A Nép, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-01 / 26. szám
1925 február 1, vasárnap ATWCK. A világ Blaseo Ibanez, a rágalmazó spanyol-zsidó Kudarcot vallott . Egész Spanyolország XIII. Alfonz és Primo de Piera mellett" — A NÉP tudósítójától Madrid, jan. 27. Blaseo Ibanez nevétől hangos Európának az a bizonyos sajtója, amely meleg összeköttetést tart fenn a világ forradalmasításának fészkeivel, a szabadkőművesség páholyaival. A „spanyol író“, akiről tudni kell, hogy százszázaléjkos zsidó és pedig ennek a fajabban kiváló uralkodó, hogy egyéni tisztasága fölötte áll a hétköznapi mértéknek, hanem abban is, hogy nemzeti urulkodó, aki mélyen átérzi nemzetének gondolkodását, vágyait és ideáljait. Okos és bölcs uralkodó, akinek nincsenek hatalmi szenvedélyei. Tehát alkotmányos, anélkül, hogy gyönge vagy valamely kotteria bábja volna. A király abban a pillanatban, amikor 2 év előtt Primo De Rivera meglepetésszerűen megcsinálta a nemzeti diktatúrát, azonnal a nemzeti gondolat mellé állt s szabadfolyást engedett a nemzeti akarat érvényesülésének. Ez az előrelátó politika népszerűtlenné tette az internacionalista érdekek spanyol exposituráában, az anarchista és kommunista-vörös pártokban és sajtóban, de soha sem ismert népszerűségre emelte a spanyol nemzet szemében. A lovagias király, aki tudvalevőleg menedéket adott a magyar király özvegyének és árváinak, kitűnő katona, jó családapa és vallásos a Bourbon—Habsburgvér hagyományai szerint. Blaseo Ibanezben az emigránsok végzete dolgozik, távol attól az országtól, amelyet elárult és beszennyezett, nem ismeri fel a valódi helyzetet. A valódi helyzet pedig az, hogy XIII. Alfonz mellett óriási tüntetésekben nyilvánul meg egész Spanyolország közhangulata, Madrid e pillanatban is — mikor e sorokat írom —,valóságos zarándokhelye a vidékinek, ahová felsereglik a nép, hogy meleg de hogy a forradalom és a szégyen martaléka lett. inaik' sefandi magából, a leghallatlanabb rágalmakat, és gonosz ráfogásokat fűzte össze XIII. Alfonz király ő felsége ellen egy brosúra keretében, amelynek tartalmát aztán az internacionális zsidó sajtóhír szolgálat csatornáin széthiresztették, a világ minden részében. Blasko Ibanez körülbelül az a fajta „forradalmár“, akikkel telve vannak az internacionális nagy hotelek Svájcban, Párisban és Londonban , akik a biztos távolból élősködnek hazájuk becsületének szétmarcangolásán. A „fehér Magyarország“ híveinek nem kell magyaráznom ennek az emberfajtának természetrajzát, de azért mégsem végzek fölösleges munkát, amikor a magyar közvéleményt figyelmeztetem: ne adjon hitelt Blaseo Ibanez rágalmainak, mert ezek a világgá szaladt „magyar“ forradalmárok közismert rágalmaival azonos lelkiségből fakadnak. A világháború idején az antant propagandája a német, az osztrák, a magyar, a bulgár és a török uralkodók rágalmazásával ásták alá a tekintély elvét. Ma már tudjuk, hogy a Vilmos császárra és IV. Károly királyra, Ferdinánd bolgár cárra ráfogott hírek merő kitalálások voltak. Most XIII. Alfonzra került a sor, aki hazáját megmentette a háború borzalmaitól, aki nem volt monstrációval adjon kifejezést a ___ _ _ ^ ^ ^ ^ király iránt való hódolata és torhajlandó az antánt szolgálatában ] betettem, ragaszkodása mellett, pazarolni nemes nemzetének vé-1 Blaseo Ibanez eljátszotta a kis rét, a németek és a magyarok el- játékait. Spanyolország a nemzeti len, az arany internacionale „dej gondolat” diadalának hazája, amimokrata“ bőrbe bújt érdekeiért.k°r a bűnös merénylő azt hitte, Ezek a támadások azonban nem fognak célt érni. XIII. Alfonz a világ első gentlemanje, egész férfi, nemes gondolkozásé, úr, a lelke gyökeréig király, a szónak abban az értelmében, ahogy a király fogalmát egy par excellence monarchikus, királyhű nép elképzeli. A spanyol nép szinte döbbenetes egyhangúsággal s a faj vérében lobogó