A Nép, 1925. szeptember (7. évfolyam, 194-218. szám)
1925-09-01 / 194. szám
1825 szeptember 1. kedd A1VV. Cegléd hármas kultúrüsnnepe A kormányzó nyitotta meg vasárnap a „Falus‘-szövetség századik kiállítását, tette le az Ipartestület kultúrpalotájának alapkövét és avatta fel a ceglédi MOVE sporttelepét Cegléd, aug. 31. (A NÉP tudósítójától.) Szombaton és vasárnap olyan események színhelye volt Cegléd, amelyek a város kultúrtörténetében és a gazdasági feljegyzésekben emlékezetessé fogják tenni a szorgalmas városnak a törekvését az utódok előtt. Hármas ünnepség volt a vasárnapi, de tulajdonképen már szombaton este kezdődött. A vendégek szombaton délután 4 órától kezdve a vonatok megérkezsésével egyidejűen valósággal özönlöttek Cegléd városába. Szombaton megérkezett Lendvai István, a kerület képviselője, akit a pályaudvaron küldöttség fogadott. Lendvai a többszáz főnyi tömeg előtt mesterien felépített beszéddel köszönte meg a szeretet megnyilvánulását, amelyet nem a személyének szólónak tart, hanem a személye által is képviselt keresztény eszmének tulajdonít. Délután 4 órától kezdve úgyszólván minden ember az utcán volt. A tömeg lázas és ünnepi hullámzása az esti órákig szakadatlanul tartott. Este 8 órakor fáklyásmenettel megkezdődött a kultúrest, amely a vasárnapi hármas nagy esemény előtt gyönyörködtetni akarta a közönséget. A fáklyásmenet 8 órakor a fényszórókkal kivilágított Kossuth- és Árpádtéren gyülekezett, onnan indult a kultúrpalota alapfalaihoz, majd a nemzeti Fohász eléneklése után a városházához. A menete, élén Lendvai István nemzetgy. képviselővel, Sárkány Gyula dr. polgármester és Rónay János, a ceglédi ipartestület elnöke vezette. A fáklyásmenet vitte a szép gondolatot jelentő vasútat, amelyet a kultúrpalota alapkőletételével egyidejűen be fognak építeni a palota falába. A háromnegyedméter magas vasárnában az ország nagyságainak jelmondatait, dedikált fényképeit és összefoglalóan, minden olyan jelenkori adatot helyeznek el, amelyből esetleg századok múlva az utódok átérezhetik a jelenkor napjainak lüktetését. A városháza előtt kultúrünnepség volt, ahol bájosan szerepelt a gyermekikar éneke, majd Bolyos ceglédi főgimnnáziumi tanár elszavalta Z. Adria Mátyásnak erre az alkalomra írt költeményét. DarányiJános ceglédi ipartestületi alelnök Sárkány Gyula polgármestert üdvözölte a jelentős nap alkalmából a városháza kivilágított erkélyén. Sárkány köszönetet mondott az üdvözlésért s hangsúlyozta, hogy midőn a „Falus-szövetség századik jubiláris kiállításának, a kultúrpalota alapkőletételének és az új ceglédi sportpálya felavatásának eseménye egy napra esik, ez a három esemény bizonyítja, hogy Cegléd a jelenben s a jövőben is kiveszi részét a magyar közéletből. A városházától a város lakosságát jelentő hatalmas tömeg a kultúrpalota alapköve felé kezdett hullámzani. A kormányzó fogadtatása Vasárnap reggel a ceglédi állomásra érkező vonatok rengeteg budapesti vendéget szállítottak a hármas ünnepségre. Féltizenegy órára volt kitűzve a kormányzó vonatának, a Túrámnak az érkezése. A különvonat befutása előtt a pályaudvar jól rendezett és valóban ünnepies képet mutatott. A katonaságot egy század kakas tollas csendőr képviselte, Fodor György csendőrszázados, a ceglédi csendőrség parancsnokának vevezénylete alatt. Festői látványt nyújtott, ahogyan a különböző társadalmi alakulatok és testületek el voltak rendezve az állomáson. A pályaudvar minden részén nemzetiszínű, Szűz Máriás és egyéb díszlobogókat lengetett a szél a könnyű napsütésben. Az ÉME csoportja Piros Gyula dr. ügyvéddel az élén, a MOVE csoportja Raffay Géza dr. ügyvéd, a MANSz csoportja Hartyány Imréné, a Református Nőegylet Zsengellér Gyuláné, a Katolikus Nőegylet Nagy Lászlóné vezetésével jelent meg a kormányzó fogadására. A fogadtatáson Sárkány polgármesteren kívül Cegléd városnak rengeteg előkelősége mellett budapesti előkelőségek is résztvettek. A következő neveket sikerült feljegyezni: Steinecker Ferenc dr. egyetmi tanár, a „Falu“-szövetség alelnöke, Gombos Lajos dr. egészségügyi főtanácsos, Halmi dr. rendőrfőtanácsos, Lendvai István nemzetgyűlési képviselő, Pálffy Dániel volt államtitkár, az IPOSz elnöke, Ybl Miklós tábornok, Szilágyi karcagi plébános, Riesz Ferenc dr. tankerületi főigazgató, Törtely evangélikus lelkész, Dobos Sándor dr., a református egyházközség világi elnöke, Takács református lelkész, vitéz Fördős Vilmosnak, a pestvármegyei Vitézi Szék kapitányának vezénylete mellett a Vitézi Szék csapata, valamint számos társadalmi és közéleti kiválóság. A kormányzó vonatával érkezett Ceglédre Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter, valamint a kormányzó kíséretében Magasházy László első szárnysegéd, Vetter Antal száz, szárnysegéd, Somogyi Károly nyug. ezredes, Pest vármegye testnevelési felügyelője. A kormányzó elsősorban Fodor százados, ceglédi csendőrparancsnok jelentését fogadta, majd meghallgatta Sárkány polgármester üdvözlőbeszédét s válaszában kijelentette, hogy a mai hármas ünnepséggel Cegléd város bizonyságát adja annak, hogy minden irányban szívén viseli a nemzeti erők talpraállításának nagy feladatát. A fogdatatás után az előkelő vendégek fogatokon a városba hajtattak. A kormányzó fogata elé nyolc ló volt fogva, a többi fogatokon pedig Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter, Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja, Agarasztó Tivadar, Pest vármegye alispánja, Fáy László, Kecskemét város főispánja, vitéz Endre László, gödöllői főszolgabíró, Lendvai István, Eckhardt Tibor dr., Szapáry László gróf és vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre dr., nemzetgyűlési képviselő, leveldi vitéz Kozma Miklós miniszteri tanácsos, az MTI vezetője, Sonntagh Tamás egyetemi tanár, Tóth István dr., Csongrád város polgármestere, Mándoky Sándor ezredes-lelkész, Csáky Kálmán gróf, Feilitzsch Berchtold báró, Felicidesz Román miniszteri tanácsos és más előkelőségek ültek. A „Falu“-szövetség jubiláris kiállításának megnyitása A fellobogózott, feldíszített útvonalon a tízezernyi tömegek sorfala között a fogatok a ceglédi Kossuth főgimnázium épülete elé hajtattak, ahol aziPalus-szövetség századik egészségügyi, gazdasági, ipari és kulturális jubileumi kiállítása van elhelyezve. A gimnázium kertjében a kaputól a főbejáratig kétoldalt magyar ruhába öltözött lányok állottak sorfalat. A kapunál Dobos Margit a ceglédi asszonyok és leányok nevében csokrot nyújtott át a kormányzónak, majd Schandl Károly dr., földmívelésügyi államtitkár, a „Falu“-szövetség nevében üdvözölte az államfőt. Beszédében többek között a következőket mondotta: — A magyar mezőgazdaság borzasztó sebeit begyógytotta a földmívelő magyarok szorgalma és tudása. Gabonatermesztésünk elérte a békebeli hozamokat, állattenyésztésünk pótolta az elszenvedett hiányokat, háziiparunk soha nem látott lendületet vett, a kézműipar újra becsületet szerez remekeivel. Új iskolák, templomok épülnek a tanyavilágban, a cserépzsindelyes új házikók ezrei nőnek ki a magyar földből. A kulturmunka, amely főméltóságod magas védelme alatt megindult, eredményeiben valóban méltó Szécheny István gróf fellépésének százéves fordulójához. Ezeket az eredményeket akarja a vidéki magyar nép ebben a színmagyar alföldi városban, Cegléden, a századik falukiállítás keretében bemutatni. A kormányzó a következő beszéddel nyitotta meg a kiállítást: — öt évvel ezelőtt alakult meg a alá"-szövetség, amelynek alakulóülésén magam is jelen voltam. Működését állandó figyelemmel kísérem. Megelégedéssel láttam azt a céltudatos munkát, amellyel