A Hon, 1881. november (19. évfolyam, 300-329. szám)
1881-11-08 / 307. szám
bárd. De a czehta és szláv nem lett földesur, hanem földműves. Gazda és katona volt egy személyben. — Primitiv szervezetében nem volt birtokos és harczos arisztokracziája. Közrend volt az egész nemzet. Politikai hatalomra nem emelkedett. Azért nem hódítás volt az ő megszállása, hanem átköltözés. A megszállott területen a régi birtokost nem adófizetővé tette, hanem földönfutóvá. Elvette tőle a mivelt földet és kész lakházat, kisebb községekbe nemzetségek képült be, kiszorítván a régi lakosokkal együtt a régi helyneveket is. Értekező szerint helyneveink túlnyomó nagy része, mindaz, a mi nem világosan magyar, — azaz avar szláv korból maradt fenn. A szláv volt az, mely Pannóniában elfelejtette s eltörölte a római, az alföldön a jazyg, a felföldön a quad és Erdélyben a még tán vegyesen dako-római helyneveket, a helyek előbbi birtokosaival együtt. Mikor a magyarok a IX. század végén bejöttek, a szláv telepedés már pár száz éves volt. Államot ugyan nem tudtak az itteni szlávok alkotni, de helységeik voltak. A magyarok, mint hódító nép, meghagyták a lakosságot, mint a helynevek fenmaradása bizonyítja. Az a csoda, hogy nem olvadtak be a szlávságba, mint a bolgárok s a kazár, kun, besnyő, tatár népek nagyobb része, s mint beolvadt a hóditó góth, longobard, frank a meghódított római népekbe. Ez abból fejthető meg, hogy a magyar nemzet nemcsak harczos aristocratiából állott, hanem lenni kellett olyféle szervezetű magyar földmíves néposztálynak, mint a szláv. Ezen elemnek köszönhető, hogy a szláv helynevek mellett hazánkban elég nagyszámú magyar helynév is található, s talán az is, hogy bár sok szláv szót kölcsönzött át, de nyelve egész eredeti szervezetében megmaradt. Az akadémiából. (Budapest és környékének helynevei. — A paraszt vármegye. — Népmozgalmi adatok. — A papság története és világuralmi állása a XI. században.) — nov. 7. Az érdekes felolvasások egész sorozata volt kitűzve a mai ülésre, a melyet a II. osztály tartott, Pauler Tivadar elnöklete alatt. Tagok azonban feltűnően kevesen jelentek meg az ülésre. Az értekezések sorozatát Salamon Ferencz fennebb közlött értekezésével »Budapest és környékének helyneveiről« nyitotta meg. Gyárfás István a »Paraszt vármegyéről« értekezett. Hazánkban — úgymond — a Paraszt vármegye, mint a nép kebelében ennek tagjaiból alkotott intézmény képezte több mint másfél századig a rendőrséget. — Erről már Hornyik és Bottka T. munkáikban röviden emlékeztek. A török hazánkat elfoglalván, a tatár, mint segédhada megjelent s dúló fergetegkép több ízben pusztította, rabolta az országot, de zsákmány és foglyokkal megrakodva, rövid idő múlva hazatért s az elmenekült községi lakosok lakhelyeikre visszatelepedve újra megalakították a községeket Azonban uj csapás, pusztulás, nyomor, ínség fenyegette, sanyargatta naponkint, óránkint, éjjel-nappal kisebb fegyveres csapatok alakjában a szegény föld népét; a végházakbeli gyalogság, hajdúk, darabantok, huszárok, fegyveres kóborlók, rablók a fegyverviseléstől eltiltott községi lakosokon féktelenül garázdálkodtak. A hajdú név törvénykönyvünkben először az 1514. 60. tvczikkben fordul elő, mely az e nevet viselő marhapásztorokat a fegyverviseléstől eltiltotta; a mohácsi vész után a »hajdú« elnevezés a magyar gyalogságra ruháztatott, mely vitézségével magát sokszor kitüntette. Ezek közül némelyek, kik a végházakon kirül laktak, szövetkezve a kétségbeesésig sanyargatott parasztokkal, a törökkel fennállott béke ellenére zsaroltak, raboltak s pénzkicsikarás végett férfiakat, nőket hóhérhoz se illő kegyetlenséggel kínoztak; ezeket a mieink kóborló szabad hajdúknak, a törökök martalóczoknak, a tatárok kozákoknak nevezték. Ezek megfékezése végett az országgyűlések több intézkedést tettek; elrendeltetett, hogy a szabad hajdúk eltöröltessenek, a végházbelieknek fizetés adassék. Azonban ennek nem volt eredménye. A XVII. században a kóborló szabad hajdúk, és katonák ellen az országos küzdelem csak folytatást nyert. Az 1601-ki országgyűlés megfékezéseik és kiirtásuk végett nemesi felkelést rendelt, de a népen ez sem segített. 