A Hon, 1877. augusztus (15. évfolyam, 197-225. szám)
1877-08-01 / 197. szám
Bosznia annexiója érdekében történik. Mert — úgymond — a Száva melletti katonai demonstráció sohasem fogja Oroszországot Konstantinápoly felé nyomultában megállítani s várjon mit törődik az orosz főparancsnok azzal, hogy Bodics vagy Jovannovics tábornokok 30.000 ember helyett 50.000 ember fölött parancsnokolnak. Az orosz lapok jót nevetnek az angol tengeri szörnyek fölött, melyek 3000 katonával akarják megakadályoz, az oroszok előnyomulását s a t, mondják, hogy ha a angolok 50.000-en jönnek in, ez nem akadályozza az ő Nyikuláj nagyherczege- Itt-t, hogy Konstantinápolyba be ne vonuljon. Meny-vivel kevésbé fogja ezt megakadályozni a mi 50,000 emberünk, tengeri szörnyetegek nélkül. A »D. Zig« tehát azt hiszi, hogy szó sincs az oroszok elleni actióról. A fegyverkezés fő czélja nem:hét egyéb, mint hogy a békekötés esetén Boszniát és Herczegovinát megszállják. Azt fogják mondani, hogy ez csak a közlédésnek hozott áldozat volt s a netán még ellenkezőket azon alternativa elé állítják: autonom legyen-e Bosznia vagy osztrák ? Ki mer akkor Bosznia megszállása ellen opponálni, ha ez egyetlen eszközül marad föl arra nézve, hogy az orosz sast határainktól távol tartsa. A »Neue fr. Presse« azon reményben van, hogy a mai minisztertanács el fogja vetni a részleges mozgósítás eszméjét, s nagy elhatározást és nagy tettet vár a kormányoktól. A részleges mozgósítás eszméjét a lap a leghatározottabban, ellenzi. A csapatok szaporítása a déli határon nem Oroszország elleni demonstráló volna, hanem újból azt a gyanút kelthetné, hogy a monarchia be akar vonulni Boszniába. »Mindenesetre azt véljük, írja a »N. fr. Pr.« hogy mióta a közvélemény, kivált Magyarországon oly tartózkodás nélkül nyilatkozott az orosz barátság ellen, Ausztria soha, de soha sem csatlakozik a Gorcsakoffet Comperéghez. Andrássy mégis kell, hogy ismerje földjeit annyira, hogy tudja, mikép az oroszbaráti politika Magyarországon még más dolgokat is kockára tehetne, nem csak az ő népszerűségét. Eltekintünk e mellett személyes érzelmektől, mert nem szeretnénk egy osztrák államférfit, jó tulajdonságául tüntetni föl azt, ha magyar nemzeti rokonszenveit akarná zsinórmértékéül venni hivatalos tevékenységében. De a keleti kérdésben minden öszszeműködik; magyar és osztrák-német óhajtás, az összmonarchia előnye és végre a miniszter származása, hogy őt a helyes útra tereljék, melyet mind a mellett is nem tud megtalálni. Hogy azonban annyira eltévelyedhetett volna, hogy nevét Bosznia és Herczegovina occupatiójához csatolja, mely Törökország ellen legyen irányozva, ebben a pesti népgyűlés óta nem hihetünk.« A »Fremdenblatt« hangsúlyozza, hogy ha a minisztertanács elhatározza is, hogy a déli határon csapatok állítandók föl, e körülmény a monarchiának a hadviselő felek iránti állásán semmit sem fog változtatni. Ily szándék egészen távol esik a bécsi kabinettől, mely el van határozva a pártatlan semlegességből ki nem lépni. A mozgósítás czélja, úgymond a »Fidbl.« egyedül saját érdekeink megóvására van irányozva. Ha a háború ki lesz viva, ha arról lesz szó, hogy abból a legvégső politikai következtetések levonassanak, ha eljön azon idő, midőn a béke megköttetik, s az illír háromszög népeinek és törzseinek viszonyait véglegesen szabályozni kell, akkor jön meg az elhatározó pillanat Ausztriára, Angliára és a többi kevésbbé érdekelt hatalmakra nézve. Mindaz, ami a Balkán félszigeten most történik, csak ideiglenes, az orosz kard csak előkészítheti a megoldást, de eszközölni nem fogja. Ez csak az összes világrész munkája lehet, s az szólhat bele a legelhatározóbban, aki legérettebben meggondolta. A »Tagespresse« ezeket írja a mozgósításról: Ausztria készen tartja csapatainak egy részét, de az nem lesz senki ellen, senki mellett. Egyelőre csak látható intésül fog az szolgálni azon jó barátoknak, kik talán közel a tűzzel játszani akarnának. Minden ellenséges ezérzat előre teljesen ki lesz zárva abból, tehát nem lehet az állomások kimutatásaiból, hanem csak a távirdai számvevőség följegyzéseiből összeállítani. Itt hát az utóbbi szolgált