lelkesedéssel foglalt állást a rágalmakkal szemben királya mellett. XTIT. Alfonz nemcsak D. S. Albaner. ] XIII Alfonz, Spanyolország királya Primo de Rivera, a spanyol diktátor gensiem ane IA LENGYEL ZSIDÓK EREDETE Ma Méssely Lajos Amikor a nyolcvanas éviekben a már akkor is legnagyobbrészt zsidó kézen levő pesti újságok az Akadémiát támadták, az öreg Pulszky Ferenc ezzel az egy, azóta szállóigévé tett mondattal reagált a támadásra: „A kutya ugat, a karaván halad“. S valóban a legtöbb esetben ez a legbölcsebb, sőt gyakran az egyedül lehetséges álláspont, mert ha az ember mindarra a napról-napra megismétlődő alantjáró és gonosz támadásra, melyet a sok tintakébar a magyar önérzet s a magyar múlt és jövő ellen intéz, tárgyilagos komolysággal akarnareflektálni, akkor egy napnak nem 24, hanem legalább is 24X24 órából küdne állnia. Azonban minden támadást mégsem szabad szó nélkülhagynunk, mert a hiszékeny magyar közönséget könnyenmegtéveszthetik s faji önérzetében és vértudatában is megingathatják az olyan folytonosan ismételt és országszerte tendenciózusan terjesztett bódult® ágak, mint hogy pl. „a lengyel zsidóik turáni eredetűek é® így egyenes rokonai a magyarságnak“. Efféleképpen hirdette ezt már kár Isteniben boldogult Giesswein Sándor preláte, aki 1921 február 23-án azzal a® állítással lepte meg az ámuló nemzetgyűlést, hogy ,,a turáni és a sémi faj között erős rokonság látszik, sőt azt mondhatnám, hogy egyazon magból származnak“ (1. ..Uj Nemzedék“ 1921 febr. 23. sz.). E bizarr ötlet igazi forrásán nem is kell tűnődnünk, azonban annál megdöbbentőbb volt, amikor, mint Apafáj följegyezte, a harcias és nem zsidó Banaha páter a, szószékről hirdette, hogy „a magyar zsidóság igen komoly tudósok állítása szerint nem is sémita eredetű hanem a kazároktól származtatható, épúgy untat a lengyel, német és orosz zsidó, akik ezúton tulajdonképpen fajrokonaink lennének“. Apafit .A Cél-ban közzétett nagyon alapos tanulmányában apróra bebizonyította, a mese tarthatatlaiságát, azonban azóta is állandóan kisért ez az agyrém s legutóbb a nemzetgyűlés janu. 23-iki ülésén Beck Lajos ismételte meg Giesswein és Bangha páter tanítását. Azt hiszem, hogy amikor az egységes párt fölkentjen jobb ügyhöz méltó buzgósággal támadják az ő leglelkesebb alkotásukat, a numerus clausus-törvényt, a Beck-féle elmélkedésnek nyilván a csatatér tüzérségi előkészítésse a célja. Lehetőleg mélyen szántó lövegekkel porhanyóvá kell tenni a lelkeket annak a gondolatnak a befogadására, hogyhiszen testvérnép vagy mik a zsidókkal, ne bántsuk egymást, hanem boruljunk egymás keblére” (természetesen mindig úgy értve a dolgot, hogy a kebel a zsidóé maradjon s a gójnak esak a borulás jusson). Hát ennek a mételynek elharapódzását minden erőnkkel meg kell akadályoznunk, mert megingatja a magyarságot faja öntudatában s mert egy betűje sem igaz. Beck Lajos a Világ jan. 24-iki száma szerint Vikár Bélának egyik tudományos előadásából merítette a fent idézett tételt s ha az idézet helyes, akkor tulajdonképen azzal a tudományosnakmondott előadással állunk szemben, melynek minden betűje téves. Az igazság t. i. az, hogy: 1. sem a lengyel, sem semmiféle más zsidó nem turáni eredetű. 2. sem a lengyel, sem semmiféle más zsidó nem rokona a magyarnak. Ami specifikter a lengyel zsidókat illeti, ezek eredete a következő: A babyloni fogságból kiszabadult zsidók egy része visszatér© Palesztinába s újból felépítette Jeruzsálemet, másik része azonban északnak fordult és bevándorolt Armeniába és a Kaukázusba, ahol már a Kr. u. második században megtelepedett. Azonban innen is tovább vándorolt s mintegy 40.000 zsidó beözönlött a Krimi-félsziget és a Kájspi-tó között eltér illő Kazáror-II.ÍJ(,uji •rí Sfeik) Xjtí és Apafit. Adalékok a honfoglalás korabeli zsidó-kazár kérdéshez: „A 051“, 1923. 16. 