1647-ben az országgyűlés elrendelte, hogy az állandó lakhely nélkül kóborló, birtoktalan, s egyedül rablásból élősködő kóbor szabad hajdúk összeiratván, katonai fegyelem alá vétessenek, vagy jobbágyi állapotra s földmivelésre kényszerittessenek, különben, mint »a haza pestisei« a végházakból kiűzetvén, ha tovább is károkat tesznek, bárki által szabadon üldöztessenek. Azonban a sok országgyűlési, királyi, helytartói nádori, főkapitányi, főispáni és megyei intézkedések a személy és vagyonbiztosság megvédésére elégtelennek mutatkozván, a vérig sanyargatott föld népe kénytelen vola az önvédelem terére lépni, s harczedzett társaik vezetése alatt tömörülve, a fegyveres rablásokat, több országgyűlési törvények alapján szintén fegyveres kézzel visszatorolni; a fegyvertartást, mely eddig tiltva volt, a földesurak, hogy telkeik pusztán ne hagyassanak, elnézték. Az ily fegyveres parasztok képezték első alapját a később rendezett alakot nyert Paraszt vármegyének, melynek kezdetét a XVII. század második évtizedére tehetjük mert már 1631-ben Gömör, Borsod, Torna, Abauj, 1638-ban Pest-Pilis-Solt, Heves-Jászság, Nagy és Kis-Kunságban paraszt kapitányok, hadnagyok és vármegyéről létezik említés. Ezek szerint a Paraszt vármegye az e korszakbeli rendetlen belviszonyokból származott rendőrségi intézmény volt, melynek czélja és rendeltetése a személyes vagyonbiztosság fentartása, s megvédése volt, és csekélyebb politiákis ügyekben önálló bíráskodásból állott. A Paraszt vármegye szervezete a következő volt: A megyei községek népességük és helyrajzi fekvésükhöz képest több kisebb-nagyobb kerületre valának felosztva; a kerületbeli Paraszt vármegyének feje volt a paraszt kapitány vagy főgondviselő, ki alatt állott más községekben lakó több hadnagy, és minden nagyobb faluban egy-egy tizedes, némely kerületnek feje azonban csak egy hadnagy volt. E szolgálati állomások betöltése évenkint választás útján történt; kezdetben a parasztság »négy értékes, bátor gyors és jámbor embert« jelölt ki, kik az alispánhoz felmenvén, ez választott közülök egyet, később a parasztság választott, az alispán megerősítette, s mindkét esetben hittel kötelezte a hadnagyságra; az ekkér meghitett uj hadnagyok azután minden faluban, hol szükséges volt, tizedeseket választottak és esküdtettek. Mivel pedig a kóborló szabad hajdúk olykor nagyobb fegyveres számmal rohantak a községekre, hogy a paraszt vármegye ezekkel szembeszállhasson, tömeges felkelésre volt szükség. E felkelés oly módon történt, hogy ha valakinek személyében vagy vagyonában alatrok kárt tettek, ez azt azonnal jelentette a paraszt vármegye tisztjének, ki a községbelieket, ha szükség vola, harangfélreveréssel is, fegyveres felkelésre szólította, sőt a szomszéd falut is segítségülhivta, igy egyesült erővel megrohanták, üldözték s ha lehetett el is fogták a támadókat, melyből olykor egész csata fejlődött ki; a kit elfoghattak, azt a paraszt vármegye az illető végházak főkapitányához vagy az alispánhoz tartozott fegyver alatt bekísérni megbüntetés végett; ha az illető fegyveresen ellentállott, a Paraszt vármegye is használta fegyverét, kimondatott azonban, hogy a mennyire lehet, az emberhalált eltávoztassák. A Paraszt vármegye a szegény föld népét zsarolók ellen azonnal 100 írt birság alatt tartozott felkelni ; midőn pedig a paraszt hadnagyok közös védelem végett felkelést hirdettek, a ki nem engedelmeskedett, azt a paraszt hadnagy két írtra büntette. Megtiltatott a hadnagyoknak, hogy a megye tekintélye és a földesurak jogai sérelmével határigazitás, hatalmaskodás, verekedés, örökség és adóssági ügyek elintézésébe avatkozni büntetés terhe alatt ne merészeljenek. Ha az elfogott lator kezén lopott marha találtatott, egy része szőké legyen, kik megfogták, két része pedig azon megye tisztikaráé, mely az ily gonoszt megbünteti; a ki pedig istenkáromlásban tapasztaltatik, azt a paraszt hadnagy a falu segítségével elfogván, 12 frt birság terhe alatt a megye legközelebbi gyűlésére bekisértesse. Nem lehet elhallgatni, hogy a fegyveres hatalom kezelése a községeket visszaélésekre is ragadta, s megtörtént, hogy egy a megye székhelyétől távol eső nagyközség a Paraszt vármegye által elfogott tolvajokat, mivel a felkisérés általában a közlekedés veszélyes volt, az egész város közakaratával agyon lövöldözték, miért azután a város bírái 1643-ban a megye törvényszéke által szigorúan megbüntettettek. A Paraszt vármegye eljárását sok akadály nehezítette. Ha fel nem kelt szükség esetén, a megye megbüntette, ha pedig erélyesen felkelt, a latrok boszszúból megrohanták a kisebb községeket, kirabolták, felégették, egyes lakosokat, ha külön kileshettek, megvertek sőt meg is öltek ; majd midőn elfogott tolvajokat kocsikba lelánczolva a megye székhelyére kisértek, más kóborló latrok és szabad harcuk őket nagy erővel megrohanták, a foglyokat kiszabadították, a paraszt községet összevagdalták Voltak oly erélyesebb falusi bírák is, kik a Paraszt vármegye tisztjei felett hatóságot kezdtek gyakorolni, mig nem Hevesmegye 1655-ben szabályt alkotott, hogy a községi bíráknak a paraszt hadnagyok felett, mig ezen tisztet viselik, 40 frt büntetés alatt sémi hatóságot gyakorolni nem szabad. Még nagyobb akadályt képezett a török földesurak azon tilalma, hogy jobbágyaik fegyvert viselni ne merészeljenek, mígnem végre a megyék kérésére a nádor közbenjárt s a pasák eleinte elnézték, később pedig meg is engedték, hogy a községek illendő fegyverrel a vármegy akaratából felkelvén, üldözhessék a latrokat. Volt rá eset, hogy egy vidék paraszt vármegyéje, mint a dunamelléki faluk 1663-ban Kun-Szt- Miklósnál összegyűlvén, szabályokat alkottak, melyekben többek között kimondatott, hogy az urak büntetésébe a Paraszt vármegye ne avatkozzék ; más fegyvert se viseljen, mint a melyet a hatalmas urak engedtek; öltözete is ahhoz illendő legyen, hogy a Paraszt vármegye a külső fegyverestől megismertessék stb., hogy naponkint minden faluban a biró mellett 12 czirkáló legyen, kik szükség esetében adjanak hírt a veszélyről, hogy a Paraszt vármegye felkeljen. Mindez szükségessé tette, hogy a Paraszt vármegye részére uj utasítás dolgoztassák ki; e végre Pest és Hevesmegye közgyűléséből küldöttséget nevezennek közgyülésileg jóváhagyott munkálata vén. 1667-ben e megyék paraszt tisztjeinek kiadatott, 8 ez utasítás időközben tett csekély változtatásokkal tx XVIII' nlid«M/'llrUU lo V» megyéinek szabályul szolgáit. A Paraszt vármegye szervezésében 1692 ben azon változást találjuk, hogy Pestmegye közgyűlése maga választotta a parasztkapitányt. Majd az alvidéken a rablások terjedése következtében 1701-ben kiadott kir. rendeletre Hevemegye a közbiztosság érdekében elhatározta, hogy a tolvajok üldözésére egy tisztet és 15 magyar katonát állít fel, 8 illetőleg 4 frt havidij mellett, kik közül kettő Gyöngyösön, a többi Egerben fog lakni, s ezek Pleskeztetvén, szolgálatukba beállottak. E fegyveres rendőrök ármásoknak neveztettek, kik azonban a köznép ellenszenvével találkozván, ármányos gúnynevet kaptak, mig nem ezt a megye büntetés alatt eltiltotta. A Paraszt vármegye intézménye fennállott a Rákóczy-korszak alatt, sőt ezt is túlélte. 1721-ben tisztjeik adó, közszolgálat és előirazozástóli mesterségük szabályoztatok, a kapitányok mellé rendelt jegyzőknek fizetése 6 és 4 írtban évenkint a megye pénztárából utalványoztatok. Ezt követő években a Paraszt vármegye több kihágásokat követvén el, Pestmegye a közbátorsági szolgálatot biztosokra ruházta, azonban ezek hanyagsága miatt a rablások, tolvajságok újólag elterjedvén, 1773-ban a Paraszt vármegye újonnan kidolgozott szolgálati utasítás mellett öt paraszt kapitánynyal visszaállíttatott, s a Parasztmegyéhez jegyző előbbi gyakorlat szerint fizetéssel rendeltetett, sőt a paraszt gondviselőknak hivatalos pecsét használása is, melynek egy példánya 1770-ből fenmaradt, megengedtetett, úgy, hogy a Paraszt vármegye hatásköre a későbbi pusztázó csendbiztosokéval egyenlővé tétetett", mig nem a XVIII-ik század vége felé e csendbiztosi intézményt országszerte felállítva találjuk. Konek Sándor »Magyarország és egyes törvényhatóságainak népmozgalmi adatairól az 1877—1879-ig terjedő három évi időközből« értekezett, azaz inkább jelentést tett munkájáról, mert az idő már előre haladt. Előadta, hogy az