A Hon, 1882. május (20. évfolyam, 120-148. szám)

1882-05-02 / 120. szám

120. szám. 20-dik évfolyam. Reggeli kiadás. Szerkesztési irodát Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad­tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. K­­DEXESEK szintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok­­tere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Budapest, 1882. Kedd, május 2. Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj s Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra 2 írt . 3 hónapra ................................. . . . 6» 6 hónapra.................................. 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felül­fizetés negyedévenként ....... 1 » Az előfizetés az év folytán minden hónapban meg­­kezdhető, de ennek bármely napján történik is, min­denkor a hó első napjától számittatik. Előfizetési felhívás a HOST Előfizetési Ara , 1882-dik XX-aik évi folyamára. Egy hónapra . . . 2 írt Évnegyedre . . . . 6 » Félévre . . . . 12 » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés év negyedenkint 1 forint. Az előfizetés postai utalványnyal Budapestre A HON kiadó­hiv­atábra (barátok­ tere Athenaeum-épület) küldendő. A HON kiadóhivatala, Budapest, május 1. Az állampénztári kimutatások mind pon­tosabban és gyorsabban jelennek meg. Az első évnegyedről a kimutatás már ma meg­van. Ennek számadatai szerint a múlt évihez képest az államháztartás mérlege 5.478,459 forinttal javult, mert a bevételek az 1882. év első negyedében 1.199,849 forinttal szapo­rodtak a megelőző év bevételeihez képest, a kiadások pedig 4.273,453 forinttal apadtak, bár a közös kiadások 403,230 forinttal növe­kedtek és a közlekedési tárczában 2.819,700 forinttal nagyobb kiadás volt, a pest-zimonyi vasút és a vízszabályozás czimén. Igen figye­lemre méltó dolog a mérleg javulása, mert míg 1881 első negyedében 90.247,440 forint kiadással szemben 65.990,910 forint bevétel állott szemben, tehát az első évnegyedben 24.250,530 forint volt a háztartási hiány, addig a folyó év első negyedében 85.973,836 forint kiadással szemben 67.190,759 forint bevétel volt, tehát a hiány 18.783,077 forint­tal mutatkozott vagyis, mint említek, kisebb ez 5*/5 millióval, mint 1881-ben. Igaz, hogy nincs reményünk ahhoz, hogy az év második és harmadik negyedében a ki­adások a mérleget ne rontsák, mert a boszniai kiadások czimén újabban 7 millió szavazta­tott meg terhünkre, de mindenesetre bírjuk azt az előnyt, hogy az első negyed eredmé­nye jelentékenyen kedvezőbb és így a köze­lebbi negyedek rendkívüli terheit ellensú­lyozni képes. A­mi az eredménynek egyes részleteit illeti, vannak azokban árnyék- és fénypontok, melyeket egyaránt méltatnunk kell, ha elfo­gulatlanul akarunk ítélni. Nem kedvező dolog az, hogy az egyenes adókban 285,691 forintnyi visszaesés van az 1881-ki eredményhez képest. Nem szabad fe­lednünk azonban, hogy 1881. első negyedé­ben, az 1880-ik év végén történt fennakadá­sok miatt 1.700.000 forinttal haladták meg az 1880-as eredményt az egyenes adók, más­­felől az összeg maga sem oly nagy, hogy az eddigi állandó emelkedéssel szemben azt állandó visszaesésnek tekinthetnék. Örvende­tes jelenség meg az, hogy a fogyasztási adók minden rovatán állandó az emelkedés, a do­hányjövedék alább fejtegetendő jövedelmén kívül. Ugyanis a termelési (bor, hús, szesz, czukor) adókból, a restitutióból, a­mi szintén a fogyasztási adót egészíti ki, a vámjövedelem agro nyereményéből és a sóból összesen 649.088 forinttal több folyt be