A Hon, 1874. augusztus (12. évfolyam, 175-198. szám)
1874-08-01 / 175. szám
ellne vagy visszaélés közhivatalnok,vagy községi csró által követtetik el, ezen cselekmény súlyosabb beszámítás alá esik, s ennek elkövetői ellen az ugyanazon §§-ban kiszabott büntetésen felül a hivatalvezetés is mindig kimondandó. Szederkényi Nándor úgy hiszi, hogy itt az új 97-ik pontra is kellene hivatkozni, de Szeniczey Ödön előadó ezt nem fogadja el. Péchy Tamás nincs egy véleményben az előadóval, mert ami másokra áll, áll a hivatalnokokra is. A többség változatlanul tartja meg a szöveget. Következik a 102. §, 102. §. Aki másnak neve alatt szavaz, vagy másnak neve alatt jelenti magát a szavazásra, vagy aki egy kerületben kétszer, vagy több helyütt szavaz , úgy az is , ki mindezen visszaélésekhez tudva segédkezet nyújt, 200 forintig terjedhető bírsággal, vagy 6 hétig terjedhető fogsággal, esetleg hivatalvesztéssel büntetendő. Orbán Balázs: T. ház ! A választási visszaélések gazdagon termő talaja Erdély lévén, ott kell a fájdalmas tapasztalatok által jelölt bajok diagnosisát megejteni s az óvszereket a szerint alkalmaznunk. Az ott szokásban volt számos, már részben felhozott visszaélések mellett divatban volt, a más helyetti és ugyanazon egyénnek több ízben és helyt való szavazása. Ez oly nagy mérvben űzetett, hogy például Udvarhelyszék havasalji faluiban 6 év alatt egy választó sem halt meg, az összeirottak közül soha egy sem hiányzott, mert halott és távollevő helyett mindig szavazott valaki más. igy történhetett, hogy bejött 500 választó adott 6—700 szavazatot, mert néha egy egyén 5—6-szor szavazott, s mindez történt a személyazonosság bizonyítására behívott elöljárók vétkes elnézése mellett. Az is divatban volt, hogy a székhelyen lakó megyei tisztviselők és a választási joghoz juttatott szolgaszemélyzet: pandúrok, hajdúk, financzok és csendőrök néha ugyanazon a napon kétszer szavaztak ; a megyében s a külön képviseleti joggal felruházott városban. Sőt a több helyi birtokos földesurak vándor szavazó gépekké alakulván 8—10 helyen szavaztak az ellenzéki jelöltek ellen, a központi bizottságok gondoskodván oly határnapok kitűzéséről, hogy mindenfelé eljuthassanak. Igen helyes tehát, hogy a 102. §. az ily visszaélések megtorlásáról gondoskodik, azonban van ott két félre magyarázható kifejezés, ami annak ellenőrködő hatását gyengíti. Ilyen a 4. sorban levő »helyütt,« melyet igy szeretnék kiegészíteni »helyütt, vagy több választó kerületben« mert az 59. §. megengedi ugyanazon választó kerületben több szavazatszedő küldöttségek alakítását, minek alapján a »több helyütt« kifejezés, ezen több szavazatszedő küldöttségek előtti szavazásra is lenne magyarázható, holott a törvénynek nemcsak egy választó többszöri, hanem a több választókerületben való szavazást is el kell tiltania. Továbbá ugyanezen 102. §. 5. sorában levő »tudva« szót kihagyni kérném, mert az a kibeszélésnek igen tág tért nyit s a büntetés alóli kibúvást könnyiti. Ily értelmű módosításomat bátor vagyok beterjeszteni, és elfogadásra ajánlani. Szavazás útján a 102-ik §. eredeti szövegében fogadtatik el. Olvastatik a 103 és 104 §. 103. §. Ki a választás színhelyén a rendet zavarja , vagy oda fegyvert , vagy botot visz, ds azt a rendre ügyelő közeg felhivására rögtön át nem adja, az illetékes közigazgatiói lotóság által rendőri utón három naptól egy hónapig terjedhető fogsággal büntetendő. 104. § A párt, vagy jelölt zászlóját, jelvényét imaházra, állami, törvényhatósági, városi vagy községi középületre, vagy nyilvános iskolára kitűzni tilos, tilos továbbá a zászló vagy jelvény erőszakos eltávolítása oly helyről, hová azoknak kitűzése törvényesen meg van engedve. Nyilvános pártgyűlés , pártünnepély, kimenet a városi vagy községi elöljáróságnál , a megelőző napon mindig bejelentendő; ezeken magát az elöljáróság megbízott által képviseltetheti. Aki a zászlót, jelvényt kitűzte , vagy kitűzését elrendelte, vagy ki a zászlót, vagy jelvényt oly helyről, hová annak kitűzése megengedve van, erőszakosan eltávolítja, vagy megrongálja, vagy a be nem jelentett nyilvános pártgyűlést, pártünnepélyt, körmenetet rendezte, a közigazgatási hatóság által rendőri utón 100 írtig terjedhető bírsággal, vagy 20 napig terjedhető fogsággal büntetendő. A tiltott helyre tűzött zászlót, jelvényt az elöljáróság