Abauj-Kassai Közlöny, 1884 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1884-09-11 / 37. szám
•. ________ napra ígérkezett határozni. Megkönnyebbülve ment el Plater grófnőhöz. Ez fogadá, annak daczára, hogy nem sokkal előbb kelt föl. Midőn elmondta kalandját és terveit, azt kérdése odavetve a grófné : „Mikor szándékozik Brebicki-t ismét meglátogatni ?“ „Ála estére“, felese Chopin, kinyitá a zongorát és játszott. Midőn este a grófhoz belépett, gazdagon terített asztalt talált az első szobában. Carola elébe jött. „Hallja csak, Chopin úr,“ kiáltá vidorait tapsolva, „tegnap este mondom atyámnak, mennyire szeretnék oly aranyhalacskát fogni, mint a regebeli halász s első óhajom gyanánt vacsorát kívántam atyám részére. Senki sem hallotta s mégis, a mint sétánkból hazatértünk, az asztalt terítve s nagy mennyiségű étellel megrakva találtuk. Korkoski esküszik, hogy nem tudja, miként kerül mindez ide. Nem jön-e az ember kísérletbe azt hinni, hogy tündérek léteznek? Mi csak ölire várakoztunk még s most hozzá akarunk látni az evéshez.“ Chopin bámult. „Csudálatos,“ mormogó. „Ez igazán úgy tűnik föl, mint valamely regének a kezdete.“Most a gróf is kijött s Carola leszaladt, hogy felhívja Korkoskit és Manont. Mindnyájan a legjobb étvággyal kezdik fogyasztani az étkeket. „De most halljuk a második kívánságot, grófnő,“ mondó Chopin. „Kiváncsiak vagyunk, vájjon az is teljesedik-e oly gyorsan?“ „Most egy teli asztal virágot kívánok magamnak,“ mondó. „Oh mennyire kedvelem a virágokat!“ (Folyt. következik.) 128 leinél. Befolyt e czimon 158 fit 52 kr. Helybeli illetékre nézve foglalás 114 félnél. Adómegintés kiadatott 04; foglalás adókövetelés biztosítására történt 241 félnél. A kapitányi hivatal részéről kiadatott iparengedély 21, cselédkönyv 52, igazolójegy 13, menetlevél 25 és házalási engedély 12 egyén részére. A közig. bizottság e jelentést tudomásul vette. Tárgyalás alá került Pocsatko Károly háztulajdonos és városi képviselő sajátságos ügye. Nevezettnek a városi tanács meghagyta, hogy a főutczára nyíló pincze-bejáratot záros határidő alatt távolíttassa el. A háztulajdonos e helyett — amint a hivatalos előadás hangoztatta — ,,botrányt okozó alattomossággal“ a pincze-bejárat ajtait, anélkül, hogy ennek engedélyezése iránt lépéseket tett volna, átalakíttatta úgy, hogy annak ajtói befelé nyílókká lennek. Ez esetben a városi szabályrendelet szerint a bejárat befalaztatását sürgetni nem lehetett volna. Minthogy azonban ez a tanács tudomására jutott, az építkezési szabályrendelet figyelmen kívül hagyása miatt, Pocsatko Károly urat 30 frt pénzbírságra büntette, a pinczebejáratot pedig az aszfalt-járda kedvéért hatóságilag befalaztatta. Ez ellen Pocsatko Károly felebbezéssel élt. A közig. bizottság a befalazás kérdésében magát illetéktelennek mondta ki. Ellenben a bírság ügyére nézve, hosszabb, igen komoly, méltóságteljes vita után, melynél kivált Eder Ödön Deil Jenő, Topscher, Viktor, Benczúr Géza, de mindenekfölött Eder Ödön méltányossági érzete és igazságszeretetök magasan kitündökölt, a tanács kirótta bírságot a tanácsi határozat,indokainál fogva helybenhagyta. Az iratok további eljárás végett a tanácshoz tétetnek által. Olvastatott és tudomásul vétetett a városi