A Hon, 1877. október (15. évfolyam, 256-285. szám)

1877-10-01 / 256. szám

A. h­á­b­o­rú. A törökök veszteségei. A K. Ztg. egy közleménye, mely az oroszok eddigi veszteségét 64000 emberre számítja, a törökök eddigi összes vesztesé­geiről következő adatokat közli: A Sipkaszoros elleni támadások eddigelé Szulejmán 25000 emberét tették h­arczképtelenné, e számot a »K. Ztg.« legalább is fölényire túlzottnak tartja; Nikápolynál és Zimniczá­­nál 1000, Lovácznál 2000, Plevnánál összevéve 7000 s a Lomnál 3000, összevéve Lát 40,000 ember lett harczképtelen. A dobrudsai orosz hadtest már régen felhagyott minden támadó mozdulattal; Zimmerman tábornok az ő állítólagos 40 ezer emberével, elsán­­czolta magát a küsztendse-karaszti vonalon. Vele szemben egy szint akkora török hadtest áll Várna és D­­’Isztria közt. E török hadtest egy része a napok­­on tudvalevőleg átkelt Szilisztriánál a Dunán, s hi­dat vert egy ottani dunai szigetig, sőt az oláh par­ton valamely erősített pontot is elfoglalt. E diverzió czélja, a »Times« szerint, nem egyéb, mint az oro­szoknak egyedüli szállító eszközül szolgáló oláh vas­utakat fenyegetni Most ugyanis, midőn az esős idő beállt, óriási baj lenne az oroszoknak, ha a hátuk mögött levő vasút csak rövid időre is megszakíttat­­nék. Csakhogy a törökökhöz a vasút legközelebbi pontja 90 angol mérffödre esik, s igen veszélyes vál­lalat volna ily messze kirándulásba fogni, bár az el­érhető eredmény nagy betétet megérdemelne. Az orosz hadseregről a »Daily News« muszka­­rendjeles tudósítója is beismeri, hogy ott az elége­detlenség és csüggedés igen nagy, nagyobb mint várta volna. Egyetlen egy tiszttel sem beszéltem — úgy­mond a levelező — ki addig teljes lehetetlennek ne tartana minden sikert, a­míg a vezérkar szerve­zete meg nem változik. Mivel azonban ily változás nem valószínű, azért mindenki csüggedni érzi magát. A­mikor pedig egy sereg a vezéreiben való bizalmat elveszti, csaknem bizonyos, hogy a lelkesült harczo­­lás az elmúlt idő tüneményeihez tartozik. A hadjá­rat minden új változata csak újabb bizonyítékot szol­gáltat egyes vezérek tehetetlenségéről. Pera szept. 27. (A »D. Tel.« sürgönye.) A harcztér különböző helyéről ma kevés újat jelentenek, Hirszerint az oroszok a románokkal együtt egy újabb támadást intéztek a graviczai török hadállások ellen, de nagy veszteséggel visszavezettek, e hír azonban hivatalosan nincs megerősítve. A törökök sehol nincsenek veszélyeztetve. Plevna teljesen bevehe­tetlen. Párison át a »D. Tel.« Brassóból a következő sürgönyt vette: Az orosz haderő szept. 21-ike óta a Jantra és Duna közötti háromszögben van központo­sítva. A 12-ik hadtest Frasteniket és Obirteniket tartja megszállva, a 13-ik Koprivnát és Csarkiot. A gárda s az összes segédcsapatok a centrumba Mo­nastirhoz küldettek. Ezen intézkedésnek az oroszok­ra nézve az az előnye, hogy ha valamelyik szárny a­­ törökök központosított támadása által hátra­szetnék, s közlekedési és visszavonulási vonala a híddal mindig fenn lesz tartva, míg a centrum, mely napról-napra­­ erősebb lesz, nem fogja megengedni azt, hogy a­­ törökök szárnyukat messzire kiterjeszszék. Az a hír, melyet több lap közölt, mintha C­ser­ka­s­z­k­i h­erczeg kegyvesztett lett volna a czár előtt, a »Golos« szerint teljesen alaptalan. A herczeg nem hagyta el a főhadiszállást, hanem folyton a czárral a"hideg idő miatt. A Plevnánál megsebesültek közül idáig csak 2000 orosz halt meg. Az amputációknak azonban alig 5°/0-ra sikerül. Mehemed Ali hadseregéről. A »D. Tel.« Sumlából, szept. 27-ikéről ezt írja: Mehemed Ali csapatai nagy fontosságú straté­giai mozdulatot hajtanak végre, melyet korai volna még részletezni ma. A törökök oly pozitiókba men­nek, hogy az oroszokat megtámadhassák, kik igen jó hadállásban vannak. Holnap nagy fontosságú neve­zetes változások lesznek. A törökök folytatják elő­nyomulásukat. A Sipka-szorosból a »D. Teleg.«-nak szept. 