A Nép, 1925. július (7. évfolyam, 143-169. szám)
1925-07-01 / 143. szám
4 Száznál többb emberáldozata van az amerikai földrengésnek New-York, június 29. Az Egyesült Államok nyugati részén szombaton észlelt földrengés, mint most megálllapítható, Montanában, Idahoban, Washingtonban és Wyomingban, jelentékeny anyagi kárt okozott, melyet félmillió dollárra becsülnek. A leghevesebb volt a rengés Közép-Montanában, ahol több városban a lakosság rémülve menekült házaiból. Közép-Montanában tegnap megismétlődtek a földlökések. Bécs, június 29. A ..Neues Wiener Journal“ magánértesülése szerint az Amerika nyugati államaiban lefolyt földrengés az eddigi hírek alapján 100-nál jóval több emberéletet követelt áldozatul és több millió anyagi kárt okozott. Billing (Montana), június 29. Montana államban több földlökést éreztek, melyek nagy kárt tettek. Emberéletben itt nem esett áldozat. Miháld, jún. 30. A somogymegyei Miháld községben szombaton, június 27-én délelőtt 9 óra 30 perckor két erős földlökés volt érezhető. A szobák- ban a bútorok megingottak, a tetőgerendázat remegett. Kár nem történt. Ötévenként írják tissze és házanként sívngesítik ki a szavazókat A többség esküt követel a központi választmánytól és nem fogadalmat — Harmadszori olvasásban is elfogadták az indemnitást — Rendezik a parlamenti gyorsírók anyagi helyzetét — A NÉP tudósítójától — A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az indemnitási törvényjavaslat harmadszori olvasása után a gazdasági bizottságnak 1925—26. évi költségvetési előirányzatáról szóló jelentését tárgyalja a nemzetgyűlés, amit Fráter Pál ismertet. Rámutat arra, hogy a nemzetgyűlés költségvetési előirányzata nyolcmilliárdnyi többletet mutat a múltévi költségvetéssel szemben. Ez a többlet azért jelentkezik, mert gondoskodni kellett arról, hogy a főrendiháznak a megalakulásakor kellő anyagi eszköz álljon rendelkezésére. Hivatkozik arra, hogy a múlt évben nagyarányú létszámcsökkentés volt és a nemzetgyűlés tisztviselőinek létszámait 81 fővel apasztották. Hegymegi-Kiss Pál kifogásolja, hogy a főrendiház működésével kapcsolatosan ötmilliárd koronát irányoz elő a nemzetgyűlés költségvetése. Kifogásolja főleg azért, mert hiszen a főrendiházi javaslat még nem is tárgyaltatott , se, rövid időn belül nem is fog tető alá kerülni, különben is a főrendiház az 1925—26. évben meg sem alakulhat. Ezért azt indítványozza, hogy töröljék ezt az ötmilliárdos összeget a költségvetésből. Majd arra hívja fel a nemzetgyűlés figyelmét, hogy a gyorsírók illetményeinek rendezéséről nem intézkedik a javaslat, holott mindenki előtt tudott dolog, milyen idegölő és fárasztó szellemi és fizikai munkát végeznek a nemzetgyűlés gyorsírói. A fokozott munkateljesítmény miatt most már mellékfoglalkozást sem vállalhatnak és így kétszeresen kötelessége a nemzetgyűlésnek, hogy illetményeiket rendezze és helyzetüket javítsa. Ezért határozati javaslatot terjeszt elő, amely szerint utasítja a nemzetgyűlés a gazdasági bizottságot hogy a parlamenti gyorsírók rendkívüli munkássának méltányos díjazására vonatkozólag terjesszen elő pótjavaslatot. Fráter Pál reflektál Hegymegi- Kiss felszólalására. Kijelenti, hogy a gazdasági bizottság már több ízben foglalkozott a gyorsírók díjazásának kérdésével és a nemzetgyűlés elnöksége is mindig azon volt, hogy a gyorsírók jogos igényeit kielégítse. Kéri a jelentésnek tudomásul vételét. A nemzetgyűlés a gazdasági bizottság jelentését elfogadja, Hegymegi-Kiss Pálnak a főrendiházra vonatkozó indítványát elveti, a gyorsírók illetményeinek rendezéséről szóló javaslatát azonban elfogadja. Ezután a választójogi törvényjavaslat tárgyalására tér át a Ház. Soron van a 16-ik szakasz, melyhez Vázsonyi Vilmos szól hozzá. Azt indítványozza, hogy a központi választmánynak legyen egy bírói, tagja is. Rakovszky Iván belügyminiszter ezzel szemben az eredeti szöveghez ragaszkodik s a nemzetgyűlés ilyen értelemben dönt. A 19-ik szakasznál Szeder Ferenc azt javasolja, hogy az eskü szó után iktassák be a fogadalom szót is. Peyer Károly hasonló értelmű felszólalása után Rakovszky Iván belügyminiszter Szeder Ferenc javaslatának elvetését kéri. A nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében fogadja el. Ötévenként srtják össze a választókat A választók összeírásáról szóló 24. szakasznál Puky Endre előadó módosító indítványt terjeszt be, hogy az összeírás következetesen minden ötödik esztendőben történjék, első ízben pedig az 1926. évben. Javasolja, hogy az összeírást megelőzőleg általános kataszter rendszeresíttessék és az annak alapján előállott kimutatást házanként függesszék ki. Ennek megfelelő módosítást nyújt be. A Ház a szakaszt az előadó módosításával fogadja el. A 25. és 26. szakaszt vita nélkül fogadják el. A 27. szakasznál amely a választói listák közszemlére tételére vonatkozik, Vázsonyi Vilmos javasolja, hogy a városokban házanként is függeszszék ki a névjegyzékeket, továbbá hogy a női szavazóknak ne csak férjük nevét, hanem leánynevüket is tartalmazza a névjegyzék. Rakovszky Iván belügyminiszter az utcák szerinti feltüntetést feleslegesnek tartja. A női választók leánynevének feltüntetésére vonatkozó javaslatot elfogadja. A szakaszt eredeti szövegében Vázsonyi indítványával fogadja el a Ház. A 28. szakasznál, amely az összeírás technikai kérdéseit szabályozza és összefügg a már elfogadott 24. szakasszal, az előadó indítványozza, hogy módosíttassák a javaslat a 24. szakasz módosításának megfelelően. Vázsonyi Vilmos javasolja, hogy rövidebb időközökben állítsák össze a névjegyzékeket. A Ház a módosítást elveti. 1925 július 1, szerda Kétszázezer hívő a bécsi katholikus ünnepélyen Bécs, jún. 29. (A Nép tudósítójától.) A katholikus nagygyűlés alkalmából délután ünnepi körménél, majd a Holdenplatzon vallásos ünnepség volt, melyen mintegy 200 ezer ember vett részt. Jelen volt Ramek szövetségi kancellár több miniszterrel, Miklós képviselőházi elnök számos képviselővel és szövetségi tanácsossal, a pápai nunícius és más előkelőségek. Az ünnepi beszédet, mely a katholikusok propagandájáról szólt, Piffl bíboros mondotta. A délutáni ülésen Fried vezérigazgató a katholikus szervezetek legközelebbi feladatait ismertette politikai és kulturális szempontból. Határozati javaslatot terjesztett elő, melyet Piffl bíboros indítványára elfogadtak. Schmitt Vilmos páter, tanár ezután ..Katholikusok és a sajtó“ címmel tartott előadást, melyben síkraszállt a katholikus sajtó támogatásáért és helytelenítette, hogy katholikusok, ellentétes szellemű lapokba cikkeket írnak. A vitában Spalowsky tanácsos és dr. Homala vettek részt, akik a többi között a keresztény szakszervezeti mozgalom támogatását követelték. Walterskirchen elnök ezután a gyűlést berekesztette. A siffkabilok az egész fronton megkezdték az offenzívát A franciák kereten visszaverték a támadásokat Paris, jún. 29. (A NÉP tudósítójától.) A lapok marokkói jelentése szerint Abd el Krim majdnem az egész 220 kilométernyi fronton offenzívát kezdett. Különösen erősen támad a centrumban, Versannál. Témáitól nyugatra Freydenburg tábornok csoportja néhány kilométerre előrenyomult. Keleten a franciák a riffcsapatokat visszaverték. Idegen munkavezetők vezetik a magyar munkásokat A keresztényszocialista vas- és fémmunkások kétnapos kongresszusa követelte a munkásnevelés, a gazdasági kérdések, a munkaszabadság megoldását a A NÉP tudósítójától. A Keresztényszocialista vas- és Fémmunkás Szövetség 28-án és 29-én tartotta meg harmadik kongresszusát, amelyen Budapest, Újpest, Óbuda, Eger, Csepel, Pesterzsébet, Győr, Salgótarján, Angyalföld