A Hon, 1875. május (13. évfolyam, 99-121. szám)
1875-05-01 / 99. szám
karikát, egy eddig sehol nem létező politikai pártot : »conservativ munkásokat !« A munkás viszonyok rendezésére kiküldetett egy »királyi bizottság,« mely most a j leütésen dolgozik. »Nesze semmi, fogd meg jól« — lesz az valószínüleg, mit a munkások a conservativ kormánytól kapni fognak. Az izlandi állapotok szabályozására maga a kormány terjesztett be már régebben egy javaslatot, mely az alsóház múlt hétfőn, ápr. 26-án tartott ülésében el is fogadtatott 155 szavazattal 69 ellenében s nincs kétség benne, hogy azt a lordok háza is elfogadandja. Két napig tartott a vita, Bigger home rusista képviselő egy maga négy óra hosszig szónokolt a javaslat ellen, mely az ostromállapot fenntartását és meghosszabítását czélozza Izlandban, s nem használt semmit, a ház meg volt győződve a javaslat szükségéről. Mint átalában a conservatív kormány minden eddigi lépését, úgy a szóban forgó izlandi javaslatot is a félrendszabály és mindennek a régiben való meghagyása jellemzi. De ha másutt nem, itt bizonyára igazolva van az óvatosság és tapintat. A javaslat egész Izlandra (öt évre) a következő rendszabályokat terjeszti ki : ha valamely grófság közbiztonsági állapota a rendőrség szaporítását teszi szükségessé, az adózók a költségek fedezésére köteleztetnek ; a jury a saját kerültiben arra ítélheti a lakosokat, hogy a meggyilkolt örököseinek és árváinak élethoszszasan tisztességes nyugdíjt fizessenek ; fegyvert tartani senkinek sem szabad, akinél fegyver találtatik, az egy évre elzáratik (itt az előbbi törvényhez képest enyhítés hozatott be, miután hasonló esetekre két évi fegyház volt büntetésül kiszabva); a hatóság bármikor rendelhet el ház motozásokat, ha azon gyanú forog fenn, hogy valaki fenyegető leveleket ír; West Meath és Kings Conty rosz hírben álló grófságokban pedig a Habeas-Corpus adta most is, mint ezelőtt, teljesen felfüggesztve marad. No de hogy hát a home-rubisták ne mondhassák, hogy nem kaptak semmit, a javaslat egy nemzeti kedvezményt tesz az izlandiaknak, nem záratja be a pálinkabódékat, meg aztán szabaddá teszi a sajtót, ha csak vissza nem élnek vele az izlandiak. Tartani fog tehát ez a gyöngy élet még öt esztendeig, s ha kell, bizonyára még tovább is, így bánik ed a szabad Anglia azon országrészével, mely állandó conspiratiók és az állam integritása ellen irányzott törekvések színhelye s hogy inkább csak e politikai tekintetek, mint a közbüntettek szaporodása miatt, tartja fenn Izlandban a kivételes állapotot, mutatják a zöld sziget hatóságaitól beterjesztett hivatalos jelentések is, melyek constatálják, hogy Izlandban a lopások és erőszakoskodások kezdenek a ritkaságok közé tartozni, az »agrárius bűntények« évi száma 1600 ról66-ra szállt, alámúlt évben csak öt lap intetett meg stb. Politikai okokból, a Homo? Rull párt, lépéseinek szemmeltartásáért helyezett el Anglia 20,000 katonát és 3000 lovas rendőrt Izlandban. Mindenesetre silmes, hogy egy különben szabad államban ily kivételes és megszorító törvények hozatnak, de másfelől tagadhatlan, hogy minden állam kötelessége elsősorban önfenntartásáról, integritásáról gondoskodni, azokat biztosítói, szűnjenek meg az okok, melyek azokat veszélyeztetik s bizonyára meg fognak szűnni a kivételes törvények is. Addig egy állam sem adhat szabad kezet az államellenes izgatások- és conspiratióknak. Egyébiránt sokkal biztosabban érne ezért Anglia, ha több gon-Józs.f. Bereczk: Fejér János. Hányad: Papfalvi Kestiktin. Szászváros Popovics Miklós. Kolozs id: Topler Antal. Brassó: Weiss Károly és Szott Illés. Olabfüct: Gál Jnos. Silyefalva : Gál Dániel. Károlyféjérvár : Szoboszlai Papp Z. Horvátország: (18) Horvát határőrvidék (8), Szerelm határőrvidék (3), Bánsági hegyvidék (3) és Csajkások kerületének (1) követe közül senki ie it jelent meg. 1860 ban még a ház tagjai voltak a következők : Zifray József, Ivánka Zsigmond, Nyáry Pál, Biniczky Ödön, Halász Bódog, Nagy János, Bittó István, Sebestyén László, Juszt György, Kubicza Pál, Vitulay József, Kalauz Pál, Angyal Pál, Statton Lajos, Madarász József, Kálóczy Lajos, Ghyczy Kálmán, Sárközy