27-étől vett sürgönye jelenti, hogy nevezetes változás az ottani hadállásokban nem történt. Az ágyúzás tovább tart, de a nedves időjárás megakadá­lyozza a nagyobbszerű hadműveleteket. A háború tovább folytatása. A »Journal d'Alsace,« melynek Bismarckhoz közel álló körökkel összeköttetései vannak és e sze­rint rendesen jól szokott értesülve lenni, azt írja, hogy befolyásos egyének, kik közlekedésben állnak a sz.-pétervári kabinettel, nem táplálnak semmi kétsé­get az iránt, hogy a háború a jövő évben folytattatni fog. Berlini c­égek nagy megrendeléseket kaptak mindenféle tárgyakra, melyek a Duna melletti kite­lelésre megkívántainak. Todtleben tábornok állító­lag már rendeleteket adott, az orosz kormány nevé­ben, hogy vashidak szerkesztessenek. A német kor­mány maga is a keleti határon felállított figyelő had­test számára 30,000 embernek való vas barrakokat állíttat fel. Berlinben az a hír, hogy a czár azért akar visszautazni Sz.-Pétervárra, mert meghasonlott a czárevicscsal. A czár békét akar, a czárevics ellen­ben a háborút a végletekig akarja folytatni. Az erősítések Plevnába érkezését, a »Times« egyenlőnek tartja azon nyereséggel, mintha Mehemed Ali döntő győzelmet nyert volna a Jantrá­­nál. Plevna eleste ennek folytán bizonytalan időre elmaradt. Az a tény, hogy a törökök Orhaniból Plevnába mehettek, azt bizonyítja, hogy a Plevna előtt álló orosz haderő gyenge a maga elé tűzött feladatra: Plevnát bezárni s onnét a szállítmányokat elvágni nem képes. A görög külügyminiszter sürgönye, melyet a londoni görög ügyvivőhöz intézett, s mely­ről reggeli lapunk távirata említést tett, a követke­zőleg hangzik. »A külügyminiszter Görögország londoni ügyvi­•y • * thenae, 1877 aug. 30 (szept. 11.) '3-ikai (szept. 4.) sürgönyömben Mr. Wyndham táviratilag közlé elelem­ek vázlatát, a melyet én m­i véltem, melyeket a porta­rtására vonatkozólag a britt „__lozzana intézett. Wyndham ur közlé e választ Layard úrral s épen most arról tudósit, hogy Derby Lord és Layard ur táviratokat váltván, ő britt felsége első államtitkára uj közleménynyel bízta meg őt számomra. Azon távirat szerint, melyet Wyndham ur ma kapott, s melynek csak tartalmát közlé velem, — Derby Lord, feleleteimnek a portával való közlését, tekintettel arra, hogy ő ezeket ki nem elégitőknek tekinti, nem tarta opportunusnak; ennél­fogva tartózkodni fog azt a portával közölni, s fel­hívja Wyndham urat követelni, hogy én azon fentar­­tást hagyjam ki a jegyzékből, melyet a belsen kor­mány békés szándékaira vonatkozó biztosításhoz csa­toltam. Felkértem Wyndham urat, Írná körül szoro­sabban azon közlemény tartalmát, melylyel részemre megbizatott, s emelné ki azon pontokat, melyeket az angol kormány válaszomban megváltoztatandó­­nak tart. Úgy abban, a­mi Görögországnak a béke vagy háború kérdésében való szabad elhatározását, vala­mint abban, a­mi katonai hatalmát illeti, követeltem a britt ügyvivőtől, tudassa velem, miben nem egye­zik meg nyilatkozatom a londoni conferentiáéival, s mily módosításokat lehet abban eszközölni, melyek a görög államnak, mint független hatalomnak degre­­dáltatását nem eszközölnék. Mivel Wyndham úr e tekintetben semmit sem formulázott, megjegyzem neki, hogy ez volt az egyet­len pont, melyre vonatkozólag fentartással éltünk, mivel azon kötelezettségre vonatkozólag, hogy Tö­rökország görög tartományaiban nyugtalanságot ne keltsünk, siettem Derby lord közleményét szen nyi­latkozattal megelőzni, hogy mi minden különös köte­lezettségtől mentek lévén, már ez­által kényszerítve vagyunk arra, hogy az ottomán birodalom iránt bé­kés viszonyokat tartsunk fen. Ennél többet kívánni annyi volna, mint azt igényelni, hogy Görögország az ottomán kormánynak, Törökország hellén lakos­ságánál rendőri szolgálatokat teljesítsen; elég kife­jezni, hogy Anglia nem rendelheti, hogy a porta e pontra vonatkozólag feleletünket ki nem elégítőnek találja. A portának saját actiójában s nem Görögor­szágéban kell eszközöket keresni, hogy elhárítsa azon veszélyeket, melyeket helyzete a törökországi helle­­nizmussal szemben számára teremtett. A jelenlegi helyzet okainak lelkiismeretes ta­nulmányozása kiderítené előtte, hogy csak tőle függ azon bajokat hatályosan elhárítani, a­miért a felelős­séget, bár