A Nép, 1925. szeptember (7. évfolyam, 194-218. szám)

1925-09-01 / 194. szám

1925 szeptember 1, kedd ■■■EiKa^anBH^W! Ára 2000 korona POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: ' VI,Rőzsa-ntca llLTelelcn Józsel 63—80, Józsel 63-8] KIADÓHIVATAL: ' VI. kér., Rózsa-utca 1U. Telelőn: József 103—85 Megjelenik d. u. 3 órakor I. szám ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy hóra ...........40.000 K Negyedévre. .. . 130.000 K KUlfSKRm: a lenti árak kétszerese Ausztria területén: Egy hóra ........... 60.000 K Negyedévre. . . . 180.000 K magyar korona értékben Nem&eti poliiilta. Irta Gerencsér István ár. Ezek: 1. A kereszténység in­tézményes védelme és erősítése a nemzeti élet minden vonatko­zásaiban. 2. A tömeg nyomár enyhítése oly szociális és altruista intéz­kedésekkel ős intézményekkel, amelvek a hazaszeretet, fogal­mát minden magyar ernte1 lel­kében nemes tartalommal töltik ld. A tömegkultúra emelése, fo­kozása és annak a hazai viszo­nyokkal való kapcsolódása, végül 3. Országunk régi határainak visszaszerzése, mert a csonka Magyarország nem ország és a rajta élő tömeg fennmaradását nem biztosíthat ja. Hogy e politikai eszmények kormánypolitikusaink ténykedé­seit erővel hatnák át, — nem na­gyon látjuk. Azt azonban valljuk és hirdetjük, hogy minden tak­tika, minden kísérletezés meddő, mely ezeket az elveket kijátszani, vagy leszorítani próbálná. Szóljon ez figyelmeztetésül azoknak, akik sanda szemmel hu­nyorgóinak hátrafelé. és nem akarják megérteni, hogy fajtánk védelme a legnemesebb értelem­ben vett önvédelem. És értsék meg ezt azok a búsiképű, tépett kelevézű lovagok is, akik szelle­mükben mintha százados kriptá­ból pattantak volna ki és a tö­megfejlődés hatalmas erejével szemben akarják a donlrihottj harcot felvenni. A korán elhunyt kiváló \ keresztényszocialista poli- j tikos és pedagógus pos- j thumus írását adjuk alább,; amelyet szerkesztőségünk- jj nek szánt s amelynek most) már csak a tegnap történtjj temetése után adhatunk j ! helyet: Súlyos gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaink mindnyá­junkat a legmélységesebb aggoda­lommal töltenék eh Nemcsak amiatt, hogy a megpróbál tál ásó- kát birjuk-e erővel, de legfőké- jj pen azért, hogy állami életünk j újjászervezésével megtaláljuk-e | azokat a helyes szempontokat, — jj melyek. követelése egyetlen bizto- • sz5afe?éoítésénekei)eS Magyaror": Nagy tüntetés volt Bécsben a németek mellett — Loehe német birodalmi A bécsi nép sürgeti a Német­országhoz való csatlakozást A múlt politikai irányzatai és eseményei a magyar állami erőket pusztulásba vitték. A liberaliz­mus, az individuum jogainak túl­zott érvényesítése, a nacionaliz­mus hamis értelmezése eredmé­nyezték, hogy a keresztény Ma­gyarország régi tradícióiból tel­Bées, augusztus 30. i A NÉP tudósítójától.) A városháza előtt ma mintegy 10.000 ember résztvételével nép­gyűlés volt, amelyen a Németor­;l tra I ShőzV való Tsatlakozás" "meUtet ethika formáló határait vette át ‘túntettek* Lelke'sen ünnepeltek és létrehozott oly nemzeti életet, Loebe dr. német birodalmi gyűlési moly nyllvánulásaiban a magyar :lirraepiés még fwwc­faj leikétől merőben idegen volt. . ^ f'kk?r’ ,amikor az osztrak- Csakis