1. szákba, ahol aVII. században Kr. u. rávették az uralkodót és a főnemességet arra, hogy térjenek át a zsidó vallásra. Nem kell magyarázni, hogy a zsidóság mindig és mindenütt a hatalom birtokosaihoz (az uralkodóhoz s a főnemességhez) dörgölődzött. így tett Egyiptomban, amikor a néger uralkodók néger udvarnagyjaival házasodott össze s megtelt néger vérrel. így tett Palesztinában a bethitákkal, ahol előázsiai (armenoid) vért vett magába s bizonyára így tett Kazárországban is, ahol a kazár főnemességgel összeházasodva, eddigi sémita, hethita, hamita, néger vérelemeit még mongol és keletbalti vérrel is megtetézte. Ez a roppant kevertvérű zsidóság azután ismét tovább vándorolt s a XI. században a ruthének földjére, a XII—XIV. században pedig Galíciába ésLengyelországba jutott, ahol a keleti vagyis askenázi zsidók magvát alkotta. Azonban a lengyel zsidók keletről bevándorolt törzse Boutsch-Brujewitsch orosz ethnographias legújabb műve szerint, lélekszámában nagyon csekély volt ez nyugatról, Németországból bevándorolt tisztább vérű (szefardil zsidókkal gyarapodott, akik a keresztes háborúk idejében kitört zsidóüldözés elől, különösen a rajnai frank tartományokból (Majna-Frankfurt környékéről) nagyobb számmal vándoroltak be Lengyelországba. Oroszország Nagy Péter uralkodásáig (1682—1748) nem engedte be eikét, azonban Nagy Kázmér lengyel király (1333—1870) prívi légiumokkal édesgette be őket, mert belőlük akarta megalkotni a Lengyelországban akkor még hiányzó középosztályt (ezt azután fényes sikerrel, meg is cselekedte). Ezek a Németországból bevándorolt zsidók alkotják a lengyel zsidóság zömét, aminek kész bizonyítéka az, hogy a lengyel zsidók családi nyelve, az úgynevezett jiddis nyelv, a rajnai frankok középkori nyelvjárásának a rokona s hogy a lengyel, zsidók mai családneve is nagyrészt német eredetű, úgyhogy az angoloknak teljesen igazuk van, ha a hozzájuk bevándorló zsidókat német zsidók (germán ,jen's) néven különböztetik meg. Ez a lengyel zsidók eredetének hiteles története, melyből világosan kitűnik, hogy a lengyel zsidóknak semmi közük a magyarsághoz. A kazárokra visszatérve, egykorú arab és zsidó Lók följegyzéseiből valóban kiderül, hogy amikor a kazárok szomszédságában lakó honfoglaló magyarok a IX században felkerekedtek ,z a Kárpátok felé vonultak, a kazárok egyik törzse, vagyis a kabarok hozzájuk csatlakoztak s velük együtt foglalták el mai hazánkat. Arra nézve azonban, hogy ez a kabar törzs zsidó lett volna, a legcsekélyebb bizonyíték sincs. Ibn Fazlan arab író, aki mint az abiba-szidi kalifa követe időzött a kazár udvarnál, nyomatékosan üdöméli, hogy csak a fejedelem (a khagún vagy kaán) s a főnemesség vette fel a zsidó vallást, ellenben a fegyveres nemesség mozlim vallású, a köznép pedig bálványimádó volt. Már most ebből teljes lehetetlenség azt hámozni kii, hogy a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott kabarok zsidók lettek volna. Fajaikra nézve bizonyosan nem voltak azok, sőt még vallására nézve is legföljebb egy-két főúr lehetett az, akit a szemigéta néven ismeretes Weimarer historisch-genealoges Taschenbuch, Nagy Iván nyomán valóban mint kazár zsidó magyar grófokat emleget. Egyébként maga a kazár nép az esetleges zsidóvérbentés ellenére sem válhatott zsidóvá, mint ahogy Angolországnak az a híres agárfalkája sem vált azáltal bulldoggá, hogy bátorságának és kitartásának foka-3 Bans Günther, Bassenkunde, 7. kiad. ifa. .uhr. ?.: 3 I. Hoernes, Naturn, Urgeschichte d. Moosehon, I. 1909., 587. 1. 4 I. t. 1992. II. k. 1913. BÉLYEGGYŰJTÖK! I ! Február 10- én jelenik meg a legjobb képes I jj bélyegszaklap a jj ♦ mmmmm ♦ szenzációs 40 oldallal, több mint 1 00 illusztrációwrlflinités pályázatokkal, spfc .kedvezménnyel Évi előfizetés 10 számra 85.000 korona. Fizessen elő azonnal a kiadónál budapest IV, Gróf Károlyi utca 26. Postatakarékcsekkszámla 44.082. szám. 3