A Hon, 1876. október (14. évfolyam, 236-261. szám)
1876-10-01 / 236. szám
adjon a reformok keresztülvitele tekintetében, de a porta azokat el nem fogadhatóknak jelentette ki. De Oroszország már tett is lépéseket a hatalmaknál hogy azokat követeléseinek megnyerje és el van határozva a legvégsőre azokat keresztül vinni, így tehát egy új bonyodalom van alkotva és nem tévedünk, ha mondjuk, hogy a czár levele ennek van szentelve. Hogy miként fog kiütni a válasz osztrák-magyar részről, a mondottak alapján még megközelítőleg nem lehet tudni. Csak annyi bizonyos, hogy a levél személyes része a legszívélyesebb viszonzásra fog találni, miután a két uralkodó viszonyát a legjobb intenziók vezérlik, de abból, hogy az itteni mérvadó körökben a bé■ két nem tekintik veszélyeztetettnek az újabb complicatiók ellenére sem, korai volna még a császár válaszára valamely következtetést vonni. Szamarakoff missiója, jele az akuttá tett krízisnek. A helyzet fölötte komoly, kivált monarchiánkra nézve, mely a döntés perezéhez érkezett. Még a döntés nem történt meg, de ha megtörténik, és ennek ideje nincs messze, csak a force majeure által fog sugalltatok Oroszország azon ponton áll, hogy actióba lépjen s Szamarakoff nem hozhatott egyebet, mint a felhívást Ausztria-Magyarországhoz, hogy csatlakozzék. Az ajánlat természetesen »barátságos«, és azon biztosítástól van kisérve, hogy a czár nem akar külön válni szövetségesétől. Oroszország barátságot is tanúsít monarchiánk iránt, hogy a szerb királyság kérdésében azt az állást foglalja el, mint monarchiánk. De az már nem igaz, hogy Karzoff, belgrádi orosz conzul azt az utasítást kapta volna kormányától, hogy Csernojeffet a főparancsnokságról való lemondásra bírja. A »király «-ság megbukottnak tekinthető. A szerep, mit e kérdésben játszott Oroszország, az első, mely nem kétszínű. De hol van az oka ? Ha Törökország elfogadta volna a formális fegyverszünetet, és így Oroszország kiszalasztotta volna kezéből a nyílt szakításra az alkalmat, akkor bezzeg igen jó fogantyú gyanánt szolgált volna a királysági komédia. Minden úgy történt, mint Oroszország óhajtotta, a fegyverszünet visszautasittatott és nehogy a fegyvernyugvás békére vezessen Szerbia által pár erdre visszautasittatott ez is. És a békeföltételek? Ki beszél most ezekről? Míg elég szemérmesen azt állítják, hogy a diplomácia várja Konstantinápolyban a porta válaszát a hatalmak békeföltételeire , az alatt orosz részről a háború Törökország ellen elhatározott dolog. Alig jön tudva hivatalosan, mit fog válaszolni a porta a hatalmak békefeltételeire, már előre elfogadhatlannak jelentetett ki az. A porta kitüntette ritka lejalitását az által, mikor a szerbek visszautasítva a fegyvernyugvást hogy még akkor is csak védelemre utasította sergét és ezt megszegve, támadást kezdtek, és az által hogy a hatalmak reformját elfogadni késznek nyilatkozott, sőt azokat az egész birodalomra kiterjeszteni akarta. De Oroszország azt követeli, hogy csak Bulgária, Herczegovina és Boszniára terjeszsze ki. Miért : Mert Oroszország nema reformokat, hanem azt akarja, hogy ama tartományok Törökországtól elszakittassanak. S ha azért csakugyan kitör a háború Orosz- és Törökország között, a világtörténelem gazdagodott egy esettel, minő soha sem létezett, mióta népjog fönnáll.Thoffer Péter VII. Bezerédy utcza 40. szám alatt emeletes lakházra. Forgó Istvánnak IV. Havas utcza 163. sz. a. háromeletes lakházra. Varga Andrásnak III. ó-budai kültelek 845. sz. a. keritésfalra. A fővárosi közmunkák tanácsából. sept. 28-án. Az ülés kezdete délutáni 4 órakor. Elnök : báró Podmaniczky Frigyes. A sugárúti XXXVII. csoportba eső 181. számú telekre két ajánlat érkezett be; ezek egyikében Ray Rezső és Erzsébet hitesek □ ölenkint 25, a másikban pedig Szabó István □ ölenkint 25 frt 5 kr vételárt ajánl. Ez utóbbi előnyösebbnek mutatkozván elfogadtatott. A sugárúti gyalogjárda asphalt munkájának megkezdése iránti jelentés tudomásul vétetett ; úgyszintén