az idei első negyedbeli, mint tavaly. Ez a termelésnek, illetőleg fogyasztásnak fejlődését jelzi és egész évre átszámítva igen jelentékeny szá­zalékkal való fokozódást jelent. Az illeték és bélyegbevételnek egyen­­ként nem jelentékeny, azonban együtt ezek­nek 102.000 írttal való emelkedése egy év­negyed alatt, szintén számba veendő emelke­dés, azon nagy visszaesés mellett, melyet a dohányjövedék tanúsít, melynek bevétele 408,224 forinttal apadt, noha a 3.626,739 fo­rinttal szaporodott kiadás csak beváltásra for­­díttatik és így tőkeelhelyezést képez, mely busás kamattal fog jövedelmezni. A bevételi emelkedések legjelentéke­nyebb részét kétségtelenül az államjószágel­­adások és a telepítvényesek törlesztésfizetése teszi, mert e két czimén az idei egy negyed év alatt 895,675 írttal jött be több, mint a megelőző évben, pedig a kikindaiak tömeges fizetése ez első negyedben még nem történt meg és így teljesen igazolva van a pénzügy­­miniszter előirányzata. Mert ha az első ne­gyed eredménye csak az államjószágok czí­mén megközelíti a milliót, az előirányzott 5 millió egész év alatt bizonyára be fog jönni. Még közgazdasági szempontból sem tartjuk kedvezőtlen jelenségnek azt, hogy a birtokel­adás és ez után a részletfizetés emelkedő­ben van. Nem fektetünk súlyt a pénzverő nagy forgalmára, mert az inkább csak átfutó keze­lést képez, de azt már kedvező jelenségnek tekintjük, hogy a fémbányászat bevétele 326,014 forinttal, a kohászat jövedelme 212,022 forinttal emelkedett, mert ezek vol­tak eddig államháztartásunk fekete pontjai és ha e téren javulás áll be, a defic­itek egyik forrása dugul be. Nem tudjuk azonban, csak üzlethiány-­­ nak, vagy egyszersmind elszámolási késede- l lemnek tulajdonítsuk e azt a kedvezőtlen kö­rülményt, hogy az államvasutak és gépgyár, valamint a diósgyőri gyár együttes jöve­delme egy évnegyedben 700,000 forint­tal csökkent, melyek csak 300,000 forin­tot szolgáltattak az idei első negyedben az állampénztárba, míg tavaly a megfelelő idő­szakban, 1 milliót fizettek abba, mint tiszta jövedelmet. Azt hisszük, hogy a forgalom csökkenésének van ebben része, mert a va­­sútkamatbiztosítás is 630,046 forinttal több az idei első negyedben mint tavaly a megfe­lelő időszakban, úgy, hogy ez a körülmény is teljes mértékben indokolja a kormány azon törvényjavaslatát, melyet a közlekedési mi­niszter a csekély jövedelmezőségű vasutak állami kezelésbe vételére vonatkozólag nyúj­tott be, mert ha így tartanak a viszonyok, az állam ki fogja fizetni az egész kamatbiztosítási összeget a­nélkül, hogy a vasutak kezelésére és tarifás politikájára nézve elegendő befolyást szerzett volna. Ha már viseljük a társulati vasutak terhét, vegyük azoknak hasznát is. A közbejött rendkívüli hadi kiadás min­denesetre zavarólag hat arra nézve, hogy az első negyed mérlegéből következtethessünk az egész év eredményére. Annyival is inkább zavaró a hatás, mert a most kedvezőnek mu­tatkozó termési és gyártási viszonyok is sok eshetőségnek vannak még kitéve, de az ta­gadhatatlan, hogy ha az 1881. év első ne­gyedének 24 egy­negyed milliónyi hiánya az egész év alatt 34 millióra növekedett (a pénz­tári kezelés szerint) akkor az idei első évne­gyed 18 —19 milliónyi defic­itje a rendkí­vüli hadiszükséglettel, ha ahhoz újabb nem járul, együtt sem fogja sokkal kedvezőtle­nebbé tenni az egész év eredményét, mert 5 és fél millió »előugrást« szerzett a fedezet­nek. Csak a többi évnegyed meg ne c cáfolja reményünket. Az országgyűlési szabadelvű párt máj. 2-án d. u. 6 órakor értekezletet tart. — A közös aktívák egy részének el­­árusítására vonatkozólag a »B. D.