igazságtalanul, máshova fordítani törekszik. A­mi Görögországnak törökföldi törzsrokonai­hoz való viszonyát illeti, Görögország szorgosan ügyel a porta iránti nemzetközi kötelességeire, kü­lönben pedig csak a hellenizmus érdekeit tartja szem előtt. Ez érdekekre való tekintetből állíttatott fel független államnak, s sokkal inkább tudatával bir azon szerepnek, melyet számára az európai nagyha­talmak keleten fenntartottak, hogysem lemondjon azon jogok élvezetéről, s azon kötelességek teljesíté­séről, melyeket eme szerep reá ruházott. Az oly ne­mű válságok eshetősége, a minek a keleten e pilla­natban folynak, nem kerülte el azon államférfiak és diplomaták előrelátását, kik 1832-ben hivatva vol­tak egy conferentiában felelni a porta azon követe­léseire, melyekkel az akkor Görögországot megkö­tözni törekedett. S ez utóbbi nem fog épen azon pil­lanatban letérni kötelességének ösvényéről, melyet a londoni conferentia eléje szabott, a­mikor ez előre látás megvalósul. Wiyndham urnak azon kérdésére, hogy kon­stantinápolyi követünk nem adott-e nekem némi fel­világosítást a porta szándékai felől, azt feleltem,hogy a török külügyminiszter többször intézett kérdést Konduriotis úrhoz fegyelkezésünk czélja iránt, azon­ban mindig megelégedni látszott azon felvilágosítá­sokkal, melyeket ügyvivőnk teljes lojalitással meg­adott neki. Méltán jelenté ki az athenaei török követ nem rég egy jegyzékben, hogy ő azon katonai hatalomban, mely fölött Görögország ma rendelkezik, garantiát keres az ellen, hogy Görögországban bandák ne ala­kuljanak s Törökországba be ne üssenek. E szerint semmi közvetlen és hivatalos értesülésünk nincs az • 1 1, 1­0. x 11 ..1 VI ---1- J 1 I 1 -t­táplálna, habár Layard ur Konduriou­s urnak kije­lenté is, hogy oka van hinni, mikép a portához való viszonyaink változást szenvednek. Azt is kérdé telem Wyndham úr, mi körül­ménynek tulajdonítom azon intézkedéseket, melyek a portának az angol kormánynál tett lépésében nyi­latkoztak ; nem volt nehéz azt mondanom neki, hogy mivel ez a mi magunktartásunkból ki nem magya­rázható, fel lehet tenni, mikép Konstantinápolyban azon pillanatot, midőn a török fegyverek előnyben vannak, alkalmasnak hitték arra, hogy Görögorszá­got, mint független államot a színtérről eltüntessék, a­hol pedig tényleges szerepe van betöltendő. Azt gondolhatják vala, hogy ezt megfélemlítés, vagy vala­mely, ellenünk intézett csíny által elérhetik. Ha csak­ugyan így van, meg vagyok győződve, hogy az ese­mények nem sokára megmutatják, mikép a porta ily tanácsok követelésével sokkal komolyabb veszélyek­nek teszi ki magát, mint a­melyek ellen védekezni tö­rekszik. A hellenismus actióját sem megfélemlítés, sem valamely csíny a keleten el nem nyomhatja. A Görögország elleni igazságtalan támadás menthetet­lenül lázadásba hozná az egész hellén népet, s az erre következő nemzetiségi háború kimenetele nem fegyverek döntésétől függene. De ha nehéz ily háború tartamát s calamitásainak határát előre megállapí­tani, nem így van a dolog azon súlyos felelősségre vonatkozólag, mely a támadót és azokat terhelné, kik utóbbit oly ösvény követésére buzdították, a­melynek veszélyeire és igazságtalan voltára az angol kormány nem mulaszthatja el a portát figyelmeztetni. Felhatalmazom önt a föntebbi sürgönyt az első államtitkárnak fölolvasni, s ennek kívánatéra arról másolatot adni. Fogadja stb. (jegyző) T r i k u p i­s. KÜLÖNFÉLÉK. Kineve­ztettek: Keresztényi Imre pénzügyi miniszteri számtiszt a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye és Kecs­kemét városa területén működő kir. adófelügyelő mellé Il-od oszt. számtisztté, Steinwalter Ödön és Méhes József I. oszt. dohánybeváltási tisztek IV. oszt. dohánybeváltási kezelőkké ; Spécz István és Fejér Victor dohánybeváltási gyakornok VI. oszt. dohánybeváltási tisztekké. A kolozsvári m. kir. jószágigazga­tóság közhírré teszi, hogy a dévai m. kir. uradalmi ügyész­ség székhelye Nagy-Szebenbe tétetvén át, a nevezett ügyészség hivatali működése Déván f. évi október hó 31-én szűnik meg, Nagy-Szebenben pedig f. évi nov. hó 1-én kezdődik.