József, Zichy Antal, Lakinics Mihály, Bartal György, Bezerédy László, Horváth Bodizsár, Szily József, Kupricz Imre, Ányos István, Tolnay Károly, Deák Ferencz, Simon Pál, Darvay Antal, Gabriel István, Lónyay Menyhért, Eötvös Józsi báró, Ragályi Ferdinánd, Hevessy Bertalan, Pipp Pál, Pillér Gedeon, Hunfalvi Pál, Kandó Kálmán, Lónyay Gábor, Fábián Gábor, Simonyi Lajos dr., Bocziró Dániel, Glatz Antal, Bogyó Sándor, Vlád Alajos, Dedinszky József, László Imre, Szaplonczay József Kállay Ödön, Somossy Ignácz, Bonis Sámuel, Erőss Lajos, Ujfalusy Lajos, Kiss Miklós, Fejér Idván, Gorove István, Dániel Pál, Rónay Lajos, Pethes József, Szentkirályi Mór, Nagy Károly, Keménly Zsigmond dr., Papp Zygmond, Klauzál Gábor, Csiky Sándor, Bősze János, Illéssy János, Tóth Lőrincz, Trefort Ágost, Jendrassik Miksa, Fülöp Lipót, Török Bálint. Az erdélyi részekről: Teleky Domokos gr., Zeyk Károly, Bethlen János gr., Bilde Mózes, Mikó Mihály Zeyk József és Gaál János. Jelenleg már csak a következők vannak bent a házban az 1848 iki képviselők közül: Zsitvay József, Ivánka Zsigmond, Bittó István, Salamon Lajos, Madarász József, Ghyczy Kálmán, Zichy Antal, Bartal György, Horváth Boldizsár, Tolnay Károly, Deák Ferencz, Lónyay Menyhért gróf, Simonyi Lajos dr., Dedinszky József, Bogyó Sándor László Imre, Kállay Ödön, Gorové István, Dániel Pál, Csiky Sándor, Trefort Ágoston, Jendrasik Miksa, Teleki Domokos és Zeyk Károly.dot és áldozatot fordítna az izlandi közoktatásra. A vasúti felhatalmazás indokolása. Midőn a jelen minisztérium az ország súlyos pénzügyi viszonyainak rendezésére vállalkozott, részint a volt kormány egyes tagjainak nyilatkozatai, részint pedig más forrásokból merített értesülések alapján el volt készülve arra és tisztában volt magával, hogy az elmúlt korszak alatt rohamosan eszközölt vasúti építkezésekből folyólag a már eddig elvállalt rendkívüli terheken kívül is még számos függő kérdések várnak elintézésre, melyek megoldását nem szabad késleltetni, ha csak az államkincstár kétes kimenetelű s még kedvező eredmény esetében is káros és kellemetlen pereknek kitenni, vagy e függő kérdések által különben is leginkább megingatott hitelünket még jobban kockáztatni nem kívánjuk. Első feladatai közé tartozott ennélfogva a kormánynak ezen függő kérdések mibenléte, természete és kiterjedése iránt magának a legalaposabb meggyőződést szerezni, éspedig mindkét irányban, úgy mint: a) az építési vállalkozók által támasztott kárpótlási igények iránt, szintúgy, mint b) a pályáink tökéletlen felszerelése és kiépítése folytán felmerült új beruházási szükségletek tekintetében. Az eből, illetőleg a bejelentett kárpótlási igények felől a minisztérium mindenekelől az I. alatti összeállításban előtüntetett átalános tájékozást szerezte, mely szerint eddig nem kevesebb, mint 86.824 498 forintra rugó kárpótlási igény jelentetett be, melyek közül 5 945,731 forintnyi igény 580,000 forinttal készpénzben már véglegesen kiegyenlíttetett, a további 33.748,007 forint kárpótlási igénynek 27,600 fix készpénz fitésével és 5.728,571 frt effectív összeg biztosításával leendő kiegyenlítése iránt a volt kormány és az illető válalkozók és társulatok közt a törvényhozás jóváhagyásának fenntartása mellett ügyesség jött létre, s végre 47 millió 130,000 frtra rugó kárpótlási igénynek letárgyalása a jelen minisztériumnál maradt fenn A követelők igényeiket : a) A tervek és a ténylegesen szükségelt munkák közötti különbözetre, b) a kormány által kellő időben ki nem szolgáltatott tervek késedelmezéséből ellátott károkra, c) a terveknek, néha vonalrészeknek a munkafolyama közbeni megváltoztatásából eredetit túlépítkezésekre, és d) elemi és előre nem láthatott csapásokra alapították. A minisztérium kötelességének tartja ezen igényeket szintúgy, mint a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásával létrejött egyezségeket, mielőtt ez utóbbiakat magáévá tenné, lelkiismeretesen megvizsgálni , ez irányban már haladt is annyira, hogy egy némelyik iránt még a jelen országgyűlésnek külön előterjesztést tehet, a többiekkel azonban gyors megoldást igénylő más rendbeli feladatainak sokaságával szemközt