A Hon, 1874. június (12. évfolyam, 124-147. szám)

1874-06-01 / 124. szám, esti kiadás

Földrajz­’, — Than Károlyt »Elméleti Vegytant,— Jurányi Lajost »Növénytan«, — Hanthen Miksát »Magyarország Földtana« cziroii tudományos mun­kák írására szólította fel, kik mindnyájan készséggel vállalkoztak. Gondoskodott az európai irodalom több nevezetes terméke lefordításáról, melyek közöl egyes füzetek már meg is jelet­ek a következő munkákból: Történelmiek : Curtius Ernő: »A görögök tör­ténete« fordítja Huszár Imre. Duk­ker Miksa: »Az Ó-kor Története:« fordítja Jónás János. Mommsen Tivadar: »A Ró­maiak Története,« fordítja Toldy István. A nyelvé­szet és irodalomtörténet köréből: Müller Miksa »Felolvasásai a nyelvtudományról,« fordítja Steiner Zsigmond. Lewes György: »Goethe Élete,« for­dítja Szász Károly. A bölcsészeti szakból • Mill Stuart János : »A deductiv és inductiv Logika Rend­szere,« fordítja Szász Béla. Sajtó alá készen vannak: Jukes »Geológiája,« fordítja Koch Antal. C­a­r­­l­y­r­e «A Franczia forradalom Története,« fordítja Baráth Ferencz. B­r­u­n­t­s­c­h 1­i: »Az Államtu­­dományok és a Politika Története,« fordítja Adler Ignácz. A közelebbi nagygyűlés óta, összes ülésen, két akadémiai pályázat sorsa dőlt el. A gr. Teleki jutal­mat, öt pályázó közül, viszonylagos becsesei »A népért« czimü szomorujáték nyerte, melynek szer­zőjéül Névy László jelentkezett; a gr. Karácsonyi jutalom, a minden bírálat alatti három pályamű egyi­kének sem adatott ki. Egyéb munkásságát tekintve az akadémiának, fölemlithető, hogy ajánlatára, a bécsi meteorologiai congressusra Schenzl Guido tagja küldetett a ma­gyar állam képviselőjéül; hogy a gr. Karácsonyi jutalmakból, sikeretlen drámai pályázatok után fenn­maradt 400 aranyat egy széptani munka megbízás utjáni készítésére határozta fordittatni, hogy a gróf Nádasdy eposzi jutalomra nézve, az alapítónál ki­eszközölte megszüntetését azon föltételnek, mely azt csupán a hazai történetből vett költői beszé­lyekre szorította; a párisi orientalista gyűlés­re, a magyar királyi vallás- és közoktatási mi­niszterium anyagi segélyével képviselőt küldött; ju­talomkérdésekre egy uj alapítványt, az Oltvány­ Pálét, vett föl; egy régit pedig, a Szilágyi Istvánét, életbe léptetett; amaz a kath. egyház-történelemből feladott, de tisztán történeti kérdések, ez a 10—10 év alatt megjelenő legjobb magyar históriai munka jutalmazására szolgál. Czélba és munkába vette to­vábbá a régi magyar nyelvemlékek, s átalában ma­gyar codexek olcsóbb kiadását, valamint egy magyar nyelvtörténeti szótárt is; a tudományos repertórium, mely a múlt évben kezdetett, szintén munkában van s közelebb már sajtó alá kerül az 1 fő kötete. Egy, a magyar tudományos világ működését a külfölddel megismertető szemle iránt is téteztek lépések anélkül azonban, hogy az akadémia legkevésbé is áthágná rendeltetését, mely őt a tudományok magyar nyel­ven mivelésére utasítja. Keleti utazója Bálint Gábor gazdag, tatár és mongol gyüjtemén­nyel megérkez­vén, ennek feldolgozása és kiadása körül az Akadé­mia minden lehetőt megtesz. A párisi földrajzi tár­sulat közelebb tartandó nemzetközi gyűlésére szin­tén el fogja küldeni képviselőjét. Akadémiánk könyvtára ez évben tetemesen gyarapodott s leginkább vétel által, az országos 5000 fi­t segélyből. Nevezetesb szerzemény a Goldzieher ur által Egyiptomban és Supala ur által Moszkvá­ban eszközölt könyvvétel. Ajándékul, egyes szerzők küldeményeit nem emlitve, dr. Arenstein József 1. t. 03 munkával kedveskedett, a kézirattár pedig b. Jósika Miklósnak Fehérvári Miklóshoz intézett ös­­­szes leveleit nyerte, ez utóbbinak örökösétől; továb­bá régi kéziratokat és okleveleket Lugossy József r. t., Baloghy Dezső, Ökröss Bálint 1. t. uraktól. Czir­­jék Imre ur, az iró és testőr Czirjék Mihály,­­ va­lamint Pápay Ignácz ur szintén az iró Pápay Sá­muel olajba festett arczképeit szíveskedtek felaján­lani. Az akadémia tagjai sorát ez év folytán a szo­kottnál nagyobb mértékben gyék­té meg a halál. Május 16 án 1873. hunyt el Balla Károly III. osz­tálybeli lev. tag; május 30-án Bartakovics Béla egri érsek, igazgató-tag; junius 10 én Pólya József III. osztálybeli rendes tag; junius 15-én Raumer Fri­gyes külső tag; 22-én Kovács Gyula lev. tag a III. osztályból. Julius 15-én Rose Gusztáv külső tag; szeptember 19-én Kubinyi Ágoston igazgató és III. oszt. tiszteleti tag; ugyanez osztályból okt. 9-én Dor­­ner József, s az I-ből okt. 15-én Riedl Szende lev. tagok; deczember 14-én Agassiz Lajos, külső tag, — 1874. január 17-én Udvardy Ignácz a II. osztály lev. tagja; február 9-kén Török János a III. osztály 1. tagja hunyt el; febr. 17-én Quetelet Adolf külső tag; 23-án Csatskó Imre II. osztálybeli, és 27-én gr. Lá­zár Kálmán III. osztálybeli lev. tagok haláloztak meg; márcz. 17-én Fabó András lev. tag a II. osz­tályból ; végre márcz. 