A Nép, 1925. július (7. évfolyam, 143-169. szám)

1925-07-01 / 143. szám

4 Száznál többb emberáldozata van az amerikai földrengésnek New-York, június 29. Az Egyesült Államok nyugati részén szombaton észlelt földren­gés, mint most megálllapítható, Montanában, Idahoban, Washing­tonban és Wyoming­ban, jelenté­keny anyagi kárt okozott, melyet félmillió dollárra becsülnek. A leghevesebb volt a rengés Kö­­zép-Montanában, ahol több város­ban a lakosság rémülve menekült házaiból. Közép-Montanában tegnap meg­ismétlődtek a földlökések. Bécs, június 29. A ..Neues Wiener Journal“ ma­gánértesülése szerint az Amerika nyugati államaiban lefolyt föld­rengés az eddigi hírek alapján 100-nál jóval több emberéletet kö­vetelt áldozatul és több millió anyagi kárt okozott. Billing (Montana), június 29. Montana államban több földlö­kést éreztek, melyek nagy kárt tettek. Emberéletben itt nem esett áldozat. Miháld, jún. 30. A somogymegyei Miháld köz­ségben szombaton, június 27-én délelőtt 9 óra 30 perckor két erős földlökés volt érezhető. A szobák-­ ban a bútorok megingott­a­k, a tető­­gerendázat remegett. Kár nem történt. Ötévenként írják tissze és házanként sív­ngesítik ki a szavazókat A többség esküt követel a­ központi választmánytól és nem fogadalmat — Harmadszori olvasásban is elfogadták az indemnitást — Rendezik a parlamenti gyorsírók anyagi helyzetét — A NÉP tudósítójától — A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az indemnitási törvényjavaslat harmadszori olvasása után a gaz­dasági bizottságnak 1925—26. évi költségvetési előirányzatáról szóló jelentését tárgyalja a nemzetgyűlés, amit Fráter Pál ismertet. Rámutat arra, hogy a nemzetgyűlés költség­­vetési előirányzata nyolcmilliárd­nyi többletet mutat a múltévi költ­ségvetéssel szemben. Ez a többlet azért jelentkezik, mert gondoskodni kellett arról, hogy a főrendiháznak a megalakulásakor kellő anyagi eszköz álljon rendelkezésére. Hivat­kozik arra, hogy a múlt évben nagyarányú létszámcsökkentés volt és a nemzetgyűlés tisztviselőinek létszámait 81 fővel apasztották. Hegymegi-Kiss Pál kifogásolja, hogy a főrendiház működésével kap­csolatosan ötmilliárd koronát irá­nyoz elő a nemzetgyűlés költségve­tése. Kifogásolja főleg azért, mert hiszen a főrendiházi javaslat még nem is tárgyaltatott , se, rövid időn­­ belül nem is fog tető alá kerülni, különben is a főrendiház az 1925—26. évben meg sem alakulhat. Ezért azt indítványozza, hogy töröljék ezt az ötmilliárdos összeget a költség­vetésből. Majd arra hívja fel a nemzetgyű­lés figyelmét, hogy a gyorsírók il­letményeinek rendezéséről nem in­tézkedik a javaslat, holott mindenki előtt tudott dolog, milyen idegölő és fárasztó szellemi és fizikai mun­kát végeznek a nemzetgyűlés gyors­írói. A fokozott munkateljesítmény miatt most már mellékfoglalkozást sem vállalhatnak és így kétszeresen kötelessége a nemzetgyűlésnek, hogy illetményeiket rendezze és helyzetüket javítsa. Ezért határozati javaslatot terjeszt elő, amely szerint utasítja a nemzetgyűlés a gazda­sági bizottságot hogy a parla­menti gyorsírók rendkívüli­ mun­­kássának méltányos díjazására vonatkozólag terjesszen elő pót­javaslatot. Fráter Pál reflektál Hegymegi- Kiss felszólalására. Kijelenti, hogy a gazdasági bizottság már több íz­ben foglalkozott a gyorsírók díja­zásának kérdésével és a nemzetgyű­lés elnöksége is mindig azon volt, hogy a gyorsírók jo­gos igényeit ki­elégítse. Kéri a jelentésnek tudomá­sul vételét. A nemzetgyűlés a gazdasági bi­zottság jelentését elfogadja, Hegy­megi-Kiss Pálnak a főrendiházra vonatkozó indítványát elveti, a gyorsírók illetményeinek rendezésé­ről szóló javaslatát azonban elfo­gadja. Ezután a választój­ogi törvényj­avaslat tárgyalására tér át a Ház. Soron van a 16-ik szakasz, melyhez Vázsonyi Vilmos szól hozzá. Azt indítványozza, hogy a központi vá­lasztmánynak