még ideje sem oly behatóan foglalkozni, hogy előterjesztéseit a rendelkezésre álló rövid idő alatt megtehesse. Másrészt azonban a minisztérium ugyancsak az ország pénzügyeinek rendezésére vonatkozólag elvállalt feladata érdekében feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az említett követelések, mint a múlt korszak maradványai minden késedelem , a kormány és tudozás drága idejének minden fölösleges vesztegetése nélkül tisztába hozassanak, hogy így egyrészt a kormány és az ország mielőbb felismerhesse azt, mily teherrel kell még a múltat tényeiből folyólag számot vetni ; másrészt pedig, hogy e kérdések ép oly gyors mint beható elintézése folytán a megingott közhitel és bizalom állandóan visszatérjen. Elsősorban tehát ezen megfontolás az összminisztériumot arra bírta, hogy szemközt az országgyűlés közel álló bezárásával, azon rendkívüli, de a közjó által égetően parancsolt eljáráshoz nyúljon, miszerint a benyújtott törvényjavaslat értelmében átalános felhatalmazást kérjen a figini ügyet rendezésére. E czélra a minisztérium az országgyűlési szünet által nyújtandó időközt erélyesen kívánná felhasználni s e mellett az általános meghatalmazást azon irányban is hasznosíthatónak véli, hogy egyes vállalkozókkal minden kétes jogczim kizárása mellett csakis a teljes jogalappal biró követelésekre nézveelőnyösebben egyezhessék ki, mintha az egyezség végleges megerősítése csak hosszabb idő lefolyásával lenne várható. Átalában s a nélkül, hogy a még meg nem vizsgált igényekről a kormány érdemlegesen kívánna nyilatkozni, igen valószínű, hogy azok közt vannak egyesek, melyek létezése egyátalában csak a kormány részéről ily igények megvizsgálása tekintetében tanúsított — különben természetes — készségnek tulajdonítható, míg másoknál az építési végleszámolások által veszélyeztetett társulati részvénytőke szenvedő állapota helyett a jogczim csak formailag van előtérbe állítva, minden körülmények közt azonban bizonyosnak s már az eddigi egyezségek által is igazolnak tekinthető, hogy a bejelentett igények szembetűnő túlzáson alapulnak. Bármint álljon azonban a dolog, a minisztérium csak is sürgős és oly esetekben fog élni a meghatalmazással, midőn az ügy gyors elintézése által az államkincstárra nyilván előry bárul, minden más esetben fenn fogja tartani magának, hogy az újra egybegyűlendő országgyűlésnek külön előterjesztéseket tehessen. Hasonló helyzetben van a minisztérium az állami biztosítást élvező vasutaknál elkerülhetlenül szükségesekké vált új beruházások tekintetében is. Ezeket a jelen minisztérium a következő stádiumban találta. Ezen új beruházások tudvalevőleg nem anynyira a forgalom természetes emelkedése, mint inkább az illető pályák tökéletlen felszerelése és az ország agriculturális viszonyaitól elütő berendezése folytán váltak szükségesekké. Ezen abnormális esetre tehát a volt kormány nem vélte kiterjedőnek az illető engedélyokmányok azon kikötéseit, melyek szerint, ha a forgalmi eszközök stb. szaporítása még a bztositás megszűnte előtt szükségesnek mutatkoznék, az erre megkivántató összeg beszerzése czéljából külön egyezmény kötésére lett felhatalmazva, hanem szükségesnek ítélte a törvényhozás külön felhatalmazását kikérni, mi végből az első erdélyi vasutak illetőleg még 1872. évben, később pedig 1873. tavaszán ennek elejtésével egy átalános javaslatot terjesztett a képviselőház elé, melyben az elsőrendű pályáknál mértföldenkint 50,000, a másodrendűeknél pedig 25,000 forint tőkeösszeg erejéig kért felhatalmazást külön biztosítás nyújtására; e javaslat azonban érdemleges tárgyalásra nem került, hanem a kormány újabb törvényhozási előterjesztést készített elő, melyben minden egyes érdekelt vasútra nézve határozott összegeket szándékozott javaslatba hozni. Az e részben előkészített adatok és öszeállítások szerint szükségeltetnék a már tényleg befektetett, de még fedezetre váró összegek befoglalásával, és pedig a) forgalmi eszközökre 5.702,703 frt b) anyagszerekre és pénztári javadalmazásra 3.007,782 ft, c) egyéb beruházásokra 5.628,564 F7 frt időközi kamatokra 133,1290 frt összesen 14.472,174 96 frt. Az időközi kamatok azonban ezen