28-án Kubinyi Ferencz III. oszt. tiszteleti s legújabb tudósítás szerint máj. 11-én Trinchera Ferencz külső, tagok rekesztik be az el­hunytak hoszu sorát a jelen nagygyűlésig. Az akadémia tőkéje 1.912,963 frt 42 krt kép­visel, évi forgalma 122,965 frt 99 kr, a múlt évben 19 559 frt 61 kr tiszta nyereség volt. Az összes pénz­­forgalmat a magyar földhitelintézet pénzügyi osz­tálya kezelte. Az 1873-ik évben a hagyományok és adományok összege 10,211 frt 17 kr volt. Az érdekes titkári jelentés után Than Károly olvasott fel egy hosszabb emlékbeszédet Liebig Juszt külső tag felett. Az emlékbeszéd, mely rövid életrajz után Liebig felfe­dezéseivel s főleg agricultur chemiai reformjaival foglalkozott, népszerű nyelven s szerfelett érdekesen volt írva, sajnos azonban, hogy Than gyenge hangja s a teremben nem ritkán uralkodó zaj miatt a kö­zönség annak csak egy részét érthette meg s azt is csak a közelebb ülők. Liebig életrajzát (szül. 1803. május 12. , 1873. ápril 18.) eléggé ismerik olvasóink s így ennek külön­ben is rövid vázlatát mellőzhetjük. Than a nagy fér­fiúnak három irányú működését emelte ki u. m. tu­dományos, tanári s irodalmi működését. Ez utóbbi működése oly nagyszerű volt, hogy egyedül az általa szerkesztett »Annalen der Chemie und Ph­­rmacie« czimű folyóiratban 415 értekezés s 20 nagyobb dol­gozat jelent meg. Liebig működése a vegytan­ban valóban korszakot alkot.­­• A szervetlen testek vegytana már az ő felléptekor a tökély­magas fokán állott, azonban a szerves testeké Ber­zelius s mások kutatásai daczára alig volt ne­vezhető kezdetlegesnek is, különösen azon ok­ból, mert még hiányzott a helyes módszer a kísér­letek megtételére. Liebig fedezte fel e módszert s ön­maga rögtön több száz szervi vegyületet volt képes elemezni s később anorganikus elemekből összeállí­tani. 1839-ben működésében forduló­pont állott be, a mennyiben ezentúl főkép a növények s állatok szervezete s táplálkozási törvényeinek felismerésével foglalkozott s habár addigi működése is halhhatat­lanná teszi nevét az ezutáni szerzett neki a nagy­közönség körében is elismerést, sőt bámulatot. Kuta­tó elméje egész súlyával fogott feladatához s csak­hamar felfedezte azon nagyszerű törvényeket, hogy a termés nagysága a tápanyagok mennyiségétől függ, hogy a jó termés állandósága egyenes arányban van azzal, ha a tápanyag lehetőleg ugyanaz marad stb., melyek a jelen tudományos mezőgazdaság alapelveit képviselik. Az ő működése szüntette meg a régi rabló gazdálkodási, kutatásai gátolták meg némileg az éhség s táplálkozáshiány szörnyeinek terjedését s az ő elveinek keresztül vitele fogja az előadó hite szerint a socialismus és munkás kérdést egykor meg­oldani. Liebig egyik megalapítója volt az erők fenntartása elvének, századunk eme legnagyobbsze­­rű felfedezésének. Mayer Róbert mondta ki ugyan­ezt először, de az eszme nem volt egyesek tulajdona, mintegy a légkörben volt elterjedve s minden nagy elme sejtette azt. Liebig anorganikus sókból fehér­­nyét, czitromot, keményítőt, mézgát stb. alkotott s a physiologiára rendkívüli befolyást gyakorolt. Giesze­­ni laboratóriuma, az első mintaszerüleg készült ily­nemű intézet, szintén nagy befolyással volt a tudo­mányra. Működésének gyakorlati hatása nagyfon­tossá­gu s ő egyik tanúja annak, hogy a positiv kuta­tás nem csak nem ellene a humanismusnak, de ez a valódi humanismus. A nagy eszme, hogy »a tudo­mány hatalom« működése által, mely működés sok előítéletet győzött le s ezer meg ezer rejtett erőt ho­zott mozgásba, meg lön valósítva. Than élénken megéljenzett előadása után uj éljenzések között Pulszky Ferencz lépett a szó­székre, felolvasván »Az archaeologiai le­letekről Winkelmann ideje óta, különösen a trójai ásatásokról« szóló értekezését. Ez értekezés is, mint minden, mit Pulszky i­ s előad, szellemdús élezes hangon, e mel­lett azonban telve a legmélyebb tudományos isme­rettel, volt tartva s a közönség mindvégig feszült figyelemmel kisérte az élénk előadásu felolvasót. Az archaeologiai tudomány egészen uj. Alig száz éve annak, hogy Winckelmann Triestben meg­gyilkoltatott s valóban csak ő volt az, ki e tudo­mányt megalapította. De azóta minden körben s irányban nagy mérvben terjedtek a kutatások. Egyp­­tom, Ninive, Phoenicia ezóta lettek ismeretesek, mind egy-egy új világ. Görögországot egész másként is­merjük ma s a római, pompeji s etruskiai ásatások a klassikus kort is más világításba helyezik. Két óriási mű a Corpus inscriptionum graecarum (Böckh) és latinarum (Mommsen), melyeket a berlini akadémia adott ki, uj fordulatot s mindenek felett rendkívüli anyagot adott az uj tudományos kutatásoknak. Ne­vezetesek voltak még az ásatások, melyekben külö­nösen az angolok, a francziák s olaszok tűntek ki. De ma már az archaeologia nem is szoritkozik a klassikus korra. Rossi a katakombákat ásatta ki, mások a középkori s újabb műveltség történetet ku­tatták ki le egész a barokk s rococo korig, a dánok s utánna a többi nemzeti k a történelem előtti ma­radványokba igyekeztek világot terjeszteni s ma a pliocén kortól se napjainkig az archaeologia minden kort s minden nemzetet felölel. Az ujabbkori ásatások között egy sem okozott oly nagy feltűnést, mint Dr. Schliemann Henrik trójai ásatásai. Trója Homér eposai következtében folyton ritka vonzerőt gyako­rolt a művelt világra A görögök s rómaiak Homér tiszteletét e helyre is átvitték, a keresztyén korban tekintélye alább szált (Pulszky gúnyos megjegyzése szerint azért, mert közelében volt Alessandria, mely többek közt arról is nagyon nevezetes, hogy Sz.