A Nép, 1925. szeptember (7. évfolyam, 194-218. szám)

1925-09-01 / 194. szám

4 mellett harminc magyar ruhába öltözött ceglédi úrleány szolgálta fel az ebédet. A kormányzót Sár­kány Gyula dr. polgármester kö­szöntötte fel, aki úgy aposztrofál­ta az államfőt, mint a keresztény és nemzeti gondolat megtestesí­tőjét és az országnak a romokból való újjáépítőjét. A MOVE-sporttelep felavatása Délután 3 órakor következett el a kulturális ünnepség harmadik fejezete. Midőn a MOVE ceglédi csoportjának a város határában lévő új, medren, kitűnően előké­szített sportpályáját és telepét avatták fel. A tribünt és a sport­telep környékét hatalmas közön­ség vette körül. A kormányzót a bejáratnál vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselő, a MOVE országos elnöke üdvözölte, majd, midőn, az államfő és kísére­te elfoglalta a számára fentartott díszhelyet, a többszáz főnyi atléta felvonulását szintéz vitéz Bajcsy- Zsilinszky dr. vezette. Gyönyörű látvány volt ez a felvo­nulás, a különböző színű dresszek­be öltözött atlétákkal, a MOVE hölgyatlétáinak csoportjával együtt, midőn a kormányzó emel­vénye elé érkeztek, jobb karjuk­nak levegőbe való lendítésével ad­tak kifejezést néma és férfias tiszteletüknek. Majd a felvonulás befejeztével a csapatok oszlopok­ba sorakoztak s vitéz Bajcsy-Zsi­­linszky Endre dr. a versenyzők élén beszéddel üdvözölte az állam­főt, nemcsak, mint Magyarország kormányzóját és a MOVE örökös díszelnökét, hanem az otrantói hőst is. Kifejezésre juttatta, h­ogy ők, akik az imént kettős rendekben elvonultak, de ezenkívül ezren és ezren, akik e versenyen nem sze­repelhetnek, egységes akarattal törnek kitűzött céljuk felé: vissza­adni a sportot minden testi és lel­ki értékeivel és hatalmával a ma­gyar fajnak, amelyet az ebben az országban egyedül illethet meg s a beléragadt üzleti szellem meg­tisztítása után szolgálatába állíta­ni az élesen körvonalazott nemzeti céloknak. Mi — folytatta beszédét — a MOVE minden tagja, bajno­koknak érezzük és tudjuk magun­kat, a nemzeti eszme és az eljö­vendő diadalmas Magyarország bajnokainak. A kormányzó megköszönte az üdvözlést és mint mondotta, öröm­mel látja, hogy a magyar Alföld népében erősen él az érzés a testi kultúra iránt. A kormányzó be­széde után az egyház és a keresz­tény felekezetek lelkészei megál­dották a csapatokat, s megkezdőd­tek a­ versenyek, a tornászati mu­tatványok, a rohanó ló hátán csinált, nagyszerű produkciók, a futó- és ugróversenyek, amelyek a nagykiterjedésű sporttelepen egy időpontban százfelé lekötöt­ték a közönség figyelmét. A gyö­nyörű augusztus végi délutánon ezzel a sportünnepséggel méltóan végződött Cegléd hármas kultúr­­napja. A kormányzó Ceglédi Hitelszövetkezetnél Cegléd város általános ünnepéből minden tekintetben oroszlánrész ju­tott a Ceglédi Hitelszövetkezetnek is, amely immár huszonhat év óta tölti be azt a nagyszerű hivatását, amelynek célja­ az Alföld gazdasági helyzetének fellendítése és istápo­­lása. A Ceglédi Hitelszövetkezet huszonhat éves működésének nagy­szerű bizonyítékait állította ki és ezekkel dokumentálta, hogy Ma­gyarország gazdasági életének fel­lendítése körül a tisztán spekulá­ciós célokból alakult intéz­mények­­kel szentben a szövetkezeteknek kell legelsősorban harcbaszállani. 1924 május 4-én ünnepelte fennállásának huszonötéves jubileumát és ez a huszonöt év minden tekintetben igazolta a szövetkezeti politikának azt a módját, amelyet a Ceglédi Hitelszövetkezet megalakulásakor maga elé tűzött. 1899-ben alakult meg az intézet, mint az Országos Közp. Hitelszövetkezet tagja, hogy a szövetkezeti önsegély és az al­truizmus eszméjét bevigye azok kö­zé az addig elhanyagolt néprétegek közé, amelyek azelőtt minden meg­értés nélkül viselték gazdaságilag kizsákmányolt sorsukat. Közönnyel, fásultsággal és bizal­matlansággal kellett megküzdenie, de minden nehézség ellenére sike­rült huszonöt év alatt kimutatnia, hogy az akadályok neo­ gyöngítet­ték, hanem megacélozták a szövet­kezet erejét. Eredetileg, mint „Ceg­lédi Ipartestületi Hitelszövetkezet mint az OKH tagja“ címmel indult meg és csak első közgyűlésén vette fel a Ceglédi Hitelszövetkezet mint az OKH tagja címet. 1917-ben, majd 1919-ben a háború és a forradalmaik pusztításai után olyan helyzetben volt a szövetkezet, hogy már felszá­molását határozta el, az OKH azon­ban nem rendelte el a felszámolást, mert bízott abban, hogy a háború befejeztével lassan eljön az idő, amikor a Ceglédi Hitelszövetkezet is kiheverheti a sorozatos válságo­kat. A keresztény gazdasági élet éb­redésével együtt járt a hitelszövet­kezetek megújhodása is. 1920 tava­szán Nagy Rezső dr. ceglédi főgim­­náziumi tanár vette át a­ hitelszö­vetkezet ügyeinek vezetését. Ettől kezdve a Ceglédi Hitelszövetkezet legfőbb célja a mezőgazdasági több­termelés előmozdítása lett. Nagy Rezső dr. szövetkezeti igazgató fá­radhatatlan agilitással igyekezett minél szélesebb rétegeket bevonni a Ceglédi Hitelszövetkezet érdek­körébe és kiragadni az önző speku­láció kezéből a vidék termelőit. 1925 június 21-én a Ceglédi Bortermelők Első Pinceszövetkezetét olvasztotta be és most már a sok milliárdot érő vagyonnal rendelkező szövetkezetét „Ceglédi Hitel- és Pinceszövetkezet mint az OKH tagja'' címmel viszi tovább. A Ceglédi Hitel- és Pince­­szövetkezet jelenleg az OKH köte­lékébe tartozó szövetkezetek között a legnagyobb, a legerősbb és a leg­jobban vezetett szövetkezet. Ez évi készpénzforgalma 39,876 millió korona. A szövetkezet vagyoni helyzetéről és forgalmáról a következő számo­k beszélnek: a szövetkezet tagjainak száma 2380, az üzletrész-tőke 1298 millió korona, kihelyezett kölcsön­­állomány 5326 milllió korona, ta­ka­­rékbetéti álomány 954 millió K, az évi készpénzforgalom 39.876 millió K, ezek a számok minden szónál ékesebben hirdetik a Ceglédi Hitelszövetkezeti életrevalóságát. Nagy Rezső dr. ügy­vezető­ iga­zgtat­ó jelmondata: „A szövetkezetek jövő­je: a magyar jövő", ma már Cegléd város keresztény és fajmagyar ér­zelmű lakossága között szállóigévé lett. A kiállításon a kormányzó hosszasan elbeszélgetett Nagy Rezső dr.-ra­l és miután legmagasabb meg­elégedését fejezte ki a Ceglédi Hi­telszövetkezet működése fölött, azt a­z óhaját fejezte ki, hogy bár­­ sak ilyen lelkes szövetkezeti vezetője és sok ilyen igazi altruista hitelszö­vetkezete volna Csonika-Magyaror­­szágna­k. Hisszük, h­ogy a Ceglédi Hitelszövetkezet munkálkodása és azok az eredményeik, amelyeket hu­szonhat év alatt elért, ösztönzőleg hatnak a lobbi szövetkezetre is és nagy mértékben hozzájáru­lnaik ahhoz, hogy hálánukat b­erfyztény és nemzeti alapon építsük fel, a ma­gyar népnek anyagi és erkölcsi gya­rapítása révé®. A szörferkészt jubiláris díszköz­gyűlése, amelyet 1924 május 4-én Bernáth István dr. elnöklete alatt tartottak meg, ünnepe volt nem­csak Cegléd városának, de az egész magyar szövetkezeti mozgalomnak is. Több mint ötszázan jöttek össze erre, hogy részesei legyenek a szö­vetkezeti mozgalom jubileumának. Nem mehetünk el a szövetkezet működése mellett szó nélkül azért sem, mert minden munkájában olyan igazi magyar érzés hatja át a vezetőséget, amely minden di­cséretet megérdemel. Az újonnan érdekkörébe vont pinceszövetkezet hordókészlete 15.000 hl. űrtartal­­mú fahordó és nevezetessége álta­lános gazdasági fontossága mellett az, hogy a 13 darab 100 hl.