összeállításban csak az első erdélyi vasútnál s ott is csak részben lettek felszámítva, holott a fentebbi szükségletből forgalmi eszközök czimén 2192,490 frt anyagszerek czimén az építési alapból fedezett 926,083 frt érték levonásával 1.782,071 frt egyéb beruházások czimén 1.891,967.81 forint s igy összesen 5 866,528 forint 80 krajcrár már tényleg be van fektetve, mely összeg után részint az élemkincstár, részint pedig az illető pénzintézetek számára a mindenkori felvételtől számított ssak a czélavitt rendezésnél megállapítható kamatok fizetendők. Hozzájárul, hogy a mellékelt kimutatók összeállítása óta is az új beruházási kölcsönből leendő megtérítés feltétele alatt több mint 50.000 forint engedélyeztetett egyes társulatoknál az üzleti számla terhére, minélfogva a volt kormány s illetőleg ennek szakközegei által megállapított új beruházási szükséglet kékszámban mintegy 15 millió írtra tehető. Hogy az érdekelt pályák kiépítsénél a hazai viszonyok és üzlet követelményei mily kevéssé tartottak szem előtt, kitetszik abból, hogy az üzleti zárszámadások átvizsgálása alkalmával csupán kisebbszerű átalakítások és beséletek czímén eddig 1 millió forintnál több vétetett, előjegyzésbe törlésre s illetőleg az új beruházási kölcsönből leendő megtérítésre. Különben pedig a már tényleg befektetett 5 866,528 frt 80 kr. eddig csakis ideiglenes módon következőkép fedeztetett : a) kormány kölcsönből 820,000 frt, b) kincstári kamatok visszatartásából 242,514 frt, c) engedély mellet , az üzleti jövedelmekből 306,221 frt 70 kr, d) az üzleti számla terhére a kamatok megtérítésének kötelezettsége mellett engedélyezett függő kölcsönből 1.682,104 frt 66 kr, e) a fennmaradó 2.815,688 frt 44 kr, pedig részint függő adósságok, részint más pénzügyi műveletek útján fedeztettek. Habár tehát a jelen minisztérium még eddig nem rendelkezett a kellő idővel arra, hogy a fentebb kimutatott beruházási szükségletnek minden egyes tételét kellő alapossággal és a legszigorúbb gazdálkodás szem előtt tartása mellett, megvizsgálhassa,arról máris meg kellett győződnie, hogy ezen éveken áthúzódó bizonytalan állapot nemcsak kormányzati szempontból egyátalán tarthatlan, hanem miután egy némely vasúttársulat csakis személyes váltóhitel útján képes még hitelezőit további várakozásra bírni, a további halogatás komoly bonyodalmakkal járna s ezen felül az aratási időszak közelgésével szemközt különösen a forgalmi eszközök szaporításának késleltetése csakis vasutaink jövedelmezőségének rovására, sőt esetleg az ország kárára történhetnék. A mondottaknál fogva tehát a minisztérium elkerülhetlennek találta azt, hogy ezen új beruházások tekintetében is felhatalmazást kérjen és pedig egy millió forint maximál külön biztosítási összeg erejéig, mely a fentebb kimutatott 15 millió forint szükségletnek 90 évi törlesztés mellett körülbelől megfelelvén, maximál összegnek tekintendő, amenynyiben a minisztérium részint az egyes társulatok közti arányos megosztás, részint pedig egyes beruházási tételek elejtése által ezen összegen blül is a lehető legnagyobb megtakarításokat kívánja életbe léptetni. Ugyancsk takarékossági szempontból a minisztérium a kibocsátandó kötvények értékesítését csak successive szándékozik engedélyezni, a jutányotó pénzbeszerzést pedig az által véli biztosíthatni, ha a) a vasuttáársulatok közt e kölcsön felvétele czéljából szövetkezést hoz létre; b) ha a kötvények bélyeg és illeték nélküli kibocsátásán felül az illető társulatoknak e kötvények szelvényei után 10 évi adómentességet engedélyez, és c) ha a kötvények kamatozása esetleg arányban köttetik ki. Ezeket előre bocsátva, a minisztérium előterjesztésének ezen részét még a következőkkel véli indokolhatni : 1-szer. A kincstári előlegek visszafizetésére nézve a törvényjavaslatba felvett feltételek sokkal előnyösebbek a kincstárra nézve, mintha az illető összegek az engedélyokmányokban foglalt kikötésekhez képest, függő kölcsön alakjában az üzleti számla terhére engedélyeztetnének. 