orsz. statisztikai hivatal adatai alapján tette meg számításait, s a megyék között — azokat homogén szocziál elemekre osztva — tesz összehasonlítást. A megyéket négy kategóriára osztotta, s úgy tárgyalja. Szilágyi Sándor Mika Sándornak »A pápaság felemelkedésének története s világuralmi állása a XI. században« czímű munkáját mutatta be. A mű sok önállóságot mutat, érdekes és igen szépen festi a pápaság emelkedését. Higgadt felfogás jellemzi a fiatal ember munkáját, úgy, hogy az teljes figyelemre méltó. Az ülles után építendő új fő v. közkórház terveit s költségvetését a törvényhatóság jóváhagyás végett a belügyminiszterhez terjesztette föl. A miniszter meghallgatván a közlekedési minisztérium műszaki osztályának véleményét is, e terveket számos megjegyzés és kifogás kíséretében küldötte vissza. Megjegyzése van arra, hogy a tervek szerint a sebészeti kórházi pavilion egyemeletes lesz, miáltal abba csak 128 beteg elhelyezésére lesz hely, holott a Kókusz igazgatójának véleménye és kijelentése szerint legalább 180 betegről kell gondoskodi. Építsék tehát e pavillont két emeletesre. Azon kifogás, hogy a 2-ik emeletre sebesült betegeket szállítani nem lehet, elesik, mert hiszen vannak felhúzó gépek. Több műszaki megjegyzése van a kormánynak , a szellőztetési rendszerre is, mely azért rossz, mivel a levegő a pinczéből jő, holott az állami klinikában alkalmazott mód (a klinikán kívüli aknák és tárnák) utánzásra méltó példa. Egyebek közt kifogásoltatik még több reductió, melyeket a mérnöki hivatal tett: a padlózatra, s még a meszelésre nézve is stb. A költségvetésre az a megjegyzés, hogy a közgyűlés sajátlag csak 850,000 frtot szavazott meg a kórházra, az pedig 1 200,000 írtba kerül a költségvetés szerint. Ezt ugyan ahatóság jóváhagyta, de a 350,000 frt különbözet honnan fedeztetik, azt nem mondta meg. Kéri tehát a miniszter a terveknek az ő ujjmutatásai szerint való átdolgozását, annak hozzá leendő felterjesztését és az egész költség fedezetének szabatos megjelölését. Fővárosi ügyek. A fővárosi magánépítési bizottság mai ülésén a következők részére javasló kiadni az építési engedélyt: Csihál Józsefnek Kőbányán 8722. sz. szállástelkén földszintes hizlalóra és sertésállásokra; a m. kir. dohánygyár igazgatójának VII. ker. Kazinczy-utcza 26. sz. a. kerítésfal és kapura, Gruber Náthánnak V. ker. katona-utcza, József-utcza 4. sz. a. fáskamrákra. A közoktatási miniszter felkérte a fővárost, hogy a piaristák székháza telkén épült fővárosi épületben elhelyezett elemi népiskola egyes osztályait bérházba helyezze át, olykép, hogy az első emeleti helyiségek a piaristáknak legyenek átengedhetők. E termekben a kegyesrendiek nagyon felszaporodott gymnáziumi tanulóik részére párhuzamos osztályokat helyeznének el. A miniszter viszont szolgálatul hajlandó a fővárosnak a bérleti költségre évenként 2500 forintot fizetni mindaddig, míg ezen átvett osztályokat a kegyesrendiek igénybe veszik. A népszámlálás eredményei Szepesinekében. Az orsz. m. statisztikai hivatal most tette közzé az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményeit Szepesvármegyére vonatkozólag. Ezen igen tüzetes munkálat rendszeres összeállításban közli mindazt, a mi a népszámlálási lapok tartalmából kivehető volt. Az átalános áttekintés szerint Szepes megye 3636 kilométernyi területén 84,760 férfi és 89,991 kő van, esik egy kilométerre 48 lélek. E népesség Szepesmegye 6 járása és 16 rendezett tanácsú városai közt az 1870. évi eredményhez viszonyítva következően oszlik meg. Összesen: 174,751 175,061— 310 A népesség anyanyelvéről tiszta képet nyerünk a következő táblázatból: összesen 83,966 89,991 173,957 100°/0. De a végett ide iktatjuk az a kimutatást arról is, anyanyelven kívül hányan beszélik meg a Jó férfi nő 1989 1561 = 3550 hogy magyart: 2,787 = 78*5% 34,153 = 69 59 27,465 = 285 » 2,357 — 146 » 7599 5744 = tekintve, de = 13,343 nem iiösszesen A négy főnyelvcsoportot hetyen keresztül ezúttal a még olvasni-irni nem képes hét éven aluliakat, következő eredményekhez jutunk: olvasni-irni tud csak olvasni tud egyiket sem tud 84 = 2*4% 679 = 19% 3,004 = 6*1 » 12,uu0 = 24*4 » 18,158 = 18*9 » 