A Toll, 1934 (6. évfolyam, 1-7. szám)
1934-01-05 / 1. szám
születik meg semmi hiúságomat sértené. — A nemzetiségi ügyben készítettem egy beszédet, de az események gátoltak azt az országgyűlésen el mondhatni. Közöltem azt Eötvössel s ő olly kitűnőnek találta, hogy mint mondá e’ tárgyban jobbat készíteni nem lehet. Pompéri a’ napokban fogja kiadni lapjában ’s gondolom külön röpírat képen is, ajánlom baráti figyelmedbe, ki olly élénk részvétet tanusítál irántam, millyet soha feledni nem leszek képes. Találsz majd benne tőled kért adatot is. — Most szándékoztam Pestre rándulni, de olly rekedtség fogott elő, hogy nem mehetek, a holnaputáni gyűlésre is csak azért megyek, hogy ne gondolják mintha tán félnék, s lássák, hogy nem tudok beszélni. — Ha én bejutok hozzátok biztos lehetsz, hogy felkereslek, de te akárhányszor jársz erre s nem örvendezteted barátidat látogatásoddal, e szemrehányást Szentiványi Bogomer is osztja velem, keserűen panaszkodott. — Kedves nőd kezeit csókolom s téged kérlek tarts meg továbbra is becses barátságodba, ki vagyok igaz barátod Madách Imre A. Sztregován 1861 Dec. 23-án Kedves barátom! Már a’ csomag vaczkos voltából láthatod, hogy kéréssel terhellek. — Mindenek előtt ide zárva küldök egy Mózesnem a’ beszterczei püspök czímű tragoediát, mellyel pályázni akarnék a’ tud. akadémia álltal kitűzött díjra, s minek beadási határideje ha jól tudom Dec 3fik napja. Nagy bajaim voltak vele. Először is elkéstem írásával, úgy hogy alig bírtam be végezni s igy időm nem maradt, hogy néhány holnapig pihentessem, mikor azután magam is helyesebben megítélhettem volna érdemes-e vele pályázni vagy nem. — De igy alig végezve már le kelle íratnom nyakrafőre, még midőn az elfogultság mámora tartott, mit minden iró úgy hiszem érez műve iránt rögtön a’ bevégzés után, úgy mint a szerelmes ember az uj hódítmány első öleléseinél. Ennek következtében valóban rettegek, nem-e küldök egy nem sikerült művet. Szívesen küldtem volna azt Arany Jánosnak, hogy ítélje meg ő, érdemes e vele pályázni vagy nem, s asszerint cselekedjék fele. Irántam tanúsított különös baráti hajlamától ezt bizton mertem volna remélni. — De erre sincs idő s azon .