A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-05 / 1. szám

Hogyan élünk -­­gen? Sokszor halljuk: Ki tudja mi lesz tíz év múlva, hogyan élünk majd, tegyük fel­­ 1990-ben? A tudomány és a technika olyan rohamosan fejlődik, hogy a kérdésre bizony nehéz pontos választ adni, mert ma még fogalmunk sem lehet például arról, hogy a feltalálók milyen újdonsággal lepik meg az embe­riséget. • A közgazdászok azonban sok kérdésre már most aránylag pontos vá­laszt tudnak adni. Például tudják, hogy a mai árakat alapul véve 1990- ben hazánk lakosai élelmiszerekre 155 milliárd koronát adnak majd ki, ami éppen a kétszerese annak, amit 1970-ben fordítottunk élelmiszerekre. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy 1990-ben kétszer annyi élelmi­szert fogyasztunk majd fejenként, mint például az elmúlt évben, mert ha ez így volna, akkor az elhízott, kövér emberek országává válnánk. A közgazdászok szerint a napi étrendünk változik majd meg. Több gyü­mölcsöt, tejterméket fogyasztunk majd, és a háziasszonyok lényegesen több félkészárut vásárolnak 1990-ben, mint napjainkban. A szakértők szerint ipari termékekre évente 260 milliárd koronát for­dítunk majd a kilencvenes években, tehát háromszor annyit, mint 1970- ben. És biztosan mindenkit érdekel, hogy mire adjuk ki majd a pénzün­ket. A közgazdászok jóslata szerint 1990-ben minden 100 háztartásban 195 rádióvevőkészülék lesz. Egy nagy sztereorádió a lakásban, egy táska­vagy autórádió. 120—130 tévékészülék, 105—115 hűtőszekrény és közel száz automatikus mosógép, valamint 60 autó lesz száz-száz családban. — Úgy élünk majd, ahogyan dolgozunk! — mondják a közgazdászok, akik azt is kiszámították, hogy 1990-ben az országban már nem lesz lakáshiány. A korszerű lakásokat műanyagból készített, könnyen tisztít­ható, beépített bútorokkal rendezik majd be, és egyesek szerint 1990-ben már kőolajból is kitűnő ízű ételeket, élelmiszereket gyártanak. A gyára­kat, üzemeket 1990-ig teljesen automatizálják, ami azt jelenti, hogy a munka lényegesen könnyebb lesz, több lesz a szabad időnk, és azt is jósolják, hogy az életszínvonal emelkedésével a gyermekek száma is ala­posan megnövekedik. Mai számunkban Nagy László, Mul­a­i (Mulyac) olvasónk fényképét közöljük. A kép címe: így készül a portré­­mm Fényképezzen Ön is ! TILTAKOZÁS Nem mindennapos módszert vá­lasztottak a genfi polgárok termé­szeti környezetük védelméért. Egy kivágásra ítélt hatalmas cédrusfát úgy mentettek meg a favágók fej­széjétől, fűrészeitől, hogy a fa vas­tagabb ágain „őrséget ültek", s az őrség tagjai két óránként váltották egymást. ATOMMEGHAJTÁSÚ FOROGÉP tervei állnak készen — közölte John Rowley, a kaliforniai egyetem fizikusa. A gép a legkeményebb kő­zetbe is képes föld alatti vasutak befogadására alkalmas alagutat vág­ni. VASTÜDŐBEN Barbara Millgate 31 éves asszony, aki paralízis miatt tizenegy év óta átlagban napi 20 órát tölt vastüdő­­ben, teherbe esett és kihordta a magzatot. Az asszony az ausztráliai Új- Dél-Wales tartomány Pek Hill városkájának kórházában egészsé­ges leánygyermeknek adott életet. HÚSZEZER DOLLÁRÉRT kelt el New Yorkban árverésen George Washington egyik levele. Az Egyesült Államok első elnöke a levélben, amelynek címzettje Ja­mes Madison volt, az Államok meg­alapításának elveit fejtette ki. Különös foglalkozás A svéd természetvédő bizottság tíz dollárt fizet naponta a képünkön lát­ható hat asszonynak. Fel­adatuk: megtalálni a leg­kellemesebb és legundo­rítóbb szagú trágyát. Az asszonyok egyik csoportja mozgó laboratóriummal járja be az országot, a másik csoport pedig a központban, az úgyneve­zett „szagló-állomáson" dolgozik. Barbara Herik­­son, az egyik elismert „szagló-művésznő" a svéd újságíróknak kijelentette, hogy foglalkozása nem mondható kellemesnek, de