zsinórmértékül. A bevétel, úgyszintén a kiadás rendes és rendkívüli. A rendes bevételt képezik a belföldi és külföldi díjköteles táviratok után bevett díjilletékek s egyéb mellékdíjak, a vasúttársulatoktól nyert részilletékekkel együtt, levonatván azokból a visszafizetett válaszdíjak, visszatérített letétek stb. s hozzájuk adatván a nemzetközi leszámolás eredménye, az ezeken fölül bejött összegek a »különféle bevételek« rovatán vannak felszámolva. A belföldi és külföldi táviratok után bevett illetékek az 1873-ik év óta külön nem választhatók, miután a dijjegyek behozatala óta valamennyi Európán belülre czimzett távirat dijjegyek fölragasztása által fizettetvén, ezen összegeket a távirdai számvevőség, melytől a bevételi kiadás adatait nyertük, külön nem vezette. Ami a nemzetközi leszámolást illeti, ez a dőlés természeténél fogva hosszabb időt vevén igénybe, az 1876 ik táviratforgalomról még befejezve nincsen. Másrészről voltak országok, melyekkel a leszámolás az 1875 ki statisztika megjelenésekor az 1875-ik évről befejezve szintén nem volt, de az 1876-ik év folytán befejeztetett. — Azon összeg ennélfogva, mely a leszámolás eredményekép a belföldi és külföldi táviratok dijilletékéhez számittatik, nem az 1876 ki táviratok után való leszámolás eredménye, mint inkább átalában véve azon leszámolásoké, melyek az 1876. év folytán befejeztettek, s kiegyenlítettek. Az 1876- ban már feldolgozott táviratmennyiség után tehát mire az arról szóló nemzetközi leszámolások véget érnek, még jelentékeny bevétel várható. Az 1875-ban bevégzett leszámolások egyébiránt a következő eredményt mutatják: Idegen államoktól nyertünk 493,576 frt 94*/n krt. Idegen államoknak kifizettünk 453,218 frt 12 krt. Megmaradt részünkre 40,368 frt 82112 krt, mely a »belföldi és külföldi táviratok után« való bevételhez van számítva. A rendes kiadást képezték a »személyzet költségei,« fizetések, lakpénzek, részilletékek, továbbá a a vonalok és állomások fentartási költségei s a mi ezekkel összefügg. Rendkivüli kiadás az 1876-ik évben nem volt. Az összes rendes bevétel tett 1.186,157 frt 54 */* krt, tehát 141,991 frt 371/1 krral többet, mint 1875-ben. Az összes rendes kiadás tett 1.431,853 forint 82 */2 krt, tehát 62,630 frt 49'/. krral kevesebbet, mint 1875-ben. Az összes rendes kiadás túlhaladta a rendes bevételt 245,696 frt 28 krral, 204,621 frt 87 krral kevesebbel, mint 1875-ben. A magyarországi távirdák 1876 ban. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium most tette közzé az 1876. évi távirdaügy statisztikáját. E szerint az állami és vasúti távírdáknál alkalmazva volt 1139 férfi s 158 nő ; összesen 1297 egyén ; csökkenés a megelőző évhez képest 38 ; a női személyzet fogyott 7-el, a férfiszemélyzet 31-el. A távirdai gépkészületek száma tett 1321, a múlt évhez képest 18 szaporodás. A távirda vonalak hoszsza 1876 végén 14,498 kilométer, a huzalok hossza 49,004 kilom, előbbeni 161 kilométerrel, utóbbi 834 kilom.-rel szaporodott. Az államtávirdák összes táviratforgalma volt : magyarországi távirat 3.246,424 darab, magyar-osztrák 868,309 darab, külföldi 197,952 darab, közvetített 1.764,966 darab, az országon átment 114,470 darab, összesen 6.192,124 darab. Több mint 1875- ben 767,089 darab távirattal. A legerősebb forgalma hónap volt : október , kivéve a külfölddel való forgalmat, melyre nézve szeptember , és az átmenő forgalmat, mely a török-szerb háború következtében zavarva volt és ehhez képest március hóban mutatott legnagyobb forgalmat. Egy hóra esik átlag: A magyarországi táviratokból 270,535 darab, a magyar-osztrák táviratokból 72,359 drb, a külföldi táviratokból 16,496 drb, a közvetített táviratokból 147,080 drb, az országon átment táviratokból 9539 drb. Az összes táviratforgalomból 516,009 darab A leggyengébb forgalmú hónap volt: január; a rendszerint legkisebb forgalmú február hó azért haladta túl, mert a február-márciusi árvíz nagy forgalmat okozott. Az országon keresztülment táviratok száma a múlt évhez képest fogyott 16,238 darabbal, amire nézve a Bosznia és Szerbia felé a háború folytán megszakított vonalak és akadályozott forgalom szolgál fölvilágosításul. Több