helybenhagyattak s kiutalványoztattak azon költségek, melyek a sugárutba torkoló Dobó-utczának feltöltése és újbóli kövezése által felmerülnek. A rendes magassági viszony elérése tekintetéből szükségesnek mutatkozik egyes sugárúti telkeknek leásása, miért is megengedtetik Szemler Lőrincz vállalkozónak, hogy a műszaki osztály által kijelölt telkeken nyerendő homokot élenkint 50 kajával elszállíthassa. A fővárosi közönség átirata, mely szerint a lánczhidi két kertelménynek fenntartását, mivel azok az államkincstár birtokát képezik, elvállalni nem hajlandó, tudomásul vétetett. Továbbá felkéretni rendeltetett a magyar kir. pénzügyminisztérium, hogy e kertelmények további fenntartása iránt intézkedni szíveskedjék ; egyúttal több fővárosi műkertész felszólíttatik ebbeli ajánlataik bemutatására. Tárgyalás alá vétetett a II. kerületi Albrechtut meghosszabbítása és az Ilona-lépcső előállítása folytán eszközölt munkálatok felülvizsgálati jegyzőkönyve. Az eredeti tervezet, mely szerint az Albrechtut meghosszabbítása annak hajlásától a József-bástyáig lett volna előállítandó, a szükségkép megváltoztatott, minthogy a közmunkatanács az Andrássyféle telekből szükséges részlettel még nem rendelkezhetett. Ennek folytán csak a gymnasium mentén való rész egész az Ilona-lépcsőig állíttatott elő. Úgy a lépcső, valamint az említett útrész építési költségei összesen 12.440 forint 75 krra rúgnak, mely összeg az illető vállalkozóknak kiutalványoztatott. Egyúttal felszóllíttatott a főváros hatósága, miszerint a Toldy Ferencz-utczának az Ilona-lépcsőtől jobbra és balra eső részeit helyreállítatni szíveskedjék, minthogy különben a már kész Ilona-lépcső alig bír jelentőséggel. Temesváry S. ajánlatai nyolcz sugárúti épület és Reisinger B. ajánlata az összes hetvennyolcz sugárúti épület bérbe vétele tárgyában — figyelmen kívül hagyattak. Következő építési engedélyek akadálytalanul kiadattak : Oetl Antalnak VI. Erzsébet ut 18. sz. a. nyaralóra. Kovács Venczelnek VI. szivuteza 57. sz. alatt átalakításra. Parsch Józsefnek I. Svábhegyen lejtfokozásra. Radocza Józsefnek II. Lipótmező 566. sz. a. nyaraló nagyobbitására. Dörffinger Máriának I. alkotás-utcza 253. sz. a. toldalék építkezésre. Nagy Jánosnak I. Svábhegyen 481-dik szám alatt toldalék nyaralóra. Szily Kálmánnak VI. sugárét 10-dik szám alatt emeletes nyaralóra. Egen A há lor H. — A harcz most már javában folyik az egész vonalon. Hogy mily kimenetellel, az iránt kétes hitelű táviratokon kívül egyébből nem nyerhetni fölvilágosítást. Szlávbarát bécsi lapok belgrádi hírei szerint a török hadsereget Csernojeff 3 oldalról cerirozta. Horvátovics (természetesen) hátban támadja a törököt. Egy belgrádi távirat pláne szórt betűkkel hirdeti, hogy Csernajeff az összes török sereget tökékéletesen megverte s 3 szerb hadosztály üldözi őket Nis felé. — Csernajeffet az orosz kormány visszahívta. Ez a hir volt elterjedve tegnapelőtt Belgrádban. Állítólag Kartoff orosz konzul utasítást kapott kormányától, hogy adja tudtára Csernojeffnek, mikép Szt.Pétervártt az ő missióját befejezettnek tekintik s azért tegye le a kommandót és térjen vissza. E hírt már tegnap hivatalosan megcáfolták Belgrádban, annyi azonban tény, hogy az orosz kormány most már csakugyan megtiltotta tiszteinek Szerbiába menni, sőt az ott szolgáló szabadságolt tiszteket is vissza akarja hívni. E visszahívás azonban, úgymond, a »P Lt.