A Nép, 1925. július (7. évfolyam, 143-169. szám)

1925-07-01 / 143. szám

1925jjnlius 1., szerda SZERKESZTŐSÉG: VI, Rózsa-utca lll-Telelon: Józsel 63—80, Józsel 63—81 KIADÓHIVATAL: VI. kér., Rózsa-utca 111. Telelőn: József 103-85 Megjelenik d. u. 3 órakor Ára 2000 korona ELŐFIZETÉSI ARAK : ügy hóra ............ 40.000 K j Negyedévre. . . . 120.000 K K tinóidon: a lenti árak kétszerese Ausztria területén: Kgy hóra ............ 60.000 K Negyedévre. . . . 180.000 K magyar korona értékben Lassul* a Moí&e Hilfeíl Az a leszanál't és a maga nyo­morúságának vigasztalan ingová- uyába elmerült közönség, amely már csak a legr-iikolitóbb szenzá­ciókra tud fásult hangulatában reagálói, ma reggel arra a szenzá­cióira ébredt, hogy a rendőrség őri­zetbe vette Végi Istvánt és pártja harminc vezető tagját. A házkuta­tások meglepő adatai igazolják a kominumiistaízü szervezkedést s az a baiszéi$ő frakció, amely ellen­zéke veit a hatalom ban elhelyez­kedett Foyer—Peidl-páiritnak, a külföldi kommunistákkal tartott fenn összeköttetést. Minden­ben helyeseljük^ a rendőrség eljá­rását, mert vagy igaz, hogy a Vág i-csoport kommunista eredetű pénzekkel fejt ki aggasztó műkö­dést s akkor a közrendért felelős hatóságnak eL kell járnia, vagy nem igaz. s akkor ezt az ügyet a, hatóságnak kell tisztáznia. Azt a gyanút azonban, amelyet mérgező tövisként szúrták bele a Conti- utca politikusai a közvélemény szívébe, hogy aki nincs velük az gyanús, aki velük van, az a meg­testesült. ártatlanság, csak a hiva­tott hatóságok közre működésével s nem a. hordó tetejéről szavaló pártagitádóval! lehet a fényeiknek) megfelelő világításba helyezni. ■Mi tehát, amikor megindul a vizsgálat, nyomatékosan követel­jük, hogy a vizsgálatot, a hatósá­gok a kérdés egész területére ter­jesszék ki. Ez év március 1-én meg­jelent számunkban megírtuk a Rothe Hilfe dolgait. Megírtuk, hogy a Bécsben székelő Rothe Hilfe című kommunista, alakulat Oroszországból kapott dollárok -se­gítségével, kölcsönöket adott a ma­gyarországi „elvtársaiknak“. A leg­kártékonyabb emigráns, Gábor (Kreiiiier) Andor nyilatkozott, a bécsi lapokban és világgá kürtőite, hogy a Rothe Hilfe 1924 május 1-től 1924 december 1-ig Magyar- orszagon nem kevesebb mint. 522 mill tó koronát osztott ki dollárok­ban. Mi van hát a Rothe 'Hilfevei? A szociáldemokrata párt azóta a Somogyi—Bacsó-ügy jogrendi of- ■femaiájával iparkodott ezt a fölöt­tébb kellemetlen ügyet elhomályo­sítani. A tintahal -taktikája vont sötét; 'ködöt a Rothe Hilfe körül. Most végre itt van az alkalom tiszta helyzetet teremteni. A vizs- gáHainaik ugyanis, amelyet a rend­őri hatóságok megindítottak, nem az a rendeltetése, amint azt a libe­rális lapok beállítják, hogy a rend­őrség á szociáldemokrata pártra kellemetlen ellenzéket kiküszö- bÖIije. A vizsgálat rendeltetése csak a közérdeklie ütköző, az állami és a társadalmi rendet fenyegető for­radalmi cselekmények megtorlása és a prezentív intézkedések végre­hajtása lehet. Ezt azonban meg is kell cselekednie. • A’ jogrendért felelős hatóságok­nak- elsőrendű feladatuk tehát megértetni a közvéleménnyel, de a Peyer—Peidl-párttal -is, hogy nem a párturalom biztosítása a eél, te­hát a vizsgálat nem erre irányul, hanem irányul minden kommu­nista bűn, minden külföldről fize­tett kommunista agitáció és fel- ’ forgató törekvőéi ellen. Be kell