­­Pál apostol ott hagyta köpenyegjét), a tudományok res­­tauratioja után­ azonban ismét sokan foglalkoztak e várossal s az angolok fel is szóllitották Love Robert pénzügyminiszert, hogy ott ásasson, azonban az egykor tudományokért s különösen philologiáért lelke­sülő egyén, most mint pénzügyminiszter hidegen vis­­­szautasította ezen tervet. De mit ő elmulasztott,egy lel­kesült,sőt rajongó német magán egyén létesitett.Schlie­­nmann boltos legény s később bankár volt, azonban anyagi gondjai közt sem vesztette el idealismusát. Meggazdagodva körül utazta a világot s azután a bálványozott Görögföldön, s végül magában Ilium helyén telepedett le. 1868-ban kezdte meg az ásatá­sokat, melyek három évig tartottak s neki több mint kétszászezer frankjába kerültek. Pulszky kedélye­sen, de meleg érzéssel írja le, mint kellett küzde­nie e lelkes egyénnek a törökök elfogultságá­val s pénzszomjával; mert hogy kincskeresőnek tartották, az természetes s igen könnyen meg­érthető az is, hogy e tudatlan embereket csak oly forma mesékkel lehetett megnyerni, hogy pl. Krisz­tus meglátogatta Priamus királyt. Schliemannak azonban nemcsak másokkal, de önmagával is kellett küzdeni. Rajongó képzelme, Homér iránt túlságos el­fogultsága s némi gyakorlatlanság sok felesleges munkát is tétettek­­ elé. De három évi ásatásainak eredménye lett. E vidék történetelőtti korszakait ma már ismerjük. Troja, Priamus, Achilles alakjai lehet­nek mesék továbbra is, de a tudomány nyert álta­­luk. Pulszky részletesen lerajzolja a Schliemann ál­tal tett ásatások különböző viszonyait, a négy külön­böző korszakot s részletet, kimutatja, hogy itt egy időben betódult barbárok pusztították el a már fej­lődött műveltséget s csak azután jöttek a görögök gyarmatot alapítva. Schlieman kiadta kutatásait, de az ő művéből egyéni elfogultsága miatt csak a ké­pek használhatók. E képek után ítélve kétségtelen, hogy azon leletek nem görögök, hanem a kőkorból bronzkorba átmenetet képeznek. Európa tudósai még alig ismerik ezen leletek viszonyát a többiekhez. Pulszky azonban azon nézetben van, hogy az u. n. Priamos kincse s általában a tró­jai leletek igen hasonlók a ma­gyarországi úgynevezett »panno­­niai edények«-hez s a szihalmi arany­ékszerekhez. E fontos nézetet előadó nem részletezi s nem is igyekszik azokból bővebb követ­keztetéseket vonni s visszatérve Schliemannra, rend­kívül érdekes előadása végén azt emeli ki még, hogy ezen férfiú iránt a tudományos kritika igen kímélet­len volt. S valóban, oly egyén, ki egészségét, kényel­mét s vagyonát tisztán tudományos eszmékért áldoz­za fel, bármily rajongónak látszassék is, csak ne­mes egyén lehet. Pulszky élénken megéljenzett előadása után G­y­u­l­a­y Pál olvasta fel az akadémiai jutalmak s választásokról szóló je­lentést. E jelentést már előbb részleteiben közölvén itt mellőzzük. S csak azt kell felemlítenünk, hogy ezután Lónyay a gyűlést, d. u. 1 órakor feloszlatta, lőtt össze. — A lakosság részére Csaba, Gyula és Orosházáról élelmi­szerek szállíttatnak még folyton, mert az ínség fenyegető alakot kezdett venni. — Békés városa szinte folyton fenyegetve van, föl­dei nagy része viz alatt áll. — Gyomától Dé­­va-Ványáig sik tenger látható, a Körösök partjai meg vannak rongálva. A vízállás, bár folyton magas, de apadásban van. A Tisza áradása komo­lyan foglalkoztatja a vízvédelmi bizottságot. Már­két ízben tartott ülést s a legszükségesebb teendők felől intézkedett. Javítják a töltéseket, kellő munka­erő lett kirendelve, nagy számban fogadtattak fel kubikosok. — A polgári házasság kezd ná­lunk is divatba jönni. A napokban történt ugyanis Zempl­én megy­ében Ondón , hogy egy sz.-mihályi földmives ottani földmives leányával nősülni akar­ván, a pap azon okból nem akarta őket megáldani, mert az illető még katonaköteles volt. Az ifjú azon­ban, mint a kassai »Haladás« írja, túltette magát e ceremónián és a községbeli biró és jegyző előtt »contractus« szerint házasságra lépett . Római téglák érkeztek a »Délma­gyarországi történelmi és régészeti társulatnak« Or­­sováról. Mindhárom darab Szörénytoronyból való, hol a vasúti töltések készitése alkalmával jutottak felszínre két-három lábnyi földalatti mélységből. Kettő közülök római sírnak részét képezte és pedig a 11,2 Q decziméter nagyságú a sírnak alapját, az 5 G Q deciméternyi annak fedelét. Hét sírra akadtak ottan porladozó csontmaradványokkal. A harmadik példány alakja elüt a fennebbiekétől, nagysága 20,28 □ deciméternyi, közepén szélességében ará­nyosan domború, s hosszában szélein pereme van. — Az újpesti zavargás részesei elleni bünfenyitő per f. hó 22-én fog tárgyaltatni. A 85 vádlott közül 40 fogva van, a többi szabad lábon hagyatott. Tanúnak 96 egyén van meghiva. — Lelkészavatás volt tegnap a ref. templomban, mely alkalommal hét ifjú lelkész avat­tatott fel. A felavatást Török Pál püspök az espere­sekkel végezte, az egyházi beszédet pedig Szilády János, feketehegyi — bácsmegyei —lelkész tartotta. — Bécsnek is lesz már s­z­i­n­i­ta­nod­á­j­a. Okt. 1-én fog megnyilni a drámai elő­adó művészi pályára készülő növendékek számára, kiktől megkivántatik, hogy megfelelő iskolai előkép­zettséggel, kifogástalan alakkal bírjanak, azonfelül ifjaknál a­­ betöltött 18, nőknél a betöltött 15 év. Ez is­kola alapítói Hellmesberger, Zellner, Mosenthal,Stra­­kosch és Laube, mely utóbbi hosszú tárczát közöl ez intézetről a Neue Pressében.