Aeor história, 1991-1993 (9-11. szám)

1991-08-01 / 9. szám

HATVAN ÉVE TÖRTÉNT A magyar óceánrepülés Sokáig leküzdhetetlennek tartották a világrészeket elválasztó óceánokat, amelyek gátolták az ember természetet legyőzni akaró törekvéseit. Amikor Kolumbusz Kristóf 1492-ben a Santa Maria fedélzetén spanyol zászlók alatt nekivágott a nyílt óceánnak, hajórajával 70 nap alatt érte el Amerika partjait. Századunk elején gőzhajóval már két hét alatt tették meg ezt az utat. HOSSZÚ, ÁLDOZATOKAT KÖVETŐ HARC LÉGGÖMBÖN,LÉGHAJÓN Korán próbálkozott az ember levegőben az óceán legyőzésével. 1859—1881 között több léggömböt épí­tettek Amerikában azzal a céllal, hogy a passzát­szelek hátán Európába repüljenek, de egy sem jutott el az óceán fölé. A sikert a XX. század hozta el. Sokáig úgy tetszett, hogy a levegőnél könnyebb repülőszerkezeteké lesz a győzelem. A merev szerkezetű kormányozható léghajók Zeppelin gróf fáradhatatlan munkásságának köszönhe­tően mind nagyobbak, mind gyorsabbak lettek és mind messzebbre szálltak. A németek az első világháborúban rendszeresen bom­bázták Londont. Felvetődött, hogy légihajóik elérhetnék az ellenséges Amerikát is. A műszaki feltételek megértek rá, hiszen már a béke első évében az angol R 34 léghajó átkelt az Atlanti óceánon. A teljesítmény szépséghibája ,,csak" annyi, hogy alig három héttel megelőzte az első léghajót az első repülőgép (erről később). A repülőgép azonban nem tudott visszatérni, míg az R 34 néhány nap múlva biztonságosan hazautazott. A huszas évek közepétől azután a léghajó nagy fö­lényre tett szert. 1929-ben az LZ 127 ,,Graf Zeppelin" 21 nap alatt körülrepüli a Földet három közbenső le­szállással, 1931-ben pedig már Brazíliába is menetrend szerinti járatokat közlekedtetnek a németek. Ez a diadalmenet 1937-ig tart. Több baleset után az amerikai Lakehurstban az LZ 119 kikötés közben ki­gyullad és 50 főnyi személyzetéből, 40 utasából csak azok egy része marad életben, akiknek sikerül kiugraniuk a lángba borult léghajóból. A másik lehetőséget a levegőnél nehezebb szerkezet, az 1903-ban megszületett merevszárnyú repülőgép kí­nálta. Az amerikai Wright testvérek sikere után fél évtizedes csend következett. Európában nemigen hittek az Óceá­non túlról érkező híreknek. Kontinensünkön lényegében újból fel kellett találni a repülőgépet. Az igazi áttörést azonban az idősebbik Wright testvér franciaországi bemutatórepülései indítják el 1908-ban. A következő nyáron, 1909. július 25-én Louis Blériot elsőként repülte át monoplánjával a La Manche-csator­nát. 1913 szeptember 23-án Roland Garros átrepüli a Földközi-tengert, 700 kilométert 7 óra 53 perc alatt té­ve meg. A világháború rohamos fejlődést hozott a repülőgép­technikában. Megbízhatóbb motorok születtek, így nem sokkal a háború után a nagyobb távolságok berepülésé­re is alkalmas gépekkel már napirendre kerülhetett az óceán átrepülése. Néhány próbálkozás és szakaszos óceánrepülés után végre sikerült az első nyugat-keleti irányú, megszakítás nélküli út az Atlanti-óceán fölött. 1919. június 14-én indult útjára egy kétmotoros Vickers FB. 27 Vimy—IV Special géppel John Alcock százados pilóta és Arthur Whitten Brown hadnagy na­vigátor az újfundlandi St. Johnsból és a 3000 kilométert 16 óra 27 perc alatt megtéve június 15-én az Írország nyugati partján levő Clifdennél értek földet. A teljesít­mény értékét az sem rontotta, hogy a zsombékos tala­jon besüllyedve orra buktak. Ezután egymást követték a sikeres és sikertelen ki-

Next