czímű távirat volt: magyarországi 2759 darab, magyar osztrák 2116 darab, nemzetközi 203 darab. Összesen 5078 darab. Hogy az átalános forgalomszaporodás daczára július hó forgalma az 1875. évhez képest csökkenést mutat föl, arra nézve azon rendkívüli körülmény szolgál fölvilágosításul, hogy 1875. julius havában ejtettek meg az országos képviselőválasztások, és ezek rendkívüli forgalomszaporodást okoztak, ami 1876-ban természetesen nem történt. Az államtávirdák összes pénzforgalma volt. Bevétetett magyar dij fejében 1.105 ezer 323 frt 360/2 kr. Bevétetett idegen dij fejében 80,136 frt 2/2 kr. Öszes pénzforgalom 1.185,459 frt 39 kr. Több mint 1875-ben 89,064 frt 77 krral. A legerősebb forgalmú hónap volt: október. Egy bóra esik átlag 98,788 frt 28 kr. A leggyengébb forgalmú hónap volt: februárius. Az összes bevétel tett: magyar táviratok után 774.378 frt 18 krt, magyar-osztrák táviratok után 218.126 frt 61 krt, nemzetközi táviratok után 192.954 frt 60 krt. A pénzforgalomnál kimutatott összegek nem a tiszta bevételt csak a nyers bevételt mutatják, melyben még ki-és visszafizetendő összegek is bennfoglaltatnak. A valóságos bevétel és kiadás adatait A Háború. A barettéri viszonyokról a »Golosz« jul. 27-iki száma a következő, azóta már meglehetősen beteljesedett dolgokat írja : »Azon körülmény, hogy hadműveletünk alapjától (Nikápoly, Lisztova, Lovacz, Tirnova) nyugatra egy 40,000 főnyi jelentékeny török haderő áll a Duna jobb partján, nem lehet befolyástalan a balkáni szorosokat megszállva tartó hadaink biztonságára, mivel a viddini hadtest előnyomulásakor alig lesz lehetséges a szorosokat megtartani. Ha azonban megengedhető, hogy a törökök nyugat felől támadnak, akkor azt is föl kell tenni,hogy ezzel egyidejűleg valószínűen keletről is történik támadás,Balgrád Sumlak felől Tirnova irányában, a vidikni,hedtes,téfig veló vonuló csapataink háta mögött. Ily mozdulatoknál az ellenség erősítése 25.000 emberrel igen helyén van,mivel lehetőségét nyújtja annak, hogy a törökök a helyőrség gyengítése nélkül Buscsukot blokkozó csapataink ellen szemközt működhetnek, míg a törökök főhadereje e csapatok hátában operálhat. Ha a törökök egyszerre nyomulnak elő keletről és nyugatról, akkor alig lesz lehetséges Tirnovát megtartani. Ily esetben csapataink Bielánál összpontosulhatnak, s összegyűjtött haderejökkel két egymásután következő csatában az ellenséget tönkre tehetik. A harcztérről az esti lapok a következő eredeti táviratokat hozzák : T irnova, jul. 28. Plevna ellenében a 9-ik és 4-ik orosz hadtest működik, ott valamint Ruscsuknál döntő csatákat lehet várni. Bukarest, jul. 29. Az orosz főhadiszálláson abban a meggyőződésben vannak, hogy Ruscsuk helyőrsége igen csekély. A trónörökös főhadiszállása jelenleg Obiztenin van. Plevnánál tegnapelőtt óta újból véres csaták vivatnak, melyeknek kimenetele még ismeretlen. Buscsuknál nyugalom uralkodik. Konstantinápoly, jul. 30. Philippopol helyőrsége visszavonult Kostajniczára a felső Maricza völgybe. Moskva, jul. 29. Odesából érkezett hírek szerint, a folyton tartó csapatösszpontosítás miatt Új-Oroszországban nagy drágaság uralkodik. Barjatinszkyig Szudzsán egy kórházat állított ezer beteg számára, melynek főfelügyeletét maga a herczegné vállalta el. Konstantinápoly, júl. 30. Török hadihajók újra megjelentek Küsztendzse előtt, hol csak a kikötő előtt czirkálnak ; a város ellen azonban mint itt állítják, támadást nem fognak intézni. Sofiától nyugatra több erődöt állítottak föl, így egy Hamidzse nevűt most végeztek be, mely a Kiss felől odavezető utat uralja. Az Abdul Kerim letétele után a Kazánnál levő Balkán-szoroshoz küldött török hadtest előre nyomul, hogy a Jambolinál álló oroszokat hátba támadja meg. Shamil fiának Mehemed Ghazi pasának kezdeményezése folytán, ki most a Kaukázusban küzd, itt újólag egy bizottság alakult, hogy a Kaukázus lakói fegyverrel láttassanak el; nyilvánosan a mecsetekben gyűjtenek pénzt e czélra. Prevesában, közvetlenül a görög határ mellett, török csapatokat összpontosítanak. A balkáni csatákról a »Presse« harertéri tudósítója a következőket írja : Tirnova, jul. 25. A Balkán az oroszok