A Nép, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

1925 február í, vaearnap ATWCK» M világ Blaseo Ibanez, a rágalmazó spanyol-zsidó Kudarcot vallott ® Egész Spanyolország XIII. Alfonz és Primo de Pl ver a mellett' genfiem an /e IA LENGYEL ZSIDÓK EREDETE Ma Mélsely Lajos — A NÉP tudósítójától Madrid, jan, 27. Blaseo Ibanez nevétől hangos Európának az a bizonyos sajtója, amely meleg összeköttetést tart fenn a világ forradalmasításának fészkeivel, a szabadkőművesség páholyaival. A „spanyol író“, akiről tudni kell, hogy százszáza- l éj cos zsidó és pedig ennek a faj­] XIII Alfonz, Spanyolország királya inaik' sefaadim agából, a leghallat­lanabb rágalmakat, és gonosz rá- fogásokat fűzte össze XIII. Alfonz király ő felsége ellen egy brosúra keretében, amelynek tartalmát aztán az mtemacionadis zsidó saj­tóhír szolgálat csatornáin széthi- resztelték. a világ minden részében. Blasko Ibanez körülbelül az a fajta „forradalmár“, akikkel telve vannak az interna eionál is nagy hotelek Svájcban, Párásban és Londonban s akik a biztos távol­ból élősködnek hazájuk becsületé­nek szétmarcangolásán. A „fehér Magyarország“ híveinek nem kell magyaráznom ennek az ember­fajtának természetrajzát; de azért mégsem végzek fölösleges munkát, amikor a magyar közvéleményt figyelmeztetem: ne adjon hitelt Blaseo Ibanez rágalmainak, mert ezek a világgá szaladt „magyar“ forradalmárok közismert rágal­maival azonos lelkiségből fakad­nák. A világháború idején az ántánt propagandá ja a német, az osztrák, a magyar, a bulgár és a török uralkodók rágalmazásával ásták alá a tekintély elvét, Ma már tud­juk, hogy a Vilmos császárra és ÍV. Károly királyra, Ferdinand bolgár cárra ráfogott hírek merő kitalálások voltak. Most XIII. Alfonzra került a sor, aki hazáját megmentette a háború borzalmaitól, aki nem volt abban kiváló uralkodó, hogy egyéni tisztasága fölötte áll a hét­köznapi mértéknek, hanem abban is, hogy nemzeti árulkodó, aki mélyen átérzi nemzetének gondol­kodását, vágyait és ideáljait. Okos és bölcs uralkodó, akinek nincse­nek hatalmi szenvedélyei. Tehát alkotmányos, a nélkül, hogy gyönge vagy valamely kot- teria bábja volna. A király abban a pillanatban, amikor 2 óv előtt Primo De Rivera meglepetéssze­rűen megcsinálta a nemzeti dik­tatúrát, azonnal a nemzeti gon­dolat mellé állt s szabadfoiyást engedett a nemzeti akarat érvé­nyesülésének. Ez az előrelátó po­litika népszerűtlenné tette az in­ternacionalista érdekek spanyol exposituráában, az anarchista és kommunista-vörös pártokban és sajtóban, de soha sem ismert nép­szerűségre emelte a spanyol nem­zet szemében, A lovagias király, aki tudvale­vőleg menedéket adott a magyar király özvegyének és árváinak, kitűnő katona, jó családapa és vallásos a Bourbon—Habsburg- vér hagyományai szerint. Blaseo Ibanezben az emigrán­sok végzete dolgozik: távol attól az országtól, amelyet elárult és beszennyezett, nem ismeri fel a valódi helyzetet. A valódi helyzet pedig az, hogy XIII. Alfonz mel­lett óriási tüntetésekben nyilvá­nul meg egész Spanyolország köz­hangulata, Madrid c pillanatban is — mi­kor e sorokat írom —.valóságos zarándok helye a vidékinek, ahová felseregiik a nép, hogy meleg de­AmikOr a nyolcvanas éviekben a már akkor is legnagyobbrészt zsidó kézen levő pesti újságok az Akadé­miát támadták, az öreg Pvlszky Ferenc ezzel az egy. azóta szálló­igévé lett mondattal reagált a tá­PrSmo de Rivera, a spanyol diktátor monstrációval adjon kifejezést a ___ _ _ ^ ^ ^ ^ király iránt való hódolata és tor­hajlandó az ántánt szolgálatában ] betettem, ragaszkodása mellett, pazarolni nemes nemzetének vé-1 Blaseo Ibanez eljátszotta" kis rét, a németek és a magyarok el-1 játékait. Spanyolország a nemzeti len, az arany internacionale „de- j gondolat_ diadalának hazája, ami- mokrata“ bőrbe bujt érdekeiért. |k°r a bűnös merénylő azt hitte, Ezek a támadások azonban nem fognak célt érni. XIII. Alfonz a világ első