2-szer: Az államkincstár azon helyzetbe jut, hogy a fentebb elősorolt részint közvetve, részint közvetlenül nyújtott 1.368,735 frt 70 kr. kormány kölcsönt kamatostól, továbbá az üzleti számla terhére engedélyeztetett 1.682,104 frt 66 kr. függő kölcsön kamatait s végre az üzleti zárszámadásokban törlésre előjegyzett 1.001,451 frt 53 krnak azon részét, melyre netán a folyamatban levő elszámolások szerint illetéktelen előleg adatott volna, azonnal visszakövetelheti, és egyszersmind ugyanezen törléseket illetőleg a kormány azon eddig minduntalanelőállott kényszerhelyzetttől is is fel lesz oldva, hogy a kötvény és részvényszelvények sértetlen beváltása érdekében az említett törlésektől eltekintsen, 3-szor. Tekintve, hogy egyedül a II. alati kimutatásban beszerzendőknek jelzett teherkocsikért, feltéve azok szükségét, mintegy 800,000 frt évi bért kellene fizetni, holott azok beszerzési költsége körülbelül évi 270,000 forinttal törleszthető, tekintve továbbá, hogy az anyagszerekre felállítandó tartalékalaptól a kincstárra, azonfelül, hogy ezen a pálya értékét emelő alap annak idejében a kincstárra visszaesik, még azon előny is hárul hogy az üzleti anyagok tömegesen, tehát olcsóbban lesznek beszerezhetők, tekintve végül, hogy a többi beruházások, úgymint kavicsbányák megszerzése, munkáslakók építése, műhelyberendezések stb. által is jelentékeny megtakarítások lesznek elérhetők, ennélfogva bizton fel lehet tenni, hogy ezen új beruházásokból az államkincstárra már kezdetben sem fog újabb teher háramolni, éspedig a jövedelmek fokozásától eltekintve, már azért sem, mert az üzleti számlának ilyej beruházásokkal való terheltetése a következő években teljesen elesik. Ezek után a minisztérium a bemutatott törvényjavaslatot elfogadásra a legmelegebben ajánlja. Budapest, 1875. ápril 28-án Péchy Tamás s. k. »Párizsi földrajzi kiállítás ügyében« fölirattal, Budapestre az alulírott kiállítási biztoshoz küldjék. III. A kiállítássá való bejelentések, az ezen czélra külön készített bárczákon (Demandes d’admisson) történnek. Ily bejelentő bárczák, valamint a kiállításra vonatkozó egyéb nyomtatványok, (milyenek a kiállítás átalános szabályzata, annak részletes beosztása és annak kijelentése, hogy a fent elősorolt csoportokba mily tárgyak tartoznak az alulírott kiállítási biztosnál, (Mária Valéria u. 1. sz. I em.), valamint Aigner Lajos ur váczi utczai könyvkereskedésében ingyen kaphatók. IV. A kiállítandó tárgyak becsomagolása, elszállítása, úgy az oda-, valamint a visszaküldés alkalmával a kiállítók terhére esik. Remélhető azonban, hogy ezen küldemények úgy a hazai, valamint a külföldön közlekedő vonalakon a rendes árnál olcsóbban fognak szállíttatni. V. Május hó folyamában minden kiállító az alulírott biztos közbenjárása által a kiállításra feljogosító levelet fog kapni, melyben a folyószám, és azon czím, melylyel a Párisba küldendő szállítmány ellátandó, az illetőnek tudomására fog adatni. VI. A kiállításra elfogadott tárgyak a kiállítás helyiségeibe május 15-től fogva egész jun. 30-ig bocsáttatnak be. A még netalán megkivántató fölvilágosítással az alulírott biztos szivesen szolgál. (Hivatalos órák 3—4-ig, Mária-Valéria u. 1 sz. I. em.), úgyszintén írásbeli fölkérésre szívesen válaszol. Az előrebocsátottak alapján fölhívom tehát a tudomány minden barátjának figyelmét és közreműködését e nevezetes ügyben, annyival is inkább minthogy hazafiús kötelességnek kell tartanunk oda törekedni, hogy Magyarország a párisi nemzetközi földrajzi kiállításon az őt megillető helyett elfoglalhassa, Budapesten, april hó 29-én. Déchy Mór, mint kiállítási biztos. Nemzetközi földrajzi kongressus Paksban. A magyar földrajzi társulat választmánya nevében f. évi april hó 24 én kibocsátott fölhívásból átalánosan ismeretes, hogy folyó ősben Bárisban kiállítással egybekapcsolt nemzetközi földrajzi kongressus fog tartatni. A nagy méltóságú vallás- és közoktatási m. kir. miniszter úr, hogy hazánk is kellőleg képviselve legyen, f. évi április 26-án kelt rendeletével engem kiállítási szakbiztosnak kinevezni méltóztatott. A művelt világ minden nemzete nagy előkészületeket tesz, hogy minél fényesebben bizonyítsa be részvétét ezen európai tudományos mozgalom iránt. Európai hírünk érdekében áll, hogy Magyarország ne maradjon hátra e versenyben és így bizalommal fordulok a hazai közönséghez, hogy tényleges közreműködése által hazánk a külföld előtt méltó elismerésben részesüljön. Tüzetesebb tájékozás végett a következőket hozom köztudomásul: 1. A kiállítás, mely f. é. július 15-én nyittatik meg és aug 15-ig tart, hét csoportra oszlik, nevezetesen: 1. Mathematikai földrajz, topographia. 