Alkotmány, 1899. december (4. évfolyam, 288-313. szám)

1899-12-01 / 288. szám

ALKOTMÁNY. 288. szám. 3 Péntek, 1899. decemberi. tés miatt, Rosonczy Gedeon, Bónis István, Károlyi Sándor gróf, Gajári Ödön, Vészi József mentelmi jogát párviadal vétsége miatt, hat esetben Sima Fe­­rencét csalás, okirathamisitás, két sikkasztás, izgatás, becsületsértés és hamis bukás miatt A legközelebbi ülés hétfőn lesz. A közös költségvetés. Budapest, nov. 30. A közös minisztérium a delegációk elé ter­jesztette a közös költségek 1900. évi előirány­zatát. Az ezen előirányzatban kimutatott szük­ségleten kívül külön előterjesztések útján több­­rendbeli póthitelt is kér a delegációktól. Az 1900. évi közös költségvetés. Marad a két állam által kvóta­arányban fedezendő 212,397.412 kor. Az 1900. évre előirányzott összes tiszta szükséglet 4,473.345 koronával nagyobb az 1899. évinél. Mint­hogy azonban a határvámjövedéknek fedezetül fel­használandó része 1900-ra 984.000 koronával na­gyobb összegben irányoztatott elő az 1899. évinél, ennélfogva a két állam által kvótaarányban fede­zendő 1900. évi szükséglet az 1899. évi szükséglettel szemben 2.080.292 koronával kisebb. Bosznia megszállási költségei. Rendkívüli hadseregi szükséglet 7,382.000 kor. Fedezet a hadügyi igazgatás saját bevételeiből 80.000 » marad 7,302.000 » Póthitelek. A közös miniszterek az 1898 és 1899-ik évi elő­irányzathoz összesen 1,234.157 forint 83 és krajcár póthitelt kérnek. Ebből a magyar államkincstár terhére előre levo­nandó 2 százalék, vagyis 24.683 forint 16 krajcár, a maradványból Ausztria által fedezendő 70 százaléka, vagyis 846.632 forint 27­2 krajcár, a magyar korona országai által fedezendő 30 százalék, vagyis 362.842 forint és 40 krajcár. A póthitel legnagyobb részét a haditengerészet igényli. Az 1899. évi rendes szükséglet keretében ugyanis 50.000 tonna kőszén beszerzése cimén 600.000 forint és kőszénraktárak építése cimén Polában és Sebenicóban 285.000 forint kiadás me­rült fel. Bosznia és Hercegovina költségvetése. Bosznia és Hercegovina 1900. évi költségvetési előirányzata szerint a megszállott tartományok 1900. évi összes szükséglete 41,526.368 koronát tesz ki. A fedezet 41,654.881 korona, marad tehát fölösleg 128,513 korona. Az 1897. évi zárszámadás. Az 1897. évi előirányzott rendes kiadások a pót­hitelekkel együtt 140,076.385 forintot tettek ki, melylyel szemben a tényleges kiadások 140,677.873 forintra rúgtak, vagyis az eredmény 601,488 forinttal kedvezőtlen. A rendkívüli kiadások az engedélyezett póthitelek­kel együtt 29.913.543 forintban voltak előirányozva, mivel szemben a tényleges kiadás volt 27.354.859 forint és így az eredmény 2.558.684 forint­tal kedvező. A boszniai megszállás költségeinek előirányzata 3.493.000 forintot tett ki, az eredmény 240.344 fo­rinttal kedvező. A határvámjövedék feleslege 50,573.130 forinttal irányoztatott elő, tényleg befolyt 62,267.027 forint és így az eredmény 11,693.907 forinttal kedvező. A hadügyminiszter válaszai. Az 1899. évi szükséglet tárgyalása alkalmával a magyar delegáció által hozott határozatokra a had­ügyminiszter most a következőkben válaszol: A katonai akadémiák. A múlt évi magyar delegáció felhívta a hadügy­minisztert, hogy a katonai akadémiákra való fölvé­telre pályázókról, az ezen akadémiákba fek­ettekről,­­valamint a katonai akadémiák állományáról szóló kimutatásokat, úgyszintén a hadsereg tiszti állomá­nyának kiegészítésére vonatkozó egyéb adatokat tar­talmazó jelentést a jövő évben is terjeszsze a ma­gyar delegáció elé. A hadügyminiszter