« tudósítója, nem terjedhet ki Csernojeffre, ki nem áll orosz katonai szolgálatban. — A királykodást Belgrádban még nem szándékoznak abban hagyni. Ott most nagyban agitálnak a nagy szkupstina egybehivása mellett, hogy a királyságot a nemzet nevében proclamálja s a királyságot Milánnak felajánlja. Milán már föl is hagyott volna ez agitatió elleni oppositióval. Ezt a nagy szkupszivát hir szerint 15-ére hívják egybe Kragujeváczra. — Egy viddini levél szerint:a román kormány, a mindennap növekvő számú orosz tisztek, katonák s a tömérdek hadi készleteknek Románián át történt szállítása által ösztönöztetve — e tényt följelentette a magas portának Konstantinápolyba, egyidejűleg kérvén, hogy a luzerani kormány ezek meggátlása czéljából egy török hadtestet küldjön Romániába! Egy másik — az egész Duna mentén Szulináig elterjedt — hír szerint : Törökország fölkérte az osztrák kormányt, hogy ez az osztrák egyesületek hajóinak Odessa és Galacz közti közlekedésének beszüntetése iránt intézkedjék ! A VIDÉK Hunyad megye szervező közgyűlését f. hó 27—29-én tartotta. A zarándi és szászvárosszéki románok és szászok ez alkalommal is nagy számmal jelentek meg, de a magyarság is összegyűjtötte erejét és még imponálóbb számban jelent meg. A főispán Pogány György szép és emelkedett hangú beszéddel nyitá meg a közgyűlést kiemelvén az elitézendő tárgyak nagy fontosságát és megemlékezvén egyszersmind azon súlyos veszteségről, mely különösen az erdélyi részeket gr. Mikó Imre halálával érte. A közgyűlés Réthy Lajos tanfelügyelő és bizottsági tag indítványára, jegyzőkönyvileg mély sajnálatát fejezte ki ezen gyászeset fölött s egyszersmind részvétiratot intézett az elhunyt nemeslelkü gróf családjához. Mielőtt napirendre térhettünk volna Borea, Szimionos, Secula, Tincu — a zarándi és szászvárosi románoknak szóvivői, ismét megkísértették, hogy egy kis nemzetiségi vitát improvisáljanak. A magyarság kiváló tapintattal viselte magát , elrendelte a jegyzőkönyveknek román nyelven is vitelét, a tanácskozás tárgyainak román nyelvre való lefordítását is stb. de hogy mindez Borbát és társait ki nem elégíti, kitűnt csakhamar a tárgyalások további folyamán. Áttérvén a napirendre, a belügyminiszternek a közigazgatási bizottság megválasztását elrendelő leiratára, Borbea Zs. azt indítványozta, hogy írjon fel a megye ezen rendelet ellen a kormányhoz és kérje az illető törvénynek megváltoztatását. A többség ez indítvány mellőzésével elrendelte a közigazgatási bizottság megválasztását. A magyarság együttesen és fegyelmezetten járván el, jelöltjeit nagy többséggel keresztül vitte. Egy előleges értekezleten, melyen b. Nopcsa Ferencz főudvarmester, Lukács Béla orsz. képviselő, b. Jósika Géza, Szilvássy László stb., vettek részt, megállapitá a maga jelöltjeit s azokat keresztül is vitte, annál könnyebben mert a zarándi, szászvárosszéki és hunyadmegyei románok nem tudván egymás közt megegyezni — többnyire tartózkodtak a szavazástól. A közigazgatási bizottság tagjai lettek :b. Bornemissza Tivadar, Kapcza Gyula (szászvárosi) Kirényi Lajos (zarándi) dr. Petko Lázár (román) Szilvássy László, Várady Elek, Lázár Lajos, gr. Horváth-Tholdy Lajos, Jordán Domokos, b. Jósika Géza. Következett a megyei tisztikar szervezése, melynél hosszabb vita folyt azon kérdés fölött, hogy a hivataloskodás ideje mióta számíttassék ? Bár e kérdés Lukács Béla bizottsági tagnak már a szept. 4-iki közgyűlés által elfogadott indítványa által principialiter el volt döntve, a szászvárosi és zarándi románok újabb vitát provocáltak. Borlea 1867-től, Tincu visszamenőleg 1861-től, vagy 1848. elettől kívánta a hivataloskodás idejét számítani. Megjegyzendő, hogy ez indítványoknak az volt a czélja, hogy a volt Zarándmegye alispánja Hodosu József üljön bele az uj Hunyadmegyének alispáni székébe s vele együtt az egész zarándi tisztikar, mivel a zarándiak többnyire 1861. óta szolgálnak, mig a hunyadmegyei tisztikar csak 1871-ben installáltatott. Lukács Béla felszólalására a többség kimondta, hogy ragaszkodik a szept. 