A Munkás, 1929 (20. évfolyam, 1-30. szám)
1929-01-19 / 3. szám
VOL. XX. ÉVFOLYAM, No. 3. A munkásoknak forradalmi lobogójukra e jelszót kell írniok: “A bérrendszer teljes megdöntése!” MARX Official Organ of the Socialist Single Copies 5c Labor Party I NEW YORK, N. Y. 1929, JANUARY, 19. A forradalmi szocialista szakvazat hatalmát a termelő munkások teljes ipari szervezettsége adja meg. de leon a Szocialista Munkáspárt hivatalos lapja Egyes számára 5. A HAZUG UJ ELŐRE Az Uj Előre 1928 december 28-iki számának első oldalán keretben, vastag betűkkel jelent meg egy hazugság, mégpedig az, hogy Schenectady-ból (N. Y.) az ottani Socialist Labor Party munkások az S. L. P. kasszájából öt dollárt utaltak ki az Uj Előre megmentésére. Rögtön megjegyeztük, hogy az Uj Előre banda csak úgy juthatott öt dollárhoz S. L. P. pénztárból, ha oda betörtek, mert ehhez a pénzhez tisztességes uton nem jöhetett. Sok munkástársunk talán beugrott az Uj Előre hazugságának és azt hihette, hogy az S. I. P. tagokat veszít, vagy pedig a tagjai az álforradalmárok támogatását tartják előbbre valónak, mint az S. L. P.-t. Most lehetővé tesszük, hogy mindenki meggyőződjön róla, hogy milyen alávaló eszközhöz folyamodott az Új Előre banda, vagy annak valamelyik cinkosa Schenectady-ban, hogy a munkásokat félrevezessék. A következőkben adjuk azon levélnek magyar fordítását, a mit pártunk Schenectady, N. Y. helyi csoportjának szervezője irt ez ügyben a központi párttitkár- W ■ 226 Holland Road, Jan. 6th, 1929. Mr. Arnold Petersen, 45 Rose Street, New York, N. Y . Tisztelt elvtárs: Január 2-iki levelét megkaptam, amelyhez mellékelte azon levélnek másolatát, melyet Alex Kudlik, A MUNKÁS szerkesztője küldött, ugyancsak az erre adott válaszának másolatát is, amelyben megjegyzést tesz a bizonyos 5 dollár adományról, mely állítólag az S. L. P. pénztárból Schenetadyból, N. Y. ered. ön tudja, hogy az S. L. P. szekció Schenectadyban, melynek helyisége 863 Albany Street alatt van, nem áll bizonyos külön nemzetiségekből. Szekciónkban angol nyelven beszélünk és ennélfogva határozott hazugság az, hogy öt dollár lett adva az S L. P. pénztárból az “Új Előre” megmentésére. Jegyzőkönyvünk és pénztári könyvünk minden időben nyitva állanak az ellenőrzésre, hogy ezen kijelentésünk igazolható legyen. Bízok abban, hogy ezen nyilatkozat, amely hivatalos, ez ügyet teljesen tisztázza, vagy ha esetleg további felvilágosításra volna még szükség, készséggel állok rendelkezésére. Elvtársi üdvözlettel, George J. Koellner, s. k. Section Schenectady S. L. P. szervezője. Azt már említettük lapunkban, hogy pártunk magyar szövetségének nincsen helyi csoportja Schenectadyban, tehát magyar S. L. P. pénztárrról szó sem lehet. Az anyapárti szekciónk pedig, amint a fenti levél bizonyítja, nem adott semmit az Új Előrének. Ott azonban mégis úgy volt nyugtázva öt dollár, hogy “Schenectady, N. Y., S. L. P. pénztárból.” Mit csináljunk ezek után e TM ? Azz ok -e a rendőrségnek, vagy a hatóságnak, mint csalókat és gonosztevőket, akik pénzt lopnak ki a munkások zsebeiből? Nem tesszük ezt, pedig azok a gazemberek, akik ilyen aljasságra vetemednek, megérdemelnék, hogy a tisztességes munkások köréből ki legyenek közösítve. De talán éppen azt akarták ezek a piszkok, hogy valamit tegyünk ellenük a gazemberségből kifolyólag, hogy nagyobb hatása legyen a gyűjtésnek? Azt tesszük most