A Hon, 1880. március (18. évfolyam, 52-79. szám)

1880-03-26 / 75. szám

Tulajdonképen ezen községet nem Aranybányá­nak de fabányának kellene nevezni, mert ott ugyanez idő szerint a zúgó erdőségnél egyéb hasznos anyag nincsen. Tót ajkú lakosai a rengeteg erdő közepett növekedvén, elképzelhető, hogy náluk a civilizátió fák­lyáját nem óhajtó vad jellem­e az ősi erény. Ezen községben az állami elemi népiskola 1877. évben nyittatott meg, s ugyanazon évben oda oskola­gondnoksági elnöknek: Kosztka Vilmos soóvári só­termelő és eladó hivatali főnök kineveztetett. Kosztka Vilmosnak volt és van erély és bátor­sága, hogy e sziklafal áttörésével megpróbálkozzék, át is törte, és igaz hafiai buzgalmával az iskolát az idő szerint oda juttatta, hogy Aranybányán 6—7 éves korától nincsen gyermek a­ki iskolába ne járna. S ezen apró népség tökéletes magyar szellem­ben és magyar nyelven oktatva, oly előmenetelt tett, hogy ha a minisztérium ezen iskola fentartásához egy kissé több pénzsegél­­lyel s figyelemmel járul, akkor egy idegen ajkú község magyarrá lesz, és benne ér­telmes s el nem tántorítható polgárokat nyer a haza. Valóban ritka ilyen iskolát látni, hol, mint e vad vidéken a tisztaság, rend és tanulási kedv oly fokra emeltetett volna, mint Aranybányán. KÜLÖNFÉLÉK. Papi előléptetések. A király az esztergom főszékesegyházi káptalannál Sujánszky Antal kano­nok és sasvári főesperesnek, ezen főesperességről a nógrádi főesperességről a nógrádi főesperességre való áthelyezését és a sasvári főesperességnek J­u­r­i­g­a János kanonokra való átruházását jóváhagyván, az utolsó mesterkanonoksá­­got SC­r­o­t­k­y József tiszteletbeli kanonok és érsekujvári plébánosnak, a tiszteletbeli kanonokságot pedig simonyi és varsányi Simonyi Rezső drégely-palánki alesperes plé­bánosnak adományozta. Czim adományozás. A király Györgye­­vics György honvéd ezredesnek s a 46-ik honvéd gya­logdandár ideiglenes parancsnokának, hosszas és hű szolgá­latai elismeréséül, a »csarmadi« előnév használhatásának en­gedélyezése mellett, saját és törvényes utódai részére a ma­gyar nemességet adományozta. Kinevezés: A Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére, Komáromy Andort tiszteletbeli miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. Névváltoztatások Gutwillig István buda­pesti lakos vezetéknevének »Léva­i«-ra s Kitl Imre makói lakos vezetéknevének »K­á­l­m­á­n«ra kért átváltoztatása megengedtetett. Alapszabályok megerősítése. A »kör­­möczbányai magyar egyesület« s a Brassómegye törvény­hatósága területén alakult »brassói festő ipartársulat« alap­szabályai, a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — A budapesti protestáns árva egyesület ma délelőtt tartotta az evangélikus gymnáziumi épü­letben közgyűlését dr. Kochmeister É. elnöklete alatt. Az ülést imával nyitották meg, melynek végeztével felolvastatott a választmányi jelentés. E szerint az árvaház iskolájában — 4 elemi osztály — oktatást nyert a m­últ évben 54 árvaházi és 45 idegen gyer­mek, kik közül volt 54 ágostai, 29 helvét hitvallású, 15 róm. kath. s gör. kel. — Javasolja a választmány, hogy tekintettel az ez évben is mutatkozó hiányra, a növendékek száma a 70-et felül ne haladja. Ezután felolvastatott a zárszámadási bizottság jelentése. Be­vétele volt az egyesületnek a múlt évben 11.453 frt 69 kr. Kiadása 12.726 frt 80 kr. Hiánylatként mu­tatkozik tehát 1263 frt 19 kr, mely összeg az egylet vagyonából fedeztetett. Az egylet vagyonkimutatása a következő: Készpénz és takarékpénztári betétek 3667 frt 75 kr, 1 drb alagutrészvény 100 frt, 7 drb alapítólevél 1000 frt. A dob­ utczai ház becsértéke 25.000 frt. Az uj árvaház az előállítás értékében fel­véve 79685 frt 71 kr. Ebből levonandó a még hátra­lékos 16079 frt 70 kr, tehát e czímen 63606 forint 1 kr. Összesen 93373 frt 56 kr. A közgyűlés a zárszá­madási bizottságnak megadta a felmentvényt. A múlt év folyamán az egyesület javára tett adományozások összesen tesznek 4149 frt 39 kr. Az új árvaház építé­séhez aláíratott 60483 frt 32 kr. Ezután a választ­mányból kilépett tagok újra megválasztattak. Ezzel az ülés véget ért. — A magyar nyelv használata pénz­­intézeteinknél — írja a »P. H.