A Hon, 1880. november (18. évfolyam, 287-315. szám)

1880-11-08 / 293. szám

293. száza. 18-ik évfolyam. Reggeli kiadás. Budapest, 1880. Hétfő, november 8. Baserh­eesztéen­ írod»» Barátok-tere, Athenaeum-opine. A lap szellemi részét illető minden küzlsmény­i szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad­­tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok­­tere, Athenaeum-épü­let) küldendők. o POLITIKAI ÉS KÖZGAZ­DASÁGI NAPILAP. iKiadó-díjhivatal , Barátok-tere, Athenaeum-épü­let földszint, Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt 1 1 hónapra ......................................................2 fet 3 hónapra • 8, » 6 hónapra ■•■•••■­­ • 18 * Az esti kiadás postai kü­lönküldéséért felül­fizetés negyedévenként ....... 1 » Az előfizetés az év folytán minden hónapban meg­kezdhető, de ennek bármely napján történik is, min­denkor a hó első napjától számíttatik. Budapest, november 7. Egy bécsi lap a »W. Alig. Ztg«, mely­­igen szereti meglepő és váratlan sensationális hírekkel magára vonni a figyelmet az által, hogy ily hírek kapcsán idézteti a nevét más lapok hasábjain, azt a kacsát bocsátó világgá, hogy Haymerle külügyminiszter állá­sa meg volna ingatva, mivelhogy mérvadó helyen állítólag elégületlenek vol­nának azon védelemmel, melyben a miniszter a monarchia külügyi politikáját a delegácziók­­ban eddig részesité. Nem tudjuk, hogy a bécsi lap, melynek hire az éjjel lapunknak is megsürgönyözte­­tett, a sensatiohajhászat mellett mellékesen még kinek a szekere rudját akarja tölni, csak azt tudjuk, hogy a sensationalis h­irből sem­mi sem igaz s alapja annyival kevésbbé lehet, •krifáltottá azt tekintjük, a­mire a bécsi lap alapu­l ki látszik hírét, — mert mint mindenki tudhatja, a delegácziók jelen ülésszakának fo­lyama alatt jóformán nem is intéztettek táma­dások a külpolitikának akár iránya, akár egyes momentumai ellen. Tehát valami erős, kiváló, brilliáns védelemre sem volt ok és szükség. Egészen más idők voltak azok, mi­­­­kor Andrássy volt a külügyek vezetője ! Akkor ostrom és támadás egymást érték! De kár is több szót vesztegetni ezen, minden valószínű­­ség szerint tendentiosus bécsi koholmányra. Egyúttal azonban alkalomszerűnek tartjuk Bismarck lapjának a berlini »Nord. Alig. Zigc-nak Haymerle egyik beszéde al­kalmából írt czikkének következő sorait kö­zölni : »Ausztria-Magyarország állás­­foglalása a kel­eti bonyodalmakkal szemben, Európa tanácsában oly súlyosan esik a mér­legbe, hogy a vezérlő államférfi felvilágosí­tásai a habsburgi monarchia határain túl messze figyelmes hallgatókra találnak. De­­ductióinak hatása különböző lehet. De abban az egész világ egyet fog érteni, hogy a bécsi kormány által végleg elfogadott magatartás egy gondo­san megfontolt számításnak az eredménye, hogy világosan felis­mert, határozottan formulázott alapelveken nyugszik; hogy nagyon reális, az államérdekek által szentesített czé­­lokra törekszik s abból oly erőnek tudatát meríti, mely elegendő arra, hogy meg nem tántorítva zavaró behatások és befolyá­sok által a maga útján haladjon továbbra is.« Simonyi Lajos bárónak a képvi­selői mandátumról történt lemondása, mint igen érthető, nagyon kellemetlenül hatott az egyesült ellenzéki táborra. A báró csak pár nappal ezelőtt is megfordult a Ka­barék klubban s ott többekkel beszélt, de s­enkivel sem közölte lemondási és visszalé­pési szándékát. Simonyi Lajos m­ár el is hagy­ta a fővárost és Nagy-Szalontán rövid idő alatt választóihoz búcsúbeszédet fog intézni, melyben, mint több oldalról jelentik, körül­ményesen fogja előadni ezen lépésének okait. Az »E­s« nagy hajlandóságot mutat, Simonyi Lajos báró visszalépését szélsőbal­­oldali értelemben magyarázni s megjegyzi, hogy Simonyi emez elhatározása azt jelenti, »hogy a középső ellenzékektől sike­res működés nem várható többé s hogy neki ezentúl e férfiak közt nincs helye.