A Község, 1934 (4. évfolyam, 1-9. szám)
1934-01-01 / 1. szám
A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZSÉGPOLITIKAI SZEMLÉJE KIADJA: AZ ORSZÁGOS KÖZSÉGPOLITIKAI BIZOTTSÁG Megjelenik évente tízszer. — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Vili, Conti ucca 4. szám. — Telefonszám : 35-8-18 Előfizetési felhívás! Felkérjük azokat a t. előfizetőinket, akiknek előfizetése 1933 december 31-én lejárt, hogy előfizetésüket ezen lapszámunkhoz mellékelt postai befizetőlap felhasználásával megújítani szíveskedjenek. Fölkérjük lapunk minden előfizetőjét, olvasóját és jóbarátját, hogy az új esztendőben lapunknak legalább egy éli előfizetőt szerezzenek. Aki a községi politika gyakorlati fontosságát ismeri, vagy azt megismerni akarja, aki a hazai és külföldi községpolitikai eseményekről alapos tájékoztatást akar szerezni, akit a szocialista elméleti és gyakorlati községi politika érdekel, annak A község olvasása nélkülözhetetlen. Mutatványszámot bárkinek ingyen küldünk. Előfizetési ár egész évre párttagoknak 2.— pengő, másoknak 4.— pengő. Az új fővárosi törvény írta: Büchler József Az Olympos tetején tanyázó isteneiknek való látvány az, ami a főváros „autonómiája 11 körül történik. A keresztény kurzus dicsőséges uralkodásának immár tizenöt esztendeje óta. ... a történetíró föl fogja jegyezni mindazt, ami ez alatt a tizenöt esztendő alatt a budapesti városháza körül történt, a legnagyobb zavarban lesz. A keresztény kurzus uralkodik az ország fölött, a budapesti városházán, a megyékből és mégis az állami kormányzat fogvicsorgatva áll szemben a fővárosi önkormányzattá. A rendszer azonos mindkét fórumon, csak az ellenforradalmi programot magyarázzák máskép itt és máskép ott. A gascognei legények egy ideig csak elismerték, hogyBethlen István la kapitány. De a mostani kapitányt, ha közben tábornok lett is, nem akarják elismerni. A magasban repülő darvak zengeleresen éneklik ugyan Gömbös Gyula miniszterelnök dicsőségét, de Wolffék a budapesti városházán állítják, hogy a magasröptű madár hamisan énekel. Nincs Intele már szónak, dalnak, dicsőségnek, mert a testvérek összevesztek az örökségen. Mert erről van szó. Az örökségről. Ki legyen a gyám, ki gondnokolja a fővárost, ezt a sokat cihátt árvagyereket. Az 1872. évi XXXVI. tc. ötvennyolc esztendőn át úr volt a budapesti városházán. Azután megijedtek. Jaj, csak a baloldal ne kerüljön uralomra. Megváltoztatták tehát ennek a törvénynek politikai részét, és megalkották az 1924. évi XXVI. te.-et. De még ennek a törvénynek az alapján is, amely pedig nagyon értett a választási geometria ravaszságához, a baloldal kapott többséget az 1925. évben megtörtént községi választásokon. Féltek a szociáldemokrácia nagy előretörésétől, agilitásától, alkotni tudásától és jött a másik törvény, az 1930. évi XVIII. törvénycikk, amely azután teljesen kiszolgáltatta, a városházát a két uralkodó pártnak. Wolffék és Kozmáék bűne volt ez a törvény, ők voltak tervezői és alkotói ennek a törvénynek, amely valójában nekik és csakis nekik szolgáltatta ki maradék nélkül a városházi uralmat. Megtörtént, hogy az örökös tagok és érdekképviseleti küldötteik, valamint a hivatalbeli tagok rendszerének beállításával az a párt, amely a választáson a legtöbb szavazatot kapta, harmadik helyre szorult, míg az elenyészően kevés szavazatot kapott egységes párt tényleg kormányra jutott a városházán. Testhez álló törvények voltak ezek. És ezek a törvények megbosszulták magukat szülőanyjuikon. A Wolff- és Kozmauralmat most az a törvény próbálja eltemetni, amelyet ők hoztak. Csak nemrégiben történt, hogy Kozma úz egyik gyűlésen azt jelentette ki, hogy ez a törvény biztosította a főváros polgársága számára örökre az uralmat. Most azután láthatják, hogy mit jelent ez az örökös uralom. Nem nyugszik azonban le e sorok írása után háromszor se a nap és már itt van újra az új, testhez álló törvényjavaslat. Az el nem ismert vezér már be is terjeszti az új törvényjavaslatot, amelynek az a célja, hogy felfalja az egységes párt saját gyermekeit és akereszténypárti testvéreket. Az új idők Káinja így akarja lebumkózni az Ábeleket. (Vagy talán az Ábel eszeket?) Nem volt önkormányzat, de ezentúl még annyi sem lesz, amennyi eddig volt. Nem lesz tanács, sem tekintetes, sem tekintélytelen. A főpolgármestert az államfő nevezi ki. A polgármestert három kijelölt közül választhatja csak a közgyűlés. A tanácsnokokat a kormány nevezi ki. És ha eddig az arány a választottak és a nem választottak között 150:61 volt, ezentúl jó lesz, ha majd 100:61 lesz az arány. Nemzeti hagyomány, törvénytisztelet: a keresztény világnézeten álló kormány szemében