kezében van, rohammal bevették a Sipka-szorost és elfoglalták Kazanlikot. Amit az átkelésről itt beszélnek az a csodással határos. Hogy az oroszok a hegyszorosokat, melyeket a törökök tartottak megszállva, nem fogják egyszerűen megrohanni, azt bizton lehetett várni. De egy oly megkerülést, mint a minőt kivittek, erre nem lehettek a törökök elkészülve. S minő erőfeszítéssel kelletett eljárni, hogy a török hadállásokat meg lehesen kerülni ! A Balkán magaslatai meredekek, mindenfelé mélységek vannak, melyeket csaknem lehetetlen megközelíteni. És mégis ezen magaslatokon kelletett a lovakat és az ágyúkat keresztülvinni. Bolgárok által vezettetve vonult Gurkó tábornok, s vele Miklós nagyherczeg az ifjabb, s Liegnitz porosz ezredes a hegységen át. A negyedik vadászdandárnak jutott a föladat a Balkánt megszállni. Az előnyomulást nem lehetett széles hadoszlopokban eszközölni,mert a hegyen nem lehetett kényelmesen fölkapaszkodni. Keskeny ösvényeken és tátongó mélységek melett vezették a bolgár parasztok a bátor csapatot. Egy hibás lépéssel le lehetett zuhanni a mélységbe. A lovasok maguk után húzták lovaikat. A tüzérség öszvérekre rakta az ágyúkat, s közbe-közbe sziklafalon kellett fölmászni, melyek majdnem függélyeseknek látszottak. Mi lett volna, ha a törököknek jobb előőrseik vannak. Az egész dandárból egy ember sem tért volna életben vissza, elmondani mikép veszett el e dandár ; egy fél zászlóalj elég leendett, hogy minden egyes embert czélb vehessen s a mélységek oldalánál lejöjjön. De a milyroszul voltak értesülve a törökök, oly jó vezetőik voltak a bolgárokban a muszkáknak. Egyetlen egy ember nem veszett el, s midőn Gurkó tábornok Hankieben leszállt, senki nem volt annyira elámulva, mint a török katonák , hogy oroszokat látnak. Átalános futás jön az eredmény, a katonák s török lakosok egyaránt megfutottak. A dandár ezután Kazanlik ellen nyomult, élén a fiatal nagyherczeggel és Lignitz ezredessel. Kazanlikon török csapatok voltak, nizamok és redifek, ezek ellenállást fejtettek ki. Időközben Svatopluk Mirski a Sipka-szoros ellen nyomult. Itt a Philippopolból jött török helyőrséggel véres küzdelem folyt három napon át, Beuf és egy más pasával — ha nem csalódom Akif pasával. Gurko délről nyomult előre, hátulról támadván meg a törököket, Mirszki az északi bejáratot tartotta elállva, s három napi véres csata után néhány ezer török katona, köztük Akif pasa fogságba esett. Bielából a czár tegnap egy küldött által fejezte ki köszönetét az átkelésért és Szent-György érdemkereszteket küldött azoknak, kik e hadműveletben magukat kitüntették. A török foglyokat mind ide hozzák s el lehet képzelni, hogy mily öröm van a bolgár és muszka táborban, midőn egy ilyen szállítmány ide érkezik. A Sipka-szorosi küzdelemnél a bolgár légió is részt vett s pedig a harmadik dandárnak két ezrede. Törvényjavaslat az utakról. 1. §. A közhasználatban álló utakat jó karbahelyezni és tartani az állam, a törvényhatóságok és a községek feladata. Azon utakat vagy hidakat, melyeknek használatáért vám szedetik, a vámszedésre jogosultak tartoznak jó karban tartani. Azon utakat vagy hidakat, melyeket jelen törvény életbe lépte előtt 30 esztendőn át birtokosok vagy testületek fentartottak, vagy a melyeknek fentartásához ezen idő alatt folytonosan járultak, ezentúl is ugyanezen birtokosok vagy testületek tartoznak fentartani, illetőleg fentartásukhoz hozzájárulni. 2. §. Állami költségen azon közutak tartaznak, melyek forgalmi, kereskedelmi vagy honvédelmi tekintetben kiváló fontossággal bírnak, s az illető törvényhatóságok által a fontosságukhoz mért jó karban egyéb közútjaik elhanyagolása nélkül a jelen törvény által kijelölt segédforrásokkal fen nem tarthatók. Ezen utak állami utaknak neveztetnek. Ezen állami utakra szükséges költségek az állami előirányzatban állapíttatnak meg. 3. §. Azon közutak hálózatát, melyeket a törvényhatóságok tartoznak jó karba helyezni és tartani, az illetékes törvényhatóságok meghallgatása után a közmunka és közlekedési miniszter állapítja meg. Ezen utak megyei vagy városi utaknak neveztetnek. Valamely útnak a megyei utak sorába leendő fölvételére, úgy mint azok sorából való kihagyására a közmunka és közlekedési miniszter jóváhagyása szükes tarulbaiu a Koínfiiflirá etP fc’özfilüiíftfitoe&fkfatfjak, esetleg a bio- és utvámok jövedelme szolgál. 