« A kabarékra igen sok és nehéz napok súlyosodtak. Már nem csak a par­lamenten kívül, hanem magában a parla­mentben, magában a párt körében is egyre veszti a talajt lábai alól. Mint a »P. Lt.« érte­sül, Ben­iczky Ferencz és Halász Bálint képviselők már régebb idő óta tudatták az egyesült ellenzéki kör elnök­égével kilépé­süket e párt klubjából. E felbomlási symptomákkal szem­ben alig fognak segíthetni a lehetetlen eről­ködések, melyekről némely lap említést teszen, így az »E­s« ezeket jelenti. »Az e­g­y­e­s­ül­t e­lle­n­z­é­k s a p­á­r­t­on kí­­v­ü­l­i­e­k vezérférfiai között — újból megkezdődtek az eszmecser­e a költségvetési vitában elfoglalandó ál­láspontjuk megállapítása s esetleg az egyesülés újból leendő megkísértése iránt. Bittó István ma (szombat) este 6 órára a »Magyar király« szállodába konferencziára hívta össze a pártonkivülieket, hogy ez iránybani nézeteit közölje velük s egyúttal a további teendők iránt megállapodásra jussanak. Az egyesült ellenzék köreiben átalában az a né­zet, hogy e párt szervezetlenül megy bele a költségvetési vitába s hogy előbb b. Seny­­nyey Pál parlamenti nyilatkozatát várja be, mielőtt a párt szervezése vagy egyéb közel álló árnyalatokkal való egyesülés tárgyában kísérletet tenne«. A szultán — mint a »Pol. Corr.«­­nak Konstantinápolyból írják — a dulcignói kérdésnek véget akar vetni és Dervis pasá­nak adott utasításai határozottak. A katafan­­foknál dühöngő vihar tudvalevőleg Dervis pasa megérkezését s e szerint finnyás külde­tésének keresztülvitelét is késleltette , de mi­helyt partra száll, dologhoz lát és a dolgokat üdvösen elintézi. Hihetőleg az ügy befejezése után fog végbemenni a régóta hirdetett mi­niszterváltozás. Said pasa Mahmud­ Ne­­dimnek vagy valamely más államférfiúnak fog helyet csinálni, a­ki idejét és a helyzet követelményeit jobban érti. A Terdjuman-Hakikat egy Said pasa által sugalmazott »Egy nagykövet bosszan­­kodásai« czímű czikket hozott, mely repro­dukálja Groeschen bizalmas nyilatkozatait, a­ki ugyan nincs megnevezve, de tisztán föl­ismerhető, s a többi közt azt mondja, hogy Anglia a törökök és egész Eur­pa gúnytár­­gyává lett. A Hakikat ennek következtében ugyanaz nap bizonytalan időre felfüg­jesz­­tetett. Múlt vasárnap a portán hosszú minisz­tertanácsot tartottak, mely a dulc­gnoi, még inkább pedig a görög kérdéssel foglalkozott, mely nyugtalanítóbb mint valaha. A portán gyanakodnak, hogy Anglia és Oroszország egyetértenek, hogy a görögöket fölbátorítsák, sőt támogassák. Sőt azt állítják, hogy Goe­­seben tudatta Said pasával az a­ngol kor­mány intenczióját a görög tengerpartra több pánczélhajót küldeni, hogy a görög kikötőket és partokat a görög hadihaj­óhad ellen kellő­leg megvédje.­­ Az országgyűlési szabadelvű párt­­oa este tartott értekezletén a Horvátország­gal kötendő pénzügyi egyezményről szóló­­javaslatot vette tárgyalás alá s azt Fálk Miksa előadó indo­kolása, Tisza miniszterelnök felvilágosítása és töb­bek hozzászólása után úgy átalánosságban és részle­teiben változatlanul elfogadta.­­ Az egyesült ellenzék mai értekez­letén S­z­o­n­t­a­g­h Pál (n.gr.) elnök bemutatta Be­­niczky Ferencz és b. Simoryi Lajos képviselők leve­leit, melyekben a párt köréből való kilépésüket, s az utóbbi a képviselői mandátum letételét is­­ tudat­ják. E nyilatkozatok tudomásul vétettek. Ezután tárgyalás alá vétetvén a Horvátország­gal kötendő kiegyezésről szóló törvényjavaslat, ezt a párt általánosságban elfogadta.