eltávolítani köteles. Orbán Balázs félreértés kikerülése végett ajánlja, hogy ezekkép módosíttassék, »hogy a ki a zászlót, jelvényt a fentebbi §§-okban kijelölt tiltott helyekre kitűzi. E módosítás elfogadtatik. Következik a 105. §, 105. §. A pénzbüntetés az illetékes törvényszék által azon törvényhatóság rendelkezésére bocsátandó, melynek területén a megbüntetett cselekvény elkövettetett, s ez által népnevelési czélokra, vagy területén létező közkórhoz vagy szegények alapjára fordítandó. Schwarcz Gyula e ponthoz a következő irány módosítást ajánlja: ezen szó, helyett »pénzbüntetés« tétessenek következő szavak: »a büntetésből befolyt pénzek« és ennek megfelelőleg »bocsátandók illetőleg »fordítandók.« (általános helyeslés.) Nehrebeczky Sándor e §. első sorába törvényszék után ezt indítványozza betétezni: »illetőleg közigazgatási hatóság.« Előadó és a ház mindkét módosítást elfogadják. Következik a 106. §, 106. §. A 94., 95., 96., 101. §§-ban felsorolt törvényszegések miatt, a bűnvádi eljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekmény elkövetése után 6 hó alatt, továbbá a 91., 92., 93., 100., 102., 103. §§-ban felsoroltak miatt pedig akkor, ha a cselekmény elkövetése után 30 nap alatt a bíróságnál feljelentetett, Teleszky István a §-nak következő átalakítását indítványozza: A 91, 94, 95, 96, 100, 101 .§-ban felsorolt törvénysértések miatt bűnvádi eljárás csak akkor indítható meg, ha a cselekvény elkövetése után 6 hó alatt, a 92, 93, 97, 102, 103, 104. §§-ban felsoroltak miatt pedig a bűnvádi, rendőri, s illetőleg fegyelmi eljárás akkor tehető folyamatba, ha a cselekvény elkövetése után harminc nap alatt az illetékes hatóságnál feljelentés létetett. Ajánlja módosítványát. (Helyeslés.) Szeniczey Ödön előadó, a 100. és 103-ik §§-okra vonatkozáson kívül, mint melyek kisebb vétségekre vonatkoznak, — a többi hivatalosát elfogadja. Kebrebeczky Sándor a következő módosítást teszi e §-hoz: A 93. §. után tétessék 97. §. Továbbá a második sorban »bűnvádi« szó után tétessék »és fegyelmi«, és végre az 5-ik sorban a 103. §. után vétessék fel a 104. §. (Pulszky Ágost közbeszól: A végén tétessék: Hatóságnál!) Tökéletesen igazsága van a közbeszóló képviselő úrnak, hogy miután itt nemcsak bíróság, hanem politikai hatóság is intézkedik, e szó után »bíróságnál« tétessék »vagy az illető hatóságnál « (Helyeslés.) Péchy Tamás elfogadja a módosítást. A ház Nehrebeczky módosításait elfogadja. Következik a Vilik fejezet czime és 107. §, 107. §. Azon községekre nézve, melyekben úrbériség nem létezett, a központi választmány a választók első összeírása alkalmával állapítja meg egyszer mindenkorra, melyik azon szomszédközség, melyből a 4. §. értelmében az adóval legkevésbé megrótt */* úrbéri telek veendő. 108. §. Addig is, míg a törvényhozás az adóhátralékok behajtása iránt intézkedni fog, azok akik az összeírást, illetőleg évi kiigazítást megelőző évnél hosszabb időről tartoznak adójukkal, a névjegyzékbe felveendők, ha az összeírást, illetőleg évi kiigazítást megelőző év első napjától az összeírás vagy kiigazítás megkezdéséig hátralékban levő adójukból legalább annyit lefizettek, aminyit a megelőző év összes egyenes államadója tesz. Zeyk Károly vonatkozva Benes Dömének az 5. §. tárgyalásakor elfogadott indítványára az erdélyi füst-szavazat iránt a következő új §-t kívánja fölvetetni: »A jelen törvény 5-ik §-ában érintett községekben a füstök számának megállapítására és a községi képviselők választása iránt a központi bizottmány felhívására a törvényhatóság akként intézkedik, hogy ezen választás az összeirás megkezdése előtt legalább 14 nappal megtörténjék. Ezen választást az 1871. XXIII. t. sz. 38. §-ában megjelölt községi választók az azon törvénycikk 49.§-ában előirt módon teljesítik. A megválasztottak az összeíró bizottság által az azon évi névjegyzékbe felveendő.« (Helyeslés.) Következik a 109 §, melyben Szászkabánya szót előadó külön kéri íratni. »Szászka- Bánya. 109. §. Bogsán, Dognácska, Moldova, Oravicza, Resicza, Stajerdorf és Szászkabánya községekben, melyekre az 1848. V. törvényczikk 2. §. a) pontjának a városokra vonatkozó rendelkezése eddig alkalmaztatott, a választók összeírása továbbra is a jelen törvénynek a városokra vonatkozó határozatai szerint, lesz teljesítendő. 