közli, hogy a «Terézia» katonai akadémiába a lefolyt tanév elején pályázott 32 osztrák, 13 magyar, fölvétetett 26 osztrák, 6 magyar. A műszaki katonai akadémiába pályázott 27 osztrák, 6 magyar, fölvétetett 16 osztrák, 4 magyar. A magyar nyelv oktatása. A delegáció felhívta a hadügyminisztert, hogy a magyar nyelv oktatásának és a magyar nyelvű nö­vendékek felvételi vizsgáinak eredményéről a jelen­tést és kimutatást a jövő évben is terjeszsze az or­szágos bizottság elé. A miniszter kijelenti, hogy a kismartoni, kőszegi és kassai katonai alreáliskola mind a négy osztályá­nak növendékei kötelesek a magyar nyelv tanulá­sára. A növendékeknek az 1897—98. tanév végén a «magyar nyelv» tantárgyában tett előmenetelét, to­vábbá az 1898—99-iki tanév kezdetén a katonai nevelő- és képzőintézeteknél felvételre jelentkezett magyar ajkú pályázók felvételi vizsgáinak eredmé­nyét két átnézetben mutatja ki. A lópótlék beszerzése. A lópótléknak közvetlen a tenyésztőktől való bevá­sárlása az előbbi magasságot el nem érhette, mivel a magy. kir. földmivelésügyi minisztérium indítványa folytán, a minden év tavaszán és őszén Magyaror­szágon megtartott pót­lóvásárok fölhagyattak. A pót­­lovazó bizottságok azonban utasítva vannak, hogy a közvetlen bevásárlást lehetőleg mozdítsák elő. Az 1898. évben közvetlenül a tenyésztőktől és pót­lóvásárokon összesen beszereztek 3000 pótlovat. A magyar ipar részletezése. A tavalyi delegáció felhívására a hadügyminiszter kijelenti, hogy azon hányad, mely a cs. és kir. had­sereg ruházati és szerelet tárgyainak szállításánál a magyar ipar részére föntartatott, jövőre is annak fog juttattatni. Hogyha pedig a magyar kisipar a neki szánt részt valamikor igénybe nem venné, akkor ezen rész, a külömböző gyárak lehető tekintetbevételével, szintén a magyar iparnak fog átengedtetni. Az egyéves önkéntesek. Az 1897—98-iki időszakban 3303 osztrák, 2163 magyar honosságúnak engedélyeztetett az egyévi tény­leges szolgálat kedvezménye, ezek közül tényleges szolgálatba lépett 2578 osztrák, 1705 magyar. Vizs­gára bocsáttatott 2122 osztrák, 1419 magyar. Meg­felelt 1677 osztrák, 1062 magyar, megbukott 354 osztrák, 333 magyar, önként visszalépett 81 osztrák, 24 magyar, második évi szolgálata alól felmentetett 68 osztrák, 17 magyar, tartósan szabadságoltatott 279 osztrák, 238 magyar, a második év szolgálatára köteleztetett 88 osztrák, 102 magyar, de az egyéves önkéntes­ tanfolyamon a második évben is részt vehe­­tett 32 osztrák, 53 magyar. A katonai élelmezési karnál 44 magyar, a katonai építészeti számvevőségi karnál 4 magyar tett tény­leges szolgálatot. Utólagosan, a rendes határidőn kívül tett le tiszti vizsgát 30, második évi tényleges szolgálat után megfelelt a tiszti vizsgán 5, meg­bukott 13. Fizetésemelések. A közös minisztérium a jövő évi költségvetés ke­retében a közös hivataloknál alkalmazott tisztviselők és szolgák, továbbá a diplomáciai tisztviselők és a konzulátusi személyzet fizetésrendezését is keresztül akarja vinni. A fizetésrendezés az 1900. évi közös költségvetésben az 1899. évihez képest 202.015 ko­rona fizetési többletet okoz. A közös hadsereg szükségletében 9,482.342 korona van felvéve a katonatiszti fizetések javítására. A fizetésemeléseket a következő összehasonlítás tün­teti fel: Külügyminisztérium szükséglete 10,481.335 kor. Hadügyminisztérium » 331,625.982 » Közös pénzügyminisztérium szüks. 4,285.712 » Számellenőrzés szükséglete 311.182 » összesen 346,704.207 kor. Erre fedezet a közös kormányok bevételeiben 9,356.706 kor. marad tiszta szükséglet 337,347.501 kor. Erre a határvám bevételekből for­dittatik 124,950.009 kor. Rendfokozat Eddig Uj korona Tábornagy .................... . 