A Honvéd, 1867 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1867-11-25 / 17. szám
Első évfolyam. 17. szám. Pest, nov. 25. 1867. Г Első magyar katonai hetilap. Folyvást előfizethetni aug.—decz. teljes számú példányaira 2 ft. 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentett levelekben egyenesen Heckenast Gusztáv kiadóhoz (Pest, egyetem-utcza 4. szám) czimzendők. |^A^WWWVWWVVVW^WVVW»WWWWWW vvww^vwwwW Katonai szaktekintélyek közreműküdésével szerkeszti : A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhez GRÓF BETHLEN OLIVÉR Pest, Prohner szálloda | nádor-utcza 2-dik emelet honvéd alezredes.s intézendök. ЩГ ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTEIEK *VI a „Honvéd“ és „Oktató levelek“-re: január—júniusra 4 ft. 50 kr., január—deczemb. 9 ft. A „Honvédére külön: ! Az „Oktató levelekére külön: Január—júniusra............................................................3 ft. Január—júniusra . ....................................................2 ft. Január—deczemberre..................................................6 ft. Január—deczemberre...................................................4 ft. A „Honvéd“ kiadó-hivatala. Előfizetési felhívás az „Oktató levelek“ két havi folyamára. November— deczember két hóra....................... 00 kr. A kiadóhivatal. Tartalom: Észrevételek Türr levelére. — A legújabb kor csatái. — A magyarok hadjáratai. — Lapszemle: Felelet a bécsi „Presse“ katonai czikkére. — Különféle: Az utolsó franczia expeditio. — Tárcza: A komáromi várőrség utolsó szép napja. — A magyar menekültek Sumlán. — A budai nemzetőri tüzérségről. — Brigantaggio. — Huszár-adomák. — Honvéd-ügy. — Honvéd emlék. — Honvéd posta. Türr altábornagy levele a „Hon“ szerkesztőjéhez.*) (B) Mielőtt e levél bírálásába ereszkednénk azon tényt akarjuk konstatálni, hogy Európában kétféle demokraták vannak , ugyanis nemzeti és európai demokraták. A nemzeti demokraták közzé sorozzuk a honvédet és merjük sorozni a magyar nemzet túlnyomó többségét, mert mi ugyan a közszabadság alapján akarjuk alkotmányos életünket kifejleszteni, de mindenek előtt magyarok kivánunk maradni és nemzetiségünket biztosítani óhajtjuk. Türr altábornagy európai demokrata, ki mindenek fölébe helyezi a szent szabadságot és csak második sorban veszi tekintetbe nemzetiségi törekvéseinket. Ezen szempont-különbségből származik Türr altábornagy és honvédtábornokaink közt létező nézetkülönbség is a honvédelem szervezése iránt. Mi honvédek a fősúlyt arra fektetjük, hogy magyar nem*) A levél kivonatban így hangzik: Miután a valódi alkotmányos élet csakis a közszabadság alapján képzelhető, a szabadság főbiztosítéka pedig a mai világban a nemzeti honvédelem, ennek szervezése tehát azon feladat, melynek megoldása a nemzetiségi ügy rendezése mellett legégetőbbé vált hazánkra nézve. Ezen életkérdésnél nincs párt, nincs jobb- vagy baloldal; itt a nemzetnek egy tömegbe kell csoportosulni a nagy önvédelem kivitelére. Azon fátyol, mely a múltra borittatott, nem szolgálhat védbástyául a nemzet oltalmára, ha ennek ereje parlagon hagyatik, míg a veszély át nem lépte az ország határait. Ha Bécs czélszerűnek vagy szükségesnek látta volt a 48-as férfiakból választani meg a magyar minisztereket az ország polgári kormányzatára, akkor természetesen a kiegészítő lépést is meg kell tennie és bizalommal felhívni egy általános honvédelmi terv kidolgozására mindazon magyar férfiakat, kik a csatatéren szerzett tapasztalataik és érdemük által feljogosítvák az új hadszervezetet kidolgozni és életbe léptetni............................................... ............................................... ......................Nekünk nem kell sem porosz sem svájczi honvédrendszer átültetése hazánkba. Ott van nálunk a határőrszervezet, mely polgárosítva és némi módosítással behozathatnék a 2-ik és 3-ik hadkeretekre valamennyi tartományokban.zeti honvédelmünk legyen, míg Türr altábornagy csak nemzeti honvédelemről beszél és az elvet egészen mellőzvén a határőrszervezetet ajánlja kellő módosítással. John osztrák hadügyér örömmel kész leen, bármikor az egész magyar nemzet vállaira rakni azon fegyvert, melyet német vezényszó alatt a határőrvidék számos évek óta hordoz, de ha van Magyarországnak állami élete, akkor nálunk csak magyar nemzeti honvédelem létezhetik, magától értetődvén, hogy Horvátországról itt nem lehet szó, melynek számára országgyűlésünk az ismert fehér lapot fenntartotta. Általános elismert igazság, hogy egy ország politikai szerkezete, a hadsereg és honvédelem szerkezetéből találja legélesebb kinyomatát, és mivel az ausztriai birodalom alapja a dualismus, következésképpen a hadsereg alapjának is a dualismusnak kell lenni, t. i. létezni kell német és magyar honvédelemnek. Miután pedig a birodalom mindkét felében nagy számmal vannak Szlávok és más népfajok is, tehát az illető két politikai nemzet feladata leend a honvédelem szervezetében ezeknek érdekeit tekintetbe venni, mindig szem előtt tartván azon elvet, hogy az állandó hadsereg valamint a honvédelem mozgó és külháborúban használandó része szükségesképpen az osztrák birodalom jelen dualisztikus alkotásának kell hogy megfeleljen, és így a Türr altábornagy által ajánlott határőri szervezet csak akkor lehetne czélszerű és kivihető, ha a birodalom alkotása federalisztikus volna. A mondottakból önként folyik, hogy nekünk magyaroknak mindenekelőtt az elvet kell felállítani és tisztába hozni, melynek alapján a viszony a német és magyar hadsereg és honvédelem közt rendezendő, mely két hadsereg együtt képezendi a birodalom hadi erejét. Csak miután ezen viszony létrejött és szentesített törvények által van szabályozva, lehet arról szó, melyik honvédelmi rendszert ültessük át hazánkba, váljon a poroszt, a svájczit, vagy pedig egészen új rendszert teremtsünk-e? Mindenesetre oly honvédrendszert kell akkor életbe léptetni, mely a magyar nemzet geniusának megfeleljen és a magyar állam lételét biztosítsa. Ennyit kívántunk megjegyezni az esvtleges különbségre nézve, mely bennünket az altábornagytól elválaszt; különben pedig igen örülünk, hogy Türr levele újabb bizonyítékul szolgál arra: mily fontos Magyarországon a hadsereg kérdése, és mennyire szükséges mindenek előtt az elvet tisztába hozni, mely