110. §. Az ország azon részeiben is, melyekre az 1848. erdélyi II. törvényczikk hatálya kiterjedt, minden képviselőválasztásra a szabad királyi városok kivételével egy külön választókerület alakítandó, és minden választókerület csak egy országgyűlési képviselőt választ. Ez utóbbi §-nál fölszólal Péchy Tamás, mint a II. IH és V-ik osztály különvéleményének előadója, indokolván azon előadásukat, hogy az erdélyi 4 királyi városban is (Kolozsvár, Fehérvár, Vásárhely, Erzsébetváros) melyek 22 képviselőt küldenek, azokat külön választó kerületekben válaszszák, nem együttesen. Gr. Szapáry Gyula belügyér a kisebbségi véleményt mint méltányost elfogadja. A ház szintén elfogadja a kisebbségi véleményt. Molnár Antal saját maga és több képviselő társa nevében a 110-ik után egy új §-t ajánl, mely igy hangzik : »Az ország azon részeiben, melyekre nézve az erdélyi 48. II. czikk hatálya kiterjedt, a választókerületeknek újabb törvény általi végleges rendezéséig a központi bizottság egy választókerületben a szükséghez képest egynél több összeíró küldöttséget is küldhet ki. Ezen indítványt mint a tényleges viszonyok által teljesen indokoltat, ajánlja a t. háznak elfogadásra. Tisza Kálmánnak nincs kifogása az ellen, hogy ott ahol a szükség kívonja, egy választókerületben több küldöttség működhessék, hiszen épen ezen szempontból vezettetve létetett ezen oldalról azon indítvány, hogy a törvényben nemcsak az öszszeírásnál, de általánosságban mondassék ki, hogy a központi bizottság legalább egy három tagú küldöttséget nevezzen ki, ami természetesen annyit tesz hogy, ha a szükség kívánja,hát többet. Ezt a t. ház nem fogadta el, azonban ha most legalább az átmeneti intézkedésre nézve elfogadtatik, szívesen hozzájárul, de csak azon feltétellel, hogy ne csak Erdélyre, hanem általában az egész országra nézve mondassék ki. Molnár Antal szívesen hozzájárul ahhoz, hogy indítványa ily értelemben módosíttassék. Paczolay János nem tartja megengedhetőnek, hogy egy megbukott indítvány itt újra behozassák. Tisza Kálmán kijelenti, hogy az itt nem mint előbb, állandóan, hanem csak mint átmeneti intézkedés hozatik be. Péchy Tamás hozzájárul Tisza indítványához. Gr. Szapáry Gyula belügyér azt kéri, hogy ez indítvány csak az első összeírásra vonatkozva fogalmaztassák. Erre az uj § elfogadtatik. Következik a régi 111-ik §, 111. §. Az 1848. V. törvényczik 5. §-ának A) 45-ik tétele akként értelmeztetik, hogy Nagyvárad-Ujváros, Várad-Olaszi, Várad-Váralja és Várad-Velencze városrészekből egyesitett és önálló törvényhatósági joggal felruházott Nagyvárad város egy képviselőt küld. Az 1848. V. törvényczikk 5. §. A 98. tétele akként módosittatik, hogy Kraszna-megye két képviselőt küld, a 99. tétel pedig így módosíttatik, hogy Közép- Szolnok megye Zilah várossal, mint egyik választókerülete székhelyével, küld három képviselőt. Tavaszy Endre, miután a választókerületek szabályozását illetőleg a ház jul. 7-én határozati javaslatot hozott, ez teljesen feleslegesnek tartja s ezért kihagyatni kéri. Deáky Lajos szintén csodálkozik ez behozatalán ; de ha már behozatott s Kraszna megyének két képviselőt ad a törvény, Zilah városnak is kéri a régi egy képviselőjét megadatni. Módosítást is nyújt be, mely igy hangzik : A választási törvényjavaslat 111. §§. második bekezdése második sorában »a két« szó után tétessék »Zilah város egy« »képviselő« szó után a §. többi része töröltessék. Bozsánczy Adolf Krasznamegye két képviselői jogát védi s kimutatja, hogy ennek egyik képviselőjétől megfosztatása csak is tévedésből származhatott 1848-ban. Beszédéből kiemeljük e következőket : Az 1848. V. t. ez. 1. §-a határozottan kijelenti azt, hogy politikai jogok azoktól, akik annak gyakorlatában voltak, elvétetni nem fognak. Ez egyesekre vonatkozik ugyan, de kétségtelen, hogy amit a törvényhozás egyesektől elvenni nem akart, még kevésbbé akarhatta attól a törvényhatóságokat megfosztani, a minthogy nem is tette, sőt e jogot az 5. § szerint »népesség, terület és közgazdászati tekintetek alapján« lényegesen szélesbítette is. Ezen általános szabály alól kivételt egyedül Kraszna megye képez. Sem a karok és rendek elébe terjesztett törvény alkotása iránti javaslatban, sem pedig az összes országgyűlési irományokban egyetlen szóval, egyetlen betűvel sen indokolt kivételt. Mert noha Kraszna megyei törvényhozás által megállapított mindazon kellékekkel bír, melyek a kisebb municipiumoknak nyújtott kedvezmények nélkül is két képviselő választására jogosítják, mindamellett e jogától az 5. §. 