21.000 24.000 Hadügyminiszter.................... 20.000 20.000 Táborszernagy (lovassági tá­bornok) ............................ 16.800 16.800 Altábornagy _ __ _ 12.600 14.016 Vezérőrnagy .................... 8400 11.400 Ezredes ............................ 6000 7200 Alezredes 10 magasabb ille­tékkel ............................ 4200 6000 Alezredes 30 alacsonyabb il­­­­letékkel ............................ 4200 5400 Őrnagy .................................... 3360 4008 1. osztályú százados............ 2400 3000 2. osztályú százados............ 1800 2400 Főhadnagy ............................ 1440 2040 Hadnagy ............................ 1200 1680 A delegációk megalakulása. (Saját tudósítónktól.) Bécs, nov. 30' Ma délután öt órakor tartotta meg alakuló­ ülését a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bi­zottság. Az alakuló­ ülésen, melyet a király személye körüli minisztérium tanácskozó termében tartottak meg, a magyar kormány részéről Széll Kálmán mi­niszterelnök, Lukács László pénzügyminiszter és Fejérváry Géza báró honvédelm­ miniszter volt jelen, valamint a közös miniszterek: Golub­ovszky Agenor gróf külügyminiszter, Krieghammer Ödön báró közös hadügyminiszter, Kállay Béni közös pénzügyminisz­ter és Spaun Ármin tengernagy. Az ülést Széll Kálmán felkérésére Nakó Kálmán gróf, a legidősebb delegátus nyitotta meg mint kor­elnök. Szívélyesen üdvözölte a megjelent tagokat fel­kérte Zichy János grófot a körjegyzői teendők el­végzésére s elrendelte a tisztikar megválasztását. A tisztikar következőleg alakult meg: Elnök: Szapáry Gyula gróf, alelnök: Szilágyi De­zső, jegyzők: Rudnyánszky József, Teleky Sándor és Münnich Aurél. Háznagy: Wodiáner Albert báró lett. Szapáry Gyula gróf elnöki megnyitójában köszö­netet mondott megválasztásáért; üdvözölte Széll Kálmán miniszterelnököt, aki a magyar delegációnak hosszú éveken át elnöke volt. Meleg szavakkal em­lékezett meg Erzsébet királynéról, kiről minden ma­gyar ember tudja, mit tett nagy kitartással az 1867 előtt fennállott ellentétek kiegyenlítésére. Halála nagy csapás volt az országra. És ezen csapás bekövet­kezte óta holnap jelenik meg először ezen országos bizottság ő­felsége előtt. Felhatalmazást kért tehát az országos bizottságtól arra, hogy az mély fájdalom­nak ezen alkalommal az országos bizottság nevében adhasson kifejezést. (Élénk helyeslés.) Beszéde to­vábbi folyamán kiterjeszkedett a delegáció teendőire és a többletköveteléseket a szükségletek által indo­koltaknak mondotta. Beszédét a király éltetésével fejezte be. Rudnyánszky József báró jegyző olvasta fel ezután a külügyminiszter átiratát, amely szerint ő Felsége a delegáció tagjait holnap déli 12 órakor a Burg már­ványtermében fogadja; felolvasta a közös miniszte­rek és a közös számszék elnökének átiratait, ame­lyekben bejelentik, hogy nevükben kik fognak a de­legáció ülésein nyilatkozatokat tehetni. Ezután Kállay Béni közös pénzügyminiszter a kö­zös kormány nevében beterjesztette a külügyi, a had­ügyi, a pénzügyi, valamint a boszniai és hercegovinai költségvetést és zárszámadásokat. Ezután az albizottságok alakultak meg: a költségvetési albizottság elnökké Wodiáner Albert bárót, előadóvá Szerb Györgyöt választotta meg ; a bizottság tagja még Rudnyánszky József báró; a naplóbíráló bizottság elnökké Kussevich Szveto­­zárt, előadóvá Gáli Józsefet választotta meg; tagjai: Kristóffy József, Fluger Károly, