A Honvéd, 1869 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1869-06-30 / 26. szám
Harmadik évfolyam. 26. szim. Pest, junius 29. 1899. HONVÉD Első magyar katonai hetilap. Folyvást in elrendelhető a „Honvéd 11 múlt évi júl.”decz. folyama. Ára 3 frt. 5 \ \ \ Káinnál szaktekintélyek közreműködésével szerkeszti (ÍRÓK BETHLEN OLIVÉR honvéd alezredes. I . A lap szellemi részét illető közlemények I a szerkesztőhez 1 Pest, városligeti fasor, I I lövölde tőszomszédságába I I intézendők. 1 1 A megrendelések Heckenast G. kiadóhoz (Pest, ^ J egyetem-utcza 4. szám) czímzendők. ^ ^ ЗЯГ* A június végével lejáró előfizetések — nehogy a lap küldésében megakadás történjék — minél előbbi megújítása tisztelettel kéretik. Az előfizetési feltételek alább láthatók. A „Honvéd“ kiadó hivatala. Zombat István m. kir. honvéd őrnagy. Született 1825-ik évi deczember 18-án Mosgón Somogymegyében mivelt úri szülőktől; tanulmányait a veszprémi, kaposvári és pécsi tanodában végezte; — 1841. október 3-án a 33. számot viselő b. Bakonyi gyalog-ezredbe mint hadapród vétetvén fel, 1845-ben hadnagygyá és 1848 elején főhadnagygyá neveztetett ki, s ugyanazon év elején Olaszországban a cortatorei és goitói csatákban részt vett, ahol megsebesülvén, Magyarországba küldetett ugyanazon sorezred 3-ik zászlóaljjához, mely Temerin alatt a ráczok ellen harczolt. Később Nádassy Sándor az akkori nemzetőrség főparancsnoka mellé hadsegédül adatott. Zombat egyrészt a begyógyulatlan sebe, leginkább pedig fogalmazási s hivataloskodási képessége, valamint ügykezelési buzgósága s erélye miatt a magyar hadügy-minisztériumhoz alkalmaztatott, s csakhamar őrnagyi minőségben a gazdasági osztályhoz, végre pedig az országos ruha-bizottmányhoz másod-parancsnokul neveztetett ki. Azonban a szöregi csatában részt vett, s a pánczokon Dipolddal együtt harczolt. A végzetteljes világosi fegyverletétel után ő is osztozott a volt cs. kir. főtisztek, illetőleg a magyar törzstisztek sorsában, s bajtársaival együtt az aradi várba szállíttatott, hol a hadi törvényszék által 14 évi várfogságra ítéltetett, azonban 4 évi börtönözés után kegyelmet nyervén, szabadon bocsáttatott. Kiszabadulása után 1854- ig Győr városában volt belebbezve. Miután ezen tisztességes fogsága elteltével már teljes szabaddálön,most már munka, foglalkozás, s becsületes darab kenyér után vágyódván, az első kínálkozó alkalmat megragadni határozta el magát, csakhogy tétlenül ne vesztegesse az időt; leginkább pedig borzadott attól, nehogy valaha szemére vesse valaki, hogy másnak terhére vált. A munkavágyó a legpangóbb korszakban is talál alkalmat. Épen akkor rendelték el Bécsből Magyarország telekkönyvi helyszínelését, ahová Zombat 1854-ik évi julius hóban tollnoknak vétetett fel, de ügyességével párosult szakértősége folytán 1855. aug. havában már mint főbiztos működött, egészen 1861-ig. Az 1861-ki alkotmány életbe lépte Veszprém megyében találta őt, ahol mint telekkönyvi főbiztos egy évnél tovább működött, mely idő lefolyása alatt a járásában felügyelete alatt levő községek birtokosaival, valamint a tőle közvetlenül függő helyszínelő bizottmányokkal való humánus, szelíd bánásmódja által annyira kivívta a népszerűséget és közbecsülést, hogy az alkotmányos Veszprémmegye egyhangúlag telekkönyvi igazgatónak választott meg, s ezen minőségben 1868-ig működött, midőn ismét ugyancsak veszprém megyei törvényszéki ülnökké választatott, mígnem magyar királyi honvédőrnagynak neveztetett ki. Emlíítetlenül nem hagyhatjuk, hogy Zombat István, midőn az erdélyi országos múzeum létrejöttének eszméjét megpendítették , éveken át buzgón fáradozott a régi érmek gyűjtésében, azokat gyakran áldozattal szerzé meg, s nagyszámú érem-gyűjteménynyel gazdagítá e nemes irányú intézetet, miért is az erdélyi muzeum alapító tagjává lön. Zombat még jelenleg is a veszprémi honvéd-egylet alelnöke. Azonban az 1848/9-ki szabadságharczunk irodalmi terén is van némi érdeme: ő volt az első, a ki 1861-ben mind azon szerencsétlen bajtársai neveit sajtó utján közlé, kik az aradi várban a cs. kir. haditörvényszék által vele együtt halálra s fogságra ítéltettek. S végre ki kell emelnünk Zombatban mint kitűnő jellemvonást, hogy ő volt azon telekkönyvi főbiztosok egyike, aki bureaucratikus hatalmával soha sem élt vissza, hanem szeliden és igazságosan emberileg bánt az alatta levő hivatalnokkal. Zombai István magyar királyi honvédőrnagy.