18. tétele által tényleg megfosztatott, mert csak egyetlen képviselőt küld saját területéről, a másikat pedig Zilah városával közösen választja. E sérelmet növeli az, hogy Zilah városa nem csak Kraszna megye kebelében nem fekszik, de még nem is szomszéd, hanem egy harmadik törvényhatóságot képez és Kraszna megye egyes községeitől 5—6—7 mértföldnyi távolságra van. Ez a helyzet, melyhez kiegészítésül szabadjon becses figyelmüket egy pillanatra oda irányoznom, miszerint méltóztassanak meggondolni Kraszna megye választóinak helyzetét, akik a már jelzett távolságról kénytelenek Zilah városába zarándokolni, hogy a választói jogot gyakorolják, amely közönség nagy része 2, sőt kevésbbé kedvező körülmények között 3 éven át kénytelen idegen területen meghalni, illetőleg virrasztani, méltóztassanak elképzelni, mennyire ki vannak téve a választók minden elképzelhető visszaéléseknek, főleg ha e javaslati törvény erőre emelkedvén, az országban egy napon fognak megejtetni a választások, mert akkor a választóközönség nem csak idegen területen, hanem egyszersmind választási izgatottságban hullámzó idegen területen járulhat csupán az urnához. Egy tekintet a helyzetre, te ház, s annak tartatlansága kétségtelenné válik. Beszédét ekként fejezi be. És t. képviselőház, belső meggyőződésem az, s mint talán kimutatnom sikerült is, hogy ez az intézkedés nem szándékosan, hanem tévedésből jött létre és azért méltóztassék nekem megengedni, hogy azon nézetemet nyilvánítsam , hogy a tévedés csak addig nevezhető tévedésnek, míg annak, ki azt elkövette, alkalma nyílik azt jóvátenni, de aki azt jóvátenni szándékosan elmulasztja, az már nem tévedett, hanem szándékosan cselekedett. Ezért hiszem tehát, hogy azon önérzet, mely képviselőtársaimat, a magánélet hasonló eseteiben megóvná, meg fogja óvni Magyarország képviselőházát is attól, hogy ellene alaposan ily vádakat lehessen emelni. Kérem a t. házat, méltóztassék a központi bizottság szövegezését elfogadni. Teleszky István a fentebbihez hasonló jogsérelmét mutatja ki tüzetesen N.Várad városának, melyből pusztán félreértésből Váralja és Velencze részei különszakasztattak. Steiger Gyula a Tavaszyéhoz hasonló érveléssel követeli, hogy ezen kiigazítások a fővárosiéval együtt akkorra hagyassanak, mikor a minister az azt illető határozati javaslatnak eleget fog tenni. Miután még a belügyér is szót emel e §. ellen, a ház többsége azt egészen elejti. Olvastatnak a 112—119. §§-ok. 112. §. Az ország azon részeiben, melyekre az 1848. V. törvényczikk hatálya kiterjedt, a törvényhatóságoknak a választókerületek beosztására és választási székhelyek iránt jelenleg fenálló határozatai a törvény további intézkedéséig érvényben maradnak, kivéve a 111. §-ban foglalt eseteket, melyekre nézve az illető törvényhatóságok által az ezen értelmében a kerületekben szükséges változtatások megteendők. 113. §. Az összeírás és választásnál felmerülendő költségek, a törvényhatóságok házi pénztára iránt hozandó új törvény létrejöttéig, az állampénztárból fedezendők. 114. A névjegyzékre vonatkozó összes beadványok, kivonatok, bizonyítványok vagy egyéb okiratok, bélyegmentesek és díj nélkül szolgáltatandók ki. 115. §. Jelen törvénynek a választók névjegyzékének elkészítésére és kiigazítására vonatkozó intézkedései azonnal, a választásra vonatkozó intézkedései pedig a jelen országgyűlés berekesztése után lépnek életbe. Addig az időközi választások az 1872-ben összeírt választók által az eddigi törvények és törvényes gyakorlat szerint foganatositandók, 116. §. Minden törvényhatóság és város, mely külön országgyűlési képviselőt küld, a belügyminiszer által kitűzendő határidőn belül ezen törvény 17. és 20. § ai értelmében megválasztja a központi választmányt. Ezen új választmány teljesíti azon teendőket is, amelyek végzése törvény, illetőleg törvényes gyakorlat szerint ezen országszággyűlés végéig a jelenleg központi választmányokat illeti. 117. §. Az első névjegyzék megállapítása alkalmával, ha az összeírás az év első felében veszi kezdetét, a választói jog meghatározásánál a megelőző évre kivetett adó, ellenkező esetben és a névjegyzék minden további kiigazításánál azon évi adó vétetik alapul, amelyben a kiigazítás történt. 