gentlemanje, egész férfi, nemes gondolkozásé, úr, a lelke gyökeréig király, a szónak abban az értelmében, ahogy a király fo­galmát egy par excellence mon­archikus, királyhű nép elképzeli. A spanyol nép szinte döbbenetes egyhangúsággal s a faj vérében lobogó lelkesedéssel foglalt állást a rágalmakkal szemben királya mellett. XTIT. Alfonz nemcsak hogy a forradalom és a szégyen martaléka lett. D. S. Albaner. j HÉILYEGGYÜJTÖK! I I Február 10- On jelenik meg a legjobb képes I jj bélyegszaklap a jj ♦ mmmmm ♦ szenzációs 40 oldallal, több mini ,00 illusztrácl- owrlflinilUés pályázatokkal, spfc ;ksdv-ezniénnyct Évi előfizetés 10 számra 85-.000 korona. Fizessen elő azonnal a kiadónál tiudapest IV, Gróf Károlyi utca 26. PostatakaréKcsekkszámla 44.082. szám. miadásra: „A kutya ugat, a karaván halad“. S valóban a legtöbb eset,ben ez a legbolosebb. sőt gyakran az egyedül lehetséges álláspont, mert ha az em­ber mindarra a napról-napra megis­métlődő alant-járó és gonosz táma­dásra. melyet a sok tintaliébar a magyar önérzet s a magyar múlt és jövő ellen intéz, tárgyila­gos komolysággal akarna .reflektál­ni. akkor egy napnak nem 24, liá néin legalább is 24X24 órából kühne áll­nia. Azonban minden támadást még­sem szabad szó nélkül 'hagynunk, mert a hiszékeny miagya# közönsé­get könnyen ^megtéveszthetik s faji önérzetében és vertudiatában is meg­ingathatják az olyan folytonosan ismételt és‘országszerte tendenció­zusan terjesztett bódult® ág ok. mint hogy pl. „a lengyel zsidóik turáni eredetűek é® így egyenes rokonai a magyarságnak“. Efféleképpen hirdette ezt már káz Isteniben boldoigult Giesswein Sán- don prelátne. aki 1921 február 23-án azzal a® állítással lépte meg az ámuló nemzetgyűlést, hogy .,a tu­ráni és a sémi faj között erős rokon­ság látszik, sőt azt mondhatnám, hogv egyazon magból származnak“ (1. ,.Uj Nemzedék“ 1921 febr. 23. sz.). E bizarr ötlet igazi forrásán nem is kell tűnődnünk, azonban annál megdöbbentőbb volt. amikor, mint Apaf tj följegyezte1 a harcias és nem zsidó Banaha páter a, szószékről hir­dette. hogy „a magyar zsidóság igen komoly tudósok állítása szerint nem is sémita eredetű hanem a kazá­roktól származtatható, épúgy untat a lengyel, német és orosz zsidó, akik ezúton tulajdonképpen faj- rokonaink lennének“. Apafit .A Cél“-ban közzétett na­gyon alapos tanulmányában apróra bebizonyította, o mese tartbatati mi­ságát. azonban azóta is állandóan kisért ez az agyrém s legutóbb a nemzetgyűlés jam. 23-iki ülésén Beck Lajos ismételte meg Giesswein es Bangha páter; tanítását. Azt hiszem, hogy amikor az egy­séges párt fölkemtjeii jobb ügyhöz méltó buzgós ággal támadjak az o leglelkesebb alkotásukat, a numerus clausus-törvényt, a Beck-féle elmél­kedésnek nyilván a csatatér tüzér­ségi előkészítésié a célja. Lehetőleg mélyen szántó lövegekkel porhanyó­vá kell tenni a lelkeket annak a gondolatnak a befogadására, hogy .hiszen testvérnép vagy mik a zsi­dókkal, ne bántsuk egymást, hanem boruljunk egymás keblére” (termé­szetesen mindig úgy értve a dolgot, hogy a kebel a zsidóé maradjon s a gójnak esők a borulás jusson). Hát ennek a mételynek elharapód- zását minden erőnkkel meg _ kell akadályoznunk, mert megingatja a magyarságot faja öntudatában s mert egy betűje sem igaz. Beck Lajos a Világ jan. 24-iki szá­ma szerint Vikár Bélának egyik tu­dományos előadásából merítette a ientidézett tételt s bn az idézet he­lyes, akkor tulajdonképen azzal a tudományosnak .mondott előadással állunk szemben, melynek minden betűje téves. Az igazság t. i. az, hogy: 1. sem a. lengyel, sem semmiféle más zsidó nem turáni eredetű. 2. sem a lengyel, sem semmiféle más zsidó nem rokona a magyarnak. Ami specijiliter a. lengyel zsidókat illeti, ezek eredete a következő: A babyloni fogságból kiszabadult zsidók egy része visszatér© Palesz­tinába s újból felépítette Jeruzsá­lemet, másik része azonban észak­nak fordult _s bevándorolt Armó- niáfaa és a Kaukázusba, ahol már a Kr. u. második században megte­lepedett. Azonban innen is tovább vándorolt s mintegy 40.000 zsidó be­özönlött a Krimi-félsziget és a Kájspi-tó között eltér illő Küzáror­Ű.