is, mint azelőtt, mikor hazugságon és rágalmazáson fogtuk rajta ezt a tisztességtelen bandát, átadjuk őket a munkásságnak közmegvetésre, mert ezt igazán kiérdemelték. Pfuj! HÁZAVATÁSUNK DETROItBAN A MUNKÁS olvasói előtt már ismeretes, hogy a Detroiti Szocialista Munkás Szervezet templomot vett, és ugyancsak azt is publikáltuk, hogy az épületet át kell alakítani. A jelenben a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy megállapíthattuk a fölavatás idejét , 1929 január 20-ika ez a nap, amikor a költséges és fáradtságos munkánk eredményét ünnepeljük. Amióta a házépítő mozgalom megvan, azóta mindig voltak kételkedők, akik azt állították, hogy a detroiti szervezetnek sohasem lesz háza. Most itt az ideje, hogy meggyőződjenek a kételkedők arról, hogy ahol van akarat és kitartás, ott eredmény is érhető el és a terv meg is valósul. Detroit magyar nyelvű munkásságát ez után hívjuk meg, hogy legyenek jelen a házavatási ünnepélyünkön. Mindazok, akik az S. L. P. mozgalommal rokonszenveznek, azok bizonyára velünk együtt fognak ünnepelni. Tudjuk előre, hogy a sötétség lovagjai és azok félreneveltjei nem lesznek ott, de erős a meggyőződésünk, hogy ezek nélkül is telt ház fogja ünnepelni 1929 január 20-án a forradalmi szocialista munkások akaraterejének eredményét. Az ünnepély este 8 órakor kezdődik, vacsorával. Ünnepi programunk kimagasló pontját fogja képezni az S. L. P. mozgalmának ismertetése, ami után szervezetünk műkedvelői szórakoztató programmal lépnek fel. Részvételi jegy ára egy dollár ötven cent. Tisztelettel, a Detroiti Szocialista Munkás Szervezet Házépítő Bizottsága. SOCIALIST LABOR PARTY SZAVAZATOK A különböző államokban leadott S. L. P. szavazatokról már majdnem egészen elkészült a hivatalos jelentés, de még van egynéhány, amelyben nem történt meg a pontos kimutatás. Az alantiakban adjuk a mi pártunk, valamint a Workerspárt és a Socialist Party szavazatait, úgy, ahogy az egy nemhivatalos kimutatásban megjelent: » Hoover republikánus ........24,429,109 Smith, demokrata . ........15,005,497 Varney, prohibicós 20,101 Webb, farmer labor 6,391 Az Associated Press kimutatása szerint az elnökválasztásban 36,798,669 szavazat volt leadva. Daniel De Leon mondta egyik előadásában, hogy a választás a munkásság forradalmi hőmérsékletét mutatja. Ha tehát a fenti számokat átnézzük, az S. L. P. szavazat kicsinyessége mutatja, hogy a forradalmi hőfok nagyon alacsony ponton van. Vagyis az a forradalom még jóval túl van a sarkon. Ezt mutatja különben a dupla forradalmárok, az álkommunisták szavazatainak a kicsinysége is. A “nagy” pártnak hazudott S. P. csúfos vereséget szenvedett. Ez a párt mindig csak a szavazatfogdosás pártja volt, s ennélfogva joggal mondhatjuk most, hogy csúfos kudarcot vallott a szavazatfogdosásával, mert alig kapta egy harmadát annak a szavazatnak, amit Debs kapott 1920-ban. A szavazatszámlálás természetesen része annak a tőkés gépezetnek, amit mi szocialista munkáspártiak nagyon jól ismerünk. Ott lopnak szavazatokat, ahol lehet, és ahol nem eléggé figyelnek a számolásnál. Hogy mennyit loptak el a mi szavazatainkból, nem tudjuk, de nem is igen fontos most. Azonban megemlíthetjük, hogy Californiában, ahol pártunk jelöltjének, H. Morgan elvtársnak nevét be kellett Írni a szavazólapra, az eddigi jelentések nem mutatták ki. Pártunk intézkedett, hogy az igy beirt szavazatainkat