118. §. Az első névjegyzék, ha a központi választmány az összeírás elleni minden felszólalás felett 1874. végéig határozott, az 1875-ik év végiég, ellenkező esetben az összeírás végmegállapitását közvetlen követő naptári év utolsó napjáig érvényes. 119. §. Az 1848. V. törvényezikk 5. §-a és az 1848. erdélyi II. törvényezikk 7. §-a azon módositással, melyet ezeken az 1868. XXX és XLIII. törvényezikk, úgy a jelen törvény tesznek, érvényben maradnak, valamint érvényben marad az 1848. V. törvényezikk 56. §. és az erdélyi 1848. II. törvényczikk 9-ik §-a azon módositással melyet ezekben az 1870. XXV. törvényczikk tett. Az 1848. V. és ugyanazon évi erdélyi II. törvényczikkek többi §§-ai hatályon kívül helyeztetnek. Ez utóbbi §-hoz gr. Szapáry Gyula belügyér a következő módosítást ajánlja: a 119. §. 4 sorától ezen szavak: »úgy a jelen törvény« kihagyandók ; továbbá beleiktatandó az 1873-iki 34. t. cz.-re való hivatkozás (Elfogadjuk.) Ellenben a központ határozati javaslatát a curiának választási szabványa beterjesztésére a többség elveti. 120. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügy- és az igazságügyminiszer bizatik meg. A 120. §. szó nélkül fogadtatik el. Elnök: E szerint a tv. javaslat úgy átalánosságban, mint részleteiben el lévén fogadva, annak 3-szori felolvasása a holnapi ülésre tűzetik ki. Holnap 10 órakor zárt ülés fog tartatni, utána pedig nyilvános ülés, melynek első tárgya a törvény 3-szori felolvasása lesz. Azon fölül tárgyaltatni fog a mentelmi bizottság jelentése Stanesku képvo úr kiadatása tárgyában, valamint az 5-ik bíráló bizottságnak ma kinyomatni rendelt határozati javaslata is (Fölkiáltások : A házszabályok!) tehát a házszabályokra beadott módosítványok szintén a holnapi ülésben fognak tárgyaltatni. Az ülést bezárom. Ülés vége 2 óra 5 perckor. Castelar programmbeszéde. *) (Folytatás.) »Ha önök újra fölvetik a köztársaság és monarchia kérdését, e nagy botlás újra fel fogja idézni a forradalmi lázt, a reactio fondorlatait, Európa aggályait, idegen háború fenyegetéseit a valószínűtlen jelöltekkel, az udvarok intrigáit, a népkörök féktelenségeit, a zavarokat a közigazgatásban és pénzügyekben, a polgárháborút. Az érvényben levő intézményeken kívül az ismeretlenben, az ismeretlennek sűrű sötétségében fognak bolyongani, s keresve a monarchiát, könnyen a demagógiával találkozhatnak. (Hosszas helyeslés.) Csatlakozzunk tehát az érvényben levő intézményekhez s kerüljük egyaránt úgy azt az utópiát, melynek czélja a trón helyreállítása, mint azt, mely a cantont akarja életbe léptetni. Mindkettő egyformán végzetes. Hogy gátat vethessünk a zavargó erőknek, helyezzük mindezek fölé a nemzeti egységet. Van a népeknél egy érzet, egy érdek, egy eszme, mely ural minden érzetet, érdeket, eszmét s ez a haza érzete, érdeke és eszméje. A haza nem csak bölcsőnk keskeny helye, nem csak a lombos fa, mely gyermekkorunkban árnyat nyújtott nekünk, nem csak a mező, hol pompás pillangókként tünedeztek el első illusióink,nem csak a templom, melyben a tömjén és myrrba füstjeként emelkedtek fel első imáink: a haza több ennél: a haza a szép félsziget, a phenicai hajósok esti csillaga, a klassikus költők Elisaeuma, az arabok édene, a félsziget, melynek nemes földje létrehozta a jeles celta-iberi fajt, mely oly erős, mint az éjszaka tölgye s oly hajlékony, mint a dél pálmája; oly faj, mely műveltségének fényével bevilágította az ókor utolsó napjainak sötétségét , mely minden más nép előtt civilizálta a germán fajokat, mely a mysticismus és szétdaraboltság korában az emberiség megdermedt tagjaiba az élet melegét lehelte, melynek oly nagy múltú szabadsága van, mint az angolnak, melynek oly erélyes és felvilágosult demokratiája van, mint a történelem első demokratiái: kalandok, ha tetszik, fanatikus, vakmerő, nyugtalan, okulni nem szerető, hanem derék, erélyes, hősi és magasztos faj ez; e föld és faj még kiváló tulajdonai és nagysága nélkül is, melyek mint egy kebelben és egy eszmében egyesülve vannak Spanyolország e mágikus nevében, megérdemlenék tiszteletünket és szeretetünket, mert Spanyolország a mi szent, örök és gazdag anyánk. (Viharos tetszésnyilvánitások.)