2. Hydographia, tengerészeti földrajz. 3. Természettani földrajz, átalános meteorológia, átalános geológia, növényi és állati földrajz, átalános anthropologia. 4. Történelmi földrajz, a földrajz történelme, népisme, nyelvészet. 5. Népgazdászati és kereskedelmi földrajz, statisztika. 6. A földrajz tanítása és terjesztése. 7. Fölfedezési tudományos, kereskedelmi és művészti czélú utazások. II. A kiállítani szándékozók fölkéretnek, hogy a bejelentéseket legkésőbb f. é. május hó 12-ig a Köszönetnyilvánítás a királyi kegyadományért. A csász. s kir. apostoli felsége az 1848 9-iki rokkant honvédmenház alaptőkéjének növelésére saját pénztárából 5000 ftot legkegyelmesebben adományozni kegyeskedett. Ezen királyi legmagasabb kegyadomány 15 rokkant honvédnek kezéből vette ki a koldusbotot, és adott helyette nyugalmas enyhelyet, hol hosszas szenvedések által megtört, és sebhelyek miatt összeroncsolt testtel bár, de békében és nyugodtan nézhetnek végperczeiknek elébe! Nagyobb hála! és őszintén forróbb köszönet valamely kegyadományért még alig szállott valaha a magasba, mint midőn a menházbizottmány nyomorék és felvételért esdő nagy számú honvédbajtársai közül mai napon egyszerre 15-nek mondotta meg, hogy nyomorteljes tengődésüknek ő felsége a király legmagasabb kegye véget vetett s a menházban találhatnak végelhelyezést. A világtalan, agg és béna barezosok szemeiből ezen örömhírre aláhullott könycseppek a legdrágább gyöngyei dicső királyunk koronájának is jól lehet ezen összeg 15 rokkantnak fenntartását csupán egy évig biztosítja, de mert meg van győződve a menházi bizottmány arról, hogy a nemzeti kegyelet ezen szerencsétlen rokkantakat, mig élnek a jövőben el nem hagyandja, az utókor megemlékezésére ily számos felvétel által akarta megülni e napot s a menedékházba létező aranykönyvben nem csak az adományozó legmagasabb nevét, és adományozott összeg menynyiségét megörökíteni, hanem egyszersmind azok neveit is, kik ennek nyomán felvétettek, különösen ezen adomány czimén jegyzőkönyvileg kitüntetni elhatározta.. Áldás szálljon ő felsége a király és legmagasabb családjára Budapest, 1875. évi aprilis 28-án. Az 1848/9-ki honvédmenház bizottmánya . — Földváry Albert 1848/9-iki honvédalezredes, s bizottmányi elnök. — Gánóczy Flóris 1848/9-iki honvédszázados s bizottmányi jegyző. KÜLÖNFÉLÉK. — József főherczeg s neje, valamint a kóburgi herczeg, szintén nejével, ma délelőtt vendégei voltak Seiderheim világkiállításának a Szondy-utczában s huzamos ideig időztek ott. Úgy látszott, a főherczegnek alig tudtak megválni egyes csoportoktól. A tulajdonos távozásukkor a főherczegnőknek gyönyörűen összeállított csokrokat nyújtott át. Seyderheim szokta rendesen a kóburgi főherczeg lakását virágokkal ellátni. A virágkiállítást eddig mintegy 1700-an látogatták meg. Nyitva meg csak május 2-ig lesz. A népnevelők pesti egyesülete saját helyiségében f. évi május 2-ikán d. e. 10 órakor közgyűlést tart. — A »Valeria-egyesület« állandó népkonyhája május hó 1-én nyittatik meg (ujvásártér 31-ik sz. alatt). A tálalás 11 órakor kezdődik, s mindenki, kit sorsa arra utal, 10 krért étkezhetik ott. — A budapesti májusi lóversenyek közelegvén, felhívja a lovaregyesület titkársága a környékbeli s különösen a pestmegyei községek elöljárói figyelmet a vasárnap, május 9-én tartandó mezei gazdák versenyére. Ennek élénkítésére ugyanis az elöljáróságok nagyban befolyhatnak azáltal, hogy azt a községházánál kihirdetik s reá a lovas gazdákat figyelmessé teszik. — Hymen. Huszár Kálmán belügyminiszteri titkár eljegyezte Lenhossek Adél kisasszonyt, özv. Lenhossek Györgynének kedves leányát. — A képzőművészeti társulat választmánya múlt kedden tartá alakuló gyűlését, melyen választmányi elnökké újabban egyhangúlag Ráth György semmitőszéki biró választatott meg, kinek