­­ A Petőfi társaság mai közgyűlésén vita nélkül elfogadta az alapszabályok módosítására kiküldött bizottság javaslatát tárgyalás alapjául s a részletekben is kevés pontot változtatott meg. Az eddigi szervezettől leglényegesebben eltérnek ezen szakaszok, melyek a tagságra vonatkoznak. A társa­ság tagjai jövőre tiszteletbeliek, alapítók és rendesek. A tiszteletbeli tagok magyar külföldi jeles írók kö­zül választatnak. Alapító tagok, kik a társaság tőkéjét legalább 100 forinttal növelik. A rendes tagok kétfélék: pártolók és működők. Pártoló rendes taggá választható mindenki, ki három évig kötelezi magát a társaság pénztárába 10—10 frtot fizetni. Ezek ok­levelet kapnak, a közgyűléseken szavazhatnak s a társaság lapját s összes kiadványait ingyen kapják. A működő rendes tagok a jelenlegi tagokból alakult választmány ajánlatára s kijelölésére magyar írók közül a közgyűlés által élethossziglan választatnak, s mint választmány kezelik az egyesület ügyeit. Ez utóbbiak száma 60, mely szám üresedés esetében évenként egészíttetik ki. A társaság tisztviselői: el­nök, alelnök, titkár, másodtitkár, ellenőr, pénztárnok, és ügyvéd. E két utóbbi a működő tagok körén kívül is választható. A társaság feladata s kiadványai to­vább is megmaradnak, ezenkívül azonban irodalmi ünnepélyek s esetleg vándorgyűlések rendezését is ki­látásba helyezi. — Egy magyar szobrászra hivja fel Hevesi Lajos, a »P. Lloyd« bécsi tárczairója, a figyelmet. Neve Tilgner Viktor, ki 1844-ban Po­zsonyban született s eddigi műveivel, melyek a felfo­gás eredetiségével, a kivitel szellemes realizmusával s meggyőző életigazsággal tűntek ki, a külföldön, a hol csak szobrai megfordultak, méltó elismerésre talált. Királyunk Tilgner műtermében járván, meg­látta a művésznek »Triton nymphát rabolva« czímű geniálisan kigondolt csoportját, és azonnal megren­delte hat láb magas alakokkal, úgyszintén saját élet­­nagyságu szobrát, császári ornátusban. A csoport most van öntésben; a király a párisi kiállításra szánta úgyszintén saját szobrát is, melynek felső ré­sze, a mellkép, már elkészült, márványba faragva. A király kijelente a művésznek, hogy ez az eddig létező arczképei közül a legjobb. Tilgner a bécsi köz­­kiállításon arany érmet, a bécsi művészi társaságtól pedig, mely három arany­érmet tűzött volt ki egy ki­állítása alkalmából, Makart­s Lenbach mellett szin­tén őt tüntették ki azok egyikével. Hevesi óhajtan­dónak tartja, hogy a Deákszobor-bizottság szólítaná fel őt pályamű beküldésére, mert az átalános pályá­zatban, mely csak kezdő erők szárnypróbálgatására való, aligha fogna résztvenni­. Az írók és művészek társaságá­nak választmánya ma délután ülést tartott, mely­ben elhatározta, hogy a jövő hó folyamában a török sebesültek javára hangversenyt, és ezenkívül batyu­bált rendez. Balázs Sándor, Sipos Antal és Szana Tamás bízattak meg a rendezéssel. Ugyancsak hatá­­rozatilag kimondotta a választmány, hogy — mint ezt a múlt évben is tévé — több elhunyt írónak és művésznek a kerepesi temetőben levő sírját koszorúk­kal diszítteti, és hogy több, még eddig jeltelen sírha­­lomra a társaság jelvényével ellátott sirkövet fog ál­líttatni. Az öreg jó Réthy sírja van erre első­sorban kiszemelve. — Márvány a főváros határában, Buda- Ujlakon saját szőlőjében szénbányát nyitván Lewis Charles angol, ez alkalommal kitűnő márványtelepre akadt, a melynek kiterjedése azonban még nincs con­st­atálva. A kutató munkálatok nagyban folynak. — Az aradi vértanukért Aradon okt. 6 án d. e. 10 órakor a minoriták­ templomában gyász­istentisztelet fog tartatni. — Az őszi hadgyakorlatok tegnap értek véget s a különböző ezredek tegnap és ma tértek vissza vidéki állomásaikra.