4-iki közgyűlésén hozott határozatához, mely szerint az anciennitás kérdésében az 1870, 42 tezikket illetőleg az annak alapján történt szervezést tekinti irányadónak, mint a törvény értelmének legmegfelelőbbét. Ennek folytán Szereday Ignácz (a volt Hunyadmegye alispánja) kiáltatott ki az új megnagyobbított Hunyadmegye alispánjává. Ugyanezen elv alapján töltettek be a többi állomások is. A bekebelezett zarándi és szászvárosszéki részek következőleg osztattak be : a zarándi két szolgabirói járás meghagyatott ; a szászvárosszéki három inspectoratusból lett két szolgabirói járás, kenyérmezei és a herényi. Szászváros, V.Hunyad és Hátszeg maradnak rendezett tanácscsal biró városok. A megnagyobbított megye központi személyzete 2 árvaszéki ülnökkel, 2 közgyámmal és a megfelelő kezelő személyzettel szaporíttatott. Az új költségvetés e szerint a régihez képest a következő eredményeket tünteti elő : eddig a három törvényhatóságnak (Hunyadi, Zaránd, Szászvárosszék) állami dotatiója volt 86 ezer frt. Most ugyanezen részeknek költségvetése circa 80 ezer frt. Az egyesítés által tehát meg van takarítva 16 ezer, sőt a fölöslegessé vált zaránd megyei főispán fizetését is befoglalva 20 ezer forint. A közgyűlés fontosabb tárgyai közül meg kell még említenem Tinku Ábrahám azon indítványát, hogy a megye fejezze ki rosszulását a kormánynak azon eljárása fölött, hogy nem alkalmazott románokat is a főispáni állásokban. Ez indítvány körül élénk és érdekes vita folyt, melyben részt vettek Makray Aladár orsz. képviselő, Barcsay Kálmán volt képviselő stb. melyben azonban a legérdekesebb momentumot Lukács Bélának egy a nagy többség által zajos helyeslés és éljenzéssel fogadott beszéde képezte, aki sikerrel polemizált Borbea és Tinku urakkal, azután pedig tárgyilagosan és higgadtan emelte ki azon politika helytelenségét és alkotmányellenességét, melyet az itteni román szóvivők követnek. Tinku indítványa nagy aplausussal elejtetett s a megye ez alkalommal egyszer mind hazafiai elismerését fejezte ki a jelenlegi érdemteljes főispán Pogány György iránt. Hosszas lenne a közgyűlésnek egyéb különben elég fontos tárgyait is elősorolni. Csak annyit constatálok, hogy a nagy garral fellépett zarándi és szászvárosi oppositió teljes erkölcsi és szellemi vereséget szenvedett. A Hodossiu, Borlea Tinku, Secula, Szimionos és néhány (még a 48-iki időkből muszka ordoval is díszelgő) pápa által vezetett román oppositio fokonként tért veszített még saját párthiveinél is. A hunyadmegyei románok —kik eddig a magyarokkal jó viszonyban és békében éltek szakítottak a zarándiak és szászvárosiakkal s ezek közül is sokan kezdik belátni, hogy nem helyes irányban vezettetnek A nevezett román szóvivőknek nem sikerült összezavarni az uj megyének ügyeit. Szereplésük az uj Hunyadmegyében — csak Zarándmegye hattyúdala volt. KÜLÖNFÉLÉK. — Az uj évnegyedet ma vasárnap Jókai Mórnak »Egy az Isten« czimű regényével kezdjük meg, miért is az eddig reggeli lapunkban közölt külföldi regény folytatását esti lapunkba viszszük át. Regénytárczáink mellett közben-közben ismertetéseket és tanulmányokat fogunk közölni és legközelebb Abafy Lajosnak egy rendkívül érdekes közleményét hozzuk: Mikó Imre gróf és Kazinczy Gábor közt folyt levelezés ismertetését. E levelek vonatkoznak közügyekre, az irodalomra, politikára, és egy része kiválóbb férfiainkról táplált véleményüket foglalja magában. — Őfelsége a király, mint Bécsből távirják, kedden megy Gödöllőre. Legközelebb ő felsége valószínűleg több napot Budán töltene. — Andrássy gróf a jövő hét végén jön Budapestre s a közös miniszteri conferentiák ideje alatt itt marad. — A képviselőházi székkérdés, néhány képviselő heves oppositiója daczára, barátságos uton fog megoldatni. A balközépi padszakasz első sorában ülő képviselők, s ezek közt Simonyi báró is megmaradnak ugyan helyeiken, de különben a balközép, habár nem is régi kiterjedésében, a »függetlenek« által fog elfoglaltatok . Személyi hírek. Römer Floris jánosii apát legközelebb a hires és újonnan restaurált jánosii templom árpádkori falfestményeinek megszemlélésére utazott, melyet a két Storno végez s ez utjából ma este a fővárosba visszaérkezett. Pasztély János munkácsi gör. kath. püspök f. hó 28-án a fővárosba érkezett. A fővárosi közigazgatási bizottság a legközelebbi hétfőn tartja meg első alakuló ülését. A bizottság tagjai ma délután értekezletet tartottak a főpolgármester elnöklete alatt. Az értekezlet tárgyát az alakuló közgyűlésre való előkészületek s némi szervezkedési kérdések