A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

előadásokat és beszélgetéseket szer­veznek. Az amatőr művészeti tevékenység te­rületén nagy érdeklődésre tartanak számot az öntevékeny együttesek és csoportok fesztiváljai. Az amatőr művészeti tevékenység irányítását is központilag a járási nem­zeti bizottságok kulturális szakosztályai, valamint a járási népművelési közpon­tok módszertani osztályai látják el. Jelenleg nagy figyelmet szentelnek a magyar együttesek és csoportok mun­kája, valamint a műsorpolitika minő­ségi színvonala emelésének. Különböző formákban levelező tanfolyamokat rendeznek amatőr rendezők, dramatur­gok, színpadkép-tervezők, gyermek­­tánccsoport-vezetők, szemináriumokat népművészeti együttesek vezetői szá­mára. Növekvőben van az érdeklődés a magyar lakosság részéről az együtte­sek és a csoportok munkájában való aktív részvétel iránt. A lévai járásban például jelenleg 13 felnőtt és 5 gyer­mek színjátszó együttes, 8 tánccsoport és 14 énekkar, a galántai járásban 15 felnőtt és 5 gyermek színjátszó együttes, 11 felnőtt és 10 gyermek­énekkar működik. Hasonló a helyzet a nyugat-szlovákiai kerület többi járá­sában is. Évente megrendezésre kerülnek kü­lönböző seregszemlék, vetélkedők és fesztiválok, ahol az együtteseknek alkalmuk van bemutatni tudásukat s ezt összemérni másokkal. Ezt bizo­nyítják a nagy sikerű magyar népmű­vészeti és más kulturális rendezvények, mint a zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztivál, a Honti Napok Ipolyságon (Šahy), az Ipolyszakállason (Speľský Sokolec) rendszeresen megtar­tott Daloló Ipolyvölgye rendezvény, a Csallóközi Dal- és Táncünnepély, a Jókai-napok, a Kodály-napok stb. A műemlékgondozás területén a ke­rületben fokozott figyelmet fordítunk a műemlék védelmére, felújítására, ezek­nek­­ a magyar nemzetiségű munkások és parasztok forradalmi hagyományai­nak ápolására és hozzáférhetővé téte­lére; e hagyományok tárgyi emlékei felhasználásra kerülnek, mint kiállítási anyag, forradalmi emlékszobák létesí­tésénél. Ezek igen nagy jelentőségűek a lakosságnak a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szel­lemében történő nevelése szempontjá­ból. Az ismert helyreállított műemlékek közül megemlíthetjük Jókai Mór komá­romi szobrát, a Lehár Ferenc szülő­ Írta: ONDREJ BOCKO mérnök, a Nyugat­szlovákiai Knb alelnöke házán elhelyezett emléktáblát, az el­esett magyar vöröskatonák síremlékét stb. Fontos intézmény a szocialista mű­vészetnek a magyar nemzetiségű lakos­ság körében való terjesztése terén a komáromi Magyar Területi Színház. Ez a hivatásos színtársulat 25 éve tevé­kenykedik sikeresen. Ez alatt az idő alatt sok hasznos munkát végzett polgártársaink erkölcsi és esztétikai, eszmei-politikai és hazafias nevelésé­nek területén. Nagy része van az or­szág nemzeteinek és nemzetiségeinek közelítésében. Műsorán cseh és szlovák drámaírók, csehszlovákiai magyar szer­zők, valamint a világirodalom klasszi­kusainak művei szerepelnek. A Magyar Területi Színház fontos szerepet tölt be az öntevékeny színjátszás viszonylatá­ban is, szakmai-módszertani segítség­ben részesíti az amatőr színjátszó együtteseket. A MATESZ érdeme is, hogy jelenleg csaknem 40 öntevékeny színjátszó együttes tevékenykedik a komáromi járásban. Fontos tényező a kulturális örökség megőrzésében és ápolásában a ko­máromi Dunamenti Múzeum is. Kiállí­tási anyagaival dokumentálja a Duna­­mente egész történelmi fejlődését, azt a visszhangot, amelyet a Magyar Tanácsköztársaság váltott ki Dél- Szlovákiában, valamint a kommunista és munkásmozgalom történetét. A ka­talógusok, a kiállított anyagok feliratai kétnyelvűek, s ugyanígy a múzeumláto­gatók vezetése is két