súj- ’••taoá-teíbiáite R$íhe Hilfe bűnöseire. Lédar&m.té . három leszerelt lisztet vádéI a gyilkossággal „K&delka szemtelen voll? ezért lőtték le a tisztek“ — Összevesztek a szállítási egyezményen — Lederer a gyilkosság istán a feleségének megmondtaf hegy magára vállalja a hűneselekményt ' Lédar&mé úgy vall, mintha agy osé&z© taa m®H©it maséma — rA NÉP tudósítójától — A „AAGY TÁRGYALÁSOK“ már annyira belénk idegződött filmje már reggel 8 órakor meg­indult. A folyosókon embertöme­gek tolongnak, ezeknek nem ju­tott jegy s abban reménykednek, hogy valami uton-módon mégis csak részesei lehetnek a Léderax Gusztávné-féle tárgyalás izgal­mainak. Kisvártatva megérkezik az V. kerületi rendőrkapitányság harminc főnyi kirendeltsége Do­monkos Gyula főtanácsossal cs Mihály Lajos főfelügyelővel. A hatalmas szál legények azután -percek alatt megtisztítják a má­sodik emeleti esküdt-széki nagyte­sodik emeleti eskuatszeki nagy te­rent környékéi, a iópéáőihljaTO- derer Gusztavne, mondja a nevet. ban, a csapóajtóknál. a bejáratok körül kettőzött őrszemek foglal; nak állást. Gyülekezik a hivata­los közönség: a főtárgyalásra be­idézett tanuk, újságírók, rajzolók, ügyvédek, bírák. A hallgatóság emelvényének első két sorát a sajtó számára foglalják le, az ügyvédi padokban Apáthy Jenő dr. ezredes-hadbíró és Krantz De­zső dr. őrnagy-hadbíró, a katonai tárgyalás szerepvivői ülnek le, melléjük húzódik egy fényképész, aki ijedten rejti el masináját, a mikor úgy háromnegyed 9 tájban megjelenik Langer Jenő, kúriai bíró, a. büntetőtörvényszék elnöke, továbbá Denk Tivadar táhlabíró, főtárgyalási elnök és Paulay Gyula dr. törvényszéki bíró. hogy szemlét tartsanak és megállapít­sák az elhelyezkedés rendjét. Makkal Jenő dr. ügyészségi alel- nök, a közvád képviselője is elfog­lalja helyét a póthírói székek kö­zött, azután a védők: Lévai/ Ti­bor dr. és Schubert Zoltán dr. jön­nek be, f- \ Á „HÖSNÖ“ a baloldali bejá­ratnál két szuronyos fogházörtől közrefogva a tárgyalőtériembe lép. Léderer Gusztávnó lassú, imboly­gó járással megy a -terem köze­pére, mélyen kivágott selyemruha van rajta, magasszárú fekete cipő, amelyet barna hetét díszít. Az első pillanatban az esküdtek sorában ül le, a következő pillanatban azután bevonul a bíróság s akkor az asz- sz-oiiyt a vádlottak baloldali pad­jára. dirigálják. Alig vesszük észre, hogy a bűnügy „statisztája“, harmadik szereplője, Léderer Sándor is itt van már» csíkos 8ölt- zakkő- ruhát öltött, meglepően Uaspnlít a bátyjára: ugyanaz a. íelieteliajú, jelentéktelen, tipikusan pesti fi­gura, csak kissé nyúlánkabb ter­metű, mint Léderer Gusztáv. A’ bírói tanács már elhelyezke­dett. Denk elnöktől jobbra Czircr Ákos dr. törvényszéki bíró, balra Kenéz Sándor tanácselnök, a pót- bírói tisztet Lányi János dr. tör­vényszéki bíró, a jegyzői teendő­ket Paksy Ferenc dr. és Szakáll Géza dr. látják eí. Az elnök: Megnyitom a főtár­gyalást Léderer Gusztáváé szül. Schwartz Mária és Léderer Sán­dor bűnügyében, akik csalás, gyilkosság, lopás, illetőleg bűn­pártolás elkövetésével vannak vá­dolva. Az elnök int és maga elé állítja a vádlottakat, közben ezt mondja: „megállapítom a vád­lottak személyi viszonyait“. Lé — Ugyebár ért magyarul í — kérdi tőle az elnök. Lédererné (tört magyarsággal):- Nem... leerem szépén ... nagyon ... nem tudok magyarul. Most az elnök megmagyarázza neki, hogy tolmács áll rendelke­zésre, aki minden mondatát le fogja fordítani, addig azonban — teszi hozzá — „amíg nem üt­közik nehézségekbe“, igyekezzék magyarul válaszolni a feltett kér­désekre. Lédererné előadja, hogy apját Schwartz Józsefnek hívják, anyja neve Beer Anna, 1893 ja­nuár 11-én született Rottermann- ban, Ausztriában, férjes, vagyona nincs, vallása római katholikus, anyja nyelve német, keveset ma­gyarul is beszél, esen dőri ahad­na gy neje, büntetve nem volt, legutolsó lakása Tölgyfa-utca 4 . II. 12. Léderer Sándor diktálja l>e ez­után személyi adatait: 1900 szep­tember 24-ón Pozsonyban született, ; nőtlen, evangélikus vallás n, leg- , utóbbi lafllúsa VI. Nagymező-utca '* 7., jelenleg állás nélkül van. — Ugyebár, egészíti ki az elnök, a Nemzeti Banknál volt alkalmaz­va, ahonnan ebből az esetből kifo­lyólag bocsátották el ? ... Kereskedelmi érettségi az iskolai képzettségé, vagyona nincs, bün­tetve nem volt. Az elnök ezt követően megálla­pítja a védők jelenlétét, a sértett képviseletében Szil as Nándor- dr. ügy véti jelent meg, tolmácsként a : bíróság Gräber Károly, dr.-t alkal- j mázt a. Megállapítom, mondja hango­sabban az elnök, hogy ma déli 12 : órára tanúként ba van idézve Lé­derer' Gusztáv. Figyelmeztetem a hallgatóságot, hogy rendben, csendben viselkedjék. nehogy büntető rendszabályokat' kelljen' alkalmaznom. „Csak abban érzem magam bűnösnek, hogy nem akadályoztam meg a gyilkosságot“ Denk dr. most leülteti a fogház­őröket, úgy hogy csak két vád­lott marad a bírói emelvény előtt. A vádirat ismertetésére ikerül a sor, Léderer Gusztáváét a vádta­nács vád alá helyezte egyrénd- beli csalás büntette miatt azért, mert férjével, Léderer Gusztávval egyetértőén 70 millió koronát Ko­déiba Ferenc budapesti hentes- mestertől ravasz fondorlattal el­vett, továbbá egyrendbeli gyilkos­ság büntette miatt, mint felbuj­tót azért, mert férjét rávette arra, hogy Kodelkát megölje, végül egyrendbeli lopás büntette miatt, mint férje tettestársát, mert Ko- delkától, „az örökösök beleegye­zése nélkül“, két brilliáns gyűrűt, egy tulaezüst órát, egy aranylán­cot és egy bőrtárcát elvett. Léde­rer Sándorral szemben a vád: bűnpártolás vétsége. A vádirat részletezi ezután Lé- dereréik ismert hüiilajstro-mát. Az elnök azzal végzi, hogy Léde­rer Sándor bűnét abban állapí­totta meg a vádirat, hogy,-a bűn­tettekből származó vagyoni elő­nyök biztosítására közreműkö­dött, a hetvenmillió koronából hatvanat elrejtett, Ötmilliót pedig magának kölcsön címén megtar­tott. — Elsőnek Léderer Gusztávnét hallgatjuk ki, Léderer Sándor1 erer az időre az előszobába tá­vozzék ! Az elnök (Lédereméhez): Meg-, értette, mivel van vádolva? Lédererné: Nem ertetem... kerem ... Az elnök a tolmácsot erre az emelvény, elé szólítja, átadja neki a vádiratot, mire a tolmács szó- ról-szóra lefordítja a szöveget, az asszony szótlanul hallgatja végig, az ügyészség szörnyű vádjait. Két kezét összekulcsolja, semmit­mondó, üres tekintettel bámul maga elé. Az elnök, amikor a tolmács vé­gére ér a vádiratnak, németül szó­lal meg .(Also erzählen Sie...“), az ügyészségi alelnöki azonban (közbe- ! szól és indítványozza, hogy min­den szót tolmáicsöltasson a tör­vényszék. Lédererné: Csupán abban érzem * magamat bűnösnek, hogy ezt a bűucselekinényt meg­akadályozhattam volna, de nem tettem... \ PM1TIKAI NAPI! AP

Next

/
Thumbnails
Contents