4. §. Minden törvényhatóság a területén levő megyei (városi) utakat tartozik jó karba helyezni és tartani. Ha valamely megyei (városi) út két vagy több törvényhatóság határán vonul el, ezen útnak a határt képező részét a két törvényhatóság közösen tartozik jó karba helyezni és fentartani. Ugyanez áll a két törvényhatóság határán levő hidakról is. 5. §. Ha valamely megyei vagy városi útnak fentartása az állam terhére vétetik át, annak megfelelő átalakítására vagy újraépítésére megkívántató munkákhoz és költségekhez azon törvényhatóságok, melyeknek területén a kérdéses út fekszik, hozzájárulni tartoznak. A hozzájárulás mérvét e törvényhatóságok meghallgatása után a közmunka- és közlekedési miniszter állapítja meg. 6. §. Mindazon közhasználatban álló, az egyes községek közötti közlekedésre szolgáló utakat, melyek nem állami költségen jó karban nem tartatnak, sem a megyei (városi) utak hálózatába nem soroztatnak, sem végre a vámszedésre jogosultak vagy egyes birtokosok, vagy testületek által jó karban nem tartatnak, az érdekelt községek vagy városok tartoznak forgalmi fontosságukhoz mért jó karba helyezni és tartani. Ezen utak községi utaknak neveztetnek. A mennyiben az iránt, hogy valamely községi ut, mely községek vagy városok által, helyezendő és tartandó jó karban, a jelen törvény 53. és 54. §§-ai értelmében intézkedés nem történik, minden község vagy város a saját határában fekvő útrészeket tartozik jó karba helyezni és tartani. A községi utak jó karba helyezésére és tartására szolgál a közmunkának azon része, mely a jelen törvény 45. §-ban foglalt határozat folytán állami, megyei, városi utak építésére vagy fentartására nem szükséges, továbbá a községi közmunka és az 1871. évi 18. tcz. 126., 120. és 121. §§ ainak határozatai szerint kivetett községi adónak a községi előirányzatban e czélra megállapított része. 7. §. Azon közhasználatban álló utak vagy hidak, melyeket az 1. §. értelmében egyes birtokosok vagy testületek tartoznak fentartani, ha a közérdek úgy kívánja állami, törvényhatósági vagy községi kezelés alá vehetők. A fentartásra az átvétel előtt kötetezettek ezen tehernek megfelelő további hozzájárulásra is kötelezhetők. 8. §. A határbeli dűlő és mezei utak az 1876. évi Y. t.-cz. 33., 35. és 36-ik §§-ai értelmében, azon községi tagok által, vagy azoknak költségén hozandók helyre, kik ezen utakat használják. Arra, hogy kijelölt területeik sem részben, sem egészen el ne foglaltassanak, a hatóságok őrködni tartoznak. 1. Fejezet. A közmunkákról. 9. §. Mindenki, ki egyenes adót fizetni köteles, és vonó állattal bir, tartozik minden évben, minden darab vonó állatja után másfél igás napot két vonó állattal, vagy ha egyes fogatban használja vonó állatját, három napot egy vonó állattal ingyen teljesíteni. A közmunka alapul összeírt vonó állatok számának legalább annyit kell tenni, hogy minden a közmunka által mivelt 20 hát. hold szántóföldre egy darab essék (rét, kert, szőlő, erdő stb. figyelembe nem vétetvén), ahol ennél kevesebb íratott be, ott az összeírás akkér igazítandó ki, hogy minden 20 cat. hold szántóföldre egy darab essék. Az pedig a kivonó állattal nem bir, tartozik minden évben : a) saját személye után a reá a közmunka öszszeirásának évében kivetett egyenes adómennyiséghez képest, ha az adó 20 frtot meg nem halad három 40 » » » » négy 60 » » » » hat 80 » » » » nyolcz 100 » » » » tíz kézi napot, ha pedig az adó 100 frtot meghalad, minden 50—50 frtnyi adóösszeg után öt-öt kézi napot; b) az adótartozás mennyiségére való tekintet nélkül a házában lakó 20 évet meghaladott, de 60 évet el nem ért férfi családtag, férfi, cseléd, segéd vagy alkalmazott után három kézi napot ingyen teljesíteni. Gyárak, ipartelepek, s nagyobb vállalatok, amennyiben aránytalanul nagy mérvben veszik igénybe az utakat, e czélra igás vagy kézi közmunkával különösen is megrovathatnak, e megrovás mértéke azonban nem a vállalatok nagyságától, hanem csupán azon