nyelven történik. A múzeum évente 10—12 képzőművé­szeti és 3—15 szakmai, tematikai kiállí­tást rendez. Néprajzi szobát létesített Martoson (Martovce), érdekes és idő­szerű témákról előadásokat és beszél­getéseket szervez, amelyek rendkívül pozitív visszhangot keltenek. A jelen időszak új problémákat vet fel, amelyeket a nemzetiségi kultúrák viszonylatában is tekintetbe kell ven­nünk. Gondolunk a párt gazdaság­­politikájának időszerű feladataira, a minőség megjavítására és a hatékony­ság növelésére, a nevelőmunka minő­ségének, befolyásának és hatékonysá­gának növelésére, a politika, a gazda­ság és az erkölcs, tehát a nevelés kölcsönhatására. Az időszerű feladatok közül figyelmet kell szentelni a nemzetiségileg vegyes lakosságú járásokban folyó kulturális­népnevelési tevékenység hatékony szak­mai irányításának. Továbbra is rend­szeresen kell foglalkozni olyan ráter­mett káderek nevelésével, akik a leg­igényesebb feladatokat is teljesíteni képesek. A nemzetiségi kultúrák további fej­lesztésére vonatkozó koncepcióban ki­tűzött feladatok végrehajtásának bizto­sításában részt vesznek a nemzeti bi­zottságok valamennyi szinten, valamint a kulturális-népművelési intézmények a nyugat-szlovákiai kerület nemzetiségileg vegyes lakosságú járásaiban. A koncepció megvalósítása az össz­társadalmi ráhatás szempontjából a szükséges alapja a kultúrműsorok, a nemzetiségi kulturális szövetségek irányításában megnyilvánuló állami be­folyás elmélyítésének, a CSKP művelő­déspolitikája elveinek szellemében. A nyugat-szlovákiai kerület nemzeti bizottságai és kulturális-népművelési intézményei nagy munkát végeztek ezen a területen, a pártszervek és -szervezetek irányításával, igen jó együttműködésben a CSEMADOK-kal. Megállapíthatjuk, hogy továbbra is maximális erőfeszítéseket fejtünk ki a kerület magyar nemzetiségű lakossága kulturális és szociális szükségletei tel­jes kielégítése feltételeinek megterem­tésére. Már kialakítottuk a feltételeit annak, hogy biztosítsuk pártunk művelődés­­politikája igényes feladatainak meg­valósítását. Tőlünk függ, hogy egysége­sen, szorosan együttműködve mind­azokkal a szervekkel és intézményekkel, amelyek részt vesznek a kerületben a kulturális-népnevelési tevékenység megvalósításában, tevékenységünket egybehangoljuk s a szocialista inter­nacionalizmus elveinek szellemében, a vegyes lakosságú járások magyar nemzetiségű állampolgárai érdekeinek és szükségleteinek javára s ezzel egész társadalmunk javára járjunk el. című előadásában — sok statisztikai adatra támaszkodva — átfogó képet adott Dél-Szlovákia iparának, mező­­gazdaságának, településszerkezetének alakulásáról és fejlődéséről. Lacza Ti­hamér: „A csehszlovákiai magyar mű­szaki és természettudományos értelmi­ség helyzete és szellemi életünkben be­töltött szerepe" című dolgozatában át­tekintette a magyar műszaki és termé­szettudományos értelmiség felszabadu­lás utáni sorsának alakulását, felvázol­ta jelenlegi helyzetét és kritikusan szólt passzivitásáról. Batta György Fábry Zoltánról beszélt egy készülő portré­­könyv kapcsán. Az előadásokat vita követte, amely során több figyelemre méltó megjegy­zés is elhangzott. Néhányan sürgették, hogy a Fábry-szimpozion előadásainak anyagát tegyék hozzáférhetővé a na­gyobb nyilvánosság számára is. Tóth László arra figyelmeztetett, hogy a csehszlovákiai magyarság önismerete még nagyon hiányos, sok a tisztázat­lan kérdés, ezért sokkal nagyobb len­dülettel kellene folytatnunk az alapo­zási és feltárási munkálatokat. Dr. Nagy­idai Ernő azt javasolta, hogy a jövő­ben a Fábry-szimpozion legyen „mun­­kajellegű", tehát a hallgatóság alkotó módon vitassa meg az egyes előadá­sokban elhangzott