« szerint eddigelé még semminemű intézkedés nem történt. A két álllamfél pénzügyminiszterei csak még ezután fognak a közös aktívákat képező érték­papírok azon részéről értekezni, a­melyek elárusítan­dók­ lesznek. Ezen papírok egy része egyátalában nem fog eláru­síttatni, a másik részre nézve pedig még nincs elhatározva, mennyiben tartozik az a közös ak­tívákhoz.­­ Az országos kataszteri bizott­­s­á­g f. hó 24-én esti 6 órakor indult el Fiuméból és 25-én reggeli 1­/2 órakor Zágrábba érkezvén, ott, va­lamint a szomszéd vidék határain a felülvizsgáló szemlét megtartotta. A szemlében a város részéről részt vettek: Egersdorfer Ignácz, Hageb­auer Lajos, Lerkovics Balázs, a nemz. gazd. lapok szerkesztője. A szemlét folytatták: Rudnyánszky F. elnök, Ele­kes György, báró Inkey Nándor, Ivics András, báró Kemény Endre, Mixics Kálmán és Stoll Károly o. b. tagok, Fejér Miklós, Butykay Emil, Kovács Béla, Szontágh Albert cat. oszti tagok; — b. Skerlecz Ká­roly kér. igazgató, Bademich Géza felügyelő, Szabó József biztos. A szemlét tartották 26-án Zákány, Gyékényes, Alsók ; — 27-én Kaposvár, Kaposujlak, Kaposmérő, Kiskorpéd, Nagybajom, 28 án Dombó­vár földjein. Kaposváron a polgármester, Dombóváron Perczel Dezső alispán, Fördős Vilmos ügyész, Fürdős Géza szolgabíró, Kovách állami mérnök, Frühwirth Lajos herczegségi felügyelő és Szancsics József tisz­ttartó fogadták az országos kataszteri bizottságot a legnagyobb előzékenységgel. Dombóváron a bizott­sághoz csatlakoztak Siskovics Tamás o. b. tag, Rowald József cat. felügyelő és Bortu­s b. biztos. 29- én a Dombóvár és Pécs közötti vidék szemlélte­tett meg. — A Barrére-féle javaslatnak Pá­­risban Wolkenstein gróf és Barrére közt megállapított főbb pontozatai a »N. W. Tagbl.« ber­lini jelentése szerint így hangzanak: 1. A dunai bizottság fő székhelye Gyurgyevo. 2. További rendelkezésig egyidejűleg áll fenn a két bizottság, mind a parti államok vegyes bizottsága, mind pedig a Commission internationale du Danube. 3. A szervezés, igazgatás, vezetés és az elhatározás joga minden kérdésben egy bizottságra megy át, mely a vegyes bizottság tagjaiból (öt állam: Ausztria-Ma­­gyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Bulgária) és a nemzetközi bizottság egy tagjából áll. 4. A Com­mission internationale e delegátusainak működési tartama hat hónapra van megállapítva. 5. E bizott­ságban Ausztria-Magyarország elnököl, és pedig nem a nemzetközi európai bizottság elnöke, hanem képvi­selője által a vegyes bizottságnál. 6. Egy más állam­nak sincs joga az elnökségre. 7. A bizottság ügynö­keit, tisztviselőit az illető parti államok javaslatára nevezi ki. 8. Az alsó hidak a Dunán az illető parti államok által a bizottságnál tett puszta kijelentés után építhetők. 9. Ellenben mozgó hidak csak a bi­zottságtól nyert engedély után építhetők. Mindkét paragrafus természetesen azzal a megszorítással ér­tendő, hogy a hajózás nem akadályoztatik. 1j — A »Pester Lloyd«-nak oly forrásból, melynek hitelessége semmi kétség alá nem esik, tu­datják, hogy sem a közös kormány kebelében, sem ama katonai vezérkörökben, melyek egyedül jöhetné­nek tekintetbe, ha egyátalán »katonai pártról« akar­nak beszélni Ausztria-Magyarországban, nem létezik ugyan oly terv, hogy az okkupáczionális területből »katonai határőrvidék« alakíttassák, ellenben való, hogy a herczegovinai kerületekben a montenegrói határ hosszában, tehát a Focsától délre eső területen Gacs­­kón, (Antováczon) Koritón, Bileken át Trebinyéig a politikai — közigazgatási ügyvezetést továbbra is a katonai állomás-parancsnokok és az azok mellé ren­delt tisztek kezei közt szándékoznak megtartani. Ez azonban kivételes rendszabály, mely csakis két, leg­­fölebb három évig fog tartani és arra szolgál, hogy az átmenetet a mostani bizonytalan és aláásott visza­­szonyoktól ama polgári kormányzathoz előkészítse, mely Herczegovina többi kultivált és nyugodt részei­ben, úgyszintén egész Boszniában a nélkül is már tért foglalt, vagy legalább legközelebb tért fog fog­lalni. A nevezett herczegovinai határvonalban, mely a török uralom idejében is mindig a legnagyobb kon­tingensét szolgáltatta az elégedetleneknek és inzur­­genseknek, ez az átmeneti, kivételes rendszabály már abból az okból is szükségesnek tűnik fel, mert a tar­tomány e részében levő vad és nyers lakosságnak, ka­tonai tekintélyek tapasztalat szerint jobban imponál­nak, mint polgáriak. Budapest, május 1. Egyptomban zavaros a helyzet még mindig­­ egyre forrongnak a kedélyek. A kormány, hogy példát mutasson és erejének jelét adja, száműzött több mint tíz cserkesz származású katonatisztet, de azért vannak sokan még a hadseregben s azonkívül, a­kik a helyzettel nincsenek megelégedve. Mondják, hogy az ex-alkirály Olasz- és Francziaországban konspirál a mostani alki­rály ellen. És nem is minden eredmény nél­kül, így Freycinet franczia kormányel­nök bizalmas lapja, a »National« a napok­ban azon javaslattal lépett elő, hogy az egyptomi válság befejezése végett vissza kel­lene helyezni I­s­z m­a i­l pasát, az előbbi al­­királyt. Másfelől pedig ugyancsak franczia for­rás jelenté pár nap előtt a következőket : »A hatalmak még nem vették fonto­lóra a khedivének Halim pasa által való helyettesítésének kérdését ; ámde a khedive gyöngesége, mely előmozdítá Egyp­tomban az anarchia fejlődését, hinni engedi, hogy ilyen eventualitás be fog következni.« Az iránt tehát még eltérnek a nézetek, hogy ki legyen a mostani alkirály utóda, de abban egyetértés van, a mostani khedive gyenge ember, tehetetlen uralkodó, ki nem képes a nehéz helyzet követelményeinek meg­felelni ; ki­báb : a nemzeti párt kezében, m­ely napról-napra tért foglal, szoritja hát­térbe a khedivet, csavarja ki kezéből a hatal­mat s autonomikus törekvéseivel a porta fél­tékenységét is annyira fölébreszté, hogy csak nem­régiben hire járt, miszerint a szultán is­mét egy küldöttséget meneszt a Nílus vidé­kére, vizsgálódni, jelentést tenni és ha lehet odahatni, hogy a porta s a szultán jogai, praerogativái meg ne csorbittassanak, sőt a körülményekhez képest Egyptom még szoro­sabb kötelékekkel füzessék Törökországhoz, de a­mi a történtek után merő hiú ábrándnak látszik. Az egyptomi nemzeti párt törekvéseire és álláspontjára, úgy kifelé, mint benn érde­kes fényt vetnek e párt fejének, A rabi pa­sának levelei, melyeket ez Sir Wilfrid Blunthöz intézett. Közöljük ezekből a »P. Lt.« után a következőket : »Szivből köszönetet mondunk önnek barátságos tanácsaiért, és arra kérjük, higgye el, hogy mindent el fogunk követni a csend és rend fentartására. Mi ezt legfontosabb kötelességünknek tartjuk. Arról is biztosíthatjuk, hogy jelenleg minden csendes, és béke uralkodik az országban. Mi és hazafias testvéreink a legjobb akarattal védelmezzük mindenkinek jogát eb­ben az országban, a nemzetiségi különbségre való te­kintet nélkül. Minden szerződés és nemzetközi köte­lezettség teljesen tiszteletben tartatik és senkinek sem fogjuk megengedni, hogy azokat bántsa, a­míg az európai hatalmak is fentartják velünk a barátsá­gos viszonyokat. Egyedüli czélunk, a rabszolgaságból, igazság­talanság- és tudatlanságból felszabadítni a népet és olyan színvonalra emelni, melyen képes legyen örökre meggátolni az előbbi despotikus állapotok vissza­térését. ... .Ha konfliktus törne ki, az nem csak min­ket s nem is első­sorban minket, hanem valamennyi hatalmat és kivált Angliát érintené. Nincs mesz­­szelátó államférfi, ki félreismerné az előnyt, melyet Anglia húzhatna abból, ha barátságos hozzánk és ügyünket támogatja. Ha a hatalmak képviselői köte­lességeiket híven és államaik javára akarják teljesí­teni, nem tehetnek jobbat, mint ha valóban nemzeti törekvéseinket támogatják és tettel bizonyítják be nekünk, a­mit szóval ígérnek. Mi el vagyunk határoz­va, mindent elkövetni, a mi hatalmunkban áll, hogy népünknek állást küzdjünk ki a czivilizált nemzetek között, midőn a műveltséget terjesztjük, az egyetér­tést és rendet fentartjuk és mindenkinek igazát meg­­védjük. Semmi sem fog minket e czéltól eltántorítani. Fenyegetésektől nem félünk. Mi csak ba­rátságos érzelmekre és tanácsokra hallgatunk. Kér­jük istent, világosítsa fel Európa államférfiait, hogy megtalálják az igazságot és jobban ismerjék orszá­gunk viszonyait.­ teljesen a bizottság rendelkezésére állanak. Ezek ki­­nyomatása és kiosztása elhatároztatott.­­ Kemény K. miniszter kéri a bizottságot, hogy a phylloxera ügyre vonatkozó tvjavaslatot a jö­vő héten tárgyalás alá vegye. Elfogadtatik. Ezután ismerteti Kemény b. miniszter az osztrák kormánynyal folytatott alkudozásokat és­­elő­­adja az azok folytán a tengeri bevitelre vonatkozólag elért kedvezményeket, melyek tárgyalását az egyes tételeknél indítványozza. Némely fontos czikknél kü­lönösen kávé és rizsnél különbözet szükséges volt (3 frt illetőleg 25 krral) hogy Amsterdamból és az észa­ki tengeri kikötőből a bevitel az adriai tengerre te­reltessék, mely kedvezmény nélkül újabb kapcsolatok kötése a kereskedelem részéről alig kiséreltetett volna meg. A kincstárnak a pénzügyi megrövidülése min­denesetre nem lesz ugyan jelentéktelen és az előny egyelőre mindenesetre inkább Triesztnek mintsem Fiuménak fog esni, azonban a verseny ezt kétségkí­vül nemsokára ép úgy kiegyenlítendi, a­mint ez a petróleumnál a magyar hitelbank bizományosai Stein­­acker és társa által kieszközöltetett. Baross előadó az osztrák kormány erre vonatkozó előterjesztésének alapos voltára utal és annak érveit helyeseknek ismeri el. A vámkeres­let körülbelül 800,000 írtra fog mehetni. Más hatalmak aligha fognak ez intézkedés ellen kifogást tehetni. G­a­ál a magyar kormány részéről is óhajtott volna olyan kimutatást, milyet az osztrák kormány terjesztett a birodalmi tanács elé. Különben nem emel kifogást a vámkülönbözet ellen. Kemény K. miniszter nem akarja az osztrák kormány eljárását pr­ecedensnek venni, a bizottság helyett a képviselőházhoz való előterjesztése ilyen kimutatásnak, lényegesen megújította volna az ügy elintézését. W­ahrmann megnyugszik ilyen előterjesz­tésnek később leendő benyújtásában s helyesli az adriai hajózás elősegítését, nem tekintve azt, várjon Triesztnek többé-kevésbbé szolgál-e javára, mintsem Fiuménak. A fiumei üzleti szellemnek mindenesetre egy kis serkentésre van szüksége. Maga is csak kávéra és rizsre helyez súlyt, a fiskális keres­letet csak jelen­téktelennek tartja, másnemű előnyökkel szemben. Óhajtotta volna, hogy a kedvezmény a petróleumra is kiterjesztessék. Kemény