mértéktől függ, melyben az utakat igénybe veszik, figyelembe vétetvén az is, nem folytatnak-e a vámszedés által is már megfelelően eléggé. E megterheltetés lehet pénzbeli, de ekkor egy telepre évi 500 írtnál o. é. nagyobb nem lehet, lehet valamely útvonal résznek a vállalat általi fentartása is. Ezen megrovás a vállalat meghallgatása mellett, a közigazgatási bizottság által állapíttatik meg. 10 §. A közmunka kötelezettség alól fel vannak mentve: a) a királyi udvartartás, b) a cs. és kir. uralkodóház minden tagja, és udvartartásaik, c) a magyar kincstár a tulajdonát képező postalovak után, d) azok, kik a honvédségtől kincstári lovakat vettek ki, ezen kincstári lovak után, addig, míg az e részben érvényes határozatok vagy a kiállított térítvény értelmében ezen lovak korlátlan tulajdonukba át nem mentek. 11. §. Mindenkinek jogában áll közmunka tartozását az ezen évre megállapított váltságdíj lefizetése által készpénzben megváltani. 12. §. A törvényhatóság közgyűlése a közigazgatási bizottság javaslata alapján minden évben megállapítja a következő évi megváltási díjakat. Ezen megváltási díjak a törvényhatóság egész területén a következő évre október hó 1-je előtt közhírré teendők , ugyanakkor minden községnek tudtul adandó, mely útvonalon, s hozzávetőleg az is,annak mely részén fog közmunkája a jövő évben természetben beszolgáltatni. 13. §. A törvényhatóság közgyűlése elrendelheti, hogy hatósága egész területén mindenki közmunka tartozásának arányos részét a megállapított váltságár lefizetése mellett megváltani tartozzék. A törvényhatóság egyes községei vagy vidékei a közmunkának ilynemű megváltására levételesen nem kötelezhetők. A közmunkatartozásnak azon része, melynek megváltása ily módon elrendelhető, az egész közmunkatartozásnak felénél nagyobb nem lehet. Budapest fővárosában az egész közmunkatartozás készpénzben váltandó meg. 14. §. Aki igás napszámmal tartozik a törvényhatóság közigazgatási bizottsága által — ha a közszükség úgy kívánja — arra kötelezhető, hogy minden tartozó igás napszám helyett, három kézi napszámot dolgozzék. 15. §. Közmunkatartozását kézi munkával mindenki azon szolgabirói járás, illetőleg sz. kir. város területén tartozik leróvni, a melyben állandóan lakik, igával pedig, melyben az összeirt igavonó állatok találtatnak, kivévén azon esetet, midőn a kő vagy faanyag a járás területén kívül fekvő helyről fuvarozandó. 16. §. A közmunkára mindenki saját költségén és kő, fa vagy földanyag fuvarozására alkalmas szekérrel vagy földmunkák végzésére alkalmas eszközeivel köteles kiállani. 17. §. A közmunka ledolgozásának betudásánál az eltöltötte napokgi annál az anyagtelepnek távolsága azon helytől, hová az hordandó, szolgál a számítás alapjául. (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK. — A budapesti önkénytes tűzoltóegyesület kebelében a tűzoltói kiképeztetést nyert tornatanfolyamhallgató vidéki tanítók nyilvános gyakorlati vizsgálata aug. 5-én délután 5 órakor a tűzoltók mászóházánál fog megtartatni. Ugyanekkor az önkénytes tűzoltóegyesület a városi tűzoltósággal közösen nagy gyakorlatot tart, mely alkalommal a gyakorlótérre idegenek csak jegygyel léphetnek be. Belépti jegyek kaphatók az esküjén őrtanyán. — Am. mérnök- és épitész-egyesület mű- és középítészeti szakosztályai által rendezett második pályázat is igen szépen sikerült. Tervezni kellett ugyanis egy — bronzból öntendő — virágtartó állványt, s erre összesen hat pályamű érkezett be. A kiküldött bíráló bizottság jelentése a pályaművekre nézve röviden a következőkben foglalható össze: 1. A »Flora« jeligével ellátott terv, ámbár szép alapgondolatot rejt magában s mindenesetre dicsérendő műnek tekinthető, de a lábat környező alakok nincsenek az egészszel összhangban. 2. »Műipar I.« E pályatervnél egy igen gyakori alkalmazású alak lett fölhasználva, amely inkább candelaber lábazatra illik. 3. »Sicture ad flores.« Mind főalakja, mind pedig a részletes kiképzés miatt e terv sikerültnek mondható. Kívánandó volna azonban, hogy ornamentális kiképzésében szélszerűbb alakok használtassanak. 4. »Műipar.