moszkvai kereskedők testülete 1000 rubellel járult, 1236 rubelt, s végtére segélyezésekben 1636 rubelt, ezek között a pétervári közoktatásügyi minisztériumtól, az egylet eszközei­nek gyarapítására a rendes évenkénti 1000 rubelt, a többit pedig különféle köztársulatok részéről. Az összes kiadások folyó hó 10 éig 1708 ru­belt tettek; ezeknek egy része ösztöndíjakra és az Oroszországban tanuló déli szláv ifjak felsegélésére fordíttatott ; 100 rubelt a Slovenec­ szerkesztője Klagenfurtban kapott, 450 rubel pedig Bécsbe küldetett, de kinek és mi c­élra, arról a fentnevezett lap tudósítója hallgat. A kiadá­sok többi részét szláv irodalmi művek szétküldése vette igénybe. KÜLÖNFÉLÉK. — Mai lapunkban kezdjük meg közölni Auerbach érdekesen vonzó »Waldfried« czimű há­rom kötetes regényét, melyet lapunk szerkesztője a szerzőtől 600 talléron vett meg. E regény közlésé­nek befejezése után Jókai Mór ígért regényének közlésébe fogunk, melynek czime nem »Férfi sorsa asszony, hanem »Enyém, tied, övé« lesz. — Egy eljegyzés hírét tudatja a »P. N.«, mely József főherczeg családját illet­vén, közelről s örvendetesen érdekli Magyarországot. A jelenleg uralkodó belga király és királyné (dicső emlékű József nádorunk leánya, József főherczeg nővére) legidősb leánya Lujza Mária Amália szász herczegnő — született 1850. február 18. — Brüsselben e napokban jegyet váltott F­ü­­­ö­p szász­­koburg herczeggel — szül. 1844. márt. 28. — Klo­­tild főherczegnő, József főherczeg nejének testvér­bátyjával. Fülöp herczeg, a vőlegény, őrnagy a magyar honvédségben, s az ifjú pár Magyarországon fog lakni. — Ó­v­á­r­y L­i­p­ó­t ma visszautazott Ná­polyba, hová családi körülmények szok­tak vissza. De most már alapos reményünk van, h­ogy nálunk fog megtelepedni, mert az országos lev­éltárnál oly hely mutatkozik, számára, hol tehetségét legjobban alkal­mazhatja. Ő itt mulatása alatt rendezte a Vörös An­tal (Kossuth-féle) levéltárát, melyben, mint a Neue Fr. Presse szombati számából olvassuk, 245 érdekes kötet van, köztük a 48-iki miniszter­tanácsi igtató és számos hivatalos (tábornoki) jelentés.­­ A magyar tudományos aka­démia szerdán, ápril 1-jén összes ülést tart, mely­nek tárgyai: jelentés a gr. Karácsonyi drámai pályázatról; a márczius havi folyó ügyek, s többren­­dü pályamun­kák bemutatása. —A kereskedel­m­i miniszter Bartal György keddi és csütörtöki napokon 12 órától­ ket­­tőig fogja a kihallgatást keresőket fogadni a minis­terium hivatalos helyiségeiben. — Rózsa Sándort és czinkos­­társait a pesti kir. Ítélő­tábla tegnapi ülésében el­térőig az első bírósági ítélettől, mely életfogytigla­ni börtönt mondott ki, kötélhalálra ítélte a kir. ügyész indítványa értelmében.­­ A budapesti ügyvédjelöltek és joggyakornokok egylete ápril 12-én délután 3 órakor az ügyvéd egylet helyiségeiben (Úri utcza 8. sz. a.) közgyűlést tart, melyre is az egyleti tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgyai: Elnök és titkár leköszönése s újak választása, egyéb folyó ügyek s netaláni indítványok elintézése. — Melba Kálmán, elnök. — Budapest főváros jövő évi költségelőirányzatát, mint azt a pénz­ügyi bizottmány előterjeszté, ma vette tárgyalás alá a fővárosi tanács. — Jó lelkipásztor nem lehet v­a­­gyonpásztor is. A pesti angol kisasszonyok a zárdájuk és a Schmalcz-féle ház közt terjedt városi sikátorból egy telekrészt a várostól ajándékba kap­tak azon kötelezettség mellett, hogy arra két év alatt épitkezni és zárdájuk homlokzatát kicsinosítani tar­toznak. Az angol kisasszonyok az épitkezés meg­­kezdhetésére szűz utczai kertjüket a Józsefvárosban el akarták adni, s ez iránt engedélyért folyamodtak a királyhoz, mint legfelsőbb kegyúrhoz. Az engedély már egy év előtt leérkezett Simor János herczegpri­­máshoz, ki azonban jónak látta az ügyet magánál bevertetni addig, míg az angol kisasszonyoknak em­lített kertjükért nettó 64,000 frttal ígérnek keveseb­bet, mint most egy éve. Ezek tehát naszv 1:1

Next