50,667 = 51*6 » 2,359 = 14*6 » 11,442 = 70*8 . E számok szomorúan illusztrálják a tót, de különösen a ruthének iskoláit, mely utóbbiaknál a semmi iskolai neveltetésben nem részesültek száma a 70°/0-ot meghaladja. A férfiak foglalkozását tekintve a következő főbb eredmények emelendők ki. Értelmiségi kereset után él 1308=1.56°/0 ; kohászat és bányászatból 4 3gg_4.150 po; földmivelés és erdészetből 29.222= 34 8°/0; iparból 11 969=14°/0 ; kereskedés és forgalom után 1.835=2.19°/o; egyéb életmódokból 5 496 = 6.55°/o; iskolába jár 13.825=16.46°/0; foglalkozás nélküli 16.823=20.02°/0. t . De az ipari foglalkozást mesterségek szerint is kitünteteti a statisztikai felvétel és ez képezi a munkálat legérdekesebb részét. — A kő- földagyag- és üvegiparban önálló férfi vállalkozó van a megye területén: Fazekas 41, kőfaragó 12, mészégető 2, tégla- és cserépégető 15, üveges 25. A fém és fémáru iparban arany-és ezüst műves 8, bádogos 18, bronzműves 2, drótos 66, rézöntő 3, vasgyáros 9, vasöntő 1. Gép-, szerszám-eszköz készítő, ekes kapagyáros 3, fegyvergyáros 3, fűrész- és futókészítő 5, gépész 10, gerebengyáros 1, hangszerkészítő 7, iszkábacsináló 20, kerékgyártó 141, késes 26, kocsigyártó 2, kovács 493, köszörűs 1, lakatos 100, láncz- és vassodrony gyáros 37, órás 13, váspolyi reszelőkészítő 4, rézműves 40, szegkovács 19, szitakötő 5, szivattyúkészítő 1, vakarókészítő 1, vasserpenyős 9. Vegyészi ipar: festő 27, gyógyszerész 22, gyufagyáros 2, keményitőgyáros 1, malátakészitő , olajgyáros 4. . . .. Fűtő- és világítószerek: gyertyamartó és szappanos 22, szénégető 89. Fonó- és szövőipar: karton- és vászonfestő 8, kötélgyártó 18, posztónyitó 1, posztós 45, ruhafestő 8, szőr- és szűrcsapó 11, takács 89. Papíripar: könyvkötő 15, papirgyáros 5. Fa-, csont-, kaucsuk, guttapercha: magyar német tót ruthén tehát 1880-ban 1880. 1870.+ — lányai járás 26,233 27,771— 1,538 lőcsei » 19,166 19,293— 127 Bernádvölgyi járás 21,170 20,828 342— Tátrai járás 19,867 20,012— 145 Nyprádvölgyi járás 24,399 25,113 __ 1 714 Magurai járás 21,898 20,870 1,028— .lőcse sz. k. v. rend. 1. 7 042 6,887 155— Késmárk » » » 4,475 3,938 537— Gölniczbánya » » 4,353 5,205— 852 Béla r. t. város 2,589 2,428 161— Gnézda r. t. v. 1,295 1,186 109— Igló r. t. v. 7,871 6,691 1,180— Keibicz r. t. v. 3,084 2,966 118— Jubló r. t. v. 2,188 2,056 132— Modolin r. t. v. 1,535 1,659— 124 3oprád r. t. v. 1,034 1,061— 27 Szepes-Olaszi r. t. v. 2,473 2,934— 461 Szepes-Szombat » 823 803 20— Szepes-Váralja » 3,256 3,360— 104 férfi nő összesen% magyar 1,989 1,561 3 550 204 fé^net n.m §§ §§ déh4 5 0.00 ruthén 7,437 8,721 16,158 929 horvát, szerb4 1 5 0*00 vend1 — 1 — örmény*--— — czigány 684 688 1,372 0*72 egyéb— — — külföldi 359 175 534 0*31 beszélni nem tud 3,448 3,437 6,885 396 magyar anyanyelvű van német anyanyelvű közül tud magyarul tót anyanyelvű közül oláh » * ruthén » » horvát-szerb anyanyelvű közül czigány * * külföldi » * 3954 1423 3 200 1 14 15 3287 823 1 59 310 7241 2246 4 259 1 17 25 asztalos 271, esztergályos 15, fésűs 8, fürészmalmos 3, kádár 149, kosárkötő 95, zsindelyfaragó 9. Bőr, szőrme, serte, toll: béltisztító 1, borbély, fodrász 7, bőrgyáros 3, csizmadia 253, czipész 462, kettyüs 1, nyerges 21, szíjgyártó 41, szűcs 126, tímár 66, varga 75. Öltözés, tisztítás és pipere: divatárus 1, esernyő- és napernyő-készítő 2, férfiszabó 405, gombkötő 6, kalapos 43, kárpitos 5, női szabó 7, övkészítő, 1, sapkás 1, szűrszabó 1. Építőipar: ablakos 6, ács—, építész 11, kéményseprő 16, kőmives 222, követő —, mázoló 1, szobafestő 11. Polygraphia és művészeti ipar: fényképész 4, könyvnyomdász 3, szobrász 2. Élelmezési és élvezeti ipar: árpakölesmolnár —, bábsütő 7, czukrász 4, dohány- és szivargyáros —, hentes 13, kalácssütő 2, mészáros 158, molnár 335, pék 59, sörgyáros 9, szeszgyáros 51. Elszállásolás és üdités: fürdős 5, kávémérő 1, pálinkamérő 18, vendégfogadó (szállás) 1, vendéglős, korcsmáros 309. Látványossági és mulattató-ipar: színész 1, zenész 17. Iparos a foglalkozás megnevezése nélkül 67. A kereskedés és forgalomról is érdemes az önálló férfivállalkozók számát feltüntetni. A megyei összeg 1067, mely következőleg oszlik meg. Kereskedelmi ipar: állatkereskedő 23, borkereskedő 7, borkereskedő 17, divatárukkal kereskedő 1, dohány-szivaráru kereskedő 4, edény- s üvegkereskedő 1, építő- s tüzelőanyag kereskedő 13, fémekkel kereskedő 5, gyapjúkereskedő 3, gyarmatáruk-, élelmi-s ivószerekkel kereskedő 61, házaló 90, kész ruhakereskedő 1, könyv-, mű-, zenemű 5, posztókereskedő 5, rövidárukereskedő 1, vörös kereskedő 8, terménykereskedő 19, vegyes kereskedő 111, zsibárus 1. Kereskedelmi segédipar: bankár (pénz és hitel) 3, bizományos és szállító 3, biztosító intézet —, kér, közvetítő 6, lotto-gyűjtőde —. Közlekedési ipar: áruszállító 513, hajós, révész —, hordár 1, posta-távirda —, személyszállító (bérkocsis stb.) 30, vasút, gőzhajózás —, kereskedő közelebbi meghatározás nélkül 135. Törvényszéki csarnok. Az »Orion« állatbiztosító intézet volt igazgatótanácsa ellen csalás miatt folyamatba tett bűnügyben a végtárgyalás f. hó 23-án fog megtartatni. A tárgyalásra négy nap van kitűzve, de ez aligha elégséges lesz a terjedelmes és bonyolult bűnügy letárgyalására. Ez ügy előadója dr. Lászy József tv. biró lesz. Két rablógyilkos. A budapesti kir. fenyitő törvényszék börtönében két egyén őriztetik, kik a rablógyilkosság vádja alatt állanak. Ez ügyben az az érdekes, hogy míg a vádlottaknak sikerül a terhekre rótt rablógyilkosságra nézve ártatlanságukat beigazolni, addig mindinkább valószínűbbé válik, hogy egy más, a múlt évben elkövetett rablógyilkosságnak ők a tettesei. Folyó évi május hóban ugyanis a közvágóhíd mellett gyakorló téren katonák egy emberi holttestre akadtak, melyen a külerőszak nyomai minden kétséget kizárólag felismerhetők voltak. A hullában egy marha kupeczre ismertek, s mivel pénzt vagy egyéb értéket nem találtak nála, alaposnak látszott a feltevés, hogy itt rablógyilkosság forog fenn. E rablógyilkosság gyanúja alatt tartóztattak le Kósa György és Balázs Antal rovott előéletű egyének, kik a gyilkosság előtti napokon a meggyilkolttal érintkeztek, a gyilkosság után pedig nagyobb költekezéseket tettek. Át kisértetvén a »Fortuná«-ba, itt Gyürky több lelkész van, a hivatalára nézve legidősb lelkész, de a hol eddig a társelnök volt, ott az továbbra is hagyassák meg. Azonban világi társelnökül oly egyén választandó e helyeken is, ki középiskolai tanfolyamot végzett és az egyházközség iránt semmi vagyoni ügyben felelőséggel nem tartozik.« Kovács, Szabó és Beöthy felszólalásai után Décsey L. módosítványát visszavonja. Fejes L. azonban a módosítványt magáévá teszi, s mivel ezt némi tekintetben korrektebbnek találja, kéri ezt elfogadni. Nagy Péter a kerületek helyhatósági jogkörébe tartozónak véli az elv alkalmazását, s ott, ahol szokásban volt, maradhat így a társelnök. Hegedüs L. nem akar hosszas vitába bocsátkozni azokkal, kik az egyes elnökség barátai, csak egyszerűen azt mondja, hogy a kiváltságos jogok fentartását az előtte szólókkal ellenkezőleg, nem fentartani, de eltöröltetni akarja, s egyik módosítványt se fogadja el, de fentartandónak véli az eredeti szövegben megállapított kettős elnökséget. Horthy Hegedűs érveléséhez hozzájárulva, az első alineát elfogadja — a többit törlendőnek véli. — Ráday gr. nem járul Nagy ama nézetéhez, hogy a zsinat itt is a kerületekre bízza a megállapodást, nézete szerint azért vagyunk itt, hogy egyformaságot hozzunk létre, Ritó ok módosítványát fogadja el. (Zaj: Szavazzunk!) Kovács a kettős elnökség történeti fejlődését hoszszasan és nagy figyelemmel hallgatott beszédben adván elő, d e szakaszt csak jogi fikcziónak tartva — ,kijelenti, hogy Ritóok módositványához járul. A szöveg nagy többséggel Ritóok módositványával fogadtatott el. Debreczen, nov. 7. (O. É.) A zsinat az alkotmánytervezet tárgyalását folytatván, a 28., 29., 31., 32. és 33. § érintetlenül hagyatnak. A 34. §. és a II. fejezet, mely az egyházmegyékről szól, vétetett fel ezután. A 35., 36., 37. §-ok elfogadtatnak; a 38. §-nál felszólal Székely. Felemlítvén, hogy némely megye 2 részre van felosztva, s így 2 segédgondnok is van, kívánja, hogy ezentúl egy gondnok legyen. A szakasz b. d. e. f. pontjainál Ballagi emelt szót a tanítók, mint az egyházi