a tények átértése magya- nernet nepszovetseg elnöke men- rázza meg a világháborúban való összeroppanásunkat, a Károlyi- féle jelszavakkal dolgozó politika rombolását, végül a szociál­demokrata-kommunista Programm katesatrófális uralomrajutását a magyar földön. Amikor az újjá­építésnek még a kezdetén vagyunk, a múlt sötét politikai eredmé­nyei felé nem azért fordulunk, hogy elhatározásunk puszta kár- hoztatásokban és vasszív siránko­zásokban merüljön ki. Nekünk ez a mnlt tanulságot nyújt a közeli jövendő munkájára. Azt a tanul­ságot, bogy a múlt liberális poli­tikai eszményeivel most már sza­kítanunk kell, és olyan célokat kell magunk elé tűznünk, melyek népünk jelen szükségleteiből nő­nek ki és valóra váltásuk nemzeti életünknek minden vonatkozásai­ban a konszolidációt és fejlődést biztosítják. Azok az elvek, melyek egy-egy nemzedék politikai életéi megszabták, tulajdonképen csak akkor szolgálták az egészséges fej­lődést, ba azok gyökereit a tömeg szívéig eresztették. Minden kor­nak nagyobb mérvű átalakulása ezt az igazságot erősíti. A helyes magyar politikának vezető elveit is a most élő és nyomorgó ma­gyar nemzedék leikéből kell kites­tesítenie, ha azt akarja, hogy eredményként az egészséges, erős és boldog magyar jövendőt meg­szerezze. Hogy napjaink magyar­jai leikéből mily vágyak kíván­nak megvalósulást, ezernyi tény jelzi. Politikusainknak ezeket fel kell fogniók, át kell érezniök és munkásságukat ezek szerint kell irányitaniok. Azt hiszem, hogyha fogalmak tartalmába csoportosí­tanék a tömegei? leikéből kiütődő vágyakat, három politikai elvet határolhatnánk ki, amelyek minit megvalósítandó eszmények a ma­gyar politikai élet ténykedéseit megszabják. elnöke meg köszönte neki, hogy nyíltan, or­szág-világ tudtával vállalkozott bécsi útjára, noba akadályokon nem volt hiány. Loebe német birodalmi gyűlési elnök ezután beszédet tartott, a melyben tiltakozott az ellen, mint­ha a csatlakozási mozgalom az imperializmusnak vagy az anne- xionizmusnak feléesztését jeenti. Hangoztatta a csatlakozási törek­vések békés jellegét. gyűlési elnök beszéde A mai tüntetés — mondotta Loebe — nem a kormányoktól in­dult ki. Én is, mint a német biro­dalmi gyűlés elnöke, ebben a pil­lanatban nem valamely kormány szócsöveként szerepelek, — hiszen egyébként is ellenzéki párthoz tartozom. Mi a csatlakozásban nem látjuk a béke megbontását. Marséit leben a munkások á béké­re irányuló akaratukat hirdették. Holnap Parisba megyek, hogy a német-francia megértés mellett szólaljak fel és hangoztassam, hogy ez a megértés az alapja az európai békének. Békebontásról tehát nem lehet szó. A gyűlés folyamán felszólaltak még Leit nej- és Austerlitz az oszt­rák nemzeti tanács tagjai, to­vábbá' több német birodalmi gyű­lési képviselő. A franciák tiltakoznak a csatlakozás ellen Paris, augusztus 31. Loebe bécsi látogatásával kap­csolatban a „Temps“ azt írja, hogy Loebe birodalmi gyűlési el­nök úgy hiszi, hogy Párisban tá­mogatást fog találni a csatlakozá­si gondolat számára. A szövetsé­gesek közül senki sem járulhat hozzá a csatlakozáshoz, mert az a békét veszélyezteti. A „Journal des Débats“ ugyan­csak foglalkozik a birodalmi elnök bécsi, utjával és úgy hiszi, hogy Loebe nem számol azzal a körül­ménnyel, hogy Ausztria csatlako­zása azonnali fegyveres beavat­kozást vonhat maga után. A lap azt követeli, hogy a dön­tőbíráskodási szerződések vesse­nek gátat egyszersmindenkorra a csatlakozási törekvéseknek. Újabb provizóriummal kísérleteznek a gyáriparosok Magyar részről Bécsben újból fölvetették a provizórikus megegyezés tervét — Kinek az érdeke a végleges tarifa-szerződés elhalasztása? A csehek álláspontja a preferencia kérdésében Bécs, au ír. 31. (A NÉP tudósítójától.) A magyar-osztrák közeledésre vo­natkozóan illetékes osztrák helyről a következő információkat kaptam: A múlt hét közepén megjelent itt Becsben a magyar kormány egyik megbízottja, Aki az Ausztriával folytatandó kereskedelmi tárgyalá­sokra vonatkozóan érintkezést ke­resett az osztrák hivatalos körök­kel. Előzőén már a magyar követ­ség helyettes vezetője is tárgyalás­ba bocsáátkozott az osztrák keres­kedelmi delegáció egyik tagjával a Budapestről kapott instrukciók alapján. A magyar közeledés nyil­vánvalóan az osztrák kereskedelmi miniszternek A NÉP-ben közölt nyilatkozata nyomán indult meg. Amint értesülök, magyar részről felmerült újból a gondolat, hogy — amennyiben a genfi tanácskozá­sok lényegesen befolyásolnák a magyar-osztrák tárgyalások gyor­sabb menetét- és eredményét — a két kormány, próbálkozzék újabb provizórikus megállapodást létesí­teni. Budapesten — úgylátsziik — reparálni akarják az eddigi tár­gyalások sikertelenségét és úgy vélik, hogy a gazdáknak is elő­nyösebb volna az a helyzet, ha át­menetileg mégis csak provizórium létesülne. Meg kell azonban jegyeznem, hogy egy ilyen, osztrák részről hi­vatalosan is túlhaladottnak jelzett megoldás csak elodázná a két állam gazdaságpolitikai kérdéseinek tisz­tázását és végeredményében a ma­gyar gyáriparosok érdekeit szol­gálná. A magyar gyáriparosok ugyanis még mindig nem hajlan­dók a magyar mezőgazdasági érde­kek javára az autonóm vámtarifa magas ipari védelméből megfelelő engedményeket tenni. Ezért inkább csak kerülik a végleges tarifaszer­ződés megoldását, Az itteni puhaíotódizások e rész­ben még íirm vezettek eredményre. Ennek egyik oka, hogy Schürf/' dr. -Gsztrélk kereskedelmi miniszter né­hány napja Innsbruckban yan s ide­jét a német és osztrák Alperwerein ottani tárgyalásai foglalták le. Ugyancsak sza'badságos van az oszt­rák kereskedelmi delegáció néhány tagja is. akiket átmenetileg Boiler, Róbert dr. osztálytanácsos helyette­sített, aki azonban neon vett részt személyesen a magyar provizórikus tárgyalásokban. Mörth Károly osz­tályfőnök és Förster Frigyes Ágost miniszteri titkár már Bécsiben van­nak, de még várják az illetékes uta­sításokat. . Nagyon kívánatos volna, hogy az osztrák, t'öldmivelésügyi kormány­nyal is fölvegyék a magyar érdekel­tek a tárgyalásokat, mert hiszen úgy a szőlő, mint a borvám kérdésé­ben elsősorban az osztrák agráriu­sokkal kell megegyezni, ügy hal­lom. hogy Buchinger osztrák föld- ! mivelésügyi miniszter hajlandó megfelelő engedményeket tenni, ha ezt a magyar gyáriparosok érdekelt­sége eddigi ipari igényeivel meg nem hiúsítja. Annyi bizonyos, hogy a magyar agrárpolitikának éppoly éberséggel kell a két állam tárgya-

Next

/
Thumbnails
Contents