« a legritkább ki­vételek közzé tartozik. Ily kivételek az első hazai ta­karékpénztár, a földhitelintézet és az első magyar biztosítótársaság; uj intézetek közül is egynéhány. Azonban a leghatalmasabbak u. m.: az osztrák­magyar bank, a kereskedelmi bank, s a magyar álta­­­­lános hitelbank fülig németek. A magyar általános­­ hitelbank két igazgatója nem tud magyarul s az inté­zetnél minden, kivéve a titkári hivatal teendőit, né­metül megy. A kereskedelmi és iparbanknál, mint minden intézetnél, hol Kochmeister báró befolyása irányadó, a német nyelv be nem ereszti a magyart. Ha ez igy megy az intézeteknél, melyek a fővárosi kereskedelem élén állanak, így a kamarában, így a tőzsdén, igy a Lloyd-társulatnál, hogyan lehessen másként az egyeseknél ? Ha az intézetek és testüle­tek megmagyarosodnának, a velük folytonos érintke­zésben álló egyes c­égek is csakhamar felvennék a magyar jelleget s a fővárost követné a provincia. — A magyar szabadságharcz törté­nelméről synekromistikus Raksányi Gyula hasonló térképet állított össze modorban, mint a »Magyar Lexicon «-hoz mellékelt képe a magyar tör­ténelemről szerkesztve volt. Az eléggé részletes kere­tén a főszereplők meglehetősen elmosódott arcképei vannak. A kép Klösznél lett sokszorosítva. Egy pél­dány ára 1 frt. A jövedelem egy negyede a honvéd­­menedékház javára fordittatik. — Hangverseny. A budai zeneakadémia tegnap a Vigadó kis termében hangversenyt adott. Közreműködött Deutsch Willi zongoraművész is, ki Bachtól egy zongora versenyt sikerülten játszott. Ez egylet P­e­r­l a 11 egyik német udvari operaház intendencziától »Dornröschen« czimü nagyobb simfo­­niai zenedarabot adott elő. Zenéje nem leiz mara­dandó becseset, s a közreműködött Szantner Zsigmond vezetése alatt tobb műre is fordíthatták volna fáradságukat és dicséretes iparkodásukat. — Öngyilkossági kísérletek. Uhlik Lajos 19 éves asztaloslegény tegnap a ráczfürdőben zsebkéssel öngyilkossági kísérletet tett. Egyik keze­­fejét annyira megvágta, hogy csak a bőr tartó, az­után nyakán ejtett veszélyes sebet. Uhlik mindamel­lett eszméleténél maradt ; a János-kórházba vitték, hol az orvosi műtétnek hidegvérben vetette magát alája, s az altató szert is visszautasítá. Öngyilkosság­ra reménytelen szerelem vitte : három levelet talál­tak nála. — Goldzehler Ferencz gácsországi születésű, 64 éves családos ügynök ma délelőtt ön­gyilkossági kísérletből nagymező-utczán nyakán több késszúrást tett, de egy rendőr által idejekorán észre­vételén, az öngyilkosságban megakadályoztatott és a Rókus-kórházba szállíttatott. A szerencsétlenen őrülési tünetek észleltettek. — Magyar ember körútja a föld körül. Ritka vállalkozási szellemnek adta jelét kö­zelebbről egyik derék hazánkfia, a rétsági születésű (Nógrád megye) Rosenbach Emil jogtudor, ki mán év nyár elején elhagyva Budapesten a »Párishoz« czimzett szállodát, gazdag földrajzi, ethnographiai és társadalmi tapasztalatokkal megrakottan tért vissza nem is egészen 300 nap alatt hajózva körül a földte­két. Útjáról a következő értesítést közli az »Egyet­értés« : Rosenbach Bukaresten és Konstantinápolyon keresztül Cairónak vette útját s a suezi csatornán és a Veres tengeren át Ceylon szigetére érkezett; innen csakhamar Ausztráliába ment, hogy a sydnei világkiállítás megnyitási ünnepélyén jelen legyen. Ott három hetet időzött. Majd egy angol gőzössel átrán­­dult Éjszak-Amerikába a ott a Pacific-vasuton New­ Yorkba, s innen a tengeren le egész Rio de Janeiróig Brasiliába ment, úgy hogy több ezer mértföldet meg­­téve. Összesen négy ízben haladt keresztül az egyen­lítőn mindenütt a kínálkozó alkalomhoz képest je­­gyezgetve, észlelve, tapasztalva s rajzolgatva. Ma­gyar emberrel sehol sem találkozott, csak Sydneyben hallotta hírét egy vácíi származású földinknek, leve­let is csak egyet kapott, míg ellenben ő számos alka­lommal irt, de nem a nyilvánosság számára. Ausz­tráliából a gibraltári szoroson keresztül Párisba ment s onnan 1880. febr. 25-én érkezett meg Budapestre. A nagy ut alig került többe 4000 forintnál s azt ha­zánkfia kizárólag a sajátjából fedezte. — Horvát regény politikai irány­zattal. A »F. L.