a társulat újabb lendületében jelentékeny része van, s kit a műcsarnok ügyének oly szép sikerre emelésében méltó elismerés illet meg. A választmány ez alkalommal megválasztá a műbizáló bizottságot is, mely igen kevés kivétellel akorábbi maradt. — Perczel Béla igazságügyminiszter, korábbi képviselőházi elnök képét az elnöki terem számára Nemes Nándor grófné festi. — A honvédegyesületek közé. választmánya május havi rendes ülését a most szombattól elhalasztva, a jövő hét szombati napján, az az f. bó 8kán fogja megtartani. — Az országos tébolydából. Az intézet betegeinek létszáma jelenleg igen nagy, a minek nem a climaticus viszonyok az okai, hanem az, hogy a közlekedés álalában megnyílván, a betegek könnyebben szállíthatók. — Berzenczey L. vándorösztönben szenved, az orvosi észlelet szerint gyógyithatlan. Heller és Boldini R. nyomdászok elmebetegsége az utolsó stádiumban van. — A borzalmas esetek rendes színhelyévé kezd válni Bécs városa. Egy gyilkossági esetet követi nyomban a másik. Pokorny tetemét, ki, öt gyermekét rendre fölakasztá és végül magát ugyanily módon végezé ki, még alig adták a végenyeszettnek át, már ismét találkozott egy emberi szörny, ki gyermekét meggyilkolá. Pokorny utánzója egy aszszony, egy anya, ki egyik gyermekét fölakasztá, más kettőt megmérgezni kisérté meg, és végül maga ellen intézett et gyilkossági kísérletet Hogy e bűnös tette részben meghiúsult, véletlennek köszönhető. Markwart lakatos legény nejével Dorottyával és három gyermekével, kik közül egyik 8, másik 7 és a harmadik 21/2 éves, nagyon nyomasztó viszonyok közt éltek. A férj helyzete napról-napra roszabbra fordult. Tegnap neje a gyermekekkel magára maradt otthona. D. e. 11 óra felé egy levelet hagyott vissza, melyet mint a 7 éves fiú mondja, kényezve irt, elhagyta lakását és magára vitte gyermekeit.— Az asszony Dornbachba ment, hova délután kifáradva érkezett meg. Egy negyed órai pihenés után kötelet vett elő s azt az idősebb fiú nyakára burkolván, a szegény gyermeket egy fára akasztotta fel. Ezután a másik két gyermeknek mérget adott, s végre maga is szt vett be. Az elésiető emberek az anyát és a két kisebb gyermeket eszméletlenül, a legidősb fiút már halva találták. Az esetet azonnal feljelentették s Donibachből és Ottnkringből rendőrök és orvosok siettek elő, s ez utóbbiaknak hosszas fáradozás után az anyát és a két kisebb gyermeket sikerült életre hozni. Az orvosok kijelenték, hogy mind e két gyermek, mind pedig a szívtelen anya életben fog maradni. A két életrehozott gyermeket a kórházba, a gonosztevőnő a törvényszéki kórházba vitetett. A levél, melyet a gyilkosnő férjének hátrahagyott, e szavakkal végződik : »Magamat és a gyermekemet ki fogom végezni. Dorottya « — Egy rejtélyes fej. Ma d. e. 11 órakor az alsó hid előtt működő »Pluto« kotrógép egyik homokemelő puttosában a Duna fenekéről egy kis levágott ember fejet hozott fel, mely a fő kapitánysághoz beszállitatott. A fej fekete rövid hajú fiatal 18—20 éves emberé lehetett, közönséges arczot mutat, mely a halál által nincsen eltorzitva, a homlok bal és az arcz jobb alsó felén mély bevágás látszik, a fej, melyen a nyak fele része megvan s a bőr élesen van átvágva. Eddigelé csak azon valószínűség forog fenn, hogy a fej egy a gépen dolgozott munkásé lehet. Ez esetre nézve utólag anól értesülünk, hogy a további nyomozás kideríti, miszerint a főt a gép egyik kapuja vághatta le a testről, és pedig olyformán, hogy az egész test a kerék alá került. A test még nem találtatott meg, a fő nem a géphez tartozó munkások egyike, mert onnan egy munkás sem hiányzik. Nem puhatoltathatott ki az sem, hogy jelen esetben gyilkosság, öngyilkosság vagy csak egyszerű baleset forog a fenn. A lólevelek átíratása ügyében a kereskedelmi miniszter a következő rendeletetet intézte valamennyi törvényhatósághoz. »Tudomásomra esett, hogy különösen külföldi lókereskedők által az ország területén vásárolt lovak lőlevelei a vevőkre át nem hatnak, hanem a megvett lovak minden igazoló okmány nélkül vizetnek ki az országból, miáltal az eladóknak alkalom adatik az eladott lovaikról szóló és kezeik közt hagyott lólevelekkel visszaéléseket