jobb, mint a munkanél­küliség. Egyedüli vágya, hogy szabad idejét iő, le­hetőleg ózondús levegőn tölthesse. A legnagyobb vasútállomás Prága két külvárosa Michl és Kré között épül nemcsak Csehszlovákia, de Közép-Európa legna­gyobb vasútállomása. A korszerű állomás a Prágá­bél­ pályaudvar nevet kapja. A terv szerint az állomáson már ebben az évben teljes kapacitással megkezdik a szerelvények mosását, rendbetartását. Az angolnák titka Az angolna, ez a kígyóforma testű halfaj, melynek otthona az iszapos fe­nekű mélyvíz, a halászoknak, különö­sen pedig a tudósoknak sok fejtörést, gondot okozott. Azt már régen megál­lapították, hogy a különös alakú halfaj a folyamokból a tengerbe vándorol, de hogy a tengerben hová tűnik, mi ott a további sorsa, azt nem tudták meg­fejteni. És az is megoldhatatlan rej­télynek tűnt, hogy hol jön a világra az angolna, mert eddig sem a folyami, sem pedig a tengeri halászok nem ta­lálkoztak vele, soha sehol senki sem fogott kis angolnát. A tudósok hosszú évtizedeken át fi­gyelték az angolnákat. Megállapítot­ták, hogy az édesvizű folyókban és belvizeken csak nőstény-angolnák él­nek, és azt is, hogy hat-nyolc éven­ként vándorútra kelnek. A vándorúton a nőstény szeme erősen megnagyobbo­dik, és semmit sem eszik. A nősté­nyekre a folyó torkolatánál várnak a hímek: a nőstények egy ideig velük együtt a tengerparthoz közel tanyáz­nak, lerakják ikráikat, majd hosszú, több ezer kilométeres vándorútra kel­nek — most már közösen. A tudósok megállapították már azt is, hogy a Dél- Amerikát és Afrikát övező tengerek mélyében tűnnek el, ahonnan már so­hasem térnek vissza. A további megoldatlan kérdés az volt: mi történik a tengerpart mentén lerakott ikrákkal, hová tűnnek a kis angolnák? A titkot olasz tudósok fejtették meg. Hosszú megfigyelés után megállapítot­ták, hog a kis angolna nem más, mint a pontyalakú leptocephalus brevirost­ris;­ ezek a halak az angolnák elhú­zása után szinte ellepik a partmenti langyos vizeket. A ponty­porontyra ha­sonlító kis angolna nagyon hosszú fej­lődési folyamaton megy keresztül, míg kígyóformájú hallá alakul át. Az olasz tudósok megállapították az angolna fejlődési folyamatát is, a rej­télyes, kígyótestű hal titkát azonban egy dán tudományos expedíció fejtette meg véglegesen. Megállapították, hogy az angolna csak akkor indul folyóvízi vándorútjára, amikor már felvette vég­leges formáját. A hímek a tengerben maradnak és csak a nőstények kelnek vándorútra, majd évek elteltével ismét visszatérnek, hogy majd párjukkal együtt örökre eltűnjenek az óceánok mélyében. TORONYTÁMASZTÁS EUROPA LEGHOSSZABB villamosított vasútvonalával rendel­kezik a Szovjetunió. A Keleti-ten­gertől a Fekete-tengerig terjedő va­sútvonal utolsó szakaszának villa­mosítása befejeződött. A Szimfero­­pol és Szevasztopol között közleke­dő első elektromos szerelvényeket forgalomba állították. Egy külön torony építésével igye­keznek megakadályozni a híres pi­sai ferde torony további elhajlását. A szakértők úgy vélik, ha a két tor­nyot tizenöt-húsz méter magasság­ban összekötik, a húsz tonnányi súly ellenhatásával elejét vehetik a to­vábbi elmozdulásnak. VILÁGJELENSÉG Francia orvosok és gyógyszerészek vitatták meg a gyógyszerek helyte­len szedéséből származó veszélye­ket. Rámutattak, hogy még az olyan ártatlan gyógyszerek állandó sze­dése is, mint amilyen az aszpirin, a fájdalomcsillapító, kórházba, ha ugyan nem a temetőbe juttathatja az embert. KÁROS ORVOSI KÍSÉRLETEKKEL vádolja a michigani és a pennsylva­niai egyetemi kutatóközpontokat egy társadalmi jellegű munkakö­zösség. Hosszabb vizsgálat után el­készített jelentésükben rámutatnak, hogy a két egyetemi központ bete­gei olyan hormonális készítménye­ket kaptak, amelyeknek szedése rá­kos megbetegedéseket okoz.

Next