K. miniszter fiskális szempontokkal indokolja a petróleum fel nem vételét, valamint a belföldi petróleum termelésre való tekintettel. Wahrmann azon kérdésére, várjon ez alka­lommal a szabad kikötő kérdése érintetett-e, Ke­mény K. miniszter tagadólag válaszol, azonban ki­jelenti, hogy e kérdés végleges megoldásához közele­dik, de előbb a belföldi forgalomnak kell emelkednie, hogy a szabad kikötőknek kárpótlás nyuttathassék. Wahrmann kérdi: tárgyaltatott-e az osz­trák kormánnyal a Trieszttől Bécsig, illetőleg Prá­gáig szóló vasúti szállítás kérdése, mire a kormány képviselői tagadólag válaszolnak. György Endre igen egyoldalúnak tartja a Triesztnek adott kedvezményt, most már a kávé mind Trieszten át fog jönni és így a magyar kincstár vám­ke­vesebblete nem jogosult. Wahrmann konstatálja, hogy ezen intézke­dés különösen Németország ellen irányul, mint ennek vámpolitikájáért való megtorlás. E kedvezményt azonban csak tengerentúli vidékekről közvetlenül be­hozott czikkre kívánja alkalmaztatni. Kemény K. mniszter nem tartja lehetőnek egyes kikötőknek ily intézkedés által való szerfeletti kedvezményezését, ha figyelembe veszi a más álla­mokkal kötött kereskedelmi szerződéseket. Hegedűs Sándor György Endre nézetei el­len és a javasolt különbözeti vámok mellett szólal fel, ha már védvámos polikát kell követni. Egyébiránt az összes kávébehozatalnak, Triesztbe és Fiuméba való terelése p­izikailag lehetetlen. Különben különbözeti tarifa nélkül Fiume helyzete Trieszttel szemben semmi esetre sem lenne kedvezőbb. Elnök kimondja a különbözeti tarifák el­fogadását. A gyarmatáruknál a thea függőben hagyatott, erre 100 frt, tengeri bevitelnél 90 frt álla­­píttatik meg. A dohánynál irályi módosítással elfogad­­tatik a javaslat. A gabonaneműeknek Dalmácziába való bevitelére nézve, mely tételnél bizonyos mennyiségre vámmentesség engedélyeztetik Wahrmann felszólal a kedvezmény ellen, minthogy Magyarországnak ahhoz semmi köze, gon­doskodjék Dalmácziáról Ausztria a­mint jónak látja, de a maga saját zsebéből. Matlekovics hasonló kedvezményre utal, melyet a petroleumbevitelre nézve Erdély a közös kincstár rovására élvez. Wahrmann nem fogadja el a hasonlat he­lyes voltát és különösen a kérdés elvi oldalára he­lyez súlyt. Kemény K. miniszter az összeg csekély vol­tára hivatkozik s e követelés humanitárius oldalát hozza fel. Maga sem tartja helyesnek egyik félnek tetszése szerint való egyoldalú­­eljárását, sokkal ke­vésbé, mintsem a közös egyetértéssel megállapított ilynemű humanitárius intézkedést. Gaál Wahrmann nézetéhez csatlakozik. Hegedűs Sándor azt tartja, hogy Dalmá­­cziára nézve korábbi idők óta fennálló kiváltságokra tekintettel kell lenni, kérdi azonban, miképen kelljen megszabni az egyes kikötőkre szóló bevitelt, és kifo­gása van az erre vonatkozó felhatalmazás szövege­zése ellen. Baross helyesli a módosítást, mely Matle­kovics felvilágosításai után a miniszterelnök szöve­gezése szerint elfogadtatik. Kemény K. miniszter előterjeszti a vámmen­tes mennyiség beviteli módozatait. Ezután a függőben hagyott tételek közül né­hány jelentékenyebb pontra nézve a szöveg változat­lanul elfogadtatik. Aborczerre a magyar javaslat szerint 6 írt­ra emeltetik. A juta-zsákok vámjának 2 frt 80 krral 6 írtra emelésére nézve Kemény K. miniszter azon felvilágosítást adja, hogy ez azon biztos reményben történt, hogy közelebbről az országban egy nagyobb juta-gyár állíttatik, mely egy millió zsákra lesz be­rendezve. Whrmann megengedi, hogy a malomipar ez­által