-en fe­lüli hordója a tizenhárom aradi ■vértanúról van elnevezve. Cegléd városának és a környék­beli falvak népének legmesszebb­menő elismerése és szeretet© támo­gatja a Nagy Rezső dr. szövetkezeti igazgató alatt működő Vezetőséget. Ezt a nagy lelkesedést és szeretetet csak arra vezethetjük vissza, hogy minden ténykedésüket altruizmus és a magyar faj szereteti, anyagi gyarapodásának elve hatja á­t. A ceglédi jubiláris kiállítás alkalmá­ból mi is üdvözöljük a Ceglédi Hi­telszövetkezetet és benne látjuk azoknak a nagy céloknak a megva­lósítását, amelyek hő vágyai mind­annyiunknak: Magyarország talpra­­állítását, a magyar nép anyagi hely­zetének megjavításával. A kiállítás kiemelkedő csoportjai Ceglédre kiküldött munkatár­sunk az ünnepségekről szóló tudó­sításban részletesen ismertette a „Falu“-szövetség századik jubilá­ris kiállítását. Most az alábbiak­ban még néhány olyan céget és a kiállításnak egyes kiemelkedő csoportjait akarjuk felemlíteni, amelyek kiváltképen felkeltet­ték a kormányzó és a közönség figyelmét. * Ahogy kijövünk a kiállítás ipari részé­ből, a tornacsarnokból, szembe találjuk ■magunkat az Unghváry László-faiskola, szőlő- és borgazdasági részvénytársaság csodaszép pavilion­jával és kertjével, amely a százszínű ősz százszínű virágai­val valósággal elragadtatja a nézőt és a tornateremből kilépő Kormányzó Úr ő fő méltóságát és kíséretét a­ színek gyö­nyörű összhatása, a kert elbűvölő bájos­sága, a sok sok száz virág szinte megál­lásra kényszeríti. A Kormányzót Ungh­váry László vezérigazgató és felesége és özv. U­ng­hváry Lászlóné fogadták és ka­lauzolták végiig a pázsitos úton, ahol a kormányzó és kísérete megszemlélte a virágokat, a kertet és a cégnek legma­gasabb elismerését fejezte ki. A pavil­­lont és a kerti utat két impozáns és óriá­si hordókból emelt magas torony zárja be, amely a maga nagy méreteiben rend­kívül megkapó és szembetűnő képet nyújtott, állandóan a csodálkozó nézőik százai állják körül. Itt látható még a cég gyönyörű gyümölcs fa kiállítása is. Valami csodaszerű kultúra az, amelynek segítségével a gyümölcsfákat a cég ne­veli és gúla-, piramis-, legyező-, füzér­­alakban állítja ki. A cég gyümölcsészete és korosztálya az első emeleten képvisel­teti magát, ahol egy egész nagy termet megtölt szebbnél szebb, elsőrangúan cso­magolt gyümölcseivel, továbbá palack és h­ordóhozaival­. A kiállítás fáradhatatlan szervezője, Unghváry Lászlóné minde­nütt ott van szeretetreméltó kedvessé­gével mindenkit lebilincsel. Amint lát­tuk, a cég már az első napon több na­gyobb üzletet kötött a kiállításon. Cegléd város gy­ü­mölcsértékesítő és központi szeszfőzde vállalat (Cegléd) szí­­vor hím, seprő, eper, törköly, borpár­lat, rum, likőr, pálinka különlegességeit mutatja be a kiállításon, melynek kivá­lóságáért és ízléses elrendezéséért a vál­lalat vezetőjének, Szigeti Gézának a kor­mányzó efőméltósága is elismerését nyil­vánította. Báthory Gábor szőlőbirtokos (Cegléd) kitűnő ceglédi „Komád­“ zamatos borait és többféle kiváló fajbor szőlőit mutatja be a luftu­fiton, amelyek általános elis­merést keltettek. F­ajborait a ceglédi „Báthory-borozó“ méri ki, melyne­k tu­lajdonosa a fia, Báthory Géza, akit szí­vósen keresnek föl a ceglédkörnyékiek is. Lovas Antal asztalosmester (Cegléd, Szarvas­ u. 24.) Gyönyörű, sajátkészít­­ményű kéziberakásos hálószobával vesz részt a kiállításon, amily­et a fővárosi iparművészeknél láthattunk. Bemutat továbbá egyik segédje által készített sakk-asztalt is. A kÖTTVácyz­ó öröméltó­­sága Lovas­mestert kitűnő lüál­itőendrt külön is megdicsérte. Unghváry József faiskolája, amely a* . egész országban ismert és amely ma már­ a világ minden tájékára exportál, a ki*. állításon száz gyümölcsfával vett részt, melyeiket a Kormányzó efőméltósága­­ megtekintett. Ung­hváry Józsefnek ceg­­­lédi telepén­­több, mint hétszáz törzsgyü­­­mölcs fajtája van, melyeknek termését módjában volt a kiállítás közönségének megcsodálni. Un­ghváry József testvéré-­ vel, Ferenccel, az Unghváry László Bt.-­­ tél teljesen különálló faiskolát vezet s­­j cég budapesti Andrássy-úti üzletében az­ ország közönségének módjában van egy­részt megrendelésieket tenni, másrészt a­­telepen termelt gyümölcsöket vásárolni." Kotzián Fülöp ceglédi betorm­a­­készítő szabadalmazott módszere gips®­, bőr és kavicsból készült kerti díszítése­, két, síremlékeket, vi­rá­gc­­serepeket és áll­­­ványokat, valamint fali dísztányéroka­t­ mutatott be. Ő készítette az Unghváry­­faiskola kerti állványait, amelyek mái­,­tán kelttették fel a látogatók érdeklődé­sét. Kotzián a fenti anyagból kósza fó házban lakik Ceglédben, amely finom olasz stílusban készült s amely széjjel­ szedhető és szállítható. A Hatvani Növénynemesítő R.-T. tó­­állítása a mezőgazdasági csoportban a®, első helyét foglalja el. Kiállítva látjuk, a híres és bőtermő­ hatvani nemesített, búzákat, rozsot, árpákat, zabot, mákot, babokat, csemegetengeri fajtákat és egy takarmánynövény újdonságot, a Pan­­nonibükkönyt. Sok-sok szemlélője volt ennek a kiáll­ításna­k s az érdeklődő gaz­dák számos kérdéssel ostromolták a részvénytársaság vezérigazgatóját, Le­­gány Ödön gazdasági akadémiai tanárt. Kormányzó úr efőméltósága a legmaga­sabb megelégedését, fejezte ki a rész­­vénytá­rsa­sá­g vezérigazgatója előtt. Soldat Béla kocsigyártó (Budapest, VIII., Gólya­ u. 25.) Ez a kiváló buda­pesti cég, mely 1992-ben alakult, kitűnő kiállításával általános feltűnést keltett., Többek között or,y könnyű Mylordot, féltedés a Phaetant, Dokkartot gu.mm.­- kerekekkel, egy magyar vadászt­öcsit, mely már a kiállítás megnyitása pilla­natában gazdára talált, állított ki. A kormányzó efőméltósága gyönyörködve szemlélte és ellent ézését nyilvánította Soldat Bélának. Gombos Samu kocsigyár (Szolnok, Baross utca), mely 32 év óta áll fenn gyönyöre hintókkal és kitűnő gazdasá­gi szekerekkel és kocsikkal vesz részt a kiállításon. A Kormányzó Úr őfőméltó­­sága dicséretét is kiérdemelte a gyár tu­lajdonosa, akivel hosszasabban el is be­szélgetett. ... , Fábián Imre asztalosmester (Cegléd, Szegfű utca 8.), két zebra, valamint olaj­és virágkörissel díszített mahagóni sze­gélyekkel ellátott hálószobát állít fel, di­csőségére ennek a 25 év ót­a fennálló cégnek. Fábián mestert, aki az asztalos­­csoport elnöke, külön is megdicsérte a Kormányzó Úr efőméltósága kitűnő ké­­szítményiért.­­A Magyar Nemzeti Szövetség a „Fáln**­­szövetség ceglédi kiállításán. A „Falu“­szövetség századik kiállítására, Ceglé­den a szövetség felkérésére a Magyar Nemzeti Szövetség is kiállította összes propaganda-nyomtatványait. A rend­kívül gazdag anyag: művészi plakátok, levelezőlapok több mint 160 kartont, méltó feltűnést keltett s nagyban emel­­ték a pompás kiállítás sikerét. A ki­állított propaganda-anyagot megtekin­tett© a kormányzó úr őfőméltósága is, akit a terembe lépéskor a Magyar Nemzeti ■SsÖertíéár országos központja képviseletéb­en m­iegjelent­­küldöttség, s a ceglédi helyi vezetőség élén Szörteey Jó­zsef ra. kir. kormány főtanácsos, a szö­vetség alelnöke fogadott. "Magyarország­ kormányzója elragadtat­ással szemlélte a Nemzeti Szövetség hatalmas propa­gandamunkáját szemléltető képeket és kartonokat, amelyek megrázó erővel bi­zonyítják a trianoni békeszerződés igaz­ságtalanságát és dokumentálják azt, milyen szükséges a békeokmány reví­zió­jainak sürgős végrehajtása. A W­KE­WSS eafepteamber­­ 1 szn­á­lt Halverdeemél IX, UUSi­dt 49, H Fő­ utca 59.

Next