« Itt szónok a nemzetiségek jellemzésébe bocsátkozik s kimutatja a népek és az egész emberiség törekvését az egységre a kereszténység által a Polytheismus felett, a monarchia által a feudalismus felett, s a forradalom által a monarchia felett. Mondja, hogy a foederationak egyesítni kell a már megalakult nemzetiségeket, de nem szabad összetörni és töredékekre morzsolnia egy és ugyanazon nemzetet. Ez utóbbi utópiának valósítása lett megkísértve Cartagena felgyújtása. Határozott ellensége azon felfogásnak és nézetnek, hogy az együvé tartozás érzetének hiánya, biztosítéka a köztársaság tartósságának s kimutatja, hogy a görög és olasz köztársaságok a monarchia által domináltattak, mivel hiányzott bennök az egység, mely a nélkül, hogy kizárná a különféleséget, az államok erejét és nagyságát képezi. Kimutatja és kifejti, hogy Holland a köztársaság megalapíthatásáért — a kölcsönös függetlenséggel kénytelen volt az egységnek legalább árnyát kölcsönözni; alkotott egy szmleges monarchiát, hogy aztán végleg monarchiává legyen. Az Egyesült Államok történetének nagy phasisai, a forradalom, a philadelphiai conventio s a secessionalis bábom nem egyebek, mint törekvés az egység felé. S va eznak szintén van három év,száma, melyek hasonló tendentiát jeleznek: 1815 1858 és 1874. „Ki ne hódolna — folytatja Castelar — ez adatok és példák meggyőző erejének ? Nálunk, baszk népeknél, a népek kiválólag semiseparatisták. Kivéve e várost (Granadát) melynek heroismusa büszkeségünk és csodálatunk s a külföld irigylésének tárgya; kivéve ama városokat, melyeket modern szellem hatott át, melyek Guernica fája, a világ demokrátiájának legrégibb emléke alatt születtek, melyek megoltalmazták köztársaságaikat minden invasiotól, melyek a földön a legfoederalisabb intézményekkel kormányozzák magukat, ma más városok, ragaszkodva oltáraikhoz és bálványukhoz, távol a modern szellemtől és a nemzeti egységtől, mert nem szívnak oly eszmékkel telitett levegőt,mint mi szívünk, szikláikból, melyeket mi örök municipiumok alapjaiként tisztelünk, véres vesztő helyet csináltak, melyen feláldozzák a szabadságot; vasukból, melyre azt esküdték, hogy szabadságaink védelmére fogják használni, kardot kovácsoltak a mi melleink ellen és lánczokat készítettek karjainkra; ők most (a karlisták) egy absolut és anyagyilkos király rabszolgái, a haza gyilkosai. (Viharos tetszés.) A karlista háború alapja egy separatista törekvés, épen mint a cantonalis mozgalomé. A két utópia találkozik eredményeiben; mind a kettő egyformán gyászos. Voltak pillanatok a múlt nyáron, midőn attól tartottunk, hogy szeretett Spanyolországunk teljesen felbomlik. Akkor láttuk mindazt, amit nagyon szeretnénk, ha elfeledtünk volna: mindennapi általános lázadásokat, katonai fegyelmetlenséget, fegyver által megölt republikánusokat az utczákon, békés népességeket a forradalom lánya által tova ragadtatni, Cadixot, mint a demagógia zsákmányát és áldozatát, Malagát, mint családok és nevek versenygéseinek áldozatát, Granada helyőrségének véres küzdelmek utáni lefegyvereztetését, bandákat, melyek felkerekedtek harczolni egyik városból, hogy a másikban elessenek, anélkül, hogy tudnák, miért, az Alcoyban végbement gyújtásokat és mészárlásokat, Valencia anarchiáját, eszeveszett hangzavart, a cantonalisták emissariusainak öklelőzését a kormány védelmezőivel Valladolidban,Sevillát fegyverben, Cartagenát deliriumban, Alicantét és Almeriát bombáztatva, a határokat elpusztítva, a hajókat feltartóztatva, mintha tengeri rablók jelentek volna meg a Földközi tengeren, mindenütt a biztonság hiányát, parkjainkat füstté gomolyodva, tengeri haderőnk egy részét a tengerbe sülyedni, hazánk romlását és pártunk öngyilkosságát , és ami e roppant balszerencsében a legnagyobb csapás, mint ragadozó madarakat láttuk a karlistákat csoportonként kibújni hegyi odúsokból és romok közül, készek lévén még nagyobb csapásokkal tetézni a meglevőket, készek arra, hogy rabszolgaságot és becstelenséget hozzanak ránk, hogy megosszák az absolutismus és a theokratia között ez olyan nagyon, nagyon szerencsétlen nemzet tagjait. (Viharos tetszés és szűnni nem akaró helyeslés, nagy meghatottság.) Minden utópia, úgy a demagógia, mint a monarchia utópiája ugyanazon bajokat eredményezi. És épen ezért ostoroztam és ostorozni fogom mindig nem lankadó erélylyel a cantonokat és a restauratiót. A restauratió politikája mindig és mindenütt esztelen politika. Az a nép, mely visszatér a formákhoz, melyeket már összetört