a lefolyt öt év alatt a szövetség kitűzött céljainak megvalósításán, a falu kultúrájának emelésén fáradozott. Céltudatos munkájának egyik különösen jelentős ága volt az említett célt szolgáló kiállítások rendezése. Azok sorában a ma itt, Cegléden megnyíló kiállítás a századik. Fontosságuk elismerését azoknak immár nagy számán kívül mi sem bizonyítja jobban, mint az a készség, amellyel rendezésükben a „Falu“-szövetséggel karöltve más szervezetek és intézmények mind nagyobb számban részt vesznek. Örömmel látom, hogy e mai, századik kiállítást a szövetség éppen Cegléden rendezte. A kormányzó ezzel a beszéddel a kiállítást megnyitottnak jelentette ki és Steinecker Ferenc dr., egyetemi tanár, a „Falu“-szövetség elnöke, valamint Bodor Antal dr., egyetemi magántanár, a „Falu“szövetség igazgatójának kalauzolása mellett megtekintette a főgimnázium kétemeletes épületét, udvarát és a közeli népkertet megtöltő kiállítást, amelynek anyaga a tanyavilág gazdasági és kultúráiig haladását, valamint a magyar népművészetnek és Cegléd szénen fejlődő iparának és kereskedelmének eredményeit méltán reprezentálja. A nagyszerűen elrendezett kiállításon mezőgazdasági gépek, vetőmagvak, virágok, ipari és földműveléshez szükséges cikkek és az agrárius életnek rengeteg értékes és szép dolga szerepel. Külön meg kell emlékezni a Stefánia gyermekszövetség anya- és csecsemővédelmi kiállításáról a MANSz gyönyörű kézimunkakiállításáról, a gazdag szépségű virágkiállításról, valamint a ceglédi iparosoknak, de különösképpen az asztalosoknak és a cipészeknek gyönyörű produktumairól A kiállítás szakszerű elrendezéséért Várady József nyuggazdasági iskolai igazgatók a ceglédi gazdasági egylet titkárát illeti az érdem. A kormányzó kalauzolásánál ő is résztvett s az ő érdeme, hogy a kiállítás anyagát a Kossuth főgimnáziumban és a népkertben oly ízlésesen és logikusan helyezték el, amiből a budapesti nagy kiállítások rendezőségei is tanulhatnának. Itt kell megemlítenünk, hogy a ceglédi „Falu“-szövetség a kiállítás jövedelmét kórházépítés céljára fordítja. A ceglédi kultúrpalota alapkőletétele Több mint egyórás körséta után hagyta el a kormányzó a kiállítás területét, és kíséretével az ipartestület épülő kultúrházához hajtatott, .Cegléd lelkes közönsége ezrekre menő tömegben ekkor még mindig sorfalat állott a főútvonalon és várta a magas vendégek újabb és újabb elvonulását. Az épülő kultúrpalotánál a ceglédi ipartestület dalárdája hazafias énekkel fogadta az államfőt, Kovács Margit pedig az iparosleányok nevében csokrot nyújtott át neki. A ceglédi ipartestület nevében Rónay János ipartestületi elnök mondott meghatott és őszinte szavú üdvözlőbeszédet, amelyre a kormányzó válaszul kijelentette, hogy az iparos is, amelynek munkája nélkül nincs mezőgazdasági fejlődés sem, hivatott arra is, hogy, mint a középosztály egyik egészséges lét- forrása, erős középosztály teremtésével a városi életet és ezzel a kultúrát intenzívebbé tegye. Az üdvözlés után a kormányzó kalapáccsal háromszor megütötte a kultúrpalota alapkövét. Utána megszólításával tüntette ki Piskóty István dr. ügyvédet, Hegedűs Károly építészmérnököt, a kultúrpalota tervezőjét, Milus Mihály építőmestert, Z.Adria Mátyást, az ünnepség főrendezőjét, valamint Kovács, Lajos és Darányi János ipartestületi alelnököket. Rónay János ipartestületi elnök felvilágosítással szolgált a kormányzónak az épülő kultúrpalotáról és körülvezette az épület alapfalainál a kormányzót. A díszebéd Délután egy órakor a városháza tanácstermében Cegléd város ünnepi ebédet adott a kormányzó tiszteletére. A kétszázötven terítékes ebéden úgy a Ceglédre érkezett előkelőségek, mint a ceglédi társadalmi és gazdasági élet kitűnőségei jelen voltak. Az ebédnél Zenghváryné úrasszony vezetése ISKOLA CIPŐK"