A Toll, 1929 (1. évfolyam, 1-36. szám)

1929-04-14 / 1. szám

A TOLL SZÉPIRODALMI ÉS KRITIKAI HETILAP BUDAPEST, 1929. ÁPRILIS 14­­. SZÁM LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ Kedves Barátom, egy triviális, mégis jóizű mondás kering mostanában Pesten — nem véletlenül idézem ennek a lapnak első ol­dalán. — Mit szólsz hozzá, — így hangzik ez a mondás — visszatért a teljes béke, a háború előtti Magyarország. We­­kerle a pénzügyminiszter, Kozarek a hóhér és Fedák Sári játszik a Király­ Színházban. Nem haragszik meg, Szerkesztő úr, megért engem, ha most a magam részéről e három béketünethez hozzáfűzöm a negyediket? — És megjelenik ,,A Toll“! Mintha ez az utolsó hangzana a legálomszerűbben s éppen azért, a legmeggyőzőbben. Ahhoz, hogy Tündér­ország, a Múlt országa feltámadjon a lélekben, nem nagy események visszatérése kell, — egy szín, egy illat, egy szó bűvöli fel, rendesen olyan, amit már-már elfeledtünk. Amivel nem azt akarom mondani, hogy ,,A Toll“ meg­jelenése annak idején nem volt esemény. Emlékszem rá, — ó, most már nagyon jól emlékszem! — Molnár Ferenc és Kosztolányi és Színi Gyula és Szász Zoltán és Szomory Dezső és Bródy Sándor írásait hozta, meg az enyémet is, — néha külön számot adott, hogy egy hosszabb lélekzetű írást teljes terjedelmében közölhessen. Dehát — ezerkilencszáztizennégyben jelent meg. Az utolsó percben. Aztán — ha igaz — valami zűrzavar volt, szaladgálás és kiabálás — hm, nem lehetne úgy tekinteni az egészet, mint valami műtétet, amin keresztül kellett esni? Esetleg 3

Next