s a dynasztiákhoz, melyeket elűzött, menthetlenül veszett politikát űz, főleg akkor, ha e kormányformákat és dynasztiákat sok ideig volt alkalma kiismerni. A restauratió hátrafelé haladást,hanyatlást jelent. E szó értelme világos és általános; a reactióhoz való visszatérés a forradalmakhoz való viszszatérést jelenti, s a népek oly nehezen térnek vissza a restaurátióhoz, hogy valamennyit eddig ismerünk, idegen beavatkozásnak kell tulajdonítanunk. XIV. Lajos restaurálta a Stuartokat, angol és osztrák sergek támogatták a nápolyi detronizált Bourbonokat, a szövetségesek sergei vitték vissza az elűzött franczia Bourbonokat, kiket a nép újra elkergetett s kiknek uralma nem fog többé soha uj életre kelni. Szent Lajos 100,000 katonája helyezte vissza VI. Ferdinandot gyalázatos absolutismusába; a szent szövetség VII. Piust helyezi vissza Rómába s Franczia- és Spanyolország, meg a két Sicilia coalitiója,ugyanoda IX. Piusz viszi vissza ; európai szuronyok restaurálták a monarchiát Mexicoban. Minő biztosítéka van a világon a spanyol restaurátiónak ? De hisz e törekvés mindenütt hasztalannak bizonyult. Ha nem a nép lelkiismerete kergette el a régi dynastiákat, miért buktak hát meg ? Ha nem a század szelleme sebesitette meg őket s nem ennek felebbezést nem ismerő bírói szava ítélte el őket, miért nem tartják tehát fen magokat? Vagy erősek voltak e dynastiák s akkor a lökés, mely őket letaszította erősebb volt, mint ők, vagy gyengék voltak s akkor a száműzetésben nem szerezhették meg az erőt, melyre szükségök volt. A trónfosztott család nem fog nekünk semmit sem visszahozni, sem egy marék földet, sem befolyást, sem békét, sem hatalmat, sem rendet, mert azt visszahelyezve a trónra, ismét utat nyitnának önök a gyülölségeknek, melyek aláásták trónját s azzal együtt letaszították még pedig akkor, midőn * L. a »Hon« jul. 27- as 30-ai esti számait, sérthetlenségének és történelmünkben meg nem szakított traditióinak dicsfényével bírt. A nyugat népei között teljes solidaritás létezik. A Bourbon család restaurátiója ép oly lehetetlen Franczia, mint Spanyol és Olaszországban. A franczia pár, aki hajdan tisztelte a liliomos zászlót, most csak gyűlölettel néz rá s azt a haza izzadtság törlőjének tekinti. A spanyol nép, mely önmagát áldozta fel királyaiért a függetlenségi harcban s a polgárháborúban, most megtagadja. És helyesen teszi. A királyok ezerszer fürösztötték vérbe hazánkat egyenetlenségeikkel, feláldozták nagyságunkat a világ előtt egyezményeiknek és önérdekeiknek, elvesztették Gibraltárt a trónörökösödési háborúban és elfeledték az utrechti békekor; VII. Ferdinánd perfid keze által száműzésbe és a bitófára küldötték a legjelesebb hazafiakat; utóbbi uralmuk alatt,, megsemmisítették a szabadságért hozott áldozatokat egy hét éves háborúban; s ma a gyalázatos északi lázadás, összerombolt utaink, összetört távírdáink, elhamvasztott állomásaink, elpusztított földeink, vértől párolgó szikláink és ezrenként megölt katonáink felett ott lebeg egy Bourbon átkos szelleme, mintegy arra emlékeztetve minket, hogy gyászos emlékű faja arra való, hogy minket elnyomjon és szakadatlanul összetépjen, hogy nem érdemel egyebet gyűlöletünknél s hogy nem várhat tőlünk egyebet, mint átkot, mely századról századra minden nemzedékre száll. (Viharos tetszés.) A restauratió minden korszaka a boszu korszakai voltak; boszu volt Angliában,hol üldözték nem csak az élőket és azok vagyonát, hanem boszut álltak még a halottak csontjain is; boszu volt Francziaországban, hol oly kegyetlen borzalom terjedt el, melylyel föl nem értek a demagógiának még legvérengzőbb saturnaliai sem ; boszu volt Olaszországban, hol még most is borzalommal emlékeznek vissza a tengerbe dobott hazafiak bulláira, melyeknek elmerülését a királyi család kéjjel nézte, hogy súlyosbítsa a halállal küzdő kínjait és saját kegyetlenségét; boszú volt Spanyolországban, az exáltált royalisták, a királyi összeesküvések, neroi üldözések, tömeges száműzések, a tömeges gyilkosságok és az inquisitio Spanyolországában; boszu volt e Spanyolországban, mely Barcelonától Coronáig, Majorkától Cadixig a vesztőhelyek hegylánczolatát képezi, melyeken a szabadsághősök vesztek el, megöletve a hóditók udvaronczai által, mert a boszu azokra nézve, kik a trónon születtek és számkivetésben nevekedtek fel, midőn visszatérnek