legyen egy bírói, tag­ja is. Rakovszky Iván belügyminiszter ezzel szemben az eredeti szöveghez ragaszkodik s a nemzetgyűlés ilyen értelemben dönt. A 19-ik szakasznál Szeder Ferenc azt javasolja, hogy az eskü szó után iktassák be a fo­gadalom szót is. Peyer Károly hasonló értelmű felszólalása után Rakovszky Iván belügyminiszter Szeder Ferenc javaslatának elveté­sét kéri. A nemzetgyűlés a szakaszt­­ eredeti szövegében fogadja el. Ötévenként srtják össze a választókat A választók összeírásáról szóló 24. szakasznál Puky Endre előadó módosító in­dítványt terjeszt be, hogy az össze­írás következetesen minden ötödik esztendőben történjék, első ízben pe­dig az 1926. évben. Javasolja, hogy az összeírást megelőzőleg általános kataszter rendszeresíttessék és az annak alapján előállott kimutatást házanként függesszék ki. Ennek megfelelő módosítást nyújt be. A Ház a szakaszt az előadó módosítá­sával fogadja el. A 25. és 26. szakaszt vita nélkül fogadják el. A 27. szakasznál amely a választói listák közszemlére téte­lére vonatkozik, Vázsonyi Vilmos javasolja, hogy a városokban házanként is függesz­­szék ki a névjegyzékeket, továbbá hogy a női szavazóknak ne csak fér­jük nevét, hanem leánynevüket is tartalmazza a névjegyzék. Rakovszky Iván belügyminiszter az utcák szerinti feltüntetést feles­legesnek tartja. A női választók leánynevének feltüntetésére vonat­kozó javaslatot elfogadja. A sza­kaszt eredeti szövegében Vázsonyi indítványával fogadja el a Ház. A 28. szakasznál, amely az összeírás technikai kérdéseit szabályozza és összefügg a már elfogadott 24. sza­kasszal, az előadó indítványozza, hogy módosíttassák a javaslat a 24. szakasz módosításának megfelelően. Vázsonyi Vilmos javasolja, hogy rövidebb időközökben állítsák össze a névjegyzékeket. A Ház a módosítást elveti. 1925 július 1, szerda Kétszázezer hívő a bécsi katholiku­s ünnepélyen Béc­s, jún. 29. (A Nép tudósítójától.) A katholikus nagygyűlés alkal­mából délután ünnepi körménél, majd a Holdenplatzon vallásos ün­nepség volt, melyen mintegy 2­00 ezer ember vett részt. Jelen volt Ramek szövetségi kancellár több miniszterrel, Miklós képviselőházi elnök számos képviselővel és szö­vetségi tanácsossal, a pápai nuní­­cius és más előkelőségek. Az ünne­pi beszédet, mely a katholikusok propagandájáról szólt, Piffl bíboros mondotta. A délutáni ülésen Fried vezér­igazgató a katholikus szervezetek legközelebbi feladatait ismertette politikai és kulturális szempontból. Határozati javaslatot terjesztett elő, melyet Piffl bíboros indítvá­nyára elfogadtak. Schmitt Vilmos páter, tanár ez­után ..Katholikusok és a sajtó“ cím­mel tartott előadást, melyben sík­­raszállt a katholikus sajtó támoga­tásáért és helytelenítette, hogy katholikusok, ellentétes szellemű lapokba cikkeket írnak. A vitában Spalowsky tanácsos és dr. Homala vettek részt, akik a többi között a keresztény szakszervezeti mozgalom támogatását követelték. Walterskirchen elnök ezután a gyűlést berekesztette. A siffkabilok az egész fronton megkezdték az offenzívát A franciák kereten visszaverték a támadásokat Paris, jún. 29. (A NÉP tudósítójától.) A lapok marokkói jelentése sze­rint Abd el Krim majdnem az egész 220 kilométernyi fronton of­fenzívát kezdett. Különösen erősen támad a centrumban, Versannál.­ Témáitól nyugatra Fr­eydenburg tábornok csoportja néhány kilomé­­terre előrenyomult. Keleten a fran­ciák a riffcsapatokat visszaverték. Idegen munkavezetők vezetik a magyar munkásokat A keresztényszocialista vas- és fémmunkások kétnapos kongresszusa követelte a munkásnevelés, a gazdasági kérdések, a munkaszabadság megoldását a A NÉP tudósítójától.­­ A Keresztényszocialista vas- és­­ Fémmunkás Szövetség 28-án és 29-én­­ tartotta meg harmadik kongresszu­­­sát, amelyen Budapest, Újpest, Ó­­buda, Eger, Csepel, Pesterzsébet, Győr, Salgótarján, Angyalföld ke­­resztényszocialista vas- és fémmun­kásainak kiküldöttei vettek részt. A kongresszus első napjának dél­előttjén az elnöki és szövetségi veze­tők beszámolója után Pancsik Ist­ván szövetségi alelnök tartott nagy­hatású értekezést a keresztényszo­cializmus jelentőségéről és szakszer­vezeti programm­jár­ól. Ezt követte Zibolen Endre dr- ér­tekezése a keresztényszocialista szakszervezetek kulturális feladatai­ról, majd Faulvetter Sándor a nyolcórás munkanapról és a több­­termelésről mondott tartalmas be­szédet. Példáikkal bizonyítja, hogy a nyolcórai munkaidő nincs a több­ter­melés kárára. Mert például Német­­országiban próbát tettek bizonyos számú mu­nikálisail -napi nyolcórai munkaidő mellett s átlag 2090 tég­lát vetettek naponkint. Ugyanezek a munkások ugyanannyi nap, de tíz­órás munkaidő mellett átlag csak 1670 darab téglát készítettek el na­ponkint. Felszólalását követte Magyar Fe­renc fejtegetése a munkát,­egészség­ügyről és a biztosítások szükséges­ségéről. Felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy jelenleg a­­szá­z munkást foglalkoztató üzemekben kötelező csak a fürdőtartás törvény szerint. Éppen ezért kevesebb mun­kaerőt foglalkoztató üz­em nem tart­ja­ szükségesnek a munkásság érde­keit szolgáló fürdők fenntart­át­át. Mondja ki a kongresszus a fürdők, általános megvalósításának szü­k- s­ség­szerűségét s ezeknek felépítését s az ipari felügyelőikkel a kormány­­ őriztesse ellen.­­ Ankner Béla, a szövetség főtit­kára a vasipari munkásság gazda­sági helyzetéről, az iparbérek ala­kulásáról és a megélhetési index­ről festett szomorú képet. A kon­gresszus második napjának első szónoka Tihanyi Béla volt, aki a felépítendő Vasmunkás-Ott­hon szükségességét hangsúlyozta. Indítványt terjesztett a­­kongresz­­szus elé, hogy a tagok havi egy­órai munkabérüket ajánlják fel e nagyfontosságú nemzeti és kultúr­­célt szolgáló terv keresztülvitelére. A kongresszus egyhangú lelkese­déssel járult hozzá az indítványhoz. Őt követte Kovács Ferenc szö­vetségi elnök beszéde, amelyben a szövetség jövő tennivalóiról be­szélt a mozgalom és a gazdasági kérdések terén. Első feladat megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező tagokat ne­velni. Szükségesnek tartja, hogy az Otthon felépítése után mid­den szakmából tanfolyamokat szervez­zenek, mely az együvétartozás ér­zését is fokozza. Majd a munkásnők megszervezéséről, a nemzetközi kap­csolatok kiépítéséről,­­a­­segélyezési módokról és a szociális törvények, feleszközléséről beszélt. A szövet­ség másik célját, a nyolc órai mun­­kaidőt, a rokkantsági és agyikori biztosítások megvalósítását i­­ a munkabérek önkényes­­ leszállítása ellen való sikeres fellépését csak az előfeltételek megteremtésével lehet elérni. A beszédhez több hozzászólás hangzott el. Ezek sorában jegyezte meg az egyik kiküldött, hogy míg a régi időkben mindenik gróf házi­zsidót tartott, ma mindenik zsidó­nak házigrófja van. Tiltakoztak­­az idegen munkavezetők alkalmazása ellen, akik távol állanak úgy­ a munkásság nemzeti de keresztény érzésétől is. A magyarországi mun­kavezetők 95 százaléka cseh, morva, osztrák nemzetiségű egyénekből áll, holott megfelelő szakképzettsé­gű egyénekkel mi is rendelkeznénk. Mint lehessen hát a magyar mun­kásságot hazafias és nemzeti irány­ban nevelni, ha a vezetők idegenek? Az amerikai, németországi gyá­rak kevés kivétellel haszonrészese­dést adnak a munkásnak, itt pedig csak az igazgatóknak és a főtisztvi­selőknek adnak remunerációt. A munkaszabadság kérdése már három éve vajúdik a magyar ,­ törvényhozás előtt eredménytelenül. A jelenlévő Haller József nemzet­gyűlési képviselő kijelentette, hogy eddig is mindent megtettek s ez­után kiméletlenebbül fognak har­í­colni a keresztény munkásság érde­keiért. A kongresszus ezután egy­hangúlag bizalmat szavazott a régi vezetőségnek.

Next