« E terv felső része ugyanolyan kiképzésű, mint az előbbié, lábazata azonban határozottan roszabb. — A lábazatot környező állatok parányi méretűek, úgyszintén az ezek fölött levő virágcserepek is, — melyek inkább diszedény, mint virágcserép alakjával bírnak. 5. »Benvenuto Cellini« Ezt a tervet a bizottság formahiba miatt — mivel metszete nincs — nem vehette tekintetbe. 6. »Akarat.« Ezt hiányossága miatt szintén nem lehetett figyelembe venni. — A szakosztály a bíráló bizottság véleményét elfogadván, a »Lic itur — ad fiores« jeligéjű tervnek ítélte oda a pályadíjat, a »Pi ora« jeligéjű terv pedig dicsérettel lett kitüntetve. — A jeligés levelek a legközelebb (sept. havában) tartandó egyetemes szakülésen fognak felbontatni. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy az első pályázat alkalmával Pfaff Ferencz fiatal műépítész nyerte el a pályadíjat, s amint magán után értesülünk, a »Sic ituradi fiores« jeligéjű pályanyertes terv szintén az ő műve. — A harmadik pályázatra (elnöki csengetyű terve) aug. 13-án jár le a határidő. — Újabb adakozás a dévai reáliskola segélyző egyesülete javára 4. Brassóból Groffits Mihály mérnök úr küldött a nevezett egyesületnek 10 frtot, N.-Szebenből id. Matza János polgár pedig 25 frtot. Az egyesület nevében annak elnöke: M a tu s ik Nép. János hálás köszönetet mond lapunk utján a nemeslelkű adakozóknak, hazafias áldozatkészségükért. — A főváros iskolái a párisi kiállításon. Gönczy Pál miniszteri tanácsos s a párisi nemzetközi kiállítást rendező országos központi bizottság tagja, felhívást intézett a fővárosi tanácshoz a nevelés és oktatásügyre tartozó kiállítási tárgyak egybegyűjtése s rendelkezésre bocsátása iránt. A tanács ezen felhívást helyesléssel fogadta s miután a fővárosban a lefolyt évtizedben épült vagy épülő iskolai épületek tervei a főváros által külön és önállólag határoztattak egyéb műszaki tárgyakkal kiállíttatni — elhatározta a tanács, hogy az újabban készült elemi nép és polgári iskola bútorzatai közül a legújabb szerkezetű padok és álló nagy irótáblák mintáit esetleg a reál és iparrajz iskolai növendékeinek írás, rajz és kézi munkái közül az erre alkalmasakat a közokt. minisztérium gyűjteményei közé a főváros önálló kiállításának kellő megóvása mellett a kormány költségén kiállítani örömmel kész, és azokat november hó végével rendelkezésre bocsátja. Az e tekintetben szükséges intézkedések megtétele az igazgatók és iskolaszékeknek a tanács által meghagyatott. A fővárosi férfi- dalegyesület szombaton, aug. 4-én a Margitszigeten egy katonai zenekar közreműködésével második nyári dalesélyét rendezi, melyet tánczmulatság követ. Az egyesület által kibocsátottaztos jegyek tulajdonosainak jogában áll a helyi gőzhajókkal a szigetre és vissza menni. Éjjel 2 órakor fog külön gőzhajó a szigetről Pestre indulni, melyre kizárólag az egyesületi jegyek érvényesek. — A nemzeti színház szünete lejárt. Szerdán (aug. 1-én) nyílnak meg ismét ajtói s a világot jelentő deszkákon megújul az élet. Megnyitóul az igazgatóság a »Szeleburdi« t tűzte ki. 2-án megkezdi vendégszereplését Singer Teréz k. a., ki a múit évadban Milánó-, Páris-, Barcellonában nagy sikerrel énekelt. Vele föllép Perotti Gyula. A nemzeti színház tagjai közül Nagyné Benza Ida, Balázsné Bognár Vilma asszonyok, Ellinger, Pauli, Odry, Láng még szabadságidejüket élvezik. — A newyorki magyar egyesület titkára arról értesít, hogy az egyesület helyisége ezentúl: 295 Bowery Newyork található. — Besze János volt pénzügyi főtörvényszéki elnök, a törvény által élte fogytáig biztosított nyugdijáról lemondott s egy évi fizetését végkielégítésül elfogadta, mert nem akart úgyis terhek alatt roskadozó hazájának terhére lenni. — Sajtótárgyalás. Váry István magánvádlónak Rácz György és Rácz Vilmos elleni sajtóügyében a már egy ízben elhalasztott sajtótárgyalás sept. hó 15-ére tűzetett ki újonnan. A tárgyalás reggeli 9 órakor kezdődik a várbeli Fortuna-épület hivatali helyiségében. A hős Csernajeff tábornok hollétéről egy moszkvai lap azt újságolja, hogy az még mindig szerbiai fáradalmait piheni, mégpedig Moszkvában. Pétervárról jött ide, hogy a Kaukázusba menjen, de útközben megbetegedett. Táviratozott ugyan