A Nép, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

4 AWÍ® 1925 január 1. csütörtök Az Erdős-Kárpátok alján egyre tombol a vallási anarchia A mozgalmat a cseh kormány szitja — Terjed már az atheizmus és a hus­szitizmus is — A lelkek bolsevizálása nem fog jóra vezetni! A trianoni szabadkőműves tér­képrajzolók gonoszsága folytán cseh uralom alá jutott Erdős-Kárpá­tok vidékén az atheista Prága egy­házi politikája minden rendelkezés­re áll eszközzel az Isten-hit­­ és a ruthén Felvidék jámbor népének ősi vallása ellen tör. Az akció célja megbontani az Erdős-Kárpátok gö­­rögkatholikus népének tradicionális hitét, amely évszázadokon át a ma­­ffi­brsághoz való hűség és ragaszko­dás záloga volt, s amely ma sem tud megbarátkozni a pokrokás­oknak Husz János földjéről hozott idegen mentalitásával. Los von Rom! A schizrantikus mozgalom istápo­lá­sával azonban a cseh kormány­nak a ruthén nép vallásbeli meg­osztásán, gyöngítésén és így a­ prá­gai politikai jármába való görnyesz­­tésén kívül más fontos célja is van. Így akarják a csehek az Erdős-Kár­pátok vidékét az északi és déli szláv­ pravoszlávok közötti korridorrá ten­ni és a katholikus nyugat köréből a minden szlávok számára szent Ke­lét moszkvai mentalitása felé vinni. Kik a „kitérítők“? A jog és törvény ellenére balkáni eszközökkel folytatott valláshatm. irányítói legnagyobbrészt orosz emigránsok,­­akiknek „missziós és küzdő tábora a ruthén falvak mun­kanélküli söpredékéből rekrutáló­­dik. A schizmatikus­ papok” dolog­kerülő, izgága falusi parasztok, akik S33 ősi görögkatholikus v&11hs tcintti és papjai ellen való közönséges la­zítás tetszetős szavaival igyekeznek a néphez férkőzni. Hogy milyen nívón áll­­ az egész mozgalom, annak megismerésére elég legyen annyira hivatkoznunk, hogy Kemény Anfilokij izai pópa például juhászlegény volt még egy­­pár évvel ezelőtt a falujában. . A czeklenezei pravoszlávok „papja foltozó suszter, a gevnyesieké mint falusi bakter, a dombosaké mint lakatossegéd működött addig, míg a Prága szemében oly kedves schiz­­matikus vallás papjává nem szen­telték. Sófalva máramarosmegyei községben pedig az a hallatlan bot­rány történt, hogy az unitárus pap kocsisa föllázadva gazdája ellen, el­kergette őt a faluból, s beleült a parochusi székbe. Hogy aztán ezeknek a „papok­nak” vezetése mellett a bolsevista eszméktől egyébként­­ is szaturált ruthén falvak erkölcsi- és kulturni­­vója hová süllyedt, azt el lehet képzelni. Fapp Antal püspök eltávolítása óta még jobban lei­jed a sebizma A művelt világ szemében határo­zottan visszafejlődést és a balkáni­­állapotokhoz való süllyedést jelentő ezen vallási mozgalom okozójául a cseh kormány — gonosz tendenciá­val — Papp Antal püspöknek, a munkácsi egyházmegye derék és meg nem alkuvó természetű főpász­torának a személyét igyekezett hosz­­szú időn át feltüntetni; sőt sok utánjárással és a római Szentszék megtévesztésével az is keresztül vitte,, hogy a püspök egy félévvel ezelőtt kénytelen volt elhagyni a helyét. A pravoszláv bolsevizmus tempója azonban Papp püspök el­távolításával nem csökkent. Az eredmény éppen ellenkező lett: az­óta még fokozottabb erővel folyik a batyuskáknak” (így nevezik a pra­­voszláv papokat.) a nyugati kultú­ra, az erkölcs és az ősi tradiciók el­leni ádáz harca. A fogorvos „egyházfő“ nyilat­kozás A ruthénföldi pravo­szlávok or­szágos Komitéjának elnöke, dr. Ho­­micskó Wladimir ungvári fogorvos, nemrégiben ki is jelentette, hogy nem Papp Antal püspök személye volt a semizmatikusok agresszivitá­sának az oka, s hogy az új vallás hívei meg fogják mutatni, miszerint mozgalmuk ezután még erőtelje­sebben fog terjeszkedni. És