­­ A fogyasztási szövetkezet ma délelőtt az iparos kör helyiségében Ráth Károly (orsz. képv.) elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Elnök az ülést megnyitván, constatálja, hogy az alapszabályok értelmében a közgyűlés határozat­­képes, mert a szükséges 30 tag megjelent, sőt annál több is, s felkéri Oppodi igazgatót a jelentés felolva­sására, miből a következőt közöljük: A szövetkezet, mely oly eszmét karolt fel, mely hazánkban még nem nyert megérdemelt figyelmet, fönállása kezde­tén sok nehézségbe ütközött, melyek azonban ma már legyőzötteknek jelezhetők. A szövetkezet leg­nagyobb hátránya, tagjainak indolentiája és az igaz­gatóság oly összeállítása, hogy öt közül utóljára kettő maradt, Oppodh Alajos és Chorin Henrik, kikre az egész munka nehezedett. Sikerült a szövet­kezetnek, habár nagy fáradsággal is, saját tárház felállítása, a­melyben fűszer, liszt és egyéb élelmi­szer­­ntárs------minőségben a tagok­adatnak; e mellett fa, kőszén, bór és egyéb czikkekre nézve oly szerződések köttettek, hogy ezek szintén igen olcsón szolgáltatnak ki a szövetkezet tagjainak. Az igazgatóság ajánlja az alapszabályok akkép módosítását, hogy a 10 ftos részjegyeken kí­vül oly tagok is felvehetők legyenek, kik csak 2 ft dííjat fizetnek, ezek is részt vehetvén ugyan az olcsó vásárlásban, azonban osztalékra igényt nem tarthat­nak, továbbá, hogy a rendes közgyűlés tanácsa és könyvek leszámolása évenként csak egyszer történ­jék. Végül a 2 tagból álló igazgatóság leköszönt, és a közgyűlést 5—7 tagú igazgatóság, úgy 7 tagú választmány választására felkérte. A közgyű­lés a jelentést tudomásul vette és Oppodi és Chorin uraknak elismerőleg köszönetet szavazott, az alapszabályok módosítását,úgy a többi indítványt is elfogadva, a fizetést megtagadó tagok elleni eljá­rást az igazgatóságra bízta. Mielőtt a választások megejtettek, több tag szólott a fogyasztási szövetke­zet ügyének minél szélesebb körben való megismerte­­téséről és a tagok nagyobb mérvű gyűjtéséről, mit a közgyűlés mai határozata igen megkönnyít. A szö­vetkezet méltó is arra, hogy a polgárok saját érde­kükben melegen pártolják. A közgyűlés ezután az igazgatóságba választó: Oppodh Alajos, Chorin Hen­rik, lovag Madurovich Gyula, Freund Adolf, Pola­­csek A. F. és Zsifkovics József urakat, a felügyelő tanácsba póttagul Stein Samut, végül a választmány­ba : Bonyhádi Antalt, Finály Izidort, Freund Adol­fot, Harsányi Györgyöt, Hollét, Maurer Vilmost és dr. Wetzel Gyulát. — Zászló-szentelés. A budapesti első polgári czipész-ipartársulat temetkezési egyesülete ma délután tartotta meg nagy ünnepélyességgel zászló-szentelési ünnepét. A tagok és meghitt vendé­gek összegyülekezése után pont 3 órakor kezdődött az ünnepély a terézvárosi plébániatemplomban. Zász­­lóanyakép Stuprecht-Demidof Kornélia úrnő szere­pelt s az egyházi szertartást Dr. Szabóky Adolf vé­gezte, ki a beszentelés után magyar és német nyelven lelkes beszédet tartott. A beszédet egy férfikar által előadott ünnepi hymnusz követte, melynek elhangzása után következett a szegbeverés. Az ünnepi szertar­tás végeztével a menet a templomból a lövöldébe in­dult. Élén egy zenekar játszotta a Rákóczy- indulót s a kibontott, felszentelt zászló vitetett, két óriás nemzeti szín szalagját három - három fehérbe öltö­zött hölgy vitte két oldalt. Közvetlen a zászló után lépegetett teljes díszben 4 »kis vitéz«, kiket vagy 40 pár fehérbe öltözött kisebb-nagyobb leány követett, utánuk a zászlóanya kocsija jött, s az impozáns me­netet az egyesület tagjai s a vendég-egyesületek képviselői fehér jelvényekkel zárták be. Ily rendben vonult a menet végig a királyutczán, melyen be­­láthatlan sokaság hullámzott. A lövöldébe érve foly­­tattatott a szegek beverése, s az ünnepélyt, ha a Pro­gramm megtartatik, kedélyes tánczmulatság fogja befejezni. A zászló fekete selyemből készült s ezüsttel van szegélyezve. — A jó hírben álló csömöri hegyen a szüret október 4-én fog megtartatni. A mi a ter­mést illeti, az úgy mennyiségre, mint minőségre a csömöri hegybiróság ítélete szerint középszerű lesz. — »Csak hatosért.