képezték. Az alakulás első feltétele mindenesetre az ügyrend megállapítása ; ennek kidolgozására a hétfői gyűlés egy 5 tagú albizottságot küldene ki, mely albizottságba a mai értekezlet a főpolgármestert, a polgármestert, a főjegyzőt, továbbá Kerntler Ferenczet és Hegedűs Ferencz adófelügyelőt jelölte ki. A szintén hétfőn választandó fegyelmi választmányba is történtek kijelölések : Haris, Busbach, Hegedűs F., Bója Gergely tanfelügyelő és Kerntler. Az értekezleten az adófelügyelő és tanfelügyelő tettek jelentéseket. Az első felemlíté az adókezelésnél uralkodó rendetlenséget, s azon körülményt, hogy a kincstári hátralékok behajtására vonatkozó kézbesítések mily hanyagul eszközöltetnek. Ezen segíteni első feladata lesz a közigazgatási bizottságnak. Bója Gergely tanfelügyelő az ismétlő iskolák látogatásának hanyagságára hívja föl a bizottság figyelmét. Elhatároztatott, hogy a nevezettek minél előbb írásban tegyenek előterjesztést az általuk fölemlített tárgyakról. Az értekezlet ezután több apró tárgyra nézve hozott határozatot, így kimondatott, hogy a gyűlések mindig az uj városháza társalgó termében délelőtt tartatnak, de esetleg délután is folytathatók ; az üléseken dohányozni nem szabad stb. — Az ülés 6 órakor ért véget. — A fővárosi közegészségügyi bizottság okt. 2-án d. u. 5 órakor a régi városház tanácstermében tanácsülést tart. — Harminczkét fiatal orosz utazott át ma, a »M. H.« szerint, háborítatlanul a magyar fővároson, a szerb táborba. — Hadköteles tanítók összeírása. A budapesti m. kir. tanfelügyelőségtől az összes főv. iskolaszékekhez menesztett átiratban felszólittatnak az iskolahatóságok, miszerint a hatóságuk alatt álló iskoláknál alkalmazott hadköteles tanítók névjegyzékét — megjegyezvén, várjon az illetők pótolhatók-e vagy pótolhatlanok — mielőbb mutassák be. úgy tudjuk, hogy a tanítók csak a szünidőben szólíthatók fegyverbe , mire való ezen zaklatás ? — Az »Üstökös« e heti számának tartalmából megemlítendő : Az uj Peleskei nótárius, (rajz Jókai Mórtól.) Petőfiből (műfordítás magyarból németre.) — Színházi fakovák. (Nemzeti színház, »Kismenyecske,« 8 képpel.) A nők és a divat, (vers Don Pedrótül.) — A keleti kérdés lavinája (5 kép.) — Szerbia uj királya (kép.) — Levél a »Times«-ben Budapestről. — Iskarioth elkárhozása. — A Halbrechts útról (vers.) — Modern költő (vers.) — Ügyvéd bojtár levele. — Subroza, stb. Az »Üstökös«-re ez uj évnegyedben, okt—decz. 2 írttal fizethetni elő. — A m. tud. Akadémia október 2-án délután 5 órakor, a szünidő alatt érkezett tárgyak bejelentése végett, összes ülést tart. Ezt követi a II. osztály ülése, melynek tárgyai : Brassai Sámuel r. tag értekezése : »Logikai tanulmányok.« és Hunfalvy Pál értekezése : »A finnugor népeknek megjelenése Európában.« Az »Egyetértés« csónakegyesület a saját kebelében történt verseny fogadásban nyerte csapata részére a magyar athletikai klub 5 ezüst érmét tűzte ki. Az evezési verseny holnap oct. 1-én d. u. 4 órakor lesz a Margitsziget alsó hajóállomásától a fővámházig. A vendégek számára az egyesületnek a fővámháznál levő helyisége jelöltetett ki. — Halálozás: Csikszentdomokosi Sándor Anna özv. Mikó Antalné f. hó 13-án életének 64-ik évében Csik-Zsögödön tüdőlokban elhunyt. Dr. Ballági Géza sárospataki jogtanár neje Biróy Gizella, házasságuk első évében elhunyt. A holttest Sárospatakról Budapestre hozatván, ma délután temettetett el a kerepesúti temetőben. A »műegyetemi segélyező egyesület« tisztelettel fölkéri a nagy érdemű közönséget, miszerint, ha valakinek nevelőre, házi tanítóra, rajzolóra vagy bármely a technikai szakba vágó foglalkozás betöltésére szüksége van sziveskedjük fentezimzett egyesülethez (műegyetem, 2 nyúl utcza 5. sz.) fordulni. Bényei Zsigmond titkár. — »Első, magyarországi keresk. ifjak önsegélyző- és takarékegyesülete« czim alatt jótékonyczélu egyesület van alakulóban, kapcsolatban helyeszközlési osztálylyal. Czélja a humanitást ébreszteni, a takarékosságot fejleszteni és esetleg alkalmazást szerezni s e czélból ezen egyesület bel- és külföldi hasonnemű egyesületekkel összeköttetésben leend. Az alapszabályok tervezete magyar és német nyelvben dolgoztatván ki, az október hó első felében tartandó rendkívüli közgyűlésen jóváhagyás végett előterjesztetik, s ez alkalommal történik a tisztviselők választása is. — Utczamutató táblák. A tanács helybenhagyta a középitési bizottságnak az utcza mutatók csináltatása iránt tett javaslatát s igy a közel jövőben a balparton 1815 db, a jobbparton is az utcza neveket tartalmazó összes uj táblák fognak alkalmaztatni. A költségek 2/3-da a jövő évi költségvetésbe fog felvétetni, 1 3-da pedig az 1878-dikba. A főv. hatóság már ki is irta a pályázatot s elkészíttetésük iránt octóber 30-án ajánlati tárgyalást tart. Kell 10,000 db fémből öntött vastábla, meg 10,000 db, festett pléhtábla. •— A nemzeti szinház műsora October 1-től 9-ig. Vasárnap, 1-én »A jóslat« (Komáromy Mariska fellépte). Hétfőn 2-án »Keztya és legyező.« »A miniszter előszobájában.« Kedd, 3-án »Tévedt nő.« Szerda, 4-én »Iskarioth« (3. sz.) Csütörtök, 5-én »Don Pasquale.« Péntek, 6-án »A bálvány.« Szombat, 7 én »Saba királynője.« Vasárnap, 8-án »Aesopus.« Hétfőn, 8-én »A bálvány« (másodszor.) — A budai várszínház műsora. Vasárnap 1-én »A kőműves.« Csütörtök, 5-én »Az új ezég.« Szombat, 7-én »A házasítók.« Vasárnap, 8-án »Don Pasqual.« — Csalfa virágárus leányok. Haffler Jozefin 15 éves virágárus leány, ki szülővárosából Pozsonyból 5 éves korában került ide Budapestre — maga sem tudva hogyan — a kis Josefin mintegy öt év óta keresi virágárulással kenyerét, mint mondja, üzlete nem megy rosszul, mert esténkint háromszor is kiürül virágkosárkája. A napokban egy este bement a király utczai »vörös macskába«,hol rendesen legtöbb üzletet szokott csinálni. Itt egy asztal mellett több fiatal ember mulatozott, kiknek egyike Jablonszky Imre tanítójelölt vett is tőle egy kis csokrot, melyet a kis virágárus leánynyal tűzetett gomblyukába, mit az ügyesen teljesített is. Ezzel a leány tovább állt. Néhány pillanatra azonban Jablonszky ur zsebébe nyúl s a csak imént még zsebében levő tárczája, melyben 68 frt s néhány kr. volt, csodálatos módon eltűnt. De a titkot részint a pinczérek, részint a virágárusleány társnői csakhamar megfejtették,a mennyiben bizonyosnak állították, hogy a tárczát Jozefin kisasszony csempészte ki ügyesen egyik kezével, míg a másikkal a virágot tűzte a gavallér kabátjára. Jablonszky erre megtudván a tolvajnő lakását, sietve odaszaladt. Innét azonban már néhány napja elköltözött, de itt a rákos utczai korábbi lakására utasították károst. Ez oda indult. Útközben találkozott vele. Jablonszky szép szóval igyekezett a kis bűnöst vallomásra birni, az eleinte mindent tagadott, de végre is keblébe nyúlva elővette a tárczát s átadta a károsnak, melyből csak néhány krajczár hiányzott. A kis Josefin a mai végtárgyaláson azt adja elő, hogy ő a tárczát a fogadóban találta, s azért vitte el magával, mert nemrég egy másik társnője is úgy tett egy talált tárczával. A törvényszék ezen valótlan előadásnak hitelt nem adhatván, a zokogó kis Josefint 14 napi fogságra ítélte a lopási kihágás miatt. — Halottak újsága. Roveredóban bizonyos Covin Macedonius József egészen új, sajátságos lapot indít meg november 1-jétől fogva. Czime : »Nekrologiai kézikönyv olasz Tirolból« vagy »Trentino halotti újsága.«Ezen lapba fizetésért felvétetnek nekrológok, halotti jelentések, gyászénekek s más hasonlók. (x) Aján lkozás. Egy hírlapirodalommal is foglalkozott másod éves jogász ajánlkozik a délutáni órákban ügyvédi, irodai vagy bárminemű más munkásságra. Megkeresések E. K. jegy alatt VII. ker. nagykereszt utcza 2. szám, 8. ajtó intézendők. A. „HONa magántársürgönyei. BéCS, szept. 30. (Ered. sürg.) A »N. Fr. Pr.