terjesz­kedik is. De nemcsak a munkácsi egyházmegyében, hanem a cseh kor­mány előtt oly kedves, ukránosfil Nyárády Dénes apostoli adminisz­­trátorsága területén, vagyis az eperjesi gör. kath. egyházmegyé­ben is. A nisi püspök „Ruszinszkó“-ban Desiffej nisi schizmatikus püspök hosszas távollét után ismét vissza­jött a ruthén földre, hogy — mint mondja — ,.megszervezze“ az Erdős­­kárpátok alján a pravoszlávok egy­házmegyéjét. És a szervezés — az erőszakos, templomrablásokna­k, az unit­us papok üldözésének és más hasonló pravoszláv ..hittérítési“ mó­dozatoknak a formájában — egyre folyik is. őseik hitéhez hű görög- scatholikus lelkészeknek már az éle­tük sincs biztonságban. Senki sem tudhatja, hogy görög-kathol­ikus vallása miatt melyik éjszaka repül háza fölé a vörös kakas, hogy föl­dönfutóvá tegye. ..A­ hatóságok pedig gonosz nemtö­rődömséggé­ nézik a pusztítás és gyűlölet­ szellemének ezeket a bün­tető törvénykönyvbe ütköző megnyi­latkozás­ait. Falusi kondás, mint atheista apostol Az új egyházmegye ..szervezése­ tehát folyik. A ruthén Felvidék val­lási bolsevizálása s a keleti babo­náknak és a pánszláv miszticizmus­nak képére való átformálása a leg­jobb úton van. Sőt a ,.munkának“ már a gyümölcsei is kezdenek érni: Iza községben, a prvoszlávia főf­ész­­kében már több család atheistává lett. És az atheista mozgalom Ká­lin András taracközi „főesperesnek“, a Savatij prágai pravoszláv érsek által arany kereszttel kitüntetett volt falusi kondiásnak agitációja ré­vén — a huszitizmussal együtt — terjed tovább is. „Ruszieszkóban minden csöndes!“ Hogy hová fognak ezek a dolgok vezetni s az Istenétől és ősei hitétől — legalább ideiglenesen — eltávolí­tott, ruthén nép abban a nyomorult, nehéz gazdasági helyzetben, amely­be a cseh uralom juttatta, hová ra­gadtatja még magát elkeseredésé­ben, azt nehéz volna megjósolni. De egy valami tény: hiába igyekeznek a cseh kormány lapjai a külfölddel minden áron elhitetni, hogy a ru­thén föld népe csendes megelégedés­sel élvezi a­­magyar járom alól va­ló fölszabadulás“ gyönyörűségeit, a lelkek mélyén kráteres, izzó elkese­redés lappang s ez előbb-utóbb el fogja söpörni a falusi kondások és ukrajnai lakatosi igények ..vallás­­er­kölcsi“ vezetése alá kárhoztatott szelídlelkű, jóérzésű s atyáinak ha­gyományaihoz hiven­­ ragaszkodó szegény, szomorú ruthén népet. Kárpáti Péter. ÉJJELI ELŐADÁS VEREZ-KORUVI SZÍNPADON SZILVESZTER-kor Kezdete fél 12 órakor *-4 Jegyek a pénztárnál, Tel: 65-54 UJEVUE látcsövek, borgnettek, szemüvegek és orresiptetők a legfinomabb kivitelben Fényképészeti készülékek, családi ve­títő- és mozigépek nagy választékban Calveroni és t­ársa V. Vörösmarty tér 1. sz. (Haas-palota.) A fővárosi szabadkőműves tanácsnokok és az új B-lista A szabadkőmívesek vezetői eltávolítják a zsidó-szabadkőmívesség ellen­­ségeit — A NÉP tudósítójától — a főváros tanácsa tegnap kö­­zöl­te a B-listára helyezett tiszt­viselőkkel az elbocsátásokról szóló határozatot. A tanácsülésről, ame­lyen e határozatot hozták, gyen­gélkedése miatt távoli volt Sipőcs polgármester és a két hét óta ágy­­ban fekvő Folkusházy alpolgármes­ter is és így a keresztény magyar városi po­litika e két kiváló vezérének tá­vollétében a tanács szabadkő­műves tagjai Buzáth alpolgár­mester elnöklete mellett érvé­nyesítették akaratukat. A Vázsonyi-Bárczy-Bódi-érában meghonosított szokást a tanács szabadkőműves tagjai most is al­kalmazták és előzetesen külön bizalmas ülést tartottak. Ilyen alkalommal a szabadkőmű­ves szempontból fontos tárgyak­at szokták megbeszélni, hogy előre megállapított taktikával a tanács nem szabadkőműves tagjaival szemben is győzelemre juttassák a maguk