«-ban olvassuk: A horvát iroda­lom ma is még főleg a nemzetiségi s kevésbbé a szé­pészeti szempontoknak felel meg. Ilyen a Senoa Ágost legújabb »történelmi« regénye is, »Diogenes«, mely Zágrábban néhány héttel ezelőtt jelent meg. Senoa a horvát regényírók kicsiny phalanxában a legtehetségesebbnek van elismerve s a műveit, hogy nem-horvátok is megismerjék, németre is le szokta fordittatni. Regényeinek iránya mindig az, hogy a horvátok szabadítsák föl magukat az országukban levő »idegenek«-től, a magyarok és németek befolyása alól. A »Diogenes« is ez eszmének van szentelve. Az idegenek maró gún­nyal vannak rajzolva; az egyik egy Batthyány grófnő, csábitó szépségű, lelkiisme­retlen, fondorkodó magyar nő, a másik, báró Kiefeld, a külföldön élősködő, kétes existencziáju németek typusa. Ez idegenekkel küzd »Diogenes«, egy Jan­­kovics ur, ki minden izében horvát és sokféle kaland és viszontagság után végre diadalmaskodik is, mert sikerül védenczét, Pakics kapitányt egy horvát ne­mes kisasszon­nyal összeházasítani, holott a grófnő egyik rokona, Kiefeld pedig saját leánya számára akarták megnyerni Pakics kapitányt. A regényben elmondott történet a múlt század közepén játszik, de a múlt század viszonyai helyett egészen a mai horvát eszméket, törekvéseket rajzolja. Irány-regény, mely a horvát közönségnél nem fogja eltéveszteni hatását, szélesebb körben azonban, bár megjelent né­met fordításban is, alig fog nagy olvasó közönséget találni. — Visszaélés. A »Bügg.«-nek e hó 8-iki kelettel a következőket írják Allegangból: Az itteni közönséget épen most foglalkoztatá egy a magyaror­szági viszonyokra elég botrányos világot vető ügy, melyben magyarországi szédelgő zsidók a főszerep­lők. Ugyanis, Arad mellől Szent­ Annáról összecsal­tak vagy harmincz 11—16 éves fiút, huszárruhába bujtatták őket, s állítólag a helybeli hatóságok stb. bizonyítványaival felfegyverkezve, nekimentek Né­metországnak, mint »magyar kadét (!) zenebanda.« Majd elértek Hamburgba, itt aztán a fiukat hajóra tuszkolták az élelmes urak, s annélkül, hogy akár a fiuk, akár ezek szülői tudták s beleegyeztek volna, elhajókáznak velők ide Amerikába. New-Yorkban az Atlantic­ Garden helyiségében, aztán muzsikálgattak aug. hó óta. Van tudvalevőleg New-Yorkban egy gyermekóvó társulat, mely meggátol minden a gyer­mekekkel való visszaélést, mint p. o. általuk való kol­­dultatást (ezt az olasz virtust), mostoha szülők szív­telen bánásmódját, a gyárakban való dolgoztatást, éjjeli munkára való használást stb. E társulat a ma­gyar rabszolgafiuk ügyében közbeveté magát és ha­tóságilag beszüntetteté a zenét, mint a gyermekeket tönkre tevő, nehéz foglalkozást, kiknek teste, melle gyönge fúvó hangszerek kezelésére. E hathatós intéz­kedés tönkretette a spekulánsok reményeit kövér üz­letükben. Valami Weiss nevű rabszolgatartójuk ki­kelt ennélfogva az intézkedés ellen, azt állítván, hogy a fiuk szülőinek s a hatóságok engedélyét bírja s hogy a szülők azt kívánják, miszerint maradjanak gyermekeik mindaddig Amerikában, mig 40,000 dol­lárt nem gyűjtenek. Kikérdezték a fiukat is, kik na­­gyobbára honvágyban szenvedtek s haza kéredzked­­tek. Panaszkodtak egészség hiányáról, szükségről, élelmezés és pénz tekintetében stb. Erre egy másik derék úr, valami Deutschberger nevű »doktor« kije­lenté, hogy semmi bajuk, hogy nagyon is jól vannak élelmezve, hanem lusták. Az élelmes kompánia állt a két említett tekintélyen felül még valami Tauber bé­csi úrból és egy Wéber nevezetű »karmester«-ből. A dolog vége az lett, hogy az említett jótékony társulat a kisebb fiukat kimenté a nyúzok körmei közül, a na­gyobbakat — mint kikre koruknál fogva a társulat hatásköre ki nem terjedt — meghagyta »gazdáik '■srmei közt.« Elhatároztatott, hogy ezeket hazaszál­lítják. Most meg az volt a bökkenő, hogy nem volt pénz , mert a »handelsmann« szerződés megszegése czimén vonakodott útiköltséget adni, az osztr.