A Község, 1934 (4. évfolyam, 1-9. szám)

1934-01-01 / 1. szám

A MAGYARORSZÁG­I SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZSÉG­POLITIKAI SZEMLÉJE­ KIADJA: AZ ORSZÁGOS KÖZSÉGPOLITIKAI BIZOTTSÁG Megjelenik évente tízszer. — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Vili, Conti ucca 4. szám. — Telefonszám : 35-8-18 Előfizetési felhívás! Felkérjük azokat a t. előfize­tőinket, akiknek előfizetése 1933 december 31-én lejárt, hogy elő­fizetésüket ezen lapszámunkhoz mellékelt postai befizetőlap fel­használásával megújítani szí­veskedjenek. Fölkérjük lapunk minden elő­fizetőjét, olvasóját és jóbarát­ját, hogy az új esztendőben la­punknak legalább egy éli elő­fizetőt szerezzenek. Aki a községi politika gya­korlati fontosságát ismeri, vagy azt megismerni akarja, aki a hazai és külföldi köz­ségpolitikai eseményekről ala­pos tájékoztatást akar szerezni, akit a szocialista elméleti és gyakorlati községi politika ér­dekel, annak A község olvasása nélkülözhetetlen. Mutatványszámot bárkinek ingyen küldünk. Előfizetési ár egész évre párt­tagoknak 2.— pengő, másoknak 4.— pengő. Az új fővárosi törvény írta: Büchler József Az Olympos tetején tanyázó isteneiknek való látvány az, ami a főváros „autonómiája 11 körül történik. A keresztény kurzus dicsőséges uralkodásának immár tizenöt esztendeje óta. ... a tör­ténetíró föl fogja jegyezni mind­azt, ami ez alatt a tizenöt esz­tendő alatt a budapesti város­háza körül történt, a legnagyobb zavarban lesz. A keresztény kurzus uralkodik az ország fö­lött, a budapesti városházán, a megyékből és mégis az állami kormányzat fogvicsorgatva áll szemben a fővárosi önkormány­zattá. A rendszer azonos mind­két fórumon, csak az ellenforra­dalmi programot magyarázzák máskép itt és máskép ott. A gascognei legények egy ideig csak elismerték, hogy­­Bethlen István la kapitány. De a mostani kapi­tányt, ha közben tábornok lett is, nem akarják elismerni. A magasban repülő darvak zeng­­eleresen éneklik ugyan Gömbös Gyula miniszterelnök dicsőségét, de Wolff­ék a budapesti város­házán állítják, hogy a magas­röptű madár hamisan énekel. Nincs Intele már szónak, dal­nak, dicsőségnek, mert a testvé­rek összevesztek az örökségen. Mert erről van szó. Az örökség­ről. Ki legyen a gyám, ki gond­nokolja a fővárost, ezt a sokat cihátt árvagyereket. Az 1872. évi XXXVI. tc. öt­vennyolc esztendőn át úr volt a budapesti városházán. Azután megijedtek. Jaj, csak a baloldal ne kerüljön uralomra. Megvál­toztatták tehát ennek a törvény­nek politikai részét, é­s megalkot­ták az 1924. évi XXVI. te.-et. De még ennek a törvénynek az alap­ján is, amely pedig nagyon ér­tett a választási geometria ra­vaszságához, a baloldal kapott többséget az 1925. évben megtör­tént községi választásokon. Fél­tek a szociáldemokrácia nagy előretörésétől, agilitásától, al­kotni tudásától és jött a másik törvény, az 1930. évi XVIII. tör­vénycikk, amely azután teljesen kiszolgáltatta, a városházát a két uralkodó pártnak. W­olffék és Kozmáé­k bűne volt ez a törvény, ők voltak tervezői és alkotói en­nek a törvénynek, amely valójá­ban nekik és csakis nekik szol­gáltatta ki maradék nélkül a vá­rosházi uralmat. Megtörtént, hogy az örökös tagok és érdek­­képviseleti küldötteik, valamint a hivatalbeli tagok rendszerének beállításával az a párt, amely a választáson a legtöbb szavazatot kapta, harmadik helyre szorult, míg az elenyészően kevés szava­zatot kapott egységes párt tény­leg kormányra jutott a város­házán. Testhez álló törvények voltak ezek. És ezek a törvények megbosszulták magukat szülő­­anyjuikon. A Wolff- és Kozma­­uralmat most az a törvény pró­bálja eltemetni, amelyet ők hoz­tak. Csak nemrégiben történt, hogy Kozma úz egyik gyűlésen azt­ jelentette ki, hogy ez a tör­vény biztosította a főváros pol­gársága számára örökre az ural­mat. Most azután láthatják, hogy mit jelent ez az örökös uralom. Nem nyugszik azonban le e sorok írása után háromszor se a nap és már itt van újra az új, testhez álló törvényjavaslat. Az el nem ismert vezér már be is terjeszti az új törvényjavaslatot, amelynek az a célja, hogy fel­falja az egységes párt saját gyermekeit és a­­kereszténypárti testvéreket. Az új idők Káinja így akarja lebum­kózni az Ábele­ket. (Vagy talán az Á­bel esze­ket?) Nem volt önkormányzat, de ezentúl még annyi sem lesz, amennyi eddig volt. Nem lesz tanács, sem tekintetes, sem te­­kinté­lytelen. A főpolgármestert az államfő nevezi ki. A polgár­­mestert három kijelölt közül vá­laszthatja csak a közgyűlés. A tanácsnokokat a kormány ne­­­vezi ki. És ha eddig az arány a választottak és a nem választot­tak között 150:61 volt, ezentúl jó lesz, ha majd 100:61 lesz az arány. Nemzeti hagyomány, törvény­­tisztelet: a keresztény világnéz­­­eten álló kormány szemében

Next