hátrányba jut, azonban ezzel szemben egy új ipartelep felállítása mindenesetre nyomatékkal bír. A tétel 6 írttal elfogadtatik. Matlekovics államtitkár a szocsárukra vo­natkozólag kívánt emelés tárgyában előadja, hogy e részben az érdekeltek kihallgattanak, és lényeges érv nem hozatott fel a javaslati tétel elfogadása ellen, minek következtében a kormány nem tartotta szük­ségesnek, hogy e részben lépéseket tegyen. A cséplőgépekre nézve megtartatik a ta­rifa előbbi beosztása. Kemény Gábor b. miniszter egyébiránt kész­ségét lenyilvánítá arra, hogy a cséplőgépgyártásra nézve egyetértve a közlekedési miniszterrel, kinek felügyelete alatt az állami gépgyár áll, a lehető ked­vezmények létesíttessenek. Gaál az állami gépgyár mellett a földműve­lési érdekek kiemelését kívánja. Újabb gyárak emelésére szolgáló gépek a magyar javaslat szerint a vámnak felére való leszál­lítása kedvezményét vehetik igénybe. A magyar varrógépgyárosok bead­ványa, mely jelentékenyen magasabb vámot kiván fölolvastatott ugyan, de a benne foglalt kérés nem vétethetett tekintetbe. Több rendbeli irályi módosítvány elfogada után a tarifa tárgyalás bevégeztetett és felvétetett törvényjavaslat 1. és 2. czikke, melyek vita nélkül fogadtattak. A 3. czikknél kérdi Gaál, miért kivántati megtartási vámok kivetésére vonatkozó meghatalmi különleges czikkekre nézve a javaslatba hó módon. Hegedűs Sándor konstatálja, hogy a vég nem világos. Elnök e felszólalást támogatván, a szí irályilag szabatosíttatik. A 4. czikk irályilag módosíttatván az 5. és változatlanul elfogadtatnak. A 7. czikknél Gaál kifogásolja a kormányna gabnavám megszüntetésére vonatkozó egyszerű felh­­almaztatását. Faik elnök erre vonatkozólag határozat ho­zását javasolja, a­nélkül, hogy a törvény szövege vu­dosíttatnék, a mint az osztrák részről már megtörte. H­e­g­e­d­ü­s Sándor hozzájárul azon nézete, hogy a kormány ilynemű intézkedéséről a törvényt másnak jelentést tenni köteles. Szapáry gr., miniszter czéltalannak tart ilyen határozat hozatalát. Wahrmann azon esetre szükségesnek tartja midőn az országgyűlés szünetel. Kemény K. miniszter a bejelentést elégséges­nek tartja. Wahrmann javasolja, hogy az ilynemű in­tézkedés tartamára bizonyos időpont határoztassék. Faik elnök azon nehézségre utal, mely a szük­ség szerinti időnek előre való meghatározásával jár valamint azon kimaradhatatlan vitákra, melyeket ily esetekben a szembeálló érdekellentétek keltenének. Kor­ozmi­cs nem tartja szükségesnek, hogy ez intézkedés utólag az országgyűlésnek bejelen­tessék. Hegedűs Sándor jelentékenynek és czélsze­­rűnek tartja, hogy a kormány ily eljárásra kötelez­­tessék és különben is már elvileg a törvénytől rende­letek útján való bármely eltérés tudomására hozandó a népképviseletnek. Szapáry dr. miniszternek nincs ellenvetése oly határozat­hozatala ellen, mely a törvény szövegét nem másítja. Korizmics és György Endre ellene szá­lának , végre az indítvány Faik elnök szövegezése szerint elfogadtatván, az ülés véget ért. Közelebbi ülés holnap d. u. 4 órakor. .. Államháztartási kimutatás­ 1882. év. I. negyedéről A m. kir. pénzügyminisztérium ma tette közzé kimutatását a magyar koronához tartozó állampén­táraknál 1882. évi január 1-től márczius végéig el­fordult bruttó­ bevételekről és kiadásokról össze­sonlitva azokat az 1881 évi hason időszaki eré­nyekkel. A tényleges eredmény következő : Bevételek. 1­889 évi I-ső negyedben. Állami adósságok, és pedig: Az 1880. évi LX. t.