« írja: Tegnapelőtt lázas forgalom volt az itteni követségek, továbbá Szamarakoff orosz küldött s a külügyminisztérium közt. Oroszország levetette az álarezetselőáll hajmeresztő követeléseivel. Oroszország ezeket a többi európai udvaroknál is kijelenti. A porta, hacsak a hatalmak az utolsó pillanatban meg nem akadályozzák, ultimátum előtt áll. Oroszország az északi török tartományok kiszolgáltatását követeli , ha a porta ezt megtagadná, Oroszország Ausztria fegyveres segélyét veszi igénybe. Ellenőrizhetetlen hírek vannak forgalomban egy európai congressusról, mely a zöld asztalnál még egyszer próbálná meg az ellentéteket kiegyenlíteni. Hire jár annak is, hogy az osztrák-magyar uralkodó még egyszer találkozik a czárral ennek Livádiából visszatértekor. Konstantinápoly, szept. 29. A rendkívüli minisztertanács holnap gyűl egybe a nagyvezér elnöklete alatt, hogy a hatalmak javaslataira a végérvényes feleletet megállapítsa. Hirlik, hogy a választandó nemzeti tanács tagjainak száma a reformok életbeléptése végett 120-ra emeltetik. A brazíliai császárné ide érkezett. Pétervár, szept. 30. Azon állítás, hogy szerb minisztertanács a békejavaslatokat elutasította volna, alaptalan, mivel a békefeltételeket még eddig nem is terjesztették Szerbia elé. — A porta felelete a hatalmak békejavaslataira még nem következett be, bár a porta kifejezte abbeli hajlandóságát, hogy azok alapján kész békét kötni. Bécs, szept. 30. A »Pol. Corr.« jelenti, hogy a reichsrath megnyitása október 19 -én lesz. Bécs, szept. 30. (»B. O.«) Konstantinápolyi jelentések szerint a porta válasza a békeelőterjesztésekre néhány nap múlva lesz megadva. Savfet pasa több külföldi képviselőnek kijelentette, hogy a török kormány, m. 1/ az L.t az előadott szövegezésben el nem fogadhatja, csaknem teljesen hasonló ellenindítványokat fog tenni, melyek néhány ponttal meg lesznek bővítve. A vasutak Szerbián keresztül való kiépítésére vonatkozó követelését a ponta fentartja. Szumarokoff hadsegéd személyesen nagy Belgrádba ; holnap reggel a hajóval Budapestre utazik, onnan, pedig hétfőn reggel Belgrádba. Itteni tartózkodása óta, Livádiába két futárt küldött. Bangaluka, szept. (»P. C.«) Az oroszok vándorlása keleti Bosniába még mindig tart, számuk eddig 3000-re nőtt. Egyúttal nagyszámú fegyvert is hoztak magukkal, s azt a nép között osztogatják, hogy e lázadást újra éleszszék. Zágráb, szept. 30. (Ered. sürg.) A horvát költségvetés előlegesen szentesítve leérkezett, ma ismét bosnyák menekült-küldöttség volt a bánnál, támogatásért esdve. A horvát képviselők a magyar országgyűlés elnöksége által harmadikára Pestre hivattak. Konstantinápoly, szept. 29. Egy Alexináczból jött sürgöny jelenti, hogy a török csapatok Deligrádnál jelentékeny győzelmet vívtak ki, mely alkalommal a szerbek nagy veszteségeket szenvedtek. Konstantinápoly, szept. 29. Klub pasa jelentése megerősíti, hogy a törökök tegnapelőtt Alexinácz mellett jelentékeny győzelmet arattak. A szerbek, kik az egész Morava-vonalon ismét megkezdték az ellenségeskedést, megverettek, a mindenütt nagy veszteséggel visszanyomattak. Belgrád, szept. 30. (»B. C.«) Milán fejedelem a minden felől jövő sürgetés folytán, hogy Deligrádba menjen, kijelenté, hogy mihelyt a fejedelemné jobban lesz a sereghez menend. Ennek daczára azt hiszik, hogy Milán nem mer Deligrádba menni, mivel Csernajeff egészen függetlenül viseli magát, sőt már most maguk a miniszterek is tartanak a tábornok hatalmaskodásától. Belgrád, szept. 30. (»B. C.«) A Morava balpartján tegnap is harczoltak, kivívott előnyökről nem jött jelentés. Az ibari hadsereg parancsnokává Alimpics neveztetett ki, mert a tiszta szerb csapatok az orosz parancsnokság ellen remonstráltak. Berlin, szept. 30. (A tőzsdéről.) Hangulat lankadt , a nagyobb eladási rendelések átalában lenyomták az árakat. Vasutak és bankok kelletlenek. Iparpapirok és külföldi tőkék hanyatlók. — Pénz 33/sz.Bécs, sept. 30. (Zárlat.) Hitelrészvény 151.25 Galicziai 206.1/i. Államvasut 281.—. Rente 66.20 — 1860-as 111.—. 1864-es 131.—. Ezüst 102.40. London 122.10. Unióbank 58 50. Általános építőbank —.—. Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák 79.50. Lombard 78.75. Tramway 106.