keresztényszocialista vas- és fémmunkásainak kiküldöttei vettek részt. A kongresszus első napjának délelőttjén az elnöki és szövetségi vezetők beszámolója után Pancsik István szövetségi alelnök tartott nagyhatású értekezést a keresztényszocializmus jelentőségéről és szakszervezeti programmjáról. Ezt követte Zibolen Endre dr- értekezése a keresztényszocialista szakszervezetek kulturális feladatairól, majd Faulvetter Sándor a nyolcórás munkanapról és a többtermelésről mondott tartalmas beszédet. Példáikkal bizonyítja, hogy a nyolcórai munkaidő nincs a többtermelés kárára. Mert például Németországiban próbát tettek bizonyos számú munikálisail -napi nyolcórai munkaidő mellett s átlag 2090 téglát vetettek naponkint. Ugyanezek a munkások ugyanannyi nap, de tízórás munkaidő mellett átlag csak 1670 darab téglát készítettek el naponkint. Felszólalását követte Magyar Ferenc fejtegetése a munkát,egészségügyről és a biztosítások szükségességéről. Felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy jelenleg aszáz munkást foglalkoztató üzemekben kötelező csak a fürdőtartás törvény szerint. Éppen ezért kevesebb munkaerőt foglalkoztató üzem nem tartja szükségesnek a munkásság érdekeit szolgáló fürdők fenntartátát. Mondja ki a kongresszus a fürdők, általános megvalósításának szük- sségszerűségét s ezeknek felépítését s az ipari felügyelőikkel a kormány őriztesse ellen. Ankner Béla, a szövetség főtitkára a vasipari munkásság gazdasági helyzetéről, az iparbérek alakulásáról és a megélhetési indexről festett szomorú képet. A kongresszus második napjának első szónoka Tihanyi Béla volt, aki a felépítendő Vasmunkás-Otthon szükségességét hangsúlyozta. Indítványt terjesztett akongreszszus elé, hogy a tagok havi egyórai munkabérüket ajánlják fel e nagyfontosságú nemzeti és kultúrcélt szolgáló terv keresztülvitelére. A kongresszus egyhangú lelkesedéssel járult hozzá az indítványhoz. Őt követte Kovács Ferenc szövetségi elnök beszéde, amelyben a szövetség jövő tennivalóiról beszélt a mozgalom és a gazdasági kérdések terén. Első feladat megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező tagokat nevelni. Szükségesnek tartja, hogy az Otthon felépítése után midden szakmából tanfolyamokat szervezzenek, mely az együvétartozás érzését is fokozza. Majd a munkásnők megszervezéséről, a nemzetközi kapcsolatok kiépítéséről,asegélyezési módokról és a szociális törvények, feleszközléséről beszélt. A szövetség másik célját, a nyolc órai munkaidőt, a rokkantsági és agyikori biztosítások megvalósítását i a munkabérek önkényes leszállítása ellen való sikeres fellépését csak az előfeltételek megteremtésével lehet elérni. A beszédhez több hozzászólás hangzott el. Ezek sorában jegyezte meg az egyik kiküldött, hogy míg a régi időkben mindenik gróf házizsidót tartott, ma mindenik zsidónak házigrófja van. Tiltakoztakaz idegen munkavezetők alkalmazása ellen, akik távol állanak úgy a munkásság nemzeti de keresztény érzésétől is. A magyarországi munkavezetők 95 százaléka cseh, morva, osztrák nemzetiségű egyénekből áll, holott megfelelő szakképzettségű egyénekkel mi is rendelkeznénk. Mint lehessen hát a magyar munkásságot hazafias és nemzeti irányban nevelni, ha a vezetők idegenek? Az amerikai, németországi gyárak kevés kivétellel haszonrészesedést adnak a munkásnak, itt pedig csak az igazgatóknak és a főtisztviselőknek adnak remunerációt. A munkaszabadság kérdése már három éve vajúdik a magyar , törvényhozás előtt eredménytelenül. A jelenlévő Haller József nemzetgyűlési képviselő kijelentette, hogy eddig is mindent megtettek s ezután kiméletlenebbül fognak harícolni a keresztény munkásság érdekeiért. A kongresszus ezután egyhangúlag bizalmat szavazott a régi vezetőségnek.