-cz. alapján ki-L­otto,5.t.ot­t papirjáradék-kötvények eladásából ....................................... Szőlődézsmaváltság........................ Maradvány- és irtványföldek meg­váltásából ...................................... Sorsolási kölcsön . . . • • • Budapesti lánczhid elsőbbségi kölcsön fedezésére az állami hidak bevé­teleiből ............................................ Az 1880. évi VIII. t.­cz. alapján ki­bocsátott arany-járadékkötvények eladásából............................. A Tisza és szegedi kölcsön évi já­rulékainak fedezésére ................... Pénzügyminisztérium: Egyenes adók.................................. Fogyasztási adók . . • • • • Fogyasztási adóvisszatérítésekből Agio-nyeremény a határvam fölös­legből ....................................... Határvám-kezelési átalány . . Bélyeg................................................. Jogilletékek ............................. . Dijak ............................................ Fémjelzés....................................... Út-, híd- és révvám........................ Dohányjövedék............................. Lottójövedék .................................. Sójövedék . .................................... Perköltségek . ............................. Állami jószágok............................. Bányaigazgatóságok ......................... Fémbányászat és opálbánya . . . Fémkohászat . . ..................... Pénzverde ........................................... Vasművek........................................... Kőszénbányák.................................. Sótermelés...................................... Felhagyott bányaművek stb. . . . Állami nyomda............................. Állami épületek............................. Budapesti állami hidak . Állami vasutak, gépgyár és diósgyőri vas- és aczélgyár tiszta jövedelme Ingó állami vagyon Különféle rendes bevételek. . . . Állami javak eladásából................... Telepítvényesek által fizetendő vé­telárak és kamatok................... Maradvány- és irtványföldek vált­ságdíjai ........................................... Állami előlegekből............................. a) 5°/a papirjáradékkötvények el­adásából a budapest-zimonyi vasút építési költségek fedezésére az 1881. évi XLI. tvez. alapján . . . b) a Tisza és szegedi kölcsönalap pénzeiből az 1881. évi LII. tvez. alapján ........................................ 9.934.842 8,580 146 272.351 240.379 10,631 13,185 208,115 84,834 26.205 2­77.048 530.254 77.048 530,254 16.447,422 16.733,113 4.061,182 3.709,169 375,578 313,982 62,011 13,530 112,500 112,500 2.203,155 2.110,394 3.461,364 3.450,869 119,356 147,713 5,251 3,747 6,365 7,307 11.240,389 11.648,613 871,084 964,688 2.546,889 2.544,891 603, 285 942,722 1.016,026 18,141 21,247 556,433 230,418 1.035,128 823,106 1.200,647 3.916,026 576,724 1.002,978 19,044 1026 388,564 202,004 2757 2272 252,331 234,789 8,063 8,273 157,533 145,540 300,000 1.000,000 11,372 15,423 303,509 368,145 940,856 141,872 172,280 75,583 19,954 3. 201,680 159, 1.433,955— 1.385,745— A képviselőház közgazdasági bizottsága ma délután 5 órakor Fálk Miksa elnöklete alatt tartott ülésében, — melyen a kormány részéről T­i­­sza miniszterelnök, Szapáry gr. pénzügyminisz­ter, K­e­m­é­r Gábor b. keresk. miniszter és M­a­­r­e­­kovics államtitkár voltak jelen; — tárgyalta az átalános vámtarifának függőben hagyott és az osztrák kormánnyal tárgyalt tételeit. A tarifa tárgyalásának megkezdése előtt B­a­­r­o­s­s előadó jelenti, hogy a Zichy Jenő gr. által benyújtott indítvány megítélésére szükséges adatok

Next