ÍJ(,uíi • rí SfeiK) Xjt í —s 1 Apafit, Adalékok a honfoglalás kora­beli zsidó-kazár kérdéshez; „A 051“, 1923. 16. 1. szagba, ahol a .VII. században Kr. u. rávették az uralkodót és a fő- nemességet arra, hogy térjenek át a zsidó vallásra. Nem kell magyarázni, hogy a zsi­dóság mindig- és mindenütt a hata­lom birtokosaihoz (az uralkodóhoz s a lönemessóghez) dörgötődzött. így tett Egyiptomban, amikor a né­ger uralkodók néger udvarnagyjai- val házasodott össze s megtelt né­ger vérrel. így tett Palesztinában a bethitákkal. ahol előázsiai (ar- menoid) vért vett magába s bizo­nyára így tett Kazárországban is, ahol a kazár fönemességgel össze­házasodva, eddigi sémita, hethita, hamita, néger vérelemeit még mon­gol és keletbalti vérrel is meg­tetézte. Ez a roppant kevertvérű zsidóság azután ismét tovább vándorolt s a XI. században a ruthének földjére, a XII—XIV. században pedig Galí­ciába és .Lengyelországba jutott, ahol a keleti vagyis askenázi zsi­dók magvát alkotta. Azonban a lengyel zsidók kelet­ről bevándorolt törzse Boutsch-Bru- jewitsch orosz ethnographras leg­újabb műve szerint, lélekszáipban nagyon csekély volt ea nyugatról, Németországból bevándorolt tisztább vérű (szefardil zsidókkal gyarapo­dott, akik a keresztes háborúk ide­jében kitört zsidóüldözés elől. külö­nösen a rajnai frank-tartományok­ból (Majna-Frankfurt környékéről) nagyobb számmal vándorollak be Lengyelországba. Oroszország Nagy Péter uralko­dásáig (1682—1748) nem engedte be óikét, azonban Nagy Kázmér len­gyel király (1333—Í870) prívj légim - mokkaI édesgette bo őket. mert be­lőlük akarta megalkotni a Lengyel- országban akkor még hiányzó kö­zéposztályt (ezt azután fényes si­kerrel, meg is cselekedte). Ezek a Németországból bevándo­rolt zsidók alkotják a lengyel zsidó­ság zömét, aminek kész bizonyítéka az, hogy a lengyel zsidók csa­ládi nyelve, az úgynevezett jid­dis nyelv, a_ rajnai frankok közép­kori nyelvjárásának a rokona s hogy a lengyel, zsidók mai család­neve is nagyrészt német eredetű, úgyhogy az angoloknak teljesen iga­zuk van, ha a hozzájuk bevándorló zsidókat német zsidók (germán ,je n's) néven különböztetik meg. Ez a lengyel zsidók eredetének hi­teles története,2 melyből világosan kitűnik, hogy a lengyel zsidóknak semmi közűik a magyarsághoz. A kazárokra visszatérve, egykorú arab és zsidó Lók följegyzéseíből valóban kiderül, hogy amikor a ka­zárok szomszédságában lakó honfog­laló magyarok a IX században fel­kerekedtek ír a Kárpátok felé vonul­tak, a kazárok egyik törzse, vagyis a kabarok hozzájuk csatlakoztak s velük együtt foglalták el mai ha­zánkat. Arra nézve azonban, hogy e,z a kabar törzs zsidó lett volna, a leg-csekélyebb bizonyíték sincs. Ibn Fozlan arab író. aki mint az abiba-szidl kalifa követe időzött a kazár udvarnál, nyomatékosan üd­éméi i. hogy csak * feje delem (a khagún vagy kaán) s a főnem esség vette fel a zsidó vallást, el lenben a fegyveres nemesség nnozlim vallású. a köznép pedig bálványimádó volt.2 Már most ebiből teljes lehetetlen­ség azt hámozni kii. hogy a honfog­laló magyarokhoz csatlakozott ka­barok zsidók lettek volna. Fajúikra nézve bizonyosan nem voltak azok. sőt még vallására nézve is legföl­jebb egy-két főár lehetett ^z, akit a szemigóta névén ismeretes Weima­rer historisch-genealoges Taschen­buch4 Nagy Iván nyomán valóban mint kazárzsidó magyar grófokat emleget. Egyébként maga a kazár nép az esetleges zsidóvérbeiités ellenére sem válhatott zsidóvá, mint ahogy An- solországnak az a híres agárfalkája sem vált azáltal bulldoggá, hogy bátorságának és kitartásának fóko­3 Bans Günther, Bassenkunde, 7. kiad. ifa. .uh1. ?:: 3 I. Hoernes, Natur-n, Urgeschichte d. Moose hon, I. 1909., 587. 1. 4 I. t. 1992. IT. k. 1913. r t 3

Next

/
Thumbnails
Contents