elkövetni. Ezen szabályellenes eljárás megszüntetése czéljából indíttatva érzem magamat az 1873. év 10583. sz. a. kibocs. körrendeletét oly hozzáadással megújítani, hogy mindazon egyének, kik lovat vásárolnak vagy cserélnek, tartoznak a vétel tárgyát képező lóigazoló levelét (és pedig vásáron a vásári bizottság, vásáron kívül pedig az illető községi elöljáróság által) nevükre átíratni, ellenkező esetben a lólevélnek a vevőkre átiratása nélkül vásárolt lovak elkobzandók, és elárverezendők,a befolyt vételár pedig a legközelebbi m. kir. adóhivatalhoz szállítandó be. Megjegyzem még, hogy az összes hazai vasúti, nemkülönben a dunagőzhajózási vállalatot is ezen intézkedésemről oly utasítással értesítem, hogy szabályszerű lóigazolványi levelek nélkül lovakat elszállításra fel ne vegyenek, hanem az ilyen elszállítókat a legközelebbi pofit, hatóságnak vagy közegnek, további eljárás végett jelentsék fel; továbbá erről a küföldi ügynökségeket is, oly czélból tudósítom, hogy illető országaik lakosságát saját érdekében figyelmeztessék. Végre felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletem pontos foganatosítását rendelkezésére álló minden eszközzel a legéberebben ellenőrizze s annak áthágói ellen a legnagyobb szigort alkalmazza. —Öngyilkosság. Ma az esti órákban egy Offenmüller Frigyes nevű egyén a bástyautcza 22. sz. alatt levő Miksics-féle házban főbe lőtte magát. A szerencsétlen aranyműves mesterséget űzött, s több volt 80 évesnél. Mint beszélik, rongált vagyoni állapota indította a végzetes lépésre. — Rendőri hírek. Zalitsák József morvaországi szül. 30 éves nős napszámos óbudai lakásán f. hó 29-én délután magát felakasztotta, de neje s a házbeliek ezt még ideje korán észrevették s Zalitsakot levágták , nem kevés fáradsággal életre hozták, alig tért azon Zalitsak eszméletre, midőn erőnek erejével újra felakasztani szándékozott magát. Miután vele a házbelik s lakótársai nem bírtak, befogatását eszközlék. Zalitsak a rendőrséghez kísértetvén, oly állapotba helyeztetett, hogy magát újra fel ne akaszthassa. A fogságban ő hamar elaludt s midőn felébredt az egész esetről nem akart tudni. Zalitsak, ki a pálinkát szenvedély, nagy mértékben iszsza, egyelőre rendőri felügyelet alá helyeztetett. A lapokban említve volt, hogy Franz Gizella kir. pénzügyi tisztviselő leánya f. é. mártius 29 én nyomtalanul eltűnt. A szerencsétlen leány bullája most Dunavecsénél a Dunából kifogatott s azt az ottani jegyző eltemetteté. Irodalom. — »Jókai Mór elbeszélő költeményei és satyrái« czim alatt az Athenaeum társulat kiadványában egy 21 ívre terjedő gyűjtemény jelent meg. Ára fűzve 2 frt, diszkötésben 3 frt. Az egyes költeményekből több jelent meg az »Üstökös«ben, azonban egyes költemények most először adattak ki. Az elbeszélő költemények száma 29, a satyraké 31, a szózatoké 25. Az előbbiek közül kiemeljük »A bolt költő szerelme«, »A marmarosi vígasszonyok« s »A nagylaki iskolás fiúk« czímű ismert költeményeket s »A hivatalviselő hölgyek« tréfás vígjátékot. Magától érthető, hogy e költemények nagy része humoristikus. — »A bizonyítás elmélete a polgári peres eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző törvényhozásra« czimü, a magyar tud. akadémia által a Sztrokay-dijjal koszoruzott pályamunka jelent meg az Athenaeumnál. Irta Zinszky Imre, kir. ügyvéd, a pesti kir. Ítélőtábla pótbirája. A vaskos, közel 40 ivre terjedő kötet ára 4 frt 50 kr. Alkalmilag részletesebben is megemlékezünk róla. — Magyarországot tárgyaló uj díszmunkát indított meg Kókai Lajos könyvkereskedése. E munka az ország legszebb tájékait, legkitűnőbb városait, történelmileg nevezetes és nagyszerű építményeit aczélmetszetekben s szövegkíséretében adja. A szöveget nagyhírű tudósunk dr. Hunfalvy János egyetemi tanár írja. Az egész mű füzetekben jelenik meg, minden füzet két aczél metszetből s fél ívnyi szövegből áll s terjedelme Három kötet leend 20—20 füzettel. Egy füzet előfizetési ára 50 kv. Az első beküldött füzet képei a Ferencz József rakpart s lánczhidra és a Margitszigetre vonatkoznak. Kér, hogy e becses vállalat, melynek különben minél tágabb körű elterjedést óhajtunk, követ.