élet előkészítői mellett s bár beszéde zajos eláll kiáltásokkal szakittatott félbe, tovább folytatta, s kívánja, hogy a tanító ott, hol felette bíráskodás tartatik, képviselve legyen. Osvát fölszólalása után Ballagi indítványa elvettetvén, a nevezett §-ok föntartatnak. Elfogadtatnak ezután a 39—44. §-ok s ez utóbbi b—1. pontjai az eredeti szöveg szerint. A III. fejezet, mely az egyházkerületekről szól, vétetvén tárgyalás alá, a 46 — 48. §§. s a 49. §. b—f pontjai, továbbá az 50— 58. §-ok változatlanul fogadtattak el. A IV. fejezet tárgyalásánál, mely az egyetemes konventről szól, Pápay Imre a konventet egészen mellőztetni s a zsinatot kéri a kerületek fölé helyezni. Szentpétery ez ügyet értekezleten kéri megbeszéltetni és azután a holnapi ülésen tárgyalásra kitüzetni. A többség azonnal tárgyalásába bocsátkozott s az 59 — 64. §-ok változatlanul fogadtattak el. A 65. §., mely a konvent hatás- és jogköréről szól, átalánosságban elfogadtatott, a részletes vitánál az a) pont elfogadtatott ; a b) pontnál fölszólal Kovács, s mivel az e) ponttal való egybefüggést lát, módosítványt ad be. Beöthy és Ritoók szerint e pont sok félreértésre adhat alkalmat, s így azt törlendőnek tartják. Körmendy örvend ugyan azon, hogy egységes egyház alakul, de attól fél, hogy a kerületek individuális jellege elvész, d e szakaszt uj szövegezés végett a jogügyi bizottsághoz véli utasitandónak. A b) pont az eredeti szöveg szerint nagy többséggel fogadtatott el; a c) pontnál, mely igy szól: »A zsinat határozatait végrehajtja«, — vita fejlődött, de Beöthy msgálattal.sMj: fels^Wá^után ajjmedeti gövege szerínt fogadtatott tagadásával szemben ezek bűnössége semmiféle bizo- ■ ----rr .. nyiték alapján nem volt megállapítható. Nem volt megállapítható még az sem, hogy a talált holttest gyilkosság vagy öngyilkosság által múlt-e ki sgy e bűntényre nézve a vizsgálat eredménytelen maradt. Ellenben felmerült a vizsgálat folyamán Rósa és Balázs ellen azon gyanú, hogy ők gyilkolták meg aval a dabasi országúton Schwarcz Mór ottani lakost és ennek kocsiját. A Schwarcztól elrabolt pénz között volt ugyanis egy Kossuth ötforintos bank egy s három db. régi rézpénz, melyek a többi bankjegyekkel együtt egy nagy vörös bőrtárczában voltak. Mitőn a nevezett vádlottak letartóztattak s holmijuk átirtattatott, ráakadtak a vörös bőrtárczára s ebbe a Kossuth bankjegyre s a régi rézpénzre, mely tárgyk teljesen megfelelnek azon leirásnak, mely a Schwacztól elrabolt tárgyakról közöltetett. Vádlottak ugan eme bűntett elkövetését is tagadják, mivel azonan az is be van bizonyítva, hogy az utóbb említett iblógyilkosság idejében Dabas környékén tartózkodik további vizsgálati fogságban való tartásuk mellt a törvényszék elrendelte, hogy az említett tárgya az ugyanazonosság megállapítása végett Dabasra ülhessenek. Ez már meg is történt s legközelebbre írható a dabasi bíróság felvilágosítása. Széplaky szül. Piringer Róza és tsai rabszöktetési bűnügyében Czárán a vizsgálóra. Polonyi Géza ügyvéd, vádlottak védője mivédettjei szabadlábra helyezése iránt adott be kérnyt a törvényszékhez, mely a napokban fog elintézni. Piringer Mária, Pölczer rendőrbiztos neje mégindig az ungvári törvényszék börtönében van s adapesti törvényszék megkeresésére csak a nappan fog ide szállíttatni. A Széplaky Róza ingóira veett fenyitő zárlat föloldatott s vádlott nőnek ingikiadattak. Bankócsinálók pere. Lakatos homiséjét, a budapesti k. fenyitő törvényszék hamis ,kjegykészités miatt 3 évi fegyházra, Dobos Imrétrt, Dobos Iménét 8 havi, végre Tárcsás Jánosrévi börtönre ítélte. — Vádlottak közül egyik se volt megelégedve a törvényszék ítéletével, felebbeztitt. Már most a k. tábla Lakatos büntetését 3 évre felemelte 8-ra, a többi vádlottét egyenkint 5—eztendei fegyházra. — A kir. tábla ítéletét ma tették ki Lakatos előtt, ki fogva van. — Lakatosmiképen sem akarta megérteni a rendkívül szitott ítélet indokolását. Csak midőn az elnök is éve mondá, hogy a 3 évből 8 lett, adott mélyindiódásának hatalmas fejcsóválással kifejezést sét apellált. — A többi vádlottak szabad lábon, Tóth Gerő k. alügyész, hivatkozva a k.tákkal felemelt 5 évi fegyházbüntetésre, csak letartóztat hozta indítványba, mit a törvényszék el is rend fejlődött, melyben részt vettek :Körmendy Kun Dobos, Révész, Beöthy és Nagy, kinek felvilágosító szavai után e pont az eredeti szöveg szerint fogadtatott el. A g) k) pontok szintén elfogadtattak. Az 1) pontnál — mely igy szól: »Felügyel arra,hogy az e kerületekben levő összes egyházi és iskolai alapítványok és közpénzek rendeltetésük szerint és kellően kezeltessenek.