—. Hitelsorsjegy 161.50. Napoleond’or 9.78—. Arany 5.85—. Frankfurt 59.40. Porosz pénzutalvány 60.—. Töröksorsjegy 16.3/*. Angol építőbank —.—. Municipalbank —.—. Utolsó posta. Derby a keleti kérdésről. Szeptember 27-én, mint a táviró jelezte, Derby ismét hosszabban nyilatkozott egy meeting küldöttsége előtt az angol kormány által a keleti kérdésben követett politikáról. Fejtegetéseiből közöljük a következőket: Előadván, hogy az angol kormány követelni fogja a bolgárországi kegyetlenségek elkövetőinek megbüntetését, s hogy Elliot már utasíttatott, mikép kérjen kihallgatást a szultántól s adja elő annak teljesen és tartózkodás nélkül a Baring által tapasztaltakat, sorolja fel a szultánnak azok neveit, kik méltók a büntetésre. Ezután áttér azon határozatokra, melyeket a meeting hozott, s melyeknek kivitelét a deputatió tőle kérni jött. Első ezek közt a parlamentnek rendkívüli egybehivatása. Erre vonatkozólag Derby a következőket mondotta : »Uraim! a parlamentnek karácsony, előtti egybehivatása minden szokásainkkal ellenkező rendsza-» bály lenne, s nagy számú emberre nézve teljesen fölösleges fáradság. Emlékezetem szerint ily rendszabály csak kétszer alkalmaztatott az utóbbi 20 év alatt .... Először 1854 telén, a krimi háború miatt, s másodszor 1867-ben, midőn a parlamentnek meg kellett szavazni az abyssinai expeditió számára a hitelt. De most nem vagyunk háborúban , s legkisebb valószínűsége sincs, hogy bele menjünk. (Taps.) Nem kell hitelt kérnünk, s sürgős parlamenti rendszabályok sincsenek foganatosítani valók. (Felkiáltások : óh, óh !) Azt hiszik önök, hogy a keleti kérdés szabályozva lesz egy bikés, mit az alsóház megszavazott. A parlament rögtön behivatásának csak két oka lehet : egyik az, hogy befolyásolja azon negotiatiókat, melyek már folyamatban vannak ; a másik hogy ítéletet hozzon, — kedvezőt, vagy kedvezőtlent, — midőn a negotiatiók már megtörténtek. Ez utóbbi esetben nem látja át, hogy az időkérdésének különös hordereje volna. Ha csak arról van szó, hogy a parlament helyeseljen vagy roszóljon olyat, ami megtörtént, ez januárban vagy februárban is megtörténhetik, csak úgy, mint novemberben. S ha más részről azért kellene összehívni a rendkívüli ülést, hogy az a megkezdett negotiátiókra befolyással legyen, vagy hogy intézze azokat, akkor a parlament valószínűleg már későn jön. (Taps.) Ha szabad megmondanom nyíltan, amit hiszek folytató Derby, akkor kijelentem, mikép nem gondolom, hogy Önök meglássák az átalános európai béke vagy a török birodalom szervezetének fölbomlását, és azt mondom, hogy kétségtelen, mikép átalános európai béke idején, midőn ez ország belügyeiben tökéletes csend van, van egy plausibilis indok, olyan rendszabályhoz folyamodni, mihez még sohasem nyúltak, csak háború idején vagy nagy nemzeti válságok közepett. Ami az átalános politikai kérdést illeti, hogy t. i. a mahomedánoknak a keresztyének iránti rész bánásmódja az angol kormány támogatásának tulajdonítható, erre nézve kijelenté Derby, hogy azt soha sem ismerheti el. Én egészen más szempontból tekintem a dolgokat, mondá, s itt utalt arra, hogy a keresztyéneknek a törökök elleni vallásos fanatismusa egyrészt az oka ezek kemény uralkodásának. Anglia mindamellett nem mulasztott el egy alkalmat sem a krími háború óta, hogy ne használta volna befolyását a portára s ne figyelmeztette volna azt a rész közigazgatásra. Azt mondják, hogy a török birodalom integritásának föntartását czélzó eljárás csak a törököknek használt, a keresztyéneknek nem. De arról van szó főkép, hogy mit akarnak önök, hogy most tegyünk. Lowe azt mondá Croydonban, hogy Törökországot át kell engedni sorsának. De ha Anglia leveszi kezét Törökországról, azt rettentő mészárlások fogják követni s akkor mégis lehetetlen volna Angliának a tartózkodás politikáját követni. A politika első kelléke, hogy gyakorlati legyen, de a keleti kérdést a jelen körülmények közt magára hagyni, gyakorlatiatlan politika lenne.