Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Nyelv, Philosophia, Történet- és Törvénytudományi osztályok)

Philosophia - A materialismus hatásairól. Greguss Ágost

A MATERIALISMUS HATÁSAIRÓL. 571 átjárta minden viszonyait, és szüleménye azon kor, mely mél­tán jön az anyagi érdekek korának nevezve. Hogy ne mutat­koznék ennélfogva hatása mindenben, a mi az élethez tarto­zik : a közerkölcs módosulásában szintúgy, mint az életezések és törekvések másra irányulásában? az égi művészetben szintúgy, mint általánosan a tudományban ? Az anyagelvi elméletek, mint az emberi bölcselkedés történelme bizonyítja, itt-am­ott minden időben fölföltünedez­tek ; hogy azonban újabban oly nagyon terjeszkedő követe­lésekkel s annyi bizakodással álljanak elő, arra különösen a természettudományok gyors haladása által voltak bátorítva. A materialismus tana, melyet a XVIII. századbeli franczia böl­cselem , alapvonásaiban ugyan teljesen, de kivitelre nézve mégis csak általánosságban szerkesztett össze, a mi korunk­ban, kivált a vegy- és szervélettan roppant előmenetele foly­tán, az eszme elvontságából kibontakozván, a fogható jelen­ségekben lön egyenként fölmutatva s részleteiben kidolgozva, kikerekítve. Holbach báró könyve '), bölcselmi tekintetben, a materialismus befejezett rendszerét foglalja magában, me­lyen a mai napi materialisták sem­ mentek túl ; a jelszók álta­lában most is ugyanazok, csakhogy a nemleges alak helyett már igenlegest kezdenek ölteni. A XVIII. század anyagel­vesei például, a későbbi természettudományi nyomozatokat mintegy előlegezve, csak azt mondták ki, hogy lélek nincs ; ma pedig már azt is mondják, hogy az fénytünemény, mely villóból fejlődik. Lamettrie a múlt században­­ piszkosan úgy fejezte ki magát, hogy a­mi fölfelé menve gondolattá pá­rolog, ugyanaz lefelé indulva mint egyéb szabadul el , a folyó századbeli Vogtnál megy), mintha csak Lamettrieből írta volna ki, olvassuk, hogy „a gondolatok épen úgy viszonyla­nak az agyhoz, mint az epe a májhoz vagy a húgy a veséhez." Sőt egyes tételeket sokkal tisztábban látunk fogalmazva Con­dillac apát híveinél, mint az újabbaknál , így nevezetesen az ') „Le système de la nature," mely Mirabaud álne'v alatt 1770-ben jelent meg. „Le code d'athéisme le mieux raisonné , le plus complet," mondja róla egy újabb történetíró. Az elhírhedt „L'homme machine" czímű könyvben. 3) „Physiologische Briefe," 323.1.

Next