­­ Az országgyűlési függetlenségi párt folyó hó 7-én tartott értekezletén a Magyar­­ország, Horvát-Szlavon, Dalmátországok közt létre­jött újabb pénzügyi kiegyezési törvényjavaslat vétet­vén tárgyalás alá, azt hosszas vita és beható tanács­kozás után, melyben részt vettek Helfy, Eötvös, Thaly, Szederkényi, Kállay, Mocsáry, Madarász József, Mudrony Soma, Turgo­­nyi s többen több fontos ok alapján átalánosságban sem fogadta el a részletes tárgyalás alapjául. A párt határozatának előadásával a képvisel­őházban Eöt­vös Károly bízatott meg. A losonczi függetlenségi párt levélben kéri a pártot, hogy e hó 10-én tartandó szervezkedési gyűlésükre s erkölcsi támogatásukra M­o­c­s­á­r­y Lajost és B­ó­d­o­g­h Albertet köréből küldje ki. Nevezettek kiküldettek Novák Gusztáv bejelenti, hogy Dorozsmán október 30-án a függet­lenségi kör megalakult s kéri a párt erkölcsi támo­gatását. Örvendetes tudomásul vétetett. — A görög kabinet-kérdés megol­dásáról írják a »Pol. Corr.«-nak Athénből, hogy Kamandurosz csak akkor kezdett az új kabinet megalakításához, miután biztosította volt magának Zaimis és Delyannys volt külügyminiszteré­nek támogatását, de úgy, hogy ezek visszautasították a kabinetbe való személyes belépésüket.­­ Első­sorban a hadügy- és a pénzügyminiszteri tárczákat kellett első rangú szakférfiakkal betölteni. Ezért Latiropulosz, tekintély a pénzügyi admi­­nisztráczió dolgaiba,nem hiányozhatott a kabinetből; hadügyminiszterré pedig hosszasabb alkudozások után Mavromichalis Antal ezredes, Delige­­o­r­g­i­s alatti hadügyminiszter neveztetett ki. B­u­­bulis,­ki már azelőtt volt tengerészeti miniszter, e tárczát, természetesen ismét elfogadta. A Kumundurosz alatti előbbi pénzügymi­niszter, Pa­pamihhalopulosz belügyminiszter és ideiglenes közoktatásügyi miniszter lett, míg Kumundurosz fentartotta magának a külügymi­nisztérium vezetését. Az uj kabinet által a király múlt hó 25-én tétette le az esküt s az másnap lépett a kamara elé. Kumundurosz kevés szóval fejtette ki politikai programmját. »A mi politikánk, úgymond, az országban már ismeretes, az alkotmányos szabad­ság és a n­gy görög érdek politikája. A görög had­sereg mozgósítása, a nagyhatalmak javunkra tör­tént, igazságos elhatározása után tény, melyet egye­dül ismerünk el olyannak, mely kérdésünk lehető megoldásához vezet. Tehát folytatnunk kell hadikészü­lődéseinket és elő kell készülnünk a keletkező aka­dályok legyőzésére. Politikánk azonban nem az, hogy kérdésünk megoldásáig az európai hatalmak által készíttessük elő magunkat, sőt inkább megtenni a szükséges in­­tézkedéseket, hogy magunk és saját hatalmunkból vigyük keresztül amaz elhatározásokat. Nekünk Európa határozatát kell végrehaj­tanunk. Becsületünk, életbevágó érdekeink, test­véreink állapota és Európa határozatának tisztelete, melynek oly magas czél lebegett szemei előtt, ezt meg­követelik. Másrészt azonban az egész nemzet óhajtja Görögország akc­ióját és zúgolódás nélkül a legna­gyobb és legkomolyabb áldozatokra késznek mutat­kozik. Most 43.000 emberünk áll fegyverben. Szándé­kunk azonban 80.000 embert küldeni a harczba.Tehát világos, hogy még sokra van szükségünk, a­mire mások nem gondoltak. A kamarától az ülések 5 napi elha­lasztását kérjük, hogy a hadsereg és a pénzügyek ál­lapotáról és azok emelését c­élzó rendszabályainkról tehessünk jelentést.