megszámolják. A Socialist Labor Party elnök szavazata 1924-ben 36,428 volt. A Workerspárté 36,386 volt. A felület szerint tehát úgy látszik, hogy a W. P. most 12,000 szavazattal többet kapott. Ha azonban azt tekintjük, hogy mig a W. P. 1924-ben csak 15 államban volt a szavazólapon, s most 34-ben, akkor az arány inkább veszteséget mutat. A Socialist Party 1924-ben nem szerepelt külön, mert La Follettet indorszálta; 1920-ban Debs 919,799 szavazatot kapott. S. L. P. ÁLLAMI SZAVAZATOK Illinois G. A. Jenning, U. S. Szenátor 1,463. A többi jelöltekről még nincs kimutatás. Maryland. Robert W. Stevens, U. S. Senator 1,370. Massachusetts. Stephen J. Sunridge, Governor, 1,374; Henry C. Hess, Liutenant Governor, 3,430; Oscar Kinsalas, Secretary of State, 5,096; Charles S. Oram,Treasurer 3748 Morris I. Becker, Attorney General 4,219. Michigan. David Boyd, U. S. Senator, 689; Paul Dinger Governor 654; Theodore Grammaticoff, Lieutenant Governor 674;Logan Gunningham Secretary of State 696, G. N. Speredon, Attorney General, 763; Joseph Vers, State Treasurer, 734; John W. Tünkéi, Auditor General, 704; D. Pankoff, Congressman 1st District, 51; J. K. Horvath, Congressman 13th District 63. T Ofr XT I Frank Sanders, U. S. Senator, 280; J. C. Butterworth, Governor, 220; Harry Santhouse, Congressman 7th Dist. 102; Member of General Assembly, Passaic Co., 109. New York. Charles H. Corregan, Governor, 4,213; John E. De Lee, Lieutenant Governor, 5,198; Henrietta Silver, Comptroler, 6,733; Simeon Bickweat, Attorney General, 5,701; Henry Kuhn U. S. Senator, 5,543. Ohio. John D. Goerke, Governor, 1,272; A. S. Pickett, Lieutenant Governor, 1,179; R. H. Richardson, Secretary of State, 1,217; Frank Kalcec, Auditor of State, 1,265; George Grummitt, Treasurer of State, 1,153; Ellis J. Morrow, Attorney General, 1284, James Goward, U. S. Senator (full term), 1,384, Anna K. Storck, U. S. Senator (short term), 1,389. Oregon. A. A. Hoglund, State Treasurer, Í4,187; Carl V. Soderback Dairy and Food Commissioner, 8,497; Upton A. Upton, Congressman 1st District, 3,973; Walter C. Cundel Congressman 2nd District, 893; A. D. Berglund, Congressman 3rd District, 3,589. Pennsylvania. Wm. H. Thomas, U. S. Senator, 1,234; George W.Ohls, State Treasurer, 599; Aaron Zavells, Auditor General, 587; Wm. Kruczynna, Judge of the Superior Court, 756. Rhode Island. Charles L. Bishop, Governor, 220; James Mathevs, Lieutenant Governor, 199; Charles H. Dana, Attorney General, 204; Augustus Martin, Secretary of State, 216; Peter McDermott, State Treasurer, 209. Washington. James F. Stark, Governor, 3,343. (Folytatás a 2-ik oldalon) Reynolds Foster Thomas State Soe. Labor Workers Sou. Alabama......................... 460 Arizona .......................... 184 .... Arkansas ........................ .... 112 19,595 California ...................... 317 429 Colorado ........................ 675 3,472 Conncticut...................... 662 730 3,019 Delaware ........................ 59 329 Florida............................ 3,704 4,036 Georgia .......................... 64 124 Idaho .............................. .... 1,293 Illinois ............................ 1,812 3,581 19,138 Indiana .......................... 645 321 3,871 Iowa................................ 230 328 2,960 Kansas............................ 320 6,205 Kentucky ........................ 