A Hét 1990/1 (35. évolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 1. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Miklósi Péter: Dr. ÁLLAMI (szanatórium) Mécs József: Beszélgetés Dr. Janics Kálmánnal Urbán Klára: „MAJD MEGSZAKAD A SZÍVEM" Mórocz Mária: MIELŐTT BEFEJEZNÉ RÖPTÉT A DENEVÉR Dr. Kiss László: ÚJABB JELENTÉS AZ AIDS FRONTRÓL Mészöly Miklós: VIDÁM ÉS SZOMORÚ (mese) Címlapunkon Gyökeres György felvételei A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béta Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát S. Klára Terjeszti a Posta Flirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor. inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Dl> A bosszantóan hosszú nyomdai átfutási idők miatt ez az első. a Független Magyar Kezdeménye­zésről szóló írás lapunkban. Miként idéz­né hát fel az FMK megalakulásának kö­rülményeit. e mozgalom célkitűzéseinek lényegét? — Természetesen, az FMK története kikiál­tásának napján: 1989. november 18-án kezdődik. Ellenben ez csak a hivatalosan jegyzett, rövídebb időszak. Tágabb értelem­ben — a Dél-Szlovákiában keletkezett, vagy itt is támogatott memorandumakciók révén — viszont már sokkal huzamosabb ideje jelen vagyunk a közéletben. E tekintetben nem csupán a „harminchármak" beadványá­ra gondolok, bár annak aláírói között is találni olyanokat, akik az FMK kikiáltásánál szintén jelen voltak. Körünkből többen csat­lakoztak például a ma már emlékezetesnek számító Néhány mondat cimü országos fel­híváshoz; de szimpatizánsainknak egy külön csoportja a Madách Kiadóban, pontosabban a Mindenes Gyűjtemény szerkesztőbizottsá­gában is kialakult, ahol elsősorban a cseh­szlovákiai magyar tudományosság intézmé­nyes alapjainak megteremtését szorgalmaz­tuk. Eleinte még nemigen gondoltunk vala­miféle szervezett mozgalomra, mindössze a fennálló problémákat próbáltuk összesíteni és felmutatni. És mert eközben többnyire ugyanazok az arcok kerültek előtérbe, vi­szonylag könnyen alakult ki az a nézetazo­nosság, amit később a Független Magyar Kezdeményezés elvi nyilatkozata rögzített. Mindemellett nem vontuk ki magunkat az aktiv politizálásból sem. így Csehországban például a Charta és a Demokratikus Kezde­ményezés köré csoportosulókkal, Szlováki­ában pedig a katolikus ellenzékkel, illetve a CSKP-ból korábban kizárt értelmiségiekkel vettük fel a kapcsolatot. Itt mondanám el azt is, hogy mozgalmunk legelső gyökerei még régebbre nyúlnak vissza. Az FMK ugyanis elődjének tekinti a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát, amely az elmúlt két évtizedben az itt élő magyarság egyetlen független érdekvédelmi kezdemé­nyezése volt. Ugyanakkor tudni kell, hogy nem kívánunk annak helyébe lépni, mert úgy véljük, hogy az egyéni és kollektiv jogok védelmének olyan formájára a jövőben is szükség lesz. A folyamatosságot, a közös szálak kiépítését számunkra az jelenti, hogy a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának mind egykori, mind későbbi tagjai közül többen az FMK-ban is szerepet vállaltak. (~T A Független Magyar Kezdemé- n ]: nyezés aktív színrelépését, nyil­ván. a november 17-ét követő események is sürgették... — Ezt részben a véletlenek egybeesésének mondanám. Mi ugyanis már három-négy héttel korábban megbeszéltük, hogy Tóth Lajos ötvenedik születésnapját köszöntve november 18-án Vágsellyén találkozunk. A szóban forgó nap délelőttjén a csehszlová­kiai magyarság történetéről, jelenlegi helyze­téről, a tudományos életről és az irodalomról tartottunk élénk vitát; miközben egyre több hir érkezett arról, hogy mi történt előző este Prágában. Akkor még úgy tűnt, hogy ez a demonstráció is csak egy lesz az egyre sűrűsödő tüntetések sorában. Ám ahogy szó szót követett és sorra kifejtettük a történtek­kel kapcsolatos véleményünket, arra a dön­tésre jutottunk, hogy létrehozunk egy szerve­zetet, amely legálisan, kezdeményezői nevé­nek nyilvánosságra hozásával fog működni — akkor még vállalva az esetleges attrocitá- sok vagy egyéb következmények veszélyét is. Fogalmazó csoportunk azonnal papírra ve­tette elvi nyilatkozatunk vázlatát; első meg­nyilvánulásunk pedig egy állásfoglalás volt. Interjú A. NAGY LÁSZLÓVAL a Független Magyar Kezdeményezés szóvivőjével Cd amelyben határozottan elitéltük a belügyi szervek november 17-ei szégyenteljes bruta­litását. Az FMK. szinte órákkal később, miként lett a valóban milliókat mozgósító Nyilvánosság az Erő­szak Ellen partnere és támogatója ? — Egyszerűen: rögtön a legelső nap csatla­koztunk ehhez az állampolgári kezdeménye­zéshez. Az ott