« T­r­­­kop­­­sz ez elhalasztást nem akarta meg-­­­engedni és névszerinti szavazást követelt; a kamara ellenben Kumandurosz indítványát 111 szava­zattal 52 ellenében elfogadta. A­ második fényes­ győzelem a kamarában Kumundurosz és a király amaz elhatározásának tulajdonítandó, hogy az elkerülhetetlen akczióra azon­nal elkészüljön. Kumundurosz 100.000 emberből álló rendes csapatot remél kiállítani; kevéssel az ak­­czió előtt aztán még a 20.000 emberre menő tartalék­­osok fognak behívatni. — A magyar delegáczió együttes albizottsága megalakult és elnökévé Maj­­thényi László bárót, jegyzőjévé Baross Gá­bort választá. — A magyar delelegáczió külügyi albizottsága ma délben tartott ülésében Fálk Mik­sa előadó felolvasta a külügyminisztérium költségve­tésére vonatkozó jelentést. A jelentés terjedelmes volta miatt az albizottság abban állapodott meg, hogy a jelentés sokszorosíttatni fog s a tagok közt kiosztatván, az albizottság kedden tartandó ülésében vétetik tárgyalás alá. Az ülésen a közös kormány részéről Haymerle b. külügyminiszter, Kállay és Fal­ke b. osztályfőnökök — a magyar kormány részéről Tisza Kálmán miniszterelnök voltak jelen. — A magyar delegáczió hadügyi albi­zottságának jelentése a közös hadügyminisztérium 1881. évi rendes költség előirányzata tárgyában. A jelentés a korábbi eljárás szerint első­sorban az utóbbi delegáczió által hozott határozatokra adott miniszteri válaszokra létrejött megállapodásokat, il­letőleg javaslatokat, azután a rendes szükségletnél mutatkozó eltéréseket, azután magát a rendes szük­ségletet s végül a rendkívüli szükségletre vonatkozó előterjesztését foglalja magában az albizottságnak. A bőriparra vonatkozó határozatra nézve, miután az albizottság a miniszter által előterjesztett adatokból meggyőződött arról, hogy a bőripar szál­lítmányban a lábbeli és hadfelszerelési tárgy­akat ille­tőleg kötött szerződés alapján több hazai c­ég része­­síttetett a szállításban úgy, hogy a magyar ipar kellő arányban részesíttetett, a következő határozat elfo­gadását hozza javaslatba. A közös hadügyminiszter válasza tudomásul vétetik. A biztosíték után fizetendő kamatnak 4° 10-ra történt leszállítása következtében az illető kiadási czimnél (24) 15.000 fit levonandó lesz. Egy felsőbb katonai intézetnek a magyar korona területén való felállítása iránt hozott határozatra vonatkozólag ellentétben a miniszternek azon nyilatkozatával, hogy egy harmadik felsőbb in­tézet felállítását nem tartja szükségesnek, azon nézet­ben van az albizottság, hogy ily intézetnek a magyar korona területén felállítása következtében a magyar ifjúság nagyobb számmal lépne a közös hadse­regbe és törekednék magasabb katonai kiképez­­tetésre, és ez a közös hadseregnek épen érde­kében áll, méltányolná a korábbi bizottságok ha­tározatait, azonban a monarchia pénzügyi hely­zetét tekintetbe véve, ezúttal nem tartja sürgetendőnek ily intézet felál­­lítását. Ellenben felhívja a közös hadügyminisz­tert, hogy addig is, míg azon intézetnek felállítása lehetővé válik, már most kellően intézkedjék, hogy a magyar tiszteknek és ifjaknak a létező ma­­gasabb katonai intézetekbe való belé­pése és így magasabb katonai kiképeztetések az eddiginél nagyobb és előnyösebb mérvben lehetővé tétessék, ill­etőleg biz­­tosíttassék. A magyar nyelv oktatásában tör­tént előhaladás iránt teendő jelentés tárgyá­ban, az albizottság meggyőződött a miniszter vála­szából és a kimutatásokból arról, hogy ez irányban örvendetes haladás mutatkozik, alakilag azonban ki­fogásolja az albizottság, hogy a miniszter vett utasí­tása értelmében jelentést nem terjesztett elő, valamint hogy a kimutatásokban oly megnevezések és kifejezé­sek fordulnak elő, melyek törvényeinknek meg nem felelnek,a következő határozati javaslatot terjeszti elő. A hadügyminiszter válasza érdemére nézve tu­domásul vétetik. Azonban felhivatik a miniszter, hogy a jövőben ezen kérdésben számszerinti adatokkal in­dokolt jelentést terjeszszen elő és intézkedjék, hogy jövőre a bizottság elé terjesztendő kimutatások ma­gyar nyelven szerkesztessenek, s hogy a had­ügyminiszternek ezen, valamint más előterjeszté­sében és kimutatatásaiban kerültessenek mind­azon megnevezések vagy kifejezé­sek, melyek akár a magyar koronának közjogi állása és ő felsége többi országai és királyságaihoz való viszonya, akár a magyar korona területének egyes részeire vonatkozólag fenálló és ő felsége által szentesített törvé­nyekben meghatározott megnevezésekkel vagy kifejezésekkel meg nem egyeznek. A területi hadosztályi rendszert illető határozatra nézve az albizottság azon meggyő­ződésre jutván, hogy e részben nevezetes haladás tör­tént annyiban, hogy a vonat szekerész-csapat ügye szervezésével nemcsak a vonat szekerész csapatok helyeztetnek el ama hadcsapatok közelében, a­me­lyekhez mozgósítás esetén tartoznak, hanem a megfelelő szekerész anyagszer is ott raktároz­­tatik, s a­hol ez még meg nem történt, an­nak oka, hogy a raktári helyek hiányoznak,­­ to­vábbá az elhelyezés kérdésében kiküldött szűkebb al­bizottság a jelentés­ből is meggyőződött az albi­zottság, hogy a miniszter a területi hadosztály rendszer megvalósítását szem előtt tartja, a választ tudomásul veszi, s utasítja a minisztert, hogy az ügy állásáról a jövő évi delelegácziónak je­lentést tegyen. A katonai képző intézetekben a fizetéses helyek szaporítása iránt hozott határozat­ra nézve a miniszter által adott felvilágosítások nyo­mán az albizottság arról győződött meg, hogy ez irányban csakugyan haladás történt, a választ meg­nyugtató tudomásul veszi, s felhívja a min­sztert, hogy ez ügyről a jövő évi delegácziónak jelentést tegyen. Pesti őszi lóversenyek. (IV-ik nap.) — nov. 7. Az első versenynap sikere után várt nagy ér­deklődés, daczára a mai szép időnek, nem volt akkora mint a hogy remélni lehetett. A leszállított helyárak sebirtak elé , vonzóerővel. A közönség jóformán csupán az előkelő világból került ki. Feltűnően kevés hölgy ér­deklődött a mai versenyek iránt, pedig azok érdeke­sek voltak egytől egyig. Részint már ismert futók, részint új lovak szaladtak a díjakért. Öt díjért volt jelezve verseny, de a 4 ik, kisbéri díj versenye kimaradt nevezések hiánya miatt. Az 5-ik futam, a nagy akadályverseny ma is kiválóan érdekes volt. A múltkori bukások ma is ismétlődtek, azonban baleset nem történt. Az udvart mára is várták, de nem jött el senki a királyi családból. A királyi páholyban Koburg főherczegné ült. A miniszterek közül Szapáry Gyula gr. és Kemény Gábor br. voltak jelen; a hölgyek kö­zül ott láttuk Pálffy, Festetich, Andrássy grófnőket, Almássy Kálmánnét, Edelsheim-Gyulai bárónét. — A versenyek lefolyása a következő volt: I. H a n d i e a p. 600 frt. Táv: 3200 mtr. Nevezve volt 7 ló ; futottak : gr. Eszterházy Móricz Gamiani-ja, gr. Sztáray János Dagmárja, gr. Almás­­sy Kálmán Cobweb-je, gr. Zichy Béla 3. é. p. ménje, és br. Ehrenburg hadnagy Florián-ja. Vezetett a Flórián egész a pálya 3-ik negyedéig, akkor előre törtek Gamiani és Dagm­ár, a­melyekre a legtöbben fogadtak. A pálya végén erős küzdelem fej­ődött ki e két jó futó között, de Dagmár (lovagolta Smart jockey,) szépen győzött egy lóhosszal. II. Királyné Ő Felsége dija. Akadály­verseny. Táv: 4000 méter. Elzáratott 8 nevezéssel, futott három ló: gr. Andrássy Kálmán Miss Benett­­je, gr. Zichy Béla Lóri­ja (lovagolta Baltazzy Hektor) és gr. Eszterházy Fergetegje. Miss Benettet H­a­l­a­s­y Bál honvédszázados ülte, s vezetett szépen. Lóri ez alkalommal is kitűnő futónak bizonyult, de Miss Be­­nett több lóhosszal győzött felette. Igen szép verseny volt, s Halasy századost gratulácziókkal halmozták el a jelenvolt tisztek. III. Gát verseny: 400 frt. Táv: 2400 mé­ter. Elzáratott 10 nevezéssel; utólag volt nevezve Ni­­nis, Almássynak 4 éves sárga kanczája. Futott 7 ló. Beniczky Gábor Miss Rowel-je (ülte maga Beniczky) br. Majthényi Izidor 3. é. p. kanczája (lovasa Baltaz­­zy) ; a General Hope Pistá­ja és Homespun-ja ; Bal­tazzy Aristid 5. é. p. kanczája; dr. Ehrenburg had­nagy Tristánja és Ninis. Beniczky a futam kezdetén visszalépett; a többi közt érdektelen verseny volt, mert a gátakat könnyen levervén, a lovak a résen egész könnyűséggel haladtak át. Pista és Homespun jóval megelőzve versenytársaikat, ketten vetekedtek a díjért, s Homespun elsőnek, Pista egy fél ló hosz­­szal másodiknak érkezett be a czélhoz. Ninis 3-ik volt. A IV-ik, a Kisbéri díjért kimaradt, mert Ninis előbb futott, s csak kettő maradt nevezve, kettő pedig nem futhatott a díjért, csak három különböző tulajdonos lova, s azért a díj nem adatott volna ki. Kettős szünet után következett az utolsó futás, az V. Paripa verseny. (Akadályverseny.) Tiszteletdíj. Táv: 4000 méter. A legérdekesebb sza­kasz. Nevezve volt 6, utólagosan 2 ló, a Kampós és a Romané, a­melyek a Kisbéri díjra voltak nevezve, de nem futhattak. Futottak : Beniczky Gábor Péter-e, (ülte maga); Almássy Kálmán Little Dorette-je (ül­te Halasy Pál százados); br. Üchtritz The Swell-je (lovagolta Rohonczy Gida) ; gr. Eszterházy Móricz Kampóssa, (ülte gr. Kinszky Jenő) ; br. Dewitz Ro­­máne-ja (lovagolta Dewite) és a Baltazzy Hektor lova (ülte Baltazzy). Szépen indultak, de az első ne­gyedben Beniczky, a­ki ma egyátalán nem volt szeren­csés a versenyekben,­­ visszalépett. A második ne­gyedben Halasyt hagyta oda lova, s az magára sza­ladt a többi után, míg elfogták a lovászok. A pálya 3-ik negyedében, a kőfalnál Dwitz bukott le lováról, de gyorsan visszapattant a nyeregbe, s miután mesz­­sze elől vezetett, e kis késedelemmel is előbb járt Kampóson és The Swellen, a­melyek jól nyomában voltak. A lovas ügyességét élénk éljenekkel jutal­mazta a közönség. Baltazzy a baloldali vizes ároknál bukott fel lovastól, s gyalog tért vissza o­nnan. A díjért most csak három ló szaladt, s elsőnek ért be a czélhoz Dewitz Romanéval, másodiknak Kampós, harmadiknak The Swell. Nehéz küzdelem volt, de annál szebb. És ezzel a pesti őszi lóversenyek két nappal megtoldott tartama véget ért, s már esteledni kezdett, mikor a közönség oszladozott a versenytérről. Iyer szerény érdemeit elismerte s ígérte, hogy a ma­gyar iparnak ezentúl is szivvel-lélekkel meleg barátja lesz s hazájának boldogulását kívánván, megköszönte a polgármester fáradságát. Az üdvözletek után ebéd következett, melyen számos köszöntőt mondottak az ünnepeltre Jelen volt az ünneplésen Gregersen atyja is , Guildebrand, ki 1824-ben Norvégiában született, s kit sorsa közénk hozva, a szabadságharczot végig küzdötte s azután Szobbon telepedett meg, hol meg­nősült. Az atya boldogságban úszott 27 éves fiának e kitüntetése fölött.­­ A budapesti népszerű felolvas­ás­o­­kat rendező társulat a budai kör helyiségé­ben ma délelőtt 11 órakor tartotta 6-ik évi rendes közgyűlését. A gyűlésen szép számmal jelentek meg a tagok, melyet a társulat elnöke Kerntler Ferencz nyitott meg. Az elnökség bemutatta évi jelentését s számadásait s leköszönvén kérte é a felmentvény meg­adását. Az évi jelentésekből kiemeljük, hogy 1879. évben 1 tiszteletbeli, 2 alapító és 223 rendes taggal birt a társulat, és múlt évben 22 felolvasó 30 felolva­sást tartott és pedig 22 magyar és 8 németet. A tár­sulat a múlt évi 387 frt 50 kr kiadás mellett, 416 frt 50 krt vett be. A múlt évben még egy magyarnyelvű tanfolyam nyittatott meg, mi egy új tanító alkalma­zását tette szükségessé. A magyar tanfolyamra a nép minden osztályából kerültek hallgatók, köztük osz­trák hadseregbeli tisztek s nők. Elnök bejelenti hogy a társulat költségei fedezésére a kormány 150 irtot adott a társulatnak. Ezek után a közgyűlésnek azt in­dítványozza, hogy miután A­lker Gusztáv városi tanácsnok a magyar tanfolyam érdekében oly sok buz­galmat fejtett ki, őt tiszteletbeli tagjává válassza meg. Ez hangos éljenzések között megtörténvén, számvizs­gáló bizottság választatott, mely a számadásokat nyom­­ban megvizsgálta, helybenhagyta s a közgyűlés az el­nökségnek a felmentvényt megadta. Uj választás tör­ténvén, a régi elnökség s választmány tagjai ujból megválasztattak. Elnök: Kerntler Ferencz, alelnök dr. Appel Lajos s Érczhegyi Ferencz, titkár Pora Ferencz. Másodtitkár: Jeny József. Jegyzők: dr. Rácz Károly, Trajtler Károly; gazda Löschinger Zsigmond. A közgyűlés 12 órakor ért véget, mire a választmány összeülvén, a bekövetkező évfolyam pro­­grammját állította össze s elhatározta, hogy előadás naponként 7 től 8-ig lesz és hogy a felolvasások, me­lyek sorrendje már megállapíttatott, 5—7-ig fognak tartatni minden hétfőn november hó 22-től kezdve. Megemlítjük még, hogy a magyar tanfolyamra eddig összesen 1­08 személy iratkozott be, köztök négy nő. — A »budapesti tornaegyl­et« f. hó 10-én esti 6 órakor rendkívüli közgyűlést tart, me­­lyen az utolsó rendes közgyűlés által kiküldött bi­zottság jelentése, esetleg az alapszabályok módosítása fog tárgyaltatni. Megjegyezzük egyúttal, hogy a ne­vezett egyletben a vivő tanfolyam f. hó 4 én megkez­dődött. — A szombati udvari ebédre a dele­­gáczió másik fele volt hivatalos. Tisza K. és Taaffe miniszterelnökökön kívül ott volt a három közös mi­niszter, több udvari méltóság, a delegáczióhoz beren­delt mérnökkari, vezérkari és tengerészeti szakköze­gek, Teschenberg miniszter, Pápay, Szentgyörgyi és Dóczy udvari tanácsosok, Mendel b. főhadsegéd, Tisza Lajos a magyar delegáczió elnöke, Coronini gróf az osztrák delegáczió elnöke, számos magyar és osztrák delegátus. A ruházatban túlnyomó volt az egyenruha és díszöltözet. A német delegátusok nagy része, kivált a főnemesség, szintén katonai egyenru­hában, a többi polgári osztrák delegátusok frakkban, a lengyel és magyar delegátusok mind díszruhában. Ebéd végeztével ő felsége feltűnőleg hosszú ideig tar­tott cercle­t, mely alatt a meghívottaknak majdnem minden egyes tagjával váltott néhány szót.­­ A­z egyetemi olvasókör legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a tél folyam­án saját körében szépirodalmi felolvasó estéket tart. Ezek elseje teg­nap 6 órakor volt az egyetemi olvasó­teremben. Az elnö­ki beszéden kívül tanulmányt (Bánk­ bán felett), kisebb fordításokat s költeményeket olvastak fel s egy jog­hallgató Szemere Bertalannak »A halálbüntetésről« szóló parlamenti beszédét szavalta. Az estén nagy számú fiatalság volt, jelen, a tanári kar képében ott volt G­r­e­g­u­s­s Ágost, ki az egyes felolvasott mun­kálatokra rövid kritikai megjegyzéseket tett s az if­júság lelkes éljenzése mellett vonult ki a teremből. Az esték két heti időközben tartatnak.­­ A tisztviselőegylet néhány tagja által szombaton, a Hungária dísztermében rendezett tánczmulatság minden tekintetben fényesen sikerült. Az előkelő közönség már 1/210-kor úgy megtöltötte a csinos termet, hogy az első négyest több mint 80 pár tánczolta. Jó kedv, otthonosság uralkodott, mely különösen a szűnni nem­ akaró csárdásokban érte el tetőpontját. A mulatságon résztvett notabilitások kö­zül ott láttuk Pauler és Szlávy minisztereket, egyné­hány osztrák delegátust, kik a jelenvolt magyar höl­gyek szépségét örömmel konstatálták. A tánczosnők közül ott láttuk: Gerenday Ilonka, Barabás Ilona, Farkas Ilona és Katicza, Németh Ilona, Vörös Ilon és Erzsi, Boros Ilka, Czekelius Ilona, Voigt Ilka, Böck Ilonka, Hofszász Linka és Teréz, Jankovics Lalike és Szidónia, Gyulay Margit, Ligeti Margit, Toperczer Margit, Károlyi Mariska, Kaiser Anna és Lujza, Halmai Mariska, Plecker Józsa, Takács Jolán és Etel, Erdélyi Juliska, Paratl Ferenczné, Rózsa­­völgyi Gyuláné, Ligeti Antalné, Horváth Gyuláné, Saxlehner nővérek, Székely Izabella, Jármay Gyuláné, Tomsics Irén, Andrásovics Gizella, Szabó Lajosné, Péchy Béláné, dr. Herczeg Mihályné, Fáy Margit, Kanovics Hedvig, Nicola Josefin, Szkála Antalné Bat­­urhölgyeket. A jól sikerült mulatságnak a reg­geli 6 óra vetett véget, s a távozók kivétel nélkül egy kellemesen eltöltött éj emlékét s azon óhajt vitték magukkal, hogy ehhez hasonló mulatság ez évben még több is rendeztessék. G. G. — Vonatkésés. A déli vaspálya ma reggeli postavonata 50 perccel késett. — Halálozás. Özv. báró Pongrácz Gusz­­távné szül. Kresz Borbála, f. hó 6-án d. u. óra­kor, élte 62-ik évében hosszas szenvedés után meg­halt. A megboldogult bűst tetemei f. hó 8-án d. u. 112 3 órakor fognak a kerepesi ut melletti temető uj halottas kápolnájában beszenteltetni. — Uj jótékonyegyesület. Gyulai Pál és P­u­­­s­z­k­y Polixéna a Józsefváros I. számú iskola­szék megbízása folytán a szegény tanulók felsegélésé­­re jótékony egyesületet hoztak létre. A zerge-utczai reáltanoda dísztermében gyűltek ma több nő­s férfi össze­s Gyulai rövid megnyitója után elhatározták. KÜLÖNFÉLÉK. Névváltoztatások. Kotton Mihály fábiánházi lakos, valamint György, Mihály, Julianna, Teréz és Gizella kiskorú gyermekei vezetéknevének »Szaplonczai«-ra, Globacski János kiskorú török-becsei lakos vezetéknevének »C­s­o­n­­­i«-ra kért átváltoztatása megengedtetett. Pótvásár. A földművelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi minisztérium megengedte, hogy a Tolna megye terüle­téhez tartozó M­u­c­s­e községben, m. hó 20-án elmaradt or­szágos vásár helyett, folyó hó 22-én pótvásár tartassák Alapszabályok megerősítése. A pozsonyi dalegylet alapszabályai, a belü­gymisztérium általa bemu­tatási záradékkal elláttattak. Kitüntetések. A király Pali­k-TJ c s e v n y Ti­vadarnak miniszteri titkári állásától saját kérelmére történt felmentése alkalmából, buzgó, hű és sikeres szolgálatai el­ismeréséül, III. osztályú vaskorona rendet, Laky Károly honvéd huszár­ őrnagynak pedig a cs. és kir. kamaráéi mél­tóságot adományozta. Kinevezések. A földművelés- ipar- és kereske­delemügyi miniszter, a feloszlatott brassói kereskedelmi és iparkamara ügyeinek ideig­, vezetésével miniszteri biztosi minő­ségben megbízott Szász Róbert miniszteri fogalmazót,ez ál­lásától kitűnő szolgálatai elismerése mellett felmentvén, he­lyébe szintén miniszteri biztosi minőségben Hiemesch Frigyes brassói adótárnokot rendelte ki.­­Az igazságügymi­niszter A­u­g­n­e­r Henrik kunszentmiklósi kir. járásbirósági írnokot, a czeglédi kir. járásbírósághoz helyezte át. — Személyi hire­k. Hohenlohe bemeg ma reggel Bécsbe utazott. — B a 11 a­z z i Hector Bécsből s Marcali János tőzsér Lon­donból Budapestre érkeztek. — Gregersen György faműgyárost, a pé­csi sátortábor építőjét, ő felsége a király az arany­­érdemkereszttel tüntette ki. Ráth főpolgármester ma tűzte azt föl a kitűnő iparos mellére a gyári udvaron, mintegy 400 munkás, Gerlóczy alpolgármester, Ró­­zsa Péter jegyző, az elöljáróság s számos fővárosi előkelőség jelenlétében. Gregersen György megha­­tottan köszönte meg ő felségének kegyelmét, mely­

Next