338 292 832 Louisiana ...................... .... Maine.............................. .... .... 1,068 Maryland........................ 906 636 1,701 Massachusetts ............... 773 2,461 6,262 Michigan........................ 799 2,881 3,516 Minnesota ...................... 1,921 4,853 6,774 Mississippi..................... .... .... 263 Missouri......................... 340 3,739 Montana......................... .... 563 1,667 Nebraska ........................ .... .... 3,434 Nevada .......................... .... New Hampshire............ ----J173m 464 New’ Jersey .................. 500 1,26.M 4,89. New Mexico .......... .... . . i . 156 New York ...................... 4,211 10,876 170,332 North Carolina ....... .... .... .... North Dakota................ .... 936 842 Ohio................................ 1,515 2,836 8,683 Oklahama ...................... .... .... 3,926 Oregon ............................ 1,564 1,094 2,720 Pennsylvania................. 380 4,726 18,647 Rhode Island ................ 240 169 .... South Caroline .............. .... 47 South Dakota................ 232 443 Tennessee ...................... 111 631 Texas .............................. 209 722 Utah .............................. 47 954 Vermont......................... .... .... Virginia.......................... 179 180 250 Washington................... 4,068 1,541 2,615 West Virgina................ • • • • 401 1,313 Wisconsin ...................... 381 1,528 18,213 Wyoming.......................— — 788 Összesen .............. 21,424 48,397 267,830 i A munkanélküliség problémája Még Hoover el sem foglalta az elnöki hivatalt, s a nép fülei- ben még mindig zúg ugyan a prosperitási lárma, Washingtonban azért mégis arról beszélnek, hogy az ország egyik legnagyobb problémája, hogy miként találjanak munkát a munkanélküliek. A N. Y. Telegram washingtoni levelezője, Roscoe B. Fleming írja január 9-én, hogy a szenátorok mostanában erről beszélnek. A munkaügyi minisztérium ugyan nem vezet kimutatást a munkanélküliek számáról, de bizonyos forrásokból megállapítja Wagner szenátor, hogy a munkanélküliek száma meghaladja a négy milliót. Az újságíró elmélkedik így: “Mi történjen azokkal az emberekkel, akik a gép miatt válnak munkanélkülivé ? Például azokkal, akiket a hangadó mozi tesz ki a színházi munkából, vagy az üveggyártó gép, amely ma negyven ember munkáját végzi, vagy a táviratbra, amely feleslegessé teszi a Morse-féle távirdászt?” “Mit tegyünk azon 10,000 zenésszel, akik munkanélkülivé váltak a hangadó készülék alkalmazása folytán ? — kérdéseu-I ______ .„1 4.... t »•ZiVitC . A. * « Jttisunk velük, vagy pedig visszaküldjük őket a farmra?” “Ethelbert Stewart, a munkaügyi hivatal statisztikusa nemrégen egy interviewben azt mondta, hogy minden probléma legnagyobbja, hogy a fogyasztás a termelés után kullog, és az egyedüli megoldás az ötnapos hét és a hatórás nap.” “Mintegy válaszként erre a kijelentésre, hirdette ki Henry Ford, hogy megkezdi a hatnapos termelést és 30,000 munkást vesz föl, de azért minden egyes munkás csak heti öt napot fog dolgozni, s az újságok hozták azt a nagybetűs hírt is, hogy Detroitban 25—30,000 munkás fagyoskodik a téli hidegben, csakhogy valahogy elnyerje ezt az új munkát.” “További problémák ezek: “Miként gondoskodjunk azokról, akik krónikus munkanélküliek? “Miként gondoskodjunk azokról, akik elveszítik munkájukat az ipari pangás idején, mint az 1921-ben volt? “És az öregekkel mi lesz? Nagyon sok munkáltató nem is vesz föl olyan munkást, aki már elmúlt 40. “Mi legyen azokkal, akik a farmról tódulnak be a városokba, ami az utolsó nyolc évben három milliót tett ki a mezőgazdasági minisztérium szerint?” A tőkéseknek ezen töprengései, amit Fleming újságíró följegyzett, mutatja, hogy milyen nehéz probléma megoldása vár a Congressre és Hooverra. Egyes képviselők és szenátorok úgy próbálják megoldani a kérdést, hogy alamizsna osztó törvényjavaslatokon törik a fejüket, mint például: munkanélküli segély, aggkori biztosítás, stb. Természetesen ez nem jelent megoldást, s ők maguk is tudják. Egyes szenátorok, mint például Couzens, már példákat is említenek, hogy milyen ijesztő méretű a munkanélküliség az úgynevezett képesített iparágban, vagyis a színházakban. A zenészek és színészek tízezrei esnek el megélhetési forrásuktól. Az üveggyárakban pedig? Valamikor ezer dollár beiratási díjat kért az üvegfúvók szervezete, mert nem akarta, hogy több tag legyen, mint ahány munka van. Ezek az arisztokrata munkások is kikerültek az iparból, miután, — mint lapunkban is többször megemlítettük, — egy automatikus palackfúvó és öntőgép negyven ember munkáját is elvégzi. A detroiti szenátor hiába próbálná ezeket az árkok ásásához küldeni, mert az árkokat sem csákánnyal és ásóval ássák már. Ki ne látta volna már a vízcsövek modern lerakását, vagy a csatorna építését? Egy óriás kotrógép, autótruckok, cementöntő gép és egy pár munkás napok alatt végighalad egész utcasoron, s minden forgalmi akadály nélkül, a leggyorsabban és legjobban elkészül. Ide ugyan, még ha akarna sem, juthatna be munkásnak a finom kezű hege-V 40 JA, . Á. 0.1 ilt nem mehet, mert hiszen nyolc év alatt már három millió farmert kergetett el onnan a modern termelés, nagy befektetést igénylő gépmunka. Most vegyük a munkaügyi minisztérium statisztikusának a kijelentését: “Minden probléma legnagyobbja, hogy a fogyasztás a termelés után kullog, és az egyedüli megoldás az ötnapos hét és a hat órás munkanap.” A mondat első része szerint tehát ott a baj, hogy a fogyasztás lassúbb, mint a termelés. Vagyis az utóbbit csökkenteni, míg az előbbit fokozni kell. Igaz ugyan, hogy a statisztikus nem mondja meg, hogy miként. Elfelejtik ugyanis ezek az urak azt, hogy a munkások milliót fogyasztanának, csakhogy nincsen meg a hozzávaló. A megoldási ajánlat szerint, vagyis a rövidebb munkaidő alkalmazásával azután még a mostaninál is kevesebb lehetőség volna a munkásoknak a fogyasztásban való részvételére. Az igazi baj tulajdonképpen az, hogy mi, termelők nem kapjuk meg munkánk teljes társadalmi ellenértékét és ezért halmozódik föl a sok áru a raktárakban. Ezen a tényen semmiféle reform sem képes változtatni. Forradalmi megoldásról lehet csak szó, mégpedig a termelés gépezeteinek a termelők köztulajdonába való vételével. Ekkor majd használatra és nem profitra fogunk termelni és ha többet termelnénk, mint amit képesek volnánk a munkánk közbeni időszakban elfogyasztani, majd leveszünk egy kis vakációt. Az Ember, aki megteremtette a gépet, fölszabadítja magát a tőkés termelési rend rabszolgasága alól és a gépet állítja be a munka elvégzésére. Hejh, de szép lehetne az élet, ha a még szervezetlen munkástársaink is velünk küzdenének és akarnának! "