« A török sebesültek javára Mihály estéjén 20 frt gyűlt be a »kis pipa« vendéglőben. A háziúr névestéje lévén, vacsora után tánczva kerekedett a tüzes fiatalság, s ez alkalommal a hölgyek, csak »hatosért« tánczoltak. A húsz forint egy óra alatt gyűlt össze, s volna mindenesetre több is, ha a fiatal urak ki nem dűlnek, mert a hölgyek áll­nak es még mindig kínálták a tourt egy »hatosért«, de a fiatal emberek már ekkor két hatost ígértek a nyu­galomért. — Szépek kiállítása Az »El Nor­te de Castilla« spanyol lap nemzetközi szépek kiál­lítására bocsát ki fölhívást. A kiállításban résztve­­het mindent 15—30 éves asszony vagy leány, ki vagy magáról azt tartja, hogy szép, vagy hogy férje vagy imádója mondja annak. A kitüntetések állanak 61 első, 100 második díjból és 200 tisztes megemlí­tésből. A szépek szépe 20,000 reálnyi díjt kap és ha férjhez megy, a két heti Párisban való időzésére való toilettet. A pályázó hölgyeknek nincs más teendőjük, mint bérmentesen beküldeni két fényképüket Madrid­ba a közmunkák miniszteréhez decz. 31-kéig. Az egyik fényképnek mellképben, a másiknak arczélben s egész alakban kell föltüntetnie az illető nőt, ki kötelezve van nevét, állását s lakását is a fényképre írni. Az ítéletet egy férfiakból és nőkből álló minden nemzetre való tekintetből alakítandó jury fogja ki­mondani, mely Párisban székel. Az ítéletet nem fe­­lebbezhetni. A pályadíjt nyerő, úgyszintén az ezt megközelítő 60 nő köteles egy erre meghatározandó napon Párisban megjelenni, hol számukra fényes ün­nep rendeztetik. A­kiknek nincs módjukban a párisi út és az ottani időzés, azok jegyezzék ezt fényképük­re ; a bizottság erre ezt lehetővé fogja tenni. Az ösz­­szes pályanyertesek fényképei Párisban egy zárt te­remben fognak kiállíttatni. A dolog igen mulatságos lenne, ha nem volna pusztán szédelgés. A madridi minisztériumnak bizonynyal egyéb dolga is van, mint fényképeket mustrálni s Párisba küldeni. — Egy magyar felaprítása az oro­szok által. Az »Egyetértés« havertéri tudósítója írja: »Bár Oroszország ígéretet tett, hogy intézkedni fog, hogy katonái visszatartassanak a mészárlások­tól, mégis egyre folynak a muszka kegyetlenségek. Egy várnai sürgöny szerint Jordan Kalagicsba, Mangaliától 3 órányira 6 szofja kozák vonult, s ott hamarosan öszszeszedett 15 mohamedánt, kiket kín­zások közt vonszolt Kusztendje felé, s útközben vala­mennyit kivégezve visszatértek Kuszendjébe. Sokkal czifrábban bántak el egy magyar fiúval. A magyar légió meg nem alakulhatván, az idejött magyar fiúk a cserkeszek közé állottak. Elutazásuk előtt felkeres­tek, hogy vállalatukhoz adjak valami jó tanácsot, s a többi közt azt is elmondom nekik, hogy vigyázzanak, nehogy muszka fogságba kerüljenek, mert számukra nem lesz kegyelem. Fogadták is erősen, hogy élve nem jutnak orosz kézbe, azonban egy megfeledkezett szaváról. Egy kémszemle alkalmával az orosz drago­­nyosok elfogták, s összekötve, kezeinél fogva egy fára akasztották, azután mulatságképen a kínzás­nak magasabb nemét alkalmazták, a szerencsében magyar fiút darabokra aprítván. A cserkesz csapat­nál, melynél az áldozat is szolgált, mindössze 9 ma­gyar volt alkalmazva, s mert ezeknek neve nálam fel van jegyezve, remélem a leírás után holnap megtu­dom, ki volt a szerencsétlen, az eddig hallottak után azt gyanítom, hogy Lázár Imre székely fiúval bántak ily gyalázatosan a muszba szabadítok.« — Ha cseléd. Prader Teréz paksi illető­­tőségi hajadon másfél évig híven szolgálta Hecht Markusnét. Az utóbbi napokban két ember jelent meg a gazdánál s elkérte tőle a szobaleány cseléd­könyvét, hogy azt az elöljáróságnál bemutassa.Hecht átadta a cselédkönyvet, a szobaleány pedig megszö­kött s magával vitte a jóhiszemű gazdának 85 írttal telt tárczáját és sok fehérneműt. Prader Terézt Pak­son elfogták, a pénznek azonban nem akadtak nála nyomára. A hűtlen cselédet most a városházán őrzik.­­ A tegnapi soproni versenyekről a »Bud. Hirn.« hibás táviratát a következői­g kell helyreigazítanunk: az Eszterházy-dijban gr. Apponyi Albert »Biankenese«je és gróf Henckel Huö° wPrincp. (jeles tlao Firet«-je k­özött h a 11 v­e­r­seny volt, ezek az első díjon megosztoztak, s igy gr. Festetics »Bimbó«-ja másodiknak ért be. — To­vábbá a Reiter-club akadályverseny dija Söllinger főhagy. id. per heréltje (ang. Bodkin.) és gr. Eszterházy Miklós 4 éves deres ménye (ang. My Mary) között kiegyezés folytán megoszlott, gróf Auersperg K. »La Compromise«-je hibásan jutott közleményünkbe. Irodalom. — Az »Archivio storico per le pro­­vince napoletane«, melyet a nápolyi történelmi társulat ad ki, ez évfolyama I. kötetében meleg han­gú bevezető sorok kíséretében közli Óváry L­i­­p­ó­t tudós búvárunknak a »Magyar Történelmi Tár.