-magy. konzul pedig kijelenté, hogy neki kormányától erre nézve utasítása nincs, s igy nem maradt egyéb hátra, mint a New-York-Herald által való pénzgyüjtés, hogy a fiuk egy kis téliruhával elláthatók legyenek a tengeri útra. Eddig tart a szomorú dolog. — Az »Erd. Lapok« márcziusi füzetében az egyesületi tudósításokon s apróbb közleményeken kivül a következő czikkek vannak: Bükkös erdeink­­ről, kiváltképen a melyekben fatermése alig vagy éppen nem értékesíthető. Irta: Illés Nándor. A lucz­­fenyő erdők kezeléséről. Irta: Podhradszky András. A földmivelési minisztérium teendői az erdőtörvény végrehajtása ügyében. Irta: Bedő Albert, Lék és cse­­rőcze. Irta: Kabina János. Mi okozhatja a fagyok alkalmával a növénysejtek halálát ? Közli: Sztoko­­sza Géza. Néhány szó a harkályok érdekében. Közli: Rózsay Rezső. Vidéki levelek. írták : Fuchs János, Weiss Ferencz és Jó János. Az 1879-diki udvari va­dászatok eredménye a gödöllői erdőkben. Közli: Kal­­lina Károly. — Nemzeti színház. Ma este nagy szá­mú közönség előtt Erkel Ferencznek régen nem adott »Hunyadi László« czimü operája került színre. Az előadásnak különös érdeket kölcsönzött az a kö­rülmény, hogy a zenekart maga az ősz zeneszerző ve­zette. A dallamos operának sok jeles részlete, kivá­lóan pedig az ötödik felvonásban előforduló börtön­jelenet nagy szerelmi kettőse zajos hatást idézett elő. Erkel Ferenczet tapsokkal hívták,a­ki az első fel­vonás után meg is jelent. Az est sikerét emelte O­d­r­y szép baritonja és egyszerűen kifejező játéka s Ba­láz­s­n­é asszony föllépése, a­kit a közönség minden jelenetben nyílt tetszéssel jutalmazott. — Népszínház. >Boccacció«-ban ma este Reiner Antonia székesfehérvári énekesnő lépett föl, mint vendég. A kisasszony elég iskolázott és haj­lékony hanggal rendelkezik, melynek azonban nagy hibája, hogy minden üdeséget nélkülöz. Játéka rész­ben fölötte áll a kisvárosi h­abrontásoknak, de nem eléggé jellemző és alakjánál fogva legkevésbé sem alkalmas hangulat ébresztésére. Hir szerint a kis­asszony szerződtetési czélból lépett föl. — Napi újdonságok:Liszt Ferencz Bécs­­ben a zenekedvelők egyletének keddi nagy hangver­senye főpróbáit személyesen igazgatja. — Fraknói Vilmos a bécsi udvari levéltárban a Martinovics perre vonatkozó iratokat szándékozik legközelebb átvizs­gálni. — Az irók s művészek társaságának reorganizált választmánya első ülését szombaton d. u. 3 órakor tartja. — Az ipar közben jövő csütör­tökön Dr. Emmer Kornél tart előadást »Parlamenti pletykák« czim alatt. — Grünwald Bélának »A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve« czimü ké­szülő munkájából a kormány több példányt rendelt meg a főbb pénzügyi, adó, erdő és lottó hivatalok számára. — Schikedanz Albert történeti vázla­tot készít a múzeumi lépcsőház ablakfestményei szá­mára. Bret Harte, a hires iró, glasgowi consul lett. — 700.000 rubelt sikkasztottak el a kosztovi városi bank hivatalnokai a bank pénztárából. — A román fejedelemnő érdemjelt kapott írói érdemeiért (!) saját miniszterétől. — Rácz Palia hires hege­dűs, tiltott kártyajáték miatt törvényszék elé idézte­tett, de felmentették. »T——m—wmmmmm hadd tudgya, hogy nemzet nem jut Dicsősségre hatsak, nem figyelmez a jó erköltsökre Mert Virtus egyedül viszen fényességre, Vessen kemény zablát Szabadosságnak Légyen fenitékje az Iffiuságnak Ke rokannyon tovább otsmány bujaságnak tégyen határit: erszény-rontó jádeziságnak. Fő rend távoztassa be vett kevélységet bagya el a pompát gőgös délezegséget Vesse ki hazábul a Szemtelenséget Tegye virágjábann jámbor szelídséget Az asszonyi rendnek régi kegyességit kivel ékesité neminek szépségit hozza vissza, s tiltsa korcsos kényességit Szemérembenn tegye • minden Dicsősségit Mit Ura keresett fárasztó vagy gonddal N­e fecséllye, pimpós, Agya-furtt bolonddal ha búbját meg rakta párizsy Galonddal Jámbor­ Társaságot járja leányoddal Jó példát mutassonn nevendék ágánál Jó Anyát nevellyen, édes hazájának hogy midőn ideje lesz Öröm-napjának Bánatot ne szülljönn: kedves Mátkájának! Hozza be hazábann tisztább erkölltsöket kergesse Népit­ül Istenteleneket Tiltsa, kereszténység rontó könyvetskéket kibül Iffiu­ság, szép mérges meséket Adgya fel szivire haza­fiainak hogy nincsen más czéllja: szép Szabadságinak hanem: hogy köz­jóra azzal dolgozzanak Más nemzeteknek is: jó példát adgyanak Azonbann mintt király: mutassa hatalmát Mintt atya: terjesze községre jó voltát Mintt Biró : vegye fel: Szegények Oltalmát, Mintt Polgar: szerezze Népe Nyugodalmát! Ez napot pediglenn i­old arany-Táblára Emlékezz hazádnak folyó Századgyára Vesd szemed, Mária, szép Országlátára Kérj áldást Menyegbül, nagylelkü­ Eiára! A kis kopacz-ember folytatván beszédit Sürü-könyvek között fel­veté Szemeit Térdre esvén: Égnek emelte kezeit Zokogva igy végzé együgyű verseit: Nemzeteknek Attya­ ki az királyokat Rendelted; ’s alája adál Országokat Engegy’e hazának, tovább is ollyakat kik Boldoggá tegyék: a’ hiv polgárokat. A’ hiv­ Polgároknak: vndítsd fel Sziveket Imádgyák hatalom-viselő fejeket. Nemes erkölcsökben : tegyék erejeket kerüllyék a’ romlást okozó vétkeket! Őrizd meg a’ hazát, ellenség hadátúl Oltalmazd Népeit belső­ Szakadástól Pusztulást­ okozó: dögös nyavalyától Éhség, drágaságtól, és minden gonosztól! Ezenn Szókra én is a’ földre borultam Véle ájtatosann: együtt Imádkoztam könyörgést végezvén: hogy talpra állottam im a kopasz embert már többé nem láttam! Nagy szomorúsággal menek Szállásomra Szavait felvettem Gondolkozásomra Szabadság­ Bálványát: tettem Asztalomra Illy képzést formáltam vigasztalásomra: Boldog ki született a’ Magyar­ hazábann S kinek szabad­ Telek, jutott Osztállyábann Jó föld kövér-mező lévén határábann Tiz eke, száz Tehén, jár a’ Majorjábann Ne vádgyon az: Roma Beő-Polgárságára Velenczey Nemes, boszú Palástyára Londony Mylordnak, széles Galandgyára Hágay Bírónak ezüst-Asztalára. Ne is mennyem­ mesze Helveták hegyére Sok tornyü varsova kies vidékére Köves-korszikának sovány Szigetére Gennaj házak padlás tetejére . Mert e’ kevély­ Népek czifra Szabadsága. Tsak puszta-nevezet, nincs állandósága Országrúl országra szalad méltósága Miatt maga irambo:­ollyann Boldogsága. Van még más Szabadság: Mennynek ajándéka Láthatatlan jóknak valamelly árnyéka Ártatlan szivekbenn van ennek hajléka Ott találhattya észt: Ádám maradéka. Ez inkább kedvelli az együgyüeket Kik megvetni tudgyák múlandó kincseket, Nem vár hivejtűl: szagos temjénjeket, Oltárt, Áldozatott, bizelkedéseket ! Lappang ez leginkább Szalmás kalibáknál Bótér hivságokat meg­vető Gazdáknál Hasztalan nyomozzuk észt fényes házaknál Márvány Palotáknál, Gazdag vér­partoknál Nints ez Főrendeknél, ritkán nagy Uraknál Nem is ösmertetik: igen Gazdagoknál, Mulat ez, s rejtezik közép sorsuaknál, Fényesség meg vető csendes polgároknál Ez ád ösztöntt: erőss Polgárnak Lelkebenn, hogy tartsa királlyát felső Tiszteletbenn, Ne hagya hazáját kétes Szerencsébenn, Haláltt is meg vesse ezeknek Nevebenn! Illy ember Bér nélkül szolgállya királyát Jó szivel keresi Társaságnak javát köz haszonra viszi munkájának czellyát Dicsértt Erkölcsökbenn végezi Pállyáját És az: jusson bátor melly Birodalombann Hol durva Despotok vannak Hatalombann Hol Törvény és Tanács lappang a latomban. Gyilkosság, gonosság, nintsen tilalombann. Hol jó­ viselésnek: nem adnak érdemet. Sőtt igaz hivségért jutatnak gyötrelmet hol megesett sorsú: nem nyer segedelmet és átalkodott szív áraszt veszedelmet. Többet mondok; jusson­ örökös rabságra Vesse ki Tyrannus idegen Országra Hamis Törvény ötét itéllje Gállyára Vagy Setét Tömlöczre, vagy büdös Bányára Ragadgya tengery Tolvaj Szigetekre Haramia: húzza lakatlan erdőkre Nehéz béklót vessen Lábára kezére Kénköves tüzeket öntsön a testére, Tolija ki szemeit szikrázó vasakkal Gégéit húzza ki harapó fogókkal Öntse bé füleit olvasztott ólmokkal Malmot huzattassom­ véle, mintt Barmokkal. Az erőss Eérjfiu: kinek nagy Lelkébenn Jó erkölts férkezett, s nincs vétek Sziv­benn Rab soha nem lészen: kínok Szabad Bajnok marad: veszély közepébenn És mivel magában zárta Igazságot Nem Imád rettegve Gőgös Uraságot Sőtt elnyeri nyilvánn azon Szabadságot Melly a Halandóknak szerez Boldogságot. Közli : Dr. OMPOLYI M. ERNŐ. Napirend, márcz. 26-án. Múzeumban régiségtár 9—1-ig. Orsz. képtár az akadémiában 9—2-ig. Iparmuzeum 3—5-ig. Könyvtárak zárva. Egyházi szertartások minden templomban. A „HON44 magántág sürgönyei. London, márcz. 26. Lord Elliot bécsi an­gol nagykövet, a külügyi hivatalhoz egy sürgönyt intézett, melyben azt mondja: Teljes valótlanság­ hogy a császár utánnam küldött, hogy vélem Gladsto­ne fölött beszéljen, vagy hogy róla az előadott mó­don megemlékezett volna. Hat hét előtt a császár egy jótékony czélra rendezett bálon, velem szemben egy megjegyzést tett, a Gladstone által tanúsított ke­serű ellenségeskedésről Ausztria ellenében, hozzá­függesztvén, hogy reménye, hogy mi sem fogja ma­gát előadni, a­mi a jelenleg fennálló szívélyes viszo­nyokat a két ország közt megzavarhatná. Valakinek a közönség közül néhány szót kellett felkapnia , a többi a képzelődés munkáj­a volt. Berlin, márcz. 25. A »Reichsanzeiger« közli a császár 24-ről kelt rendeletét, melyben utasítja a birodalmi kanczellárt, hogy mindazoknak, kik rokon­szenves üdvözletekkel a császár születésnapját édesí­tették, teljes szívből jövő köszönetét fejezze ki. Madrid, márcz. 25. Otero védője azzal a kéréssel fordult a királyhoz, kegyelmezzen meg a merénylőnek. A király azt válaszolta, hogy ő a maga részéről megkegyelmezne, de a kér­dést a minisztérium elé kell terjesztenie. A királyné és a főherczegnők a bűnös érdekében vetették magu­kat közbe. Berlin, márcz. 25. (A tőzsdéről.) Játékpapí­­­rok, fedezetek, vasúti papírok és küföldi alapok ke­restettek, bank és bányapapirok gyöngék. London, márczius 24. Consolok 98.Ezüst járadék 57.n/16. Magyar aranyjáradék 75.—. KÖZGAZDASÁGI ROVAT — A philloxerával lepett szőlők irtását eddig nagyon megnehezítette azon körülmény, hogy a symptomák,melyek a szőlő eme betegsége alkalmá­val jelentkezni szoktak, teljes biztonsággal nem vol­tak megállap­íthatók. Eme nehézség elhárítása s ma­gának e veszedelmes rovarnak könnyebb felismerhe­­tése végett a kereskedelmi miniszter Németországból üveglapocskákra ragasztott philloxerákat hozatott, melyeken e rovar nagyitó üveg segélyével a maga teljes mivoltában szemlélhető. Meghozatta egyúttal a philloxeralepett szőlő mindazon részeit, melyeken a philloxera-betegség észlelhető s ennek symptomái ta­nulmányozhatók. Ily czélból küldte meg a miniszter ezen eszközöket s tárgyakat az ország azon borvidé­keinek, melyek a philloxera által legjobban veszé­lyeztetnek. — A budapesti III. ker. takarék­­pénztár Stern Mihály elnöklete alatt ma tartotta VIII. rendes évi közgyűlését. Az igazgatóság jelen­téséből kivesszük, hogy a lefolyt évben a betétek ös­­­szege 193,905 frt 37 frt tett ki, tehát 43,477 frt 40 krral többet mint az előző évben. A váltótárcza 173,455 frt 08 kr értéket képviselt; a személyes hitel­egyletben az év végén maradt 107 tag 81,485 frt hi­tellel ; a hitelváltótárczában az év végével maradt 36 db 10,285 frttal. A hitelegylet folyó­számlája 6939 frt 89 kr jövedelmet hozott, ebből 4074 frt 25 kr mérlegszerű biztositéki alap a hitelegylet javára elszámoltatván, maradt a takarékpénztár javára 2865 frt 44 kr. Az összes pénztári forgalom 2.762,872 frt 60 krra rúgott. Az évi tiszta nyeremény a költség le­vonásával 4,333 frt 53 krt mutat, ebből levonva a részvénytőke után az 5 °­ C-os alapszabályszerű kama­tot, marad 1857 frt 53 kr; ebből ismét a jutalékok, tartalékjárulék, hivatalnokok remunerációja és a jóté­kony czélra teendő adakozások levonatván, a tisztán maradó 992 irtot az igazgatóság a részvényesek kö­zött kiosztatni javasol, úgy hogy a 992 részvény mindegyikére 3 frt 50 azaz 7% jövedelem essék. A beterjesztett számadások és az igazgatóság jelentése az abban tett indítványokkal elfogadtatván, a fel­mentvény kiadatott és végül a megürült igazgatósági és p. ü. bizottsági állások töltettek be.­­ A Ganz és társa vasöntő és gépgyár­­részvénytársulat ma tarta évi közgyűlését S­o­m­s­­s­i­c­h Pál elnöklete alatt. Az igazgatóság üzleti je­lentéséből kitűnik, hogy az 1879. évi üzlet igen ked­vezően ütött ki, s társulat gyártmányainak kelendősé­ge az előző évhez képest tetemes mérvben nőtt; a vasöntő műhely czikkei, főleg a hengerszékek nem­csak Európában, de Amerikában is el vannak terjed­ve s mintagépekül ismertetnek. Az anya­vállalathoz méltó sikerrel küzdött a haszonért a ratibori fiókgyár mely a német birodalmi tengerészeti kormány részé­ről tett löveg megrendelések által nagyban foglalkoz­­tattatott. A kiszállított áruk faktúrái értéke volt Bu­dapesten 1.770,392 frt 47 krt, Ratiborban 442,250 frt 11 kr. A nyers nyeremény 385,931 frtot tett, a tiszta haszon 290,487 frt 23 kr. Az igazgatóság in­­ditványozá, hogy a tartalékalap 2 százalék s az igaz­gatósági 8 százalék jutalék levonása után fenmaradó összegből a 4800 részvényre 30 frtjával adassék osz­talék, ezenkívül a tartalékalaphoz még 104,659 frt csatoltassék, mi által ez utóbbi 150,000 frtra szapo­rodik. A munkaképtelenné vált hivatalnokok segély­alapja nyerjen 5000 frtot, a többi vétessék át a jövő évi számlára. A jelentés tudomásul vétetvén, a nyere­mény felosztása iránti indítványt a közgyűlés elfogad­ta s az igazgatóságnak a felügyelői vélemény alapján a fölmentvényt megadta. Miután pedig az üzlet 79- ben oly terjedelmet öltött, hogy a vállalat saját gyár­telepe nem bírta a munkát, s más gyárakkal is kelle dolgoztatnia, a közgyűlés jóváhagyta, miszerint az első magyar kocsigyár összes felszerelvényei, épületei és ingatlanai a társulat részére 387,500 frt vételár­ban megvétessenek. A vételár lefizetése minden hitel­művelet nélkül 7 évi részletekben, csupán leírások útján lehetővé lesz. Végül Mechwart vezénylő igaz­gatónak sikeres működéséért köszönetet szavaztak s a felügyelő bizottságba Brüll G., Frebitsch J., Man­­dello K., és dr. Ország urakat újra megválasztották. — A fiumei m. kir. tengerész­e­ti hatóságnak 1880. évi február havi jelentése. Ér­kezett a révbe: osztrák-magyar lobogója: gőzös 59, vitorlás 9, parti hajó 65, idegen lobogóval: gőzös 4, vitorlás 4, parti hajó 42; összesen 183. Elindult: osztrák-magyar lobogója: gőzös 60, vitorlás 6, parti hajó 61; idegen lobogóval: gőzös 5, vitorlás 6, parti hajó 32; összesen 170 hajó. A forgalom a nyugat-európai kikötőkkel követke­ző gőzösök által eszközöltetett .Behozott: »Saragossa« Liverpoolból 16 mm. érczkézmüzet, 18 mm. bőr, 60 mm. rizs, 4 mm. vegyes áru, 283 mm. pamut, 273 mm. borax, 58 mm. sósavasmész, 395 mm. soda, 61 mm. pamutolaj, 67 mm. vasláncz, 146 mm. vas, 13 mm. horgony, összesen 1394 métermázsa. »Kedar« Liverpoolból 50 mm. bőr, 200 mm. rizs, 39 mm. pa­mut, 12 mm. sósavasmész, 14 mm. soda, 189 mm. vasláncz, 18 mm. vas, összesen 522 métermázsa. »Fitz James« Glasgowból 108 mm. soda, 17 „mm. zsákvá­szon, 161 mm. gép, összesen 286 mm. Összes bevitel 2202 métermázsa. A kivitel következő gőzösök által eszközölte­tett : »Saragossa« Liverpoolba 3637 mm. liszt, 600 mm. bab, 1853 mm. szilva, 306 mm. repete, 100 mm. méz, 91 mm. famüzet, 182 mm. boróka, 22 mm. gyógyfű, 82 mm. aczél, 7 mm. bőr, 98 mm. somacco, összesen 7100 mm. és 1410 db talp deszka és gerincz. »Zanetta« Rouenbe 900 mm. bab, 561 mm. bőr , összesen 1461 mm. bab, 561 mm. és 68,200 db padló deszka, 3276 db talp deszka és gerincz. »Vesta« Am«­sterdamba 45 mm. liszt, 1550 mm. bab, 100 mm. rep­ete, 136 mm. boróka, 1200 mm. olajpogácsa, 1600 mm. korpa, összesen 4631 mm. »Fitz James« Glas­­gowba 9975 mm. liszt, összesen 9975 mm. »Kedar« Liverpoolba 3556 mm. liszt, 631 mm. szilva, 8 mm. gyógyfű, 28 papír, összesen 4223 mm., összes kivitel 27,390 mm. és 72,886 db fa. Kivitel vitorláshaj­ókon: dongafa 683,900 db, deszka 25,900 db, könnyű gerendák 600 db, talpfa 16,330 db, fenyő borona 461 köbm. cser 107 köbm. Hajórajunk veszteségéről szóló tudósítás e hó folytán nem érkezett. A folyamatban levő építkezések, a kedvező idő­járás mellett jelentékenyen előre haladtak. Az egyik tárháznak már fedélzete is teljesen elkészült, s a másiké is nagyon előre haladt, mely körülmény a falazati munkák sürgős megkezdését kívánja. A Fiumára­­ torkolatának biztosítására ezélt a két belső védmű teljesen elkészült s jelenben azok felülvizsgálata történik. E hóban sem a kapitányi, sem a hadnagyi vizs­gálatra jelölt nem jelentkezett.­­ Értesítés a keleti marhavész állásá­ról folyó évi márczius hó 15-től márczius 22-ig. 1. Magyarország, 2. Horvát-Szlavonország és a horvát­­szlavón katonai határőrvidék területe vészmentes. 3. A fiumei tengerészeti hatóságnak távirati jelentése szerint Fiumében és vidékén az állategészségi állapot teljesen kielégítő. 4. Az osztrák tartományok közül Dalmácziában uralg a marhavész a zárai kerület Duklo nevű községében. — Az állami biztositás Angliában. A londoni »Economist« kimutatást közöl az állami biztosításokról, melyek postahivatalok által eszközöl­tetnek. Tizenkét éve, hogy ezen intézmény fönnáll és ezen idő alatt a következő eredmény éretett el. A ki­bocsátott biztosítási bárczák száma 5844, a biztosí­tott összeg 460.759 font sterling, a befizetések össze­ge 92.998 font sterling. Ezen összeg, megvallva az igazat, nagyon csekély eredmény 12 évi működés után. A kormány­rendszer, a­mint az jelenleg véte­tik, gyakorlatilag véve teljes kudarczot vallott, mert nem üzletszerűleg vitetik. A kormány ügynökei a postahivatalnokok, kik a legkisebb fizetésért a legna­gyobb munkát tartoznak végezni. Mint biztosítási ügynökök nem kapnak semminő külön díjazást. Tő­lük tehát nem várhatja senki, hogy az üzletet növel­jék csakis azért, hogy maguknak több munkát csinál­janak. Számosan közülök magánbiztosító társulatok ügynökei, melyektől jutalékot kapnak. Hogy lehessen aztán azt várni tőlük, hogy adandó alkalommal az állam részére szrezzék meg a biztosítást s nem magán­­társulat ré zére. — Az indigó gyártás ez évben nagy mértékben fog a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium által fizetni. Koppély Géza heves megyei földbirtokos a gyártásra épületet s a termelésre 4 hold földet ajánlott fel. A gyártást Sarlay János tanár fogja vezetni, ki a múlt évben Döry Dénes or­szágos képviselő birtokán kitűnő eredménnyel vezette a gyártást. Az itt gyártott indigó jó minősége mel­lett tanúskodik azon eredmény, mel­lyel Goldberger helybeli nagykereskedő czég azt budai festőgyárában használta. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület Kivonat a »Budapesti Közlöny «-ből, (márczius 25-én.) Pályázatok: II-od osztályú hivatal szolgai áll. máj 6-ig zombori kir. tszéknél. — Halottkémi áll. ápr. 24. Budapest, (uj városház földszint 3. sz. a.) A m. kir. honvéd csapatok részére szükséges ló-felszerelési bőrnemüek szállítását­a. lábbelik, legénységi ég Ajánlatok ápr. 10-ig honv. min. segéd­hivatali igazgatóságnál benyújtandók. — Törvényszéki I. oszt. jegyzői, illetőleg II. oszt. áll. 4. h. a. (egri k. tszéknél.) Csőd. Heimler Miksa ell. bej. idő jan. 14—16. Per­ügy. Czinder István: Árverések a fővárosban. Blau Mór Sámuel ell. 48740 frt 32 krr. b. i. márcz. 30. (Bpest, V. ker.) Heksch Ede és Reiner ezég 3390 frtra b. i. apr. 17. (bpesti I—III ker. jb.) Laska András 3360 frt 70 kr. b. i. apr. 14. (bpesti kir. tszék.) Kaltenecker György 800 frt april 2. (bu­dapesti k. tszék.) Schestauber Tamás 42683 frt b. i. máj. 20. (bpesti kir. tszék. Baumhauer Pál 4263 frtra b. i. april 16. (bpesti k. tszék.) Árverések a vidéken. Nagy István 800 frtra becs. ing. april 8. Bicske. (Sz.-Fehérvári tszék.) Nagy Bálint 535 frtra b. i. april 24. Imesfalva (k.-vásárhelyi törv. szék.) Iroffy István 3590 frtra b. ingatl. april 13. (t.­szarvadon. tas­­nádi jb.) Szita Fülöp 700 frtra b. ingatl. april. 7. (b.­Gyula k. tszék.) Ballabás Ferencz 1768 frtra b. ingatl. april 3. (tatai k. jb.) Oroszky János 1167 frt 12 krra b. ingatl. april 29. Vá­­czon (pestvidéki tszék.) Schwalje Fülöp 1622 frtra b. ingatl. május 11. Neuhof (lippai k. jb.) Adler Vilmos 6268 frtra b. ingatl. april 19. (zombori k. tszék.) Tóth Józsefné 1500 frtra b. ingatl. april 28. (komáromi k. tszék.) Komoróczy Miklósné 15644 frt 50 krra b. ingatl. május 3. Hatvan (tusnádi k. jb.) Guth Pál 3000 frtra b. ingatl. april. 30. Varasd (szegszárdi tszék.) Kafka Julia 17813 frtra b. ingatl. april 27. R-Palo­­tán (pestvidéki tszék.) Rádi József 1853 frtra b. ingatl. april 23. Kocs (komáromi tszék.) Naklad Tódorné 1810 frtra b. i. april 20. R.-Sz.-Miklós (n.-szt.-miklósi jb.) Luka Nicolae 1869 frtra b. Ingatl. april 29. Kovaszincz (aradi tszék.) Andreovits Emilia 2350 frtra b. ingatl. april. 8. (csákovai k. jb.) Lehotz­­ky Péter 5470 frtra b. Ingatl. april. 30. (Lehota-L.-szt.­­miklósi jb.) Paskuj Tódor 6285 frtra b. ingatl. april 14. (Sz- Régeni jb.) _____________________________________________ Felelős szerkesztő : Jókai Mór. A „Budapesti közúti vaspálya-társaság“ XV-dik rendes közgyűlése f. é. lipril 6-átn d. e. 10 órakor az evang. iskola disz­terméb­en IV. ker. sütő-utcza 1. sz.) fog megtartatni. N­apirend: 1. Igazgatósági évi jelentés ; előterjesztése­­ az 1879. évi mérlegnek és a felügyelő-bizottság erre vonatkozó jelentésének. 2. Határozat a zárszámadás és a felmentvény érdemé­ben, s megállapítása az osztaléknak. 3. Az 1880. évi költségvetés előterjesztése. 4. A tőke­törlesztés újabb tervének előterjesztése. 5. Netaláni indítványok a t. ez. részvényesek köréből, a mennyiben alapszabályszerűen (8 nappal a közgyűlés előtt, írásban) fognának az igazgatóságnál bemutattatok Azon t. ez. részvényes urak, kik e közgyűlésben részt venni óhajtanak, szíveskedjenek részvényeiket az alapszabályok 20. §. értelmében folyó évi márczius 13­. és 30-ka közt az igaz­gatóságnál (IV. ker. Károly­ körút 2. sz.) a délelőtti hivatalos órák alatt, térítvény mellett letéteményezni, a­midőn a szava­zási igazolványokkal az előterjesztendő zárszámlát és a mérle­get, valamint a felügyelő-bizottság jelentését is át fogják ve­hetni. Budapest, 1880. márcz. 16-án. Az igazgatáság.

Next