főorvos havi jelentése. E jelentés szerint a városi közegészségi ügy aug. hóban igen kedvező volt. .Mind a betegedési, mind a halálozási esetek száma csökkent. Fertőző kórok nem mutatkoztak. Született 52 fiú, 38 leány, összesen 90 gyermek. Közülök 17 törvénytelen származású. Meghaltak 31-en a férfi- és 28-an a nőnemből, összesen 59-en. A születések száma tehát a halálozásokat 31-gyel múlja felül. Boncolat a múlt hóban történt 3 esetben. Abauj-Tornamegye s Kassa sz. kir. város kir. adófelügyelője bemutatja Spirko Ágoston házadó felszólamlási kérvényét. A kir. adófelügyelő javaslatára 22 frt házadó és j frt által, adópótlék leíratni rendeltetett. A leírás keresztülvitele az adófelügyelőre bízatott. A kassa-városi adóhivatalnak meghagyatott, hogy, miután a bélyeges jogilletékbeli hátralék tetemes, az ezek biztosítására szept. 9-éve s a következő napokra kitűzött árveréseket vitesse keresztül s az eredményről a közig. bizottság elé jelentést tegyen. Végül olvastatott még az árvaszzéki elnöknek havi jelentése. Ez szintén tudomásul vétetett. E jelentés tartalmánál fogva a lefolyt hóban beérkezett 7 gyámügyészi jelentés; kitűzve volt 41 .tárgyalás; ülés tartatott, melynél 123 ügydarab intéztetett el. Az árvaszék ügykörébe tartozó haláleset bejelentetett 18, — 4 vagyonnal, 14 a nélkül. Érdekelve van ez eseteknél 13 apátián, 19 anyátlan és 10 végkép árva. Közülök vagyona csak 12-nek van. A többi 30 vagyontalan. Erre az elnök az ülést befejezettnek mondta ki. Az orsz. kiállítás előnyei. Amitől a gazdaság és főleg az ipari termelés oly fokozott mérveket öltött, a minőnek ma világszerte tanúi vagyunk: a versenyképesség fejlesztése mind nagyobb jelentőségre emelte a kiállításokat. A helyi kézműipart lassan kinl túlszárnyalta, elnyomta a nagy tőkével rendelkező, tehát fejlődésre képesebb gyáripar s ez elnyomás ösztönt adott a helyi és vidéki kiállítások rendezésére, ahol termelők s főként az iparosok tanúságot igyekeztek tenni versenyképességükről s ezen igyekezetnek kétségtelenül meg volt a jótékony hatása az ipari és gazdasági termelés fejlődésére. A világkereskedelem rohamos fejlődése azonban a versenyt mindinkább fokozta s e fokozott nemzetközi verseny már egész országok termelésével éreztető sújtó hatását. E folyton fokozódó világverseny a termelés oly mérvű tökélyesbülésnek adott szükségképen léteit, amely elől többé kitérni, amelyet ügyeimen kívül hagyni nem lehetett. E nagy és általános verseny minden téren új meg új útját és módját nyita meg a haladásnak, s hogy e haladás a maga egészében és miriád változataiban feltüntethető legyen, a fejlődés helyi, vidéki, országos és nemzetközi általános és szakkiállítások rendezésében nyert kifejezést; s mi sem mutatja jobban a termelés óriási mérvű fejlődését, mint a helyi, vidéki, országos és nemzetközi általános és speciális kiállításoknak ama végnélküli, soha nem szűnő sorozata, milyeneknek napjainkban tanúi vagyunk. Magyarország szintén nem zárkózhatott el a haladás e pregnáns tünetei elől. Úgy a gazdasági mint az ipari termelés fejlesztésére megvolt nálunk is a törekvés már abban az időben, amidőn a közlekedési eszközök átalakulása, a vasutak és gőzhajók építése megadta az első nagyobb impulzust a nemzetközi verseny fejlesztésére, így jött létre az első magyar iparműkiállítás, a magyar iparegyesület kezdeményezése folytán 1842-ben. A kiállítás a napokban elhunyt Feszl Frigyes kiváló építészünk terve szerint épült s akkortájt a magyar építőművészeti styl mintájául tekintett redoute termeiben tartatott meg. A kiállítás, augusztus 25- kén nyílt meg s már szeptember 21-én bezáratott, tehát még egy egész hónapig sem volt nyitva. Részt vett benne mindössze 213 iparos 298 tárggyal, mig a látogatók száma 14.425 volt. Akkorában azonban még ezt is sikerültnek lehetett venni s oly buzditólag is hatott az iparosokra és az iparügyek vezetőire, hogy a következő évben ismét rendeztek egy országos iparkiállitást, amely 241 kiállítóval 1845 aug. 25-én nyílt meg. Sok tekintetben felülmúlta ezeket az 1846-ban szintén az iparegyesület kezdeményezése folytán Pesten tartott országos iparkiállítás, melyen már 506 kiállító vett részt. E kiállítás volt hivatva a magyar iparosságban a külfölddel való versenyképességet életre ébreszteni s jótékony hatása bizonyára nem marad el, ha nem jő rá rövid két évre a nemzet szabadságharcza, mely hosszú időre visszaveti a magyar gazdasági és ipari tevékenység elölialadását. Ettől kezdve a politikai élet nyomasztó viszonyainak hatása alatt szünetelt az ez irányú törekvés is. A kézműipar haladt lassacskán a régi kerékvágásban, a gyáripar nem fejlődött, úgy hogy az 1848-tó 1868-ig terjedő lesz hosszú év az ipari és gazdasági élet terén sem volt egyéb egy hosszú álomnál. Az alkotmányos korszak beálltával lassan megindult ismét a vérkeringés a nemzet testében. A rohamos vasutépítések, a közlekedés fejlődése, a közélet általános föllendülése serkentőleg hatottak az iparosságra is. A külföldi hatalmas gyáripar versenye mind szembeötlőbben éreztető hatását az ósdi magyar kézműiparral, amely többé nem volt képes — vagy csak elvétve — kielégíteni a fokozott, a finomult igényeket. A nyomasztó verseny hatása azonban sokkal nagyobb mértékben nyilvánult a panaszban, mint a versenyképesség fejlesztésére való törekvésben. Innen magyarázható talán az a körülmény, hogy az alkotmányos korszak visszaállítása óta is öt évnek kellett elmúlni, míg Kecskeméten 1872-ben egy kisebbszerű országos kiállítás rendeztetett. E kiállításon, mely augusztus 31-étől szeptember 8-áig, tehát mindössze is 8 napig tartott, 575 kiállító 15,871 tárgyat állított ki. (Vége kö v.) Kirándulás a tarpataki völgybe. Kirándulásom napján az idő épen ilyen vállalkozásokra igen kedvező vala. Az éji, reggeli eső után a nap szétkergette ugyan a fellegeket, kisütött; — de az eső a légkört egy kissé kihütvén, minden verőfény daczára, hőség, épen nem uralkodott. Ó-Tátra-Füredről az ut a Castor és Pollux forrás mellett vezet el a tarpataki völgy felé. Az ember, ha kedveli a savanyuvizet és szomjas, kénye-kedve szerint ihatik a kellemes ízű ásvány-forrásokból, melyek egyike, daczára a tőszomszédságnak, erősebb italt ad, mint a más forrás. Nemcsak mi használtuk föl a kedvező időt, hanem igen sokan, részint a fürdőben vendégek, részint oly turisták is, kik a vidékről csak épen a tarpataki völgybe jutni törekedjenek. Az ut eleinte fenyves erdőn kígyózik, folyvást emelkedve végig a hegynek. A fürdőtől