« XXII. kötetében közlött tanulmányát s az ahhoz mellékelt okleveleket Lajos és V. Károly ki­rályok alkudozásáról egy házassági szövetség létesí­tése iránt. E folyóirat az olasz történetírók legne­­vesbjeinek gyülhelye, annál örvendetesebb, hogy hazai kutatásaink is mindig inkább figyelmet kelte­nek e körben is. Báró Nyáry Jenő hírneves barlangkutatónknak a »Compte Rendűben« közlött tanulmánya az aggtelki ásatásokról e napokban je­lent meg. 4 ábra ékesíti a szöveget, mely különben csak rövid összefoglalása a télen megjelenendő nagy műnek, mely 200 ábrával fogja tárgyalni ezt, a hazai barlangkutatások közt legelső nagyszabású ásatást. — Népiskolák számára igen ügyesen állí­totta össze Magyarország történetét alkot­mányunk vázlatával B­r­a­u­n J. békéscsabai igazgató. Minden egyes fejedelemnél az események röviden s lehetőleg regényes oldalukról felfogva adatnak elő s azután megjegyzés czimen egy-egy alkotmánytani oda vonatkozó kérdés magyaráztatik meg, úgy hogy az egész alkotmányról s a közjog legfontosabb pontjai­ról a növendék kellő tudomást szerezhet. A négy ív­nyi füzet ára 30 kr. A „HON“ magántársü­rgényei. Belgrád, szept. 30. (Ered. strig.) (A »Fremdenblatt« sürgönye.) A minisztertanács az utóbbi napokban megegyezett az actió kérdése iránt; elhatározta, hogy a nagy skup­­stina megkérdezése nélkül felszólítja a portát, hogy a szerb határon fo­lyó csapat­gyűjtéseket hagyja abba. Ha a porta, a­mi magától értetik, ta­­gadólag felel, Szerbia október 10-én hadat üzen, két szerb hadtest­­át­megy a ha­táron és cooperál a montenegróiak és oláhok­kal. — Új segélypénz küldemény érkezett. Konstantinápoly, szept. 29. (Hiva­talos.) Egy ruscsuki távirat jelenti csütör­­t­­ökről, hogy Ruscsuk bombáztatása ismét megkezdődött; e törökök Gyur­­gyevó bombázásával felelnek. — Sipkából jelentik csütörtökről: Tüzérségünk lövései folyton károsítják az oroszok erőditvényeiit. — Plevnából egy távirat e hó 24 ig ,vad Nyomnatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum, irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere 7. sz. Athenaeum-épület, hirt. E szerint az oroszok folyton lövetik a várost. E hó 21-én oláh csapatok megtámad­ták a Plevnától keletre eső redouteot, de visszavezettek. London, szept. 30. A Reuter-ügynökség jelenti Konstantinápolyból: Szulejmán pasa jelenti e hó 27-ikéről, hogy az ellenség erődítvényeit egész nap bombázta. A török tüzérség három felől löveti az ellenséget. — Orkaniból jelentik e hó 28-áról: A szófiai és orkanii síkon az esőzések folytán árvíz van. — Bazardsik kormányzója jelenti e hó 27 -ről. Cserkeszek és egyptomiak két ágyúval, továbbá egy zászlóalj török meg­vertek egy orosz osztagot a balyiki után Ka­rakit­ás mellett. Az ellenség ezután vissza­­vonult Karagacsba. Sopron, szept. 30. (E r­e­d. s­ü r­g.) A ma tar­tott,lóversenyek következő eredménynyel folytak le : I. Államdíj: 200 db 10 fkos arany. Ez kiegyezés folytán Blaskovics Ernő hírneves »Kincsem«-je és gr. Apponyi Antal 3 éves pej ménje, Blankenese kö­zött megoszlott. — II. Széchenyi d­i­j : 1200 frt. Hét versenyző közül díjnyertes hg Eszterházy Pál 2 éves pej kanczája: Rosanne; második gr. Henckel Hugó 2 éves pej kanczája: Hungária; s harmadik Mdelle Buccaneer, gr. Springer Gusztáv 2 éves pej kanczája. — III. Dunántúli dij: 3000 frt. Fu­tott összesen 4 ló, melyek közül először ért a czélhoz b. Bethmann Pfeil nevű 3 éves pejménje; második­nak érkezett gr. Festetics Pál Bimbója. — IV. S­o­p­­ron megye dija: 200 db arany. Győzött gróf Henckel Hugó 2 éves sárga ménje: Sabinus; máso­dik volt Helena, b. Springer Gusztáv 3 éves pej kan­czája. Futott 4 ló. — V. E­r­d­ő­d­y - d­i­j: 1000 frt. Első a czélnál Virágó, gr. Kinsky Zdenko id. sárga kanczája ; utána jött Baltazzi Arisztid 4 éves fekete kanczája Baby. (»B. H.«) KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A Tiszaszabályozás érdekében több társulatnál az ártér új felvételére készülnek, kapcsolatban a katasztrális munkákkal. Ez esetben a tényleges állapot fogna a jövőre a kivetési kulcs alapjául szolgálni. — Párisból arról értesik a »B. Hír­nököt,« hogy az 1864-iki román kölcsönnek októberi szelvényei minden levonás nélkül fognak fizettetni. Campineanu pénzügyminiszter kijelente, hogy az ország minden pénzügyi zavarok mellett is fizetni fog. Kétségkívül bűnös a román kormány, hogy ily börzeműveletekhez hozzájárult, mint a­mi­nő ezen egész eljárás volt. Előbb kinyilvánította, hogy nem fizet. A megijedt tulajdonosok 20­0­0 veszteség­gel adták el kötvényeiket néhány, a játékba beavatott tőkepénzesnek. Most azok Campineano bátorítása után újra 20 % nyereséggel eladhatják azt. Valószí­nű, hogy Campineano úr vagy maga, vagy tanácsosai nagyon közel álltak a manőevrehez, s így természe­tesen nagy az elkeseredettség ellenök a párisi tőzs­dén is.­­ A tiszavidéki vaspálya vezénylő igazgatósága ma tartott ülésén bejelentetett, hogy a közös hadügyminisztérium elvállalta a szavatosságot a vasúti szolgálatra rendelt katonaság körében elő­fordulható szerencsétlenségekért. Beterjesztetett és jóváhagyatott tovovábbá a Mezőtúr és Szarvas közt építendő vonalrész tervezete. Az igazgatóság elren­delte a Hernád vize szabályozását Kassánál és elha­tározta, hogy két új mozdony szereztessék be. Tekin­tettel a pályavonalakon tapasztalt nagy gyümölcs- és szőlőforgalomra, az ülés elhatározta, hogy gyümölcs­ös szőlőszálltmányok czéljára kocsikat rendeztet be s az idevonatkozó árszabályt megállapította. Az ösz­­szes személyszállító kocsik ajtai egy második zárral is elláttatni határoztatak. Több rendbeli havi jelen­tés meghallgatása , az üzleti ügyek elintézése után a személyi ügyekre tért át az igazgatóság; kinevezett és előléptetett több hivatalnokot, elfogadta Bernkopf Károly ellenőr és Schöpflin F. lemondását; Buhl Kornélnak szolgálatát fölmondta s több egyént nyu­galomba helyezett és elbocsátott. — A gabona export minden vidéken nagy sikerrel indult meg. Mindez ideig azonban a vasutakon — kivéve a pécs-barcsi vasutat, a­hol azonban a torlódás csakis kevés időre tartott — a forgalomnak fenakadása ellen nincs panasz. Elegen­dő precízióval folyik a közlekedés s a contigens ko­csik oly nagy mértékben adattak át az illető vasutak rendelkezésére, hogy egyelőre semmi komoly aka­dálytól nem lehet félni. Ezen szerencsés helyzet rész­ben azon körülménynek is tulajdonítandó, hogy a magyar vasutak azon része, mely nem gabnatermelő vidéken fut át, jelentékeny mértékben van kocsikkal ellátva s miután az új szerkezetű szénkocsik gabona­­szállításra átalakíthatók, e felesleges rész is alkal­­maztathatik a gabonaexportra.­­ Az összezúzott szőllő és must szállítására használt úgynevezett törkölyös hor­dók hitelesítése ügyében a földmivelés-, ipar-és keres­kedelmi miniszter szept. 20-án kelt közrendelete értel­mében ilyen nyílt hordók 0.5 hktnyi beosztással hitele­­sítendők, és pedig a hordó két egymással átellenben fekvő oldalon 3.5 hektoliterekre legyen beosztva, és ezen beosztások határai a hordó belső oldalán a don­­gákba vert sárgaréz drótszögek által jeleztessenek alulról felfelé. (0.5, h —• 1 h —, 1.5 h 2 h, stb); a hordó külsején pedig ugyanazon helyeken a megfelelő bélyeg legyen beégetve. Az elérendő pontosság 1 °/C állapittatik meg azaz például 0.5 hektoliternél 0.5 li­ternyi hiba­számba nem vétetik. A hitelesítési dij minden 0,5 hktr utár 15 kr, bélyegzés nélkül pedig 8 krajczár. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Az 1877-iki október 1-jén tartandó sorshúzásokra alálirottnál kaphatók : H­itel-ígérvények, főnyeremény : 200,00 forint, 2-ad . 40,000 forint, darabja 41­, frt és 50 kr bélyegdijért. Bécsi sorsjegy-igérvények, főnyeremény 200,000 forint, 2-cd » » S0,000 forint, darabja 2'/« frt és 50 kr. bélyegdijért, illatszerkereskedfisd­H, Budapestih^u­ & m, ________X.CEFF­EL ..... Tft^tfe-eladás és gözfavágó. GREGERSEN G. Ferenczváros, nyul-utcza 30. szám. Közlekedés a lovaspályával: 113.

Next