külön álláspontját. Ezúttal az elbocsátandó tisztviselők név­sorával f­ogl­alkoz­t­atk. A lapok a hivatalos közlemény alapján megírták, hogy a B-listára helyezett magasabb tisztviselők között egy számtanácsos, egy fő­mérnök és egy irodafőigazgató szerepel. Mind a három keresztény és magyar. Ezek közül különösen Kornai Istv­án számvevőségi szám­­tanácsos,­ az ismert költő és újság­író, vélt régi szálka a szabadkőmű­ves tanácsnokok szemében, aki mint a városi könyvtár központ­jába beavatott és­ Budapest törté­neti anyagának és a tudományos folyóiratoknak feldolgozásával megbízott tisztviselő már három év óta működött e minőségben, nagy elismerése mellett a könyv­tárigazgatónak. Az igazgató szük­ségesnek látta, hogy a könyvtár múltévi hivatalos jelentésében is kü­lön dicsérettel emlékezzék meg működéséről. Kománnak azonban nagy bűnei vannak. Ő már a levitézlett sza­­badkőművesi demokrata uralom alatt is erős harcosa volt a ma­gyar faji gondolatnak. Húsz éven keresztül hírlapi cikkeivel, párt­­mozgalm­akban való részvételével, népgyűléseken mondott beszédei­vel állandóan sok kellemetlenséget okozott a fővárosi törvényhatóság akkori zsidó szabadkőműves több­ségének és az ennek parancsára engedelmeskedő tanácsnak. Természetes, hogy emiatt rend­szeresen üldözték. Harminc évi szolgálata alatt tizenöt évig egy­általán nem léptették elő. A Károlyi-forradalom alatt le­tartóztatta a rendőrség ellenforra­dalmi működése miatt. A kommu­nizmus alatt mint ellenforradal­­muárt természetesen őt is a túszok között tartóztatták le. A kommün bukása után a ke­resztény nemzeti mozgalmakban különösen a fővárosi tisztvise­lők szövetségében kezdettől fog­va vezérszerepet vitt. Ő támadta legerélyesebben a főváros és az ország szabadkőmíves rendszerét, melyet a nem szabadkőmívesek közül kevesen ismertek olyan alaposan, mint ő. Amikor Dömötör Mihály bel­ügyminiszter a szabadkőmíves páholyokat a keresztény magyar társadalom egyhangú sürgetésére föloszlatta, ő is tagja volt a föl­­oszlatást végrehajtó bizottságnak. A szabadkőmíves tanácsnokok és főjegyzők Kornain ellen ter­mészetesen bosszút esküdtek. A szabadkőmíves főtisztviselők közül többen, így Liebe, Bukov­­szky, Wildne, Marches stb. az új tanács megválasztása alkalmával ki is buktak. Csak később került vissza néhány közülök, így Liebe és Bukovszky is, valamint a ki­keresztelkedett Bérczes Jenő. A keresztény városi törvényha­tósági többség keresztény megbo­csátással fogadta vissza a keresz­tényi megtérést mutató főtisztvi­selőket, akik eleinte szerényen viselkedtek az új tanácsban, amelynek nagy többsége szabadkőművesellenes szellemben működött. Mióta azonban Sántha Dénes ta­nácsnok meghalt, Bárdi István tanácsnokot is nyugdíjba küld­ték és a szabadkőmíves szellem az egész országban ismét felütötte a fejét, azóta a főváros tanácsának szabadkő­műves tag­jai is bátrabban mer­tek nyilatkozni. Amikor aztán a volt szabadkő­míves Ripka lett a főváros kor­mánybiztosa, akinek egyik ta­nácsadója, helyettese a kikeresz­telkedett Rózsa Károly, a gáz­gyár mostani helyettes igazgató­ja, azóta a a fővárosi tanácsban a szabad­­kőm­űvesellenes tagokat való­sággal terrorizálják. LIBAL B. táHSH Szemüvegek, forgonok és lát­csövek nagy választékban BUDAPEST, Belváros, Duna u.6 sz. (Klotild-palota) íj az erefleij ! „Petnefiázs desszertek , jombonok és csokoládéáruk J israé' kaphatók minden jobb ét­­teremben,­kávéházban és csemege- s üzletben. Üzem: Apród­ utca 1. szám.M I elef ónszám: 42­89. jimwhaimw. ­­S SZUKIN-bundái. A legfinomabb kivitelben olcsó árban kaphatók­­ sím síro­m is* SZŰCSÖK­­ Budapest, IV., Papnövelde­ utca 3. ALÁFITTATOTT 7SS4

Next