« — Felszólaltak : Monárki e szavakban sérelmet lát; Körmendy és Dobos felszólalása után e pontnál szavazás rendeltetett el s a többség a pontot kihagyandónak mondotta ki. Az m) pont, úgyszintén a 66. 68. §-ok csekély módosítással, a 69. §. egészen, a 70-ik szintén egészen meghagyatnak. A HON magántársürgöni. A delbreczeni zsinat Debreczen, nov. 7. (O. É.) A zsinat nesében folytattatott az alkotmánytervezet résztergyalása. A 27. §-nál, mely arról szól, hogy a gteriumban kettős elnökség legyen-e, az eredetiig szerint, vagy csupán lelkész-elnök, legyen-e, az gyakorlat szerint, Décsey módositványt nye, mely a presbyteriumban a lelkészelnököt akarghagyatni. Ritoók az egyes elnökség baráta választani kell, az az egyén választandó, kinél ő garanczia megvan. Minthogy pedig a lelkésis emelését kívánja, a presbyterium elnökéül azt akarja; de ott, a hol eddig kettős elnökség vohtadjon az továbbra is. Módositottnya követg hangzik: »A presbyterium elnöke a lelkés al A delegácziók. Bécs, nov. 7. (B. K.) A magyar delegáczo ma deli egy órakor rövid összülést tartott, melyet kötetlenül az egyesült négyes albizottság ülése követett a boszniai előterjesztés tárgyalása érdekében. Bécs, nov. 7. A magyar delegáczió tengerészeti albizottsága ma délután 4 órakor ülést tartott Karácsonyi Guido gróf elnöklete alatt. Előadó Zichy Ágost gróf. Jelen voltak a közös kormány részéről: Pöckh és Nauta altengernagyok és Gaal Jenő fregát kapitány; a magyar kormány részéről: Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter. A jelentés felolvastatott és elfogadtatott. A 300,000 frt póthitelt, az adott felvilágosítás nyomán a száraz hajó medenczére, két részre osztva, szavazta meg az albizottság és pedig 45 047 irtot a folyó évre póthitelként; a többi részt pedig mint rendkívüli kiadást a jövő évre vette be. A magyar delegáczió javaslata a magyar korona országainak területén felállítandó felsőbb katonai intézet (akadémia) felállítása hangzik: tárgyában így arra a közös hadügyminiszter által előadott választ tartalmánál fogva megfelelőnek az albizottság nem vehette ; tekintettel arra hogy a múlt évi bizottságok határozataival megegyezőleg ez az albizottság is abban a határozott meggyőződésben van, hogy egy felsőbb katonai intézetnek (akamagyar korona országainak területén leendő fölálítása a közös hadsereg szempontjából is fölöttébb szükséges, annyival is inkább, mert az albizottság nézete szerint egy ily intézet fölállításának elsősorban az lenne az eredménye, hogy a magyar ifjúság is nagyobb számmal léphetne a közös hadsereg kötelékébe ; tekintettel arra, hogy az albizottság e teljesen indokolt óhajának érvényesülése sem a fönnálló törvények, sem a fönnálló közös intézetek hivatásában és szellemébe nem ütközik, ezekkel ellentétben nem állhat, s hogy a magyar országos bizottság ezen a törvényben gyökerező hatáskörében elutasíthatatlan kötelességét teljesíti, midőn a hadsereg föntartására hozott nagy és terhes áldozatok mellett követeli azt hogy a hadsereg értelmi képessége akkép fokozhássék, hogy abban a magyar ifjak és tisztek, bár jelentékeny áldozatok árán részesittessenek, s hogy e czel elérésére az országos bizottságnak minden rendelkezésére álló törvényes eszközt igénybe kell vennie; — az albizottság a következő határozati javaslat elfogadtatását kéri : »fölhivatik a közös hadügyminiszter, hogy egy a bécsújhelyi akadémiához hasonló felsőbb katonai tanintézetnek a magyar korona országainak területén levő felállítása illetőleg ily intézet felállítási helye, belső berendelzése és költségei felől a legközelebbi költségvetés alkalmával kimentő előterjesztést tegyen. Minthogy " határozat elfogadása esetén költségvetési tételt ért"