Moszkvából, »hogy ha a szükség kívánja, kész azonnal útra kelni,« mire olyforma választ nyert a kaukázusi orosz hadseregtől, hogy elverik őket nála nélkül is. — A quitói érsek gyilkosai kézre kerültek. A párisi »Univers« jelenti, hogy azok a gonosztevők, kik a húsvét hetében Quito érsekét a misénél használt borba kevert méreggel megölték, elfogattak. Összesen öten vannak; az, ki a mérget a borba keverte, a volt ecuadori elnök legyilkolásában is részes volt. Neve Vincenzo Solis. — Eljegyzések: Dr. Lechner Károly és dr Schwartzer Ottó fővárosi ifjú orvosaink jelesebbjei legközelebb eljegyzési ünnepélyt ültek. Az előbb: dr. Schwartzer Ferencz kir. tanácsos leányát Anna kisasszonyt, dr. Schwartzer Ottó pedig Welless Anna kisasszonyt jegyezte el. A két fiatal orvos legközelebb átveszi a dr. Schwartzer-féle magán elme gyógyintézet vezetését. — Bismarck a haza megmentője. A helybeli német főconsulatushoz a német kanczellár hivatal útján érkezett egy magyar szövegű, három évre terjedő irat, melyben »egy honfiszerető« aláírásbeli licineka, uismarck nerczeghez folyamodik a iránt, hogy a szorongatott törökök pártját fogná minthogy az esetben, ha Oroszország Törökországa leigázná és megtörné, az osztrák-magyar monarchia a kolossus áldozatává esnék. A német kanczellária , a Budapesten keltezett levelet a helybeli főconsulatushoz azon utasítással küldé, hogy azt német nyelvű fordítva, rögtön visszaszármaztassa. Remélhetjük tehát, hogy aggódó honfitársunk segélykiáltása a német canczellár varziai időtöltéseit egy kellemes órával szaporítani fogja. — A trichinek megint bántják az osztrál sógort. Az alsó-ausztriai helytartóság, miután Rabsj osztrák községben 5 trichin-kórba esett ember közül 3 meghalt, a közegészségügyi tanács javaslatára 1s lakosságot intve óvja a nyers vagy roszul megfőzött sertéshús élvezetétől s különösen ajánlja, hogy óvakodjanak az amerikai szalonnától s sódortól, mert — úgymond — mig Németországban csak minden 10 ezer sertés közül egy trichines, az Amerikából behozott szalonna s sódor 2—5 százalékra trichinesnel bizonyult. — Tűzkár. A nádor-utcza 29. sz. a.leve öreg sörház egyik lakhelyiségében tűz ütött ki, mely a tető egy részét elhamvasztotta. A tűz fél 10 órakor kezdődött és csak negyed órai oltás után sikerült azt a tűzoltóknak elnyomni. — Az »Eötvös-alap gyűjtő központi bizottság« évenkint egy naptár kiadását határozta el Eötvös naptár czimen, melyben a közönséges kalendáriumi részeken kivül elsősorban az Eötvös-alap ügyei, számadásai, az adakozók nevei stb fognak közöltetni. E hivatalos részen kivül lesz a naptárnak szépirodalmi és ismeretterjesztő része is képekkel illusztrálva, közölve lesznek továbbá a közoktatásügyi szabályrendeletek s egyéb a tanügyi hatóságokat érdeklő tudósítások, az újabban megjelent népiskolai kézikönyvek jegyzéke rövid, megbízható bírálatok kíséretében, a külföldi népnevelésügyi mozgalmak stb. szóval oly anyagot nyujtani, melynél minden magyar tanitó nagy hasznát veheti. A naptár, melynek szerkesztésével György Aladár és Komjáthy György ismert szakférfiak bízattak meg, a jövő 1878. évvel fogja megkezdeni pályafutását. Ez időszerű vállalat, mely azonkívül, hogy egy nélkülözhetlen hiányt pótló becses könyvet nyújtana hazánk tanítóinak, az Eötvös-alap számára is szépen jövedelmezhet, mert a naptár tiszta jövedelme az Eötvösalaphoz csatoltatik. A naptár előfizetési ára 50 kv. Az előfizetési pénzek a »Népnevelők Lapja« szerkesztőségéhez (Budapest, belváros, kötőutczai iskola) küldendőkbe szeptember 1-ig. Győrffy Lajos főtitkár: A „HON“ magántársürgönyei. Bécs, jul. 31. (Saját tudósi tónkról.) A ma tartott nagy minisztertanács teljesen helyeselte Andrássy nézeteit; elismerte az idejekorán való katonai intézkedés szükségességét, s Andrássy belátására bízta, hogy a neki alkalmasnak tetsző pillanatban a szükséges katonai rendszabályokat foganatosítsa. BéCS, jul. 31. (Ered. sürg.) A »Fremdenblatt« jelenti: A minisztertanács fölhatalmazást adott a külpolitika vezetőjének, hogy szükség esetén intézkedhessék a déli határszélen felállított csapatok megerősítéséről. A kellő pénzösszegek a közös activált lombardi