véleményeket. Hétfőn, december 4-én Ozsvald Ár­pád és Tóth László a nagykaposi (Veľ­ké Kapušany) középiskolásokkal talál­kozott, Duba Gyula és Csontos Vilmos pedig a rozsnyói (Rožňava) könyves­boltban dedikálta legújabb műveit. A Fábry-napok ízléses meghívóján erede­tileg a kassai magyar könyvesboltot is feltüntették, s ennek alapján a Szlovák Televízió munkatársai meg is jelentek a helyszínen, hogy a tv-híradóban be­számoljanak az eseményről, amely azonban­­ elmaradt. S ha már a fo­gyatékosságokra terelődött a szó, azt sem hallgathatom el, hogy több szlo­vákiai magyar lap sajnálatos módon nem küldte ki riportereit, holott a meg­hívót — feltételezem — ők is kézhez kapták. A VII. Fábry Zoltán irodalmi és kul­turális napok eseménysorozata a Ma­tesz Thália színpadának színháztermé­ben ünnepi esttel fejeződött be. —Idem— HÉTVÉGI I LEVÉL ! Az ó- és az újév mezsgyéjén állva még minden ember tudatát az óesz­tendő eseményei hatják át — öröm és bánat, sikerek és sikertelenségek egy­aránt. Az élet azonban megy tovább, kényszeríti, követeli az embertől, hogy előre nézzen, újabb terveket szőjön és az eddiginél nagyobb feladatok elvég­zését tűzze maga elé. Egyszerűen nincs megállás. Az élet ritmusa magával ra­gad. Ez az örökké változó élet dina­mikája, az életé, melynek fő szereplő­je és hajtóereje az ember, akit a munka tett emberré és formálta a leg­tökéletesebb élőlénnyé. Ember, aki csakis munkáján keresztül, az örök al­kotó munkában válik halhatatlanná, ki az agyagból porcelánt, a földből alu­míniumot, az ércből vasat és acélt ál­lít elő, aki meghódítja a föld mélyét és a kozmikus térséget. Ember, aki szobrot farag, aki ecsetével életet le­hel a holt vászonba, aki tollával mű­vészi élményeket vet papírra. Az alko­tás, a társadalom életének szebbé, job­bá tétele az ember életének igazi tar­talma. Persze nemcsak békés célokat szolgáló alkotások vannak a világon. Nem kevés az olyan emberek száma, akik évtizedek óta készülnek arra, hogy az emberiség jobb életét szolgáló al­kotásokat lerombolják. Találunk belő­lük jócskán a fegyvergyártó konszer­nekben és más politikai posztokon a nyugati világ országaiban. Ezért igen nagy dolog az, hogy az elmúlt eszten­dő ismét a béke éve volt és a szocia­lista közösség hazánk népei számára, a Szovjetunió és a szocialista országok kezdeményezése folytán minden reális reményünk megvan arra, hogy az előt­tünk álló esztendő is békés lesz. Szocialista társadalmunk az új esz­tendőben népgazdaságunk további di­namikus fejlődését, a dolgozók élet­­színvonalának emelését tűzte ki célul. E nagy feladatok megvalósítása raj­tunk, embereken múlik. A CSKP 12. plenáris ülése az 1979. évi népgazda­sági tervben kitűzte céljaink elérésének útját, módját. Ezek egyike a termelés­ben és az irányításban meglevő tarta­lékok feltárása. Ezért az új esztendő­ben mindenkinek el kell gondolkoznia azon, hogy a múlt év tapasztalatai alapján hol vannak a tartalékok a munka szervezésében, a munkaidő jobb kihasználásában valamint az anyag- és energiatakarékosság terén. Hogy ily­­módon szocialista társadalmunk moz­gósítani tudja az összes erőforrásokat, az emberek kezdeményezését és alko­tóképességét a feladatok teljesítésére. Nem nagy szavakra, de szívós követ­kezetes munkára van szükség, mert minden ember csakis annyit ér, ameny­­nyivel munkájával hozzájárul a szocia­lista társadalom fejlesztéséhez. Ezért az új év kezdetén az alkotó embert köszöntjük, azokat, akik minden aka­dályt leküzdve kívánnak haladni az év minden napján a nagy célok megvaló­sítása útján. Mert ők a dinamikusan fejlődő szocialista társadalom hajtó­erői, az ő munkájuk nyomán válik egy­re szebbé mindennapi életünk. ”

Next