királyságukba, a győzelem feladása és az igazság szentesítése. (Hosszas élénk helyeslés.) Egyetemes tanító gyűlés. A II-ik egyetemes tanítógyűlés taneszköz-kiállítás költségeinek fedezésére adakoztak: Hitter Gyula 1 frt, Karlovszky Zsigmond 5 frt, a nagykörösvidéki tanító egylet gyűjtése 9 frt, Suttág Ferencz tanfelügyelő 3 frt, Szentkirályi Mór iskolaszéki elnök gyűjtése 9 frt, Kerekes József tanfelügyelő gyűjtése 20 frt, Vasi közép ev. egyházmegyei tanitó-egylet gyűjtése 5 frt, Halasi ur gyűjtése 4 frt, a szepesi tanitó-egylet iglói kerülete 4 frt, a kemenesaljai tanitó-egylet gyűjtése 5 frt, az aradvidéki tanitó-egylet gyűjtése 15 frt, a tatrangi magyar községi iskolaszék 2 frt, Nusser József tanfelügyelő 3 frt, Budapest VIIi. kerület II-ik iskolaszék gyűjtése 16 frt 50 kr, a kőbányai iskolaszék 20 frt, a csanádmegyei tanítóegylet gyűjtése 6 frt 30 kr, dr. Hegedűs János orvos úr 5 frt, Földi István tanfelügyelő gyűjtése 5 frt, a váczvidéki tanítóegylet gyűjtése 4 frt, Mennyei János tanfelügyelő gyűjtése 10 frt, Budapest Terézváros TTT.itominszék gyűjtése 15 frt. A szervező bizottság ezen kegyes adakozásokat köszönettel fogadta és értesíti a t. adakozókat, hogy mindent elkövet a taneszköz-kiállítás minél érdekesebbé és tanulságosabbá tételére. Kapcsolatban a még kint levő ivek lehető gyors beküldése tisztelettel kéretik. Bármily csekély adomány e nagyfontosságu ügy érdekében köszönettel fogadtatik és hirlapilag nyugtáztatni fog. Az ivek és adakozási pénzek Róth Vilmos úrhoz, Budára küldendők. A második egyetemes tanítógyűlés taneszköz-kiállítására Bende József apát és a becsei esperes plébános több népiskola tévés alakrajzát, Frommer A. Hermann Linné és Jussien-féle rendszer szerint összeállított maggyűjteményt küldött be, mit a felállítandó országos tanszer-múzeum részére adományozott. Thalmeer gyógyszerészi gyökér és levélgyűjteményt állít ki. Knopp és Steiner iskolai vászontáblákat küld be, s egyúttal a kiállításnál szükséges feliratok díjtalan elkészítésére is vállalkozott, mi köszönettel hozatik nyilvánosságra. A második egyetemes tanítógyűlésre folyvást lehet jelentkezni, a 2 frt tagsági díj befizetés mellett a vasutakon általában féláron való utazhatásra jogosító tagsági jegyek azonnal megküldetnek. Megérkezéskor következő helyeken kell jelentkezni: A Székesfehérvár felől és hajókon érkezők, Belváros kötőutczai népiskolában. A Vácz, Czegléd felől, az osztrák és tiszavidéki vasúton érkezők Lipótváros templomtéri iskolában. A Hatvan-Losoncz felől érkezők Kerepesi út végén a gázgyár melletti népiskolában. (Az indóháztól befelé jővén, ezen iskola útban esik.) A jelentkezési helyiségek felett, nemzeti szinü lobogó lesz kitűzve. Az elősorolt helyeken, bizottságok fogadják a t. vendégeket, s a szállásjegy más nyomtatványokkal együtt, azonnal ki fog osztatni. A nagygyűlés következő programja szerint rendeztetik: augustus 9-én délután 5 órakor előértekezlet, azután ismerkedési estély. 10-én reggel 8 1-ig nagygyűlés, délután szakelőadások, mintatanodák és a taneszközkiállítás megtekintése. Este díszelőadás a budai színkörben, 11-én reggel 8—1-ig szakosztályi ülések. Délután szakelőadások, kirándulás a margitszigetre, óbudai hajógyárba, vágóhídhoz sat. 12-én nagygyűlés 8—1-ig, délután szakelőadások, este nagy bankett. Dolinay Gyula, szervező bizottsági titkár. *’......................................................—....................... .........................—----- —.........---■ - (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK. — Ma délután négy órakor ismét neki zúdult az eső és szakadatlanul tart még esti V*8-kor is, mikor e sorokat írjuk. Utczáink levegője és a természet egészen felüdült. — A budai rakpart szélesbités éh ez. A közlekedési és közmunka minisztérium a rakpartot Budán csak a Rudasfürdőig szándékozik kiépiteni. Azon alul a promontori utat mostani keskeny vonalában kivánja meghagyatni, s erre nézve a régi hibás kőpartot akarja továbbra is felhagyatni. A fővárosi hatóság ellenben azon nézetben van, hogy a Dunát nem csak ott kell szabályozni, hol értékesíthető házhelyeket fog a kormány nyerni, de mindenütt, hol ezt köztekintetek szükségessé teszik, ha mindjárt jövedelmet nem várhat utána a kormány. S ezért felterjesztést tett a közlekedési minisztériumhoz, hogy a rakpart a Rudas és Sáros-