­­ A városligeti artézi kút most már 218 öl és 8 hüvelynyire van fúrva; a fel­hozott iszap 44 V»0 meleg, tehát tizedfél fokkal mele­gebb, mint a margitszigeti artézi kút vize. A fúrási munkálatokat, melyek három hónap óta szakadatla­­nul folynak, most újból félbe kellett szakítani, mert új csővakat vált szükségessé, a­mi 7500 írtba kerül­ne. Ezen legújabb csövek 8" 4"' szélességben tervez­tetnek és remélik, hogy ez lesz az utolsó és ennek lerakása után a kút készen lesz. — A magyar mérnök és épí­tés­z-e­g­y­l­e­t szombati szakgyülése­n Balogh Mihály értekezett »A badeni nagyherczegség vaspá­lyáiról és azok kezeléséről.« Ezen kis tartomány úgy vasúthálózatának czélszerüsége, valamint azok keze­lése tekintetében mintául állítható fel, habár nem sokkal előbb vette ott is kezdetét, a vasútépítés, mint nálunk. Nevezetesen 1838-ban építtetett — mint első vasút — a Mannheim Baseli, majd a Baseltől Kon­stanczig vezető vonal a többi mellékágakkal együtt. A 64 mfld hosszú fővasúthálózat a tulajdonképeni keresk. vaspálya oly roppant jövedelmet képes fel­mutatni, hogy abból tartják fenn egyszersmind a 69 mértföldd hosszú u. n. gazdasági vasutat is; mint­hogy ezek jövedelme oly csekély, hogy az nemcsak az építési költség kamatait nem képes fedezni, sőt némely vonalrészeken a bevétel még az üzleti kiadá­sokra sem elegendő. A­mi a badeni nagyherczegség vasúthálózatának központi kezelését illeti, az az 1872-ik évi költségvetésben 2300 frtra volt mértföl­denként előirányozva; a­mi mindenesetre feltűnően csekélynek tűnik fel, ha tekintetbe ves­szük, hogy a jól kezelt osztrák államvaspályáknál a központi ke­zelés mildenként 5780 frtba, s a déli vaspályáknál 3900 frtba kerül. Csaknem ily jelentékeny különb­séget találunk ezen említett vaspályák üzleti kiadá­sát illetőeg. Ugyanis Badenben az üzleti kiadás mil­denként 12 —13 ezer frt, míg a déli vaspályánál 16 ezer, s az osztrák ál­am­vasutaknál 20 ezer írt. Ezen kü­lönbség az üzleti kiadásban azonban kisebbre reduká­lódik az által, hogy Badenben több más mellék­körül­mény is közrehat ennek előidézésére, amit a mi vas­pályáinkkal szemben nem lehet tekintetbe venni. Igen érdekes lett volna összehasonlítani a badeni vaspályák központi kezelését a mi drágalátos vas­utaink kezelésével, hogy igy meg lett volna mutatva az ut, az irány, melyen haladnunk kellene, hogy vasutaink oly jól és oly olcsón kezeltetnének, mint a badeni nagyherczegségét. — Kiemelendő még a ba­deni vasutak kezelésénél az ügymenet gyorsasága , ugyanis az 1000 frtot meg nem haladó ügyek pár nap alatt engedélyezve és jóváhagyva vannak, míg nálunk — mint tudjuk — hónapokig elhevernek egyik másik bureauban. A nagy szorgalommal ki­dolgozott értekezést a jelenvoltak megérdemlett fi­gyelemmel kisérték, s végül előadói élénken megél­jenezték. Ezután B­e­n­d­e Andor mutatta be uj táv- és magasság­mérő műszerét, mely már a mérnök­egylet közlönyében ismertetve és birálva is volt. — Színházi játékrend. Ma 1-én, »Az ajtó zárva vagy zárva legyen« s először »A má­soló« és »Marcel«, 2-án Erkel »Brankovics« a, 3-án Alfonz úr«, 4-én Hauk Minnie k. a. első föllépteül a »Faust«, 5-én Weilen »Dolores«-e elősször, 6-án Er­kel »Brankovics«-a, 7-én »Tündérlak Magyarorszá­gon«. A jövő hétre kitűzvék: 8-án »Dolores«, 9-én »Mignon« Hauk kisasszon­nyal, 10-én »Fertálymág­nások«, 11-én »Lohengrin«, 12-én uj betanulással »Az udvari bolond« Szigligetitől, 13-án »Hamlet« Hauk kisasszon­nyal, 14-én »Ripacsos Pista dolmá­nya«, melyben Blaháné assz. a szünidő előtt utószói­­lép föl. Még e hóban elő szándékoznak adni »Plumet örökségé«-t, Seribe »Pajtáskodás«-át, Szigligeti »Rá­kóczi fogság«-át s a »Nem és hivatalom« czimü régi jó franczia vígjátékot; ellenben Shakspeare »Vihar­ának szinrehozását augusztusra halaszták. Tudományos társaist és gyűlései. A m. tud akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy-társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társulat minden hó első csü­törtökjén, és végre a természettudományi társulat minden hónap első péntekjén mindig d. u. 6 órakor természeztudo­­mányi estélyt tart a vegytani intézetben. (Országút 42. sz.) a hónap harmadik szerdáján szakgyi­léat, mindig d. u. b óra­kor a m. tudományos akadémia heti üléstermében. A magyar kir. tud. egyetem könyvtára ünnep és vasárnapokat kivéve naponként reggel 10-től 12-ig, d. u. i—6-ig. Az országos kópaomű­vátizeti társulat tárlata (akademiapalota il.ik emelet, bejárat az akademia­ utczából) naponkint nyitva van d. e. 8, d. u. 8 óráig. A magyar tudományos akadémia könyvtára nyitva van d. e. 9—12, d. u. 3—- ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A várósul vigadó termet 20 kr belépti díj mellett m­inden nap megszem­lélhetők. A­ Belsznaykertben Bakonyi István, Komáromi Jenő, és Vári Kálmán egyesült magyar daltársulata tar­­eleadist. KÜLÖNFÉLÉK. — Áradások az alföldön. Békés megyéből a gyulai lap a következőket közli: Arad­­megyében Zarán­d és Szókudvarnál a Fehér Körös, a vári uradalmi erdő mellett Mályvádon a Fekete-Kö­rös kiszakadt és elborította az egész gyulai oláhrétet és sitkai földeket; — az e földek hosszában elvonuló »Bánom védpart« csak folytonos munkásság által volt a kiszakadástól feltartható, és ez által százezrek értéke megmenthető; e védöltésen az illető tulajdo­nosok már máj. 25-ke óta százával dolgoznak sövé­nyekkel, karókkal erősítve a partot; a május hó 27. és 28-ki nagy szelek kétségessé tették ugyan a meg­mentést, de az erél­lyel párosult munkásság dac­olt az elemmel, és teljes remény van arra, hogy a zsellér földek meg lesznek mentve, mert 27-ke óta a hegyek­ben, hol a Körösök erednek, eső nem lévén, áradástól nem tarthatni. — Doboz a maksári kiszakadás által újra és nagyobb mérvben volt fenyegetve, ott a fél község van vízben és eddig mintegy 160 házom­ A „Hon*” magántÁT^ürgÖnjei. Bukarest, máj. 31. Az orsovai és bras­sói vasúti csatlakozás tárgyában Magyaror­szág és Románia közt kötött egyezmény alá­íratott. Mindkét csatlakozásnak négy év alatt kell kiépíttetnie, viszont a magyar kormány elejtette a tarifakérdésre vonatkozó feltételt. Bécs, junius 1. Az 1864-iki sorsjegyek mai húzásán a következő számok huzattak ki: 1518 sor 94 sz. 200,000 forint 2226 , 47 sz. 2226 , 16 sz. 1302 » 12 sz. nyn­emén­nyel. Ezeken kívül még a tak ki: 178, 1300,1395, 2126,2245, 3002 3343. Madrid, május 30. Mantilla washingtoni spa­nyol követté neveztetett ki. Serrano ma a szokásos szertartásokkal fogadta az Egyesült­ Államok köve­tét. Az ujonan kinevezett bécsi spanyol követ ma es­te utazik Bécsbe. Berlin, május 31. Bismarck herczeg ma dél­előtt V« 9 órakor Marzinba utazott. Versailles, május 30. (A nemzetgyűlésből.) A napirend megállapítása körül hosszú vita fejlődik. Randot (jobboldali) szól, ha a nemzetgyűlés to­vábbra is vesztegeti az időt és tehetetlennek mutat­ja magát, akkor oszoljon föl; azonban tehető­ még az országnak nagy szolgálatot. Ennek következté­ben indítványozza, hogy előbb a municipalis válasz­tási törvény, és azután a törvényhatóságok szerveze-20,000 15 00­­0 10,000 forint következő sorok huzat- 1791, 1982, 1988, 2014, Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum" irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület 1874. téről szóló törvény tárgyaltassék. Ezen indítvány el­len Bethmont és Beranges balközépiek szólaltak fel, mire a nemzetgyűlés az inditványt elfogadta és azt határozta, hogy az említettek után a politikai vá­lasztási törvényt fogja tárgyalni. A mai ülés eredmé­nye azt mutatja, hogy a jobboldal összes töredékei­ből álló többség megmarad. A kormány az egész vita alatt nem nyilatkozott. Paris május 30. A marne departement főtör­vényszéke a caronge-i (Genf) ó katholikus helyettes plébánost, Risol abbét, kinek kiadatását követelték, házaságtörés és a szemérem ellen elkövetett vétség miatt tízévi fogságra ítélte.­­ Az írók társulatának fegyelmi választmánya hosszú vita után 10 szavazat­tal 4 ellen azt határozta, hogy Razona és Jules Vale kizáratnak, Felix Pyat és Pascal Grousset ellenben megmaradnak a társulatban. Hendaye, május 30. Carlista forrásból hír­lik, hogy a republikánus sereg tegnap St. Sebastian és a Hernanit ostromló öt carlista zászlóalj ellen tá­madást intézett, de visszavezetett. A carlisták most Santa Barbara erőd ellen fordultak, mely Hernanit dominálja. New­ York, május 30. Rochefort Henrik két barátja kíséretében ma este ide érkezett. Bécs, jun. 1. (Megnyitás.)Hitelintézeti rész­­vény 216.—. Magyar földhitelintézet —.—. Angol­magyar —Angol-Ausztriai 125.50. Magyar hitelrészvény 138.25. Franco-magyar —.—. Váltó­bank —.—. Napoleondor —.—. Állam vaspálya 334.—. Lombardok 137.50. Galicziai —.—Tram­way —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —. 1861 es —.—. Municipalbank —.—. Unionbank 92 . 50. Általános épitő­bank 44.75. Angol épitőbank 54.75. Bécs, jun. 1. (Előbörze.) Hitelrészvény 215 —. Angol-Magyar 32.50. M. hitelrészvény 144.50 Napoleon d’or —.—. Lombardok 137.75, 1­60-diki —.—. Municipalbank — —. Általános épitő­bank 41.50. Magyar földhitel 56.50. Angol-osztrák 124. 50. Franco-Magyar 59.— Államvaspálya 315.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki —.—. Unió- Bank 92.—. Angol épitő-bank 53.50. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Kőbányai sertésvásár. Jele­sebb fajta áruból nagyobb volt a behozatal, mint a kereslet. A helybeli üzérek jun­ jus. hóra 37 kron tet­tek jelentékenyebb vá­ órtásokat.Egészen súlyos sertés el volt hanyagolva. Magyar 280—350 fo3 37—371/, a pályától 38 kr, szerb fajta 280—350 f­s 37 kr, súlyos fajta 35—35^2 kr, takarmánysertés 250—280 f­s 29 kr fontja. Sertésállomány : máj. 22-ről maradt 32,920 drb, az alföldről felhajtatott 2870 db, Szer­biából 1380 db, Oláhországból 640, a környékről 140 db, az állami vasúton érkezett 160 db, összes felhajtás 5190. Elment : a felföldre 430, Bécsbe 2840, Prágába 310, Bodenbach Dresdára 100, Budapesti fogyasztás 1900 drb, transito 110, összesen­­ 5690, maradt 32.420 db, miből 8290 db a részvénytársulati szállásokon van. G­­őzhaj­ó­­,cs. A cs. kir. Dunagőzhajótársulat. Lefelé: Bécs-Budapest naponta­­ 1/1 órakor este. Uj-Szőny-Budapest naponta 3 óra reggel, 1 óra délután. N.-Maros Sz.­Endre-Budapest naponta 6 órakor reggel. Budapest-Paks naponta 11 órakor reggel. Budapest-Mohács naponta 12 órakor délben. Budapest Újvidék naponta vasárnapot kivéve fil/­­ó. reg. Budapest-Zim­ony hétfő, kedd, csütörtök, péntek 6 *­, ó. r. Budapest-Orsova Duna fejedelemiség kedd, péntek 6 . ó.t. Felfelé: Budapest-Bécs naponta 6 órakor este. Budapest-U msző­ny naponta 5 órakor reggel és 3 ó. d. u. Budapest-Sz.-Endre-N.-Maros naponta 2 ó. d. u. Paks-Budapest naponta 7 óra este. Mohács-Budapest naponta 1 óra délután, Újvidék-Budapest naponta (keddet kivéve) 11 ó. reggel. Zimony-Budapest hétfő, szerda, péntek, vasárnap 6 ó­­r. Orsova-Budapest (a Duna fejedelemségekhez érkező hajók­hoz csatlakozva) csütörtök és vasárnap 6 órakor reggel. 1 BÉCSI TŐZSDE.­­ Május 30 - i Felelős szerkesztő : Jókai Mór, RSICSTíUBStu­r­k. Államadósság 100 frt. Adva Tartva Egységes Járadék, Jegyekben máj.—nov. 5 pre. . • • 09 20 69 30 . . , f.br.—»0*. 6 pre. . . . 69 U 89 20 g . ezüstben Jan.—jul. 5 pre. • •­­ 74 50 74 60 . . , april—oet. S pr*. . . . 74 30 74 40 O.atrák «rtfkb.n »ni.iaft«.tend5 : t Sorselással 1139-ből egész »ersj. p. p..................................... — —— „ 1839-ből ötöd | | | ....... — — —. — , 1854-Ml »60 frto. *»/„....................................... PG 50 97 — , 1860-ból 500 , 6%. ....................................... 106 — 106 25 , Iie0.ból 100 , ................................................... 110 50 110 75 , 1884-bSUOO ,.................................................... ____— ■ Magyar vasúti kölcsön 120 frt darabja ....... 96 50­­ 6­­„ sorsjegy-kölcsön 100 frt.................................................. 73 50 74­­ [UNK] ! „ szól a dézsái a* váltság 100 frt. ........ 73 » 78 76 [i Gömöri záloglevél 150 frt.............................. ____— . Állami domkniai jelzáloglevél 120 frt................................ 119 *5 110 75 B. Földtehermenten. 100 frt p­­p> g Horvát tótországi ...................................................................... 76­­— — s | Erdélyországi 5%.............................................................. 71 *5­­2 — Temesi bánság 5%.................................... 7* 50 73 Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal ...••• 7* *5­72 76 Magyar 5%................................................................................. „ 1867*diki sorsolási záradékkal................................ 74 -75 -72 _ 72 50 Csehországi 5%........................................................................ 1­6 — 97 -Bukovinai 5.............................................................................. 77 — 7­7 50 Gácsországi ......................................................... 80 *5 81 26 Krajnai, karinthiai és tengermalléki .................................... 86 50— norvaoruigi ....................................................................... 95 — 96 • • Alsó-ausztriai 5 ..................................................................... 98 25 — — Felső-ausztriai 6............................................... 94 — 95 — Salzburgi 5. ..............................................1 • • — —— 1 Sailmr­ai 5 ..................................................................... 9« 25— 1 Stájerországi 6 ..................................................................... 93 50 94­­ 1 Tiroli 5..........................................................— — — C. Hás közkölcsönök. I Pest város 6% sorsolási kölcsöne 100 frt............................... —­­— Bécs város 6% visszafzetendő kölcsöne 100 frt. . . . 10126 101 50 g’A török Vasúti kölcsön díjkötvényei, 400 frank . . . ------— aj „ , „ a „ 400 frank 95 fr. ha.— — — D. Bankok részvényei. 1 Aofol-Mrtrik bank S00 frt, 75*/n befietés..................... > S 5 25 i*5 75 g Angol-magyar bank 200 frt, 40% „ ..................... 32 50 32 76 S Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetéssel . .— ----­Magyar ált. félihitelintézet 100 frt.................................... E5 50 59 -1 Cseh Alt bank *00 frt AO»/o bef................................................. — -­— _ § Osztrák hitelintézet 160 frt .............................................. 215 50 215 75 3 Pesti kereskedelmi bank 500 frt.......................... -- _ § Alsó-ausztriai lezzimitáló bank 500 frt ...... 853 -858 _ Osztrák-franczia bank 200 frt ezüst ................................ *4 75 25 _ Magyar­ „ H 200 frt 40% befizetéssel . . . 58 75 59 _ 1 1 Általános bank Bécsben 200 frt 60% befizetés . . .___ 1 Kemzeti bank ..................................................................... m­­ 983 _ 1 Egyleti bank *00 frt, A0% ..................................................... 8­­8 25 Forgalmi bank 200 frt................................................... 78 ~ 77 _ : Ositr. magy. leszám. és hitelbank 200 frt, 40% bev­ . . Bécsi váltóbank 200 frt 40%......................................... • 58 50 [69 50 „ váltóüzleti társaság 200 frt 40% ...... „ bank 200 frt 40% befizetés .................................... 69 — 70­­ bankegylet 200 frt 40% befizetés........................... Magy­ar. hitelbank *00 frt, A0%.................................... „ municipalis hitelintézet 290 f. 40 ft befl* . . _____ Pesti bank 200 frt.................................... j Magyar jelzálogbank 200 frt, 30 frt bef................................. Mrárczia-osztrák.m­agyar*bank Párisban (500 frank_ 50 frt darabja) a..................................................._ Osztrák-egyptomi bank (30 font tster. (200 frt, e«.) 404;* befizetéssel ................................................... 107 — 109 S3rM­­ai klUlbank *00 frt, *0% be­fiáétól...................... 34eai kereskedelmi bank (500 ft. 100 frt, 40% befiz. ) , Alt. letéti bank, 200 frt, 40% befizetés............................. Osztrák jelzálogbank, 200 frt 25% befizetéssel . . . Osztrák jelzálog járadékbank, 200 frt, 40% befl. . . . Bécsi jelzálogbank, 200 frt, 40% befizetéssel . . . • Alt. jelzálog-biztositóbank, 200 frt, 40% befiz..................... Osztrák ingatlan-hitelintézet, 100 frt, 40% befiz. . . . Ipar- és földhitelbank 200 frt, 40% befizetéssel . . Olasz-osztrák­ bank Bécsben, 200 frt ezüst 40% befiz. . . . Alsó-ausztriai bank 100 frt.............................. . . . Osztrák-keleti bank (20 font st. vagy 500 frt.) 200 frt ezüstben.............................................................. Reál-hitelbank 200 frt, 40% befizetéssel.......................... Osztrák takarékbank 200 frt, 40% befizetéssel . . . (Union­bank, 200 frt . . . 4 E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt.................................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat............................... Erzsébet-pálya 200 frt .. ....................................................... Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst............................... Ferencz-József pálya 200 frt ezüst......................... . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ... ..... Lajos­ Károly pálya 200 frt .. .............................................. Kassa oderbergi pálya 200 frt ............................... Leaberg-czernoviczi pálya 200 frt............................... Osztrák Llyod 500 frt p. ..................................................... Ellsd erdélyi pálya 200 frt ezüst .................................... Állampálya 200 frt .. ............................................................ Székesfehérvár-győr-gráczi pálya 200 frt..................... Déli pálya 200 frt ............................................................ Tiszai pálya 200 frt............................................................. Bécsi Tramway 200 frt........................................................ Magyar-gácsországi pálya................................................. „ észak­keleti „ frt ezüst..................................... * keleti-pálya 200 frt................................................... Battaszék-dombovár-zákányi (dana-drávai) vaspálya 200 frt ezüstben........................................................ Cseh északi pálya, 150 frt.................................... Cseh nyugati , 200 frt.................................................... Morva-sziléziai közp. pálya, 200 frt ezüstben. .... Osztrák-észak­nyugati pálya, 200 frt............................... Rudolf pálya, 200 frt ezüstben.......................... Dél-észak-német összekötő-pálya, 200 frt p. p.................. F. Iparvállalatok részvényei. „Agricola“, mezőg. váll. társasága 200 frt..................... Veati épitő-társaság 200 frt, 40% bef................................ Donau, osztrák biztositó 200 frt .................................... Vasúti kocsi-kölcsönző-társ. 200 frt. 40% .....­­•algó­ tarjáni köszön 100 frt.............................................. •Securitas viszontbizt. 300 frt. . ............................... Atlas, viszontbizt. bank 200 frt 30% befizetés. . . AU. osztrák épitő-társaság, 200 frt, 40% befiz. . . * Bécsi épitőtár­aság 200 frt 40% befiz­etéssel........................ Osztrák-vasut-épitő-társaság 200 frt ..................... Prágai vasipar-társaság 200 frt. . ...............................] Stájerországi vasipar-társaság 200 frt ..... Europa bizt. társaság Bécsben, 200 frt...........................­ . Erdőipar-társaság 200 frt . ..................................... Erdő-tem­ény keresk. társ. 200 frt, 50% befizetés.­­ 6. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsa. 5%.................................... n 33 éves visszafizetés 5% Cseh jelzálogb. 5%......................................... Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás......................................... * 5% • Magyar földhitelintézet 5%%.............................................. s w Járadékjegy 6%........................... . kereskedelmi bank 23 év alatt sors..................... * Osztrák jeleálegbank 5%% sors........................................... jelzálogbank 10 év alatt visszafizendő ............................................. 50 év alatt visszafizetendő 5%%............................... Első osatr. takarékpénztár 30 éves sorsolás, 5%% . H. Elsőbbségi kötvények* Alfa­4*fiume! pálya 200 frt ezüst Báttaszék-Dombovár 100 frt e. 5%........................... Egyes, magyar gőzhajózási 100 frton «%.. . . Osztrák dunagőzhajózási társulat* 10 frt p. p ... Stájerorsz. vasipartárs. é% . . ................................... Erzsébet-pálya 200 frt p. p. . .k............................... Adva Tartva 60 60 ti — 9* 75 93 26 139 60 140 50 520 -524 -198 -197 — 2055 — 20«0 -198 — 199 — 243 50 344 — 137 — 138 — 142 — 143 — 411 -413 — 315 5t st« — 134 50 135 — 138 -is 8 5e 209 — 208 6[i 130 -182 -105 -100 — 104 — 104 50 49 50 50 — — --170 -177 --156 -157 -91 — IMII in ai 45 -45 60 13 50 14 -95 — *5 50 83 50 84 — 91 — 91 15 86 50 87 — 89 — 90 -bl 6< 81 75— 73 25 88 — 83 50 — —— Erzsébet-pálya ezüst 100 frt......*« , „ 18«2-iki.......................... . . . . . h 1069-iki „ , 200 frtos........................................... Ferdinand északi pálya 200 frt. p. p. • • * • n „ . 100 frt 6. é........................ « n n 100 „ ezüst 5% . . . Ferencz József w 200 ........................... • Pécs-barcsi „ 200 „ ezüst . . • • Károly­ Lajos „ 300 ..................................... Lembergi-czern.-jassyi pálya 300 frt ezüst . • • , „ * . I. kib. 1865 . . n n­n­n „ 1867 . • n un» Dl. a 1868 . • Osztrák-Lloyd 100 frt .............................................. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . . í . . • Állampálya 500 frank............................................... n 1867-iki.................................................... Déli pálya 500 frank.................................................... » * 200 m 5%................................................ Tiszai „ 100 *........................................................ Magy. gal. 200 frt­e. 5%......................................... Magy. északkeleti 800 frt. 5%............................... Magyar keleti pálya 800 frt ezüst.......................... Magyar nyugati 200 frt 5%.................................... Kassa-oderbergi vasút 5%, 200 frt ezüstben . . . Albrecht-vasut 300 frt 5% ezüstben 100 frt. . . . Cseh északi vaspálya 300 frt, 5% ezüst, 100 frt Cseh-nyugati vaspálya 300 frt, 5% ezüst 100 frt .. . „ * 1869. kibocs. 900 frt, 5% . Morva-sziléziai közp. vasp. 300 frt, 5% ez. . . . • Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% ezüst Rudolf vaspálya, 300 frt, 5% ezüst, 100 frtért . . „ „ IL kibocs. 1869.................................... I. Síagán sorsjelfyek. illielintézet 100 frt......................................................... Clary 40 frt .. ..........................................................* Duna gőzhajózási 100 frt .. ................................... Innsbrucki városi 20 frt...................................... Zveglevich 10 frt ................................................... Buda város köles. 40 frt.................................... Pálffy 40 frt .. ..........................................................­ Rudolf-alapitvány 10 frt.................................... Salm «0 frt p. p. . . ................................. ) Salzburgi dissorsj. 20 frt.......................................... St. Cenois 40 frt. p. .....................................................­­Stanislau városi 20 frt............................................... Priest város 100 p. p. . . . ............................... » « S0 p. ....................................................... Waldstein 200 frt p. p.. . ..................................... Windischgrätz 20 frt ............................................... Váltók (három hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi .... 5% . .­Augsburgra 100 frt délnémet.........................5% . Bonnin 100 tallér .............................................5% . Heroszló 100 frt tallér ....... 5% . Brüssel..................................................................5% . Frankfurti 100 frt délnémet ..... 4% . Hamburgra 100 márk. b. ...... 3% . Londonra 100 font sterling.........................7%% . Lyonra 100 frank...................................... 6% . Milano 100 frank .•••••... 5% . Marseille 100 frank........................................6% . Pária 100 frank .........................................»Va%­l‘étervár, 100 rubel................................................... Péntek árfolyama. ............................................... 20 fokos arany................................... Orosz Imperiale Mária­ Terézia-tallér .................................................. . . ........................................ . Egyleti tallér.................................................................. Ezüst. ............................................................................ Váltóleszámítolás........................................................ Valuta. A­rany al marco ............. Friedrichs d’or........................................ Louis d’or....................................................«.. Angol souvereigne ........................................................ Porosz pénztári utalvány......................................... Ezüstnél­vény ................................................. Orosz papir nbel......................................................... Adva 92 50 91 50 1­4 50 89 — 106 7 101 25 82 60 107 — 76 *5 8— 50 79 2S 80­­ — 133 -08 75 95 50 77 30 69 50 83 75 96 75 94 25 93 25 158 50 26 59 90 14 ~ 12 — 24 25 23 50 12 - 30 — 15 — 22 - 13 — 106 56 53 - 21 - 18 50 93 60 H3 60 9S 80 e4 80 111 5 44 1‘ 44 15 5 32­­ 94 105 70 11 18 1 66 105 70 153 Tartva 93 — 92 50 0 l 50 83 — 76 75 87 75 79 50 80 2^ 138 50 109 — 95 75 77 70 69 16 64 — 97 25 94 50 93 75 161­­ 27 — 90 0 14 50 13 — 24 75 2­1 — 12 50 31 — 15 50 23 — 14 107 50 54 21 25 19 50 93 70 93 80 93 90 54 90 111 00 44 20 44 20 5 82 8 95 105 00 11 28 1 66 106 — 1 54

Next