Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1974 (81. kötet = Új folyam 19. kötet)

1974 / 1. sz. - A TÁVLATI TUDOMÁNYOS SZINTŰ KUTATÁSI TERV ORSZÁGOS SZINTŰ FELADATAI - SZABÓ KÁLMÁN: A szocialista vállalat

A TÁVLATI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERV ORSZÁGOS SZINTŰ FELADATAI A szocialista vállalat Szabó Kálmán A Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány 1972 áprilisában hozott határozatá­val (MT 1012/1972. IV. 27.) hagyta jóvá az 1971-85 közötti időszakra szóló országos távlati tudományos tervet. Mint ismeretes, számos tárcaszintű prog­ramon kívül három természettudományi és két társadalomtudományi kutatási feladat országos szinten koordinálandó főirányként került kiemelésre. Ez utóbbiak között szerepel a szocialista vállalat c. kutatási főirány is. A hatá­rozat a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát ruházta fel a végrehajtás felügyeletének jogával és felelősségével. Ahogy más esetekben, itt is egy tervtanulmány képezte a kormányzati döntés alapját és szolgál a további munkához elvi kiinduló pontként. A szá­mos tudós, kutatóhely vezető és felelős személy közreműködésével készült, s az akadémiai fórumok érlelő vitáin átment dokumentum megfogalmazta azokat a lényeges elméleti és gyakorlati problémákat, melyekre szükségesnek látszik összpontosítani, illetve kiterjeszteni a kutatásokat; rögzítette a koor­dinálás elindításának minimális (személyi, dologi, pénzügyi) feltételeit, vala­mint eredményes vitelének célszerű formáit, módszereit. A tervtanulmány öt — egymással összefüggő, de praktikusan mégis elhatárolható — részterü­letbe (irányokba) sorolta a témaköröket. Az első irányhoz (A társadalmi tulajdon és a szocialista vállalat) főként a különféle társadalomtudományok tradicionális problematikájába illő, s zö­mükben elméleti alapkutatást igénylő témakörök kerültek. A többi irány téma­körei viszont — ha nem is kizárólagos értelemben — túlnyomó részt alkalma­zott jellegű kutatómunkát kívánnak, akár az egyes társadalomtudományi al­ágazatok hagyományainak megfelelően, akár a kvantifikációs és formalizációs diszciplínák modern módszerei segítségével. Megosztásuk a vizsgált objektív jelenség funkciói szerint történt. Az egyik irányhoz kerültek azok a témák, amelyek a vállalati alapok optimális kihasználását és fejlesztését, másikhoz, amelyek a vállalati munkaviszonyok és munkaerőgazdálkodás, megint másik­hoz, amelyek a kereskedelmi és piackutatói tevékenység hatékonyabbá tételét hivatottak elősegíteni. Végül, külön irányt alkot az a szerteágazó probléma­kör, melynek kutatása a vállalati vezetés tudományos megalapozását, a válla­lati irányító és szervező tevékenység racionális módszerének kialakítását szol­gálja. Nos, éppen ez az utóbbi tény, s egyáltalán a munka- és üzemszervezésnek a vállalati irányítástól, s e kutatásoknak a többi „vállalat-kutatási" feladattól való elválaszthatatlansága tette indokolttá és célszerűvé az MTA főtitkárának azt a döntését, hogy A szocialista vállalat főirány koordinálásának keretébe szervesen beillesztve kell ellátni az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos kutatások összehangolását. Az ezért való felelősség ugyanis — a vonatkozó­ ­ Magyar Tudomány 1974/1 M A VT A* WW*mANTOS A:

Next