jobbra tett kanyarodással megy, halad az ember, lóhátas és gyalog járó embernek meglehetősen kényelmes, de már kocsija semmikép sem előnyös, a fürdő mellett gondozott, távolabb már magára hagyatott vonalon. Daczára ez utat kocsik is járják. Később a fenyves erdőt vágás váltja föl. Nagyszerű nyúlványokban szemléli, látja az ember maga előtt a Kárpátok bizarr alakját. Majd egy-egy szélroham rázza meg a meghagyott szálfák csúcsait és gályáit. Itt már nem tesz oly hatást az emberre a szél, mint magában az erdőben, hol az mint valami óriási sóhaj, mély nyögéskép hatolt át a tűlevelű fák között. Föltűnt, hogy madarat sem röpülni nem láttam, sem annak hangját hallani nem hallottam egész utunkban. Csak balról halászott fel a vadászkürt, mellyel a sportsman kópéit, vagy tán társait hívogató. Ugyanazon oldalról itt-ott a nyáj kolompja s pásztorok kiáltásai hangzott fel. Eleinte gyönyörködve a természet csendes bájaiban, hegyek, erdők, növények szemlélésében nyugodtan haladt kis csapatunk, nem törődve a jövő-menőkkel, kik közt számos hölgy is vola látható lóháton. Minthogy azonban eleven fiú is volt velünk, ki hirtelen s észrevétlenül egyszerre s csak eltűnt, — lassú lévén neki a mi mende Igélésünk, mikorra meggyőződtem, hogy előre sietve tőlünk elszaladt, nyugalmamat lázas izgatottság váltotta föl. Mindig azt gondoltam —• nem, hogy baja esik, bár az is megtörténhetnék ilyen kirándulásnál, hanem hogy: mikép lehet ilyen korban már (túl a gyermeki éveken) valaki oly meggondolatlan, mikép minden szó nélkül ott hagyva kikkel í jő, ő maga indul el ismeretlen ösvényen. Nem tudtam siessek-e utána, vagy maradjak a velünk jött és velünk levő hölgyeknél. Végre győzött a gondolat, hogy a nőket magukra hagyni nem lehet. Maradtam elgondolkodva a fölött, hogy az ifjúkort a komolyabb férfikortól az különbözteti meg leginkább, miszerint míg az ifjú csak saját kedvtelését, akaratát, szabadságát nézi, az érettebb kornak, általában véve az előfordulható eshetőségeken tépelődve, sokszor a legszebb öröm közé némi ürmöt vegyítenek az előttük álló kínálkozó kehelybe. Nem egyszer kérdezősködtem, ha nem láttak-e ilyen, ilyen fiút. De igen, néhány száz lépésnyire van elől. Ott halad lovas nők nyomában. Már fönt van a tetőn. Már a Rózsa-menháznál pihen. Ez utóbbi kijelentése a velünk szemközt jövő egyik turistának végre megnyugtatott. . Mikor mi mentünk, asztalokat szólítottak azon az uton a Rózsa-menházhoz. Milyen örökös nógatással, mily gyakran megállva lehet itt a terhes szekereknek járni, csak az képzeli, ki ilyesmit látott. Az egész után baj nem érte a szekeret, daczára a hirtelen való nagy kanyarodásoknak. Csak midőn már gondolták az illetők, hogy czélnál vannak : zökkenés, harsány fölkiáltások, roppanás és a szekér fölfordultan fekszik a földön. Szerencse hogy senkit maga alá nem temetett. Még mire visszatértünk is ott állott a szekér. Már akkor le volt róla szedve s rendeltetése helyére szállítva a teher. Kérdeztem: ha baj nem történt-e. Nem, úgymond, semmi baleset nem történt. Még csak egyetlen egy asztal sem zúzódott össze. Pedig a sok közül ha egy eltörik vala, bizony nem lett volna csoda. Nagyszerű a tetőről a kilátás a fölé a hosszú völgy elé, melyben a Tarpatak harsogva, szünetet nem ismerő morajjal és tombolással viszi tova habjait. Látni a Rózsa-mellházat is. Ettől jobbra épen épülőfélben van nagy turistaház. A mostani kicsinynek bizonyult. Ott üldögéltek számosan, köztük az előre ment s nekem oly izgatottságot okozott fiú is, élvezve a pompás hegyi levegőt, elandalodva a zajongó patak élénk harsogásában, merengve s szemeiket legeltetve a jobbra-balra messze elterülő fenyves erdők során. A fiút azzal büntettem, hogy kijelentettem előtte, mikép mások elrettentő példájára a kirándulóknak azon tanácsot adom, miszerint ha élvezettel akarnak megtenni ily utat, ne vigyenek magukkal soha éretlen ifjút. Nagyon rostél te. A Rózsa menháztól — melynek ily elneveztetése okát megtudnom nem sikerült — meredek utón le, le, majd jó félóráig kell menni, mig az ember megláthatja a szilaj vizzuhatagot. Balról azok a szirtek egymás fölött és egymás hátán ! Mintha leszakadni törekednének sulyok alatt. Ki tudja minő viszontagságok s mely hegycsúcsról zúdították oda. A rajta felnövekedett fák mintha őrizni, mintha gyökereikkel egymáshoz fűzni iparkodnának azokat. A legtöbb szintnek felületét zöld növényzet borítja. Hány év kellett hozzá, mig oly földréteg képződött, hogy növényélet táplálkozhatik benne. Századok észrevétlen működésének s örökös változás állandóságának élő bizonyítékai e helyek mind. Végre láthatóvá lesz a fül által már eleddig is szemlélt vízesés. Képzeljen az olvasó a háttérben égre nyúló magas hegyormot. Jobbra-balra szintén hegyláncolatok kopár csúcsaikkal vonják a figyelmet magukra. E középső hegyorom lejtőjén, a mint az s a jobbról-balról elterülő hegyek mintegy katlant képezve összeérnek, ott a hegyek lábában, látható az előtörő víztömeg, mely két hatalmas sugárban pár méternyi magasságról fehéren tajtékozva zuhog le. Egyik sugara, a zuhataggal szemben álló balján, a gazdagabb, a másik jobbról a vékonyabb. Lementünk, le egész a vízzuhatag aljába s elmerengtünk a természet e ritka szép látványán, ott, a hídon, mely a zuhatag előtt vezet az egyik partról a másra. A viz mentében szép regényes helyen ülőke is van. Mennyi mindent gondol ily helyen a fölmagasztosult s érzelmes tengerárjában nyugtalankodó szellem. Fölakartam menni a zuhatag fölé is, de a porhanyó nedves földön visszasimulva beleesvén a poshadó mocsárba, abban hagytam szándékom. Visszatértem a víz partjára, hogy lemossam besárosodott ruházatomat. A fáradságért, a nyugtalankodásért, melyet kiálltam, e látvány gazdagon megjutalmazott. Ki teheti, el ne mulassza e kirándulást. A szem alig bír betelni a nagyszerű látvány szemlélésével. Visszatérőben a Rózsa menháznál még egyszer pihentünk. Meguzsonnáltunk ott. Mire hazaértünk, már t. i. a fürdőbe, Tátrafüredre, a nap épen alkonyodóban volt. Egy délután tehát e kirándulást Tátrafüredről a legkényelmesebben megtehető gyalog is. Különfélék. x. y. — Kitüntetés. (V cs. és ap. kir. Felsége Aradon, e hó 3-án kelt legfelsőbb elhatározásában, Krutten F. helybeli postaigazgatósági titkárnak, szolgálatai elismeréséül s megérdemelt állandó nyugalomba való helyeztetése alkalmából — a miniszteri titkári czimet méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. — Kinevezés. A m. kir. közmunka s közlekedésügyi miniszter Sebők Géza postatisztet kassai kir. postaigazgatósági fogalmazóvá nevezte ki. — Közigazg. bizottság. Megyénk közig. bizottsága e havi rendes ülését ma d. e. 10 órakor tartja az itteni megyei székház tanácskozási termében. — Közgyűlés. Az abauj-tornamegyei gazd. egyesület tagjai az itteni megyeház tanácskozási termében f. hó 15-én közgyűlést fognak tartani. — Az uj szinház-épitési alap gyarapodása. Az antispiritisták: Home úr és Fey kisasszony, kik mutatványaikkal juliushóban az itteni közönséget méltán bámulatra ragadták. a polgármester, Münster Tivadar urnák kezeihez az előadások után való jövedelemből 40 azaz negyven irtot, — a helybeli műmalmi részvénytársulat pedig szintén az uj szinházépitési alap javára 100, olvasd száz forintot adtak át. Kivált az utóbbi összeg hálás köszönettel fogadtatván, az egész 140 frt a legkészségesebben fordittatott az érintett alap gyarapítására. — Betöltött plébániai hivatal. A nt. Lengyel Pál lemondása által megüresedett encsi plébániai hivatalt a volt göncz-ruszkai plébános nt. Vasenszki István nyerte el. — Nyugdíjazott plébános. Nt. Czapkay Mihály, lyubotini plébános, hivatalától fölmentetvén, nyugalomba helyeztetett. — Személyi változások megyénk papsága körében. Nt. Plent József a megyés püspöki hivatal iktatójává és püspöki czeremoniárussá neveztetett ki. Nt. Szkárossy Ferencz fricsi, Szerdahelyi János leld, Jagnessák Pál hamburgi, Trábay István lyubotini plébániai hivatali kezelőkké leunek. Más segédlelkészi állásokra rendeltettek: Szekeressy János A.-Szántóra, Nagy Sándor Gönczre, Konrády Lajos Zboróra, Formády Alajos Budókőváraljára, Hanusovszky István Szebenbe, Malárcsik László Mádra, Bika Károly Monokra, Bodnár András Erdő-Bényére, Czifrák Valér Pályára, Gerich Gyula Butkára, Koleszár Endre Sóvárra, Szkurkay Leonard hitelemzőül S.-A.Ujhelybe. A köv. uj fölszentelt papok: Andrascsik János Boroszlóba, Bódy Barna Szerencsre, Kozsár Bálint Varaiiéra, Krakovszky József Alsó-Körtvélyesre, Schlosser Sándor Tolcsvára, Stefan András Nagy-Idára küldettek segédlelkészeknek. — Pályázat. A megüresedett göncz-ruszkai plébániai állásra pályázat van hirdetve. Az ezen javadalmat elnyerni akaró azon egyháziak, kik a zsinati vizsgálatot már letették, a m. kir. minisztériumhoz intézett s bélyeggel kellően ellátott kérvényeiket a püspöki hivatalnál f. hó 30-áig nyújtsák be. — Közkórházi gyűlés. A helybeli közkoralapitó tagjainak közgyűlése a városház tanácskozási termében f. hó 9-én délután tartatott a polgármester, Münster Tivadar ur elnöklete alatt. Fölolvastatott az igazgató, Dr. Sonka József ur kimerítő jelentése a kórház viszonyai és állapotáról. E jelentésben az igazgató ur oly tükröt tárt elé, melyből a kórház virágzásának képe tündököl. Az intézet feladatának teljes magaslatán áll. Semmi másnak, egyedül az igazgatónak, s fáradhatlan, körültekintő tevékenységének, tapintatos törekvésének köszönhető ezen szép eredmény. Működése jellemzésére elég legyen csak egy adatra utalni Pár évvel ezelőtt az alapítványi tőke meg volt csorbítva, miután egy részét az emeleti építvénybe fektették. Most a 18000 frtnyi alaptőke ismét helyre van állítva! A közelismerésnek tulajdonítandó, hogy az igazgató úr egy szívvel lélekkel újból megválasz-