kialakult koordinációs bizott­ságban, illetve annak legszűkebb vezetősé­gében a mi képviselőnk is helyet kapott; s Így a „VPN", azaz a Nyilvánosság az Erőszak Ellen elvi nyilatkozatának megszövegezésé­ben az FMK szintén részt vett. Az együttmű­ködésünk mindmáig nagyon szoros. A támo­gatóink Pozsonytól Töketerebesig egyetérte­nek abban, hogy közös célunk a korábbi politikai struktúra leépítése és a valóban széles körű demokrácia megteremtése. Ami viszont megkülönbözteti az FMK-t a „Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen"-töl, hogy nekünk — érthetően — egy nemzetiségi programunk is van. A Független Magyar Kezdeményezés számára ez legalább annyira fontos, mint az általános politikai-társadalmi teendők. Mi ennek a nemzetiségi program­nak a lényege ? Hogy az általános emberi jogokra épül. Például ezek közé teszi a nemzethez való tartozás jogát, így a nemzeti kisebbsé­gek jogait az emberi jogok speciális esete­ként kezeli. Ez egyebek között azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll megválasztani Cö 7IMSMSte, az FMK létrejöttéről, célkitűzéseiről és a pártosodásról Először a jobbját nyújtotta felém, és a saját hovatartozását; ami azonban nem­csak az anyanyelv használatára vagy az anyanyelvi oktatás jogára vonatkozik, hanem e szemlélet valamennyi társadalmi, gazdasá­gi és politikai vetületére is. A köznapi gya­korlatban tehát olyan speciális jogokról van szó, amelyek a nemzeti kisebbséghez tarto­zó egyénnek az élet valamennyi szférájában lehetővé teszik, hogy ne csak elvont ember­ként legyenek meg a jogai, hanem az anya­nemzethez tartozás mindennapi praxisának formájában. Például a bölcsődéktől egészen a felsőoktatásig adott legyen a művelődés­hez való jog, emellett legyenek meg mind az aktív, mind a passzív anyanyelvi művelődés lehetőségeinek más formái is. De megemlít­hetném itt a politikai érdekvédelem jogát, valamint azt, hogy mindennek érvényre jut­tatása érdekében a nemzeti kisebbség akár pártokat vagy egyéb politikai érdekképvise­leti szerveket hozhasson létre. A Független Magyar Kezdeményezés ezért szükségesnek tartja, hogy a demokratikus szellemben mű ködö államigazgatás a gyakorlatban is meg jelenítse ezeket a jogokat. Sőt! A megvalósít hatóságukra garanciákat is adjon, fi Jelenleg mekkora tömegbázisa JjlJ: van az FMK-nak? — Akárcsak a Nyilvánosság az Erő­szak Ellen”-nek, a Független Magyar Kezde ményezésnek sincs hagyományos, vertikáli szerkezete. Nincsenek járási vagy kerülei bizottságaink; egyelőre így eléggé nehezei tekinthető át a mozgalmunk. Tény, hogy <• Csallóköztől a Bodrogközig számos városbar és községben alakultak meg az FMK hely csoportjai, s mindenütt igazán szorosar együttműködünk a „VPN"-nel. Pillanatnyilag a tagságnak kétféle típusát különböztetjük meg. Támogatókként azokat az ezreket, akik aláírták alapító okmányunkat; tényleges ta­gokként pedig azokat, akik a belépési nyilat kozatot is kitöltötték. Az FMK a hazai magyarság repre­zentánsának tartja-e magát, illet­ve milyen a kapcsolata a Csema- dokkal? E kérdés már csak azért is idő­szerű. mert sokan úgy tartják széthúzás helyett a demokratikus összefogás lenne most a legfontosabb! — Nem törekszünk arra, hogy az itt élő magyarság egyedüli szószólói legyünk. Ellen kezöleg. azt szeretnénk, ha létrejönnének más, szintén a demokrácia megerősödését szorgalmazó egyéb nemzetiségi közösségek is. Egyelőre hiányoljuk ezt a tagolódottságot Nem titok, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben a jövőben szívesen lép­nénk koalicióra az ilyen mozgalmakkal. Ál láspontunk szerint nem jó, ha az egysét jelszava a különböző nézetek összemosódá sát eredményezi. Jómagam is csak úgy tu dok elképzelni egy erős egységet, ha annak tényleges ereje abban van, hogy a szövet­ségre lépő erők pontosan tudják: partnerük a társadalmi és politikai kérdésekben milyen nézőpontot képvisel. Szerintünk a Csema- doknak is döntenie kell: vajon valamiféle társadalmi, politikai és kulturális szervezet­ként kíván-e működni; avagy inkább „csak" a társadalmi-politikai, netán „csupán" a kul­turális munkára fogja majd helyezni a súlyt. Az FMK majdan talán párttá n akar alakulni ? E kérdést egyelőre nem tartor aktuálisnak. Most az a legfontosabb, hogy mozgalmunk társadalmi és politikai kérdés« két vessen föl, illetve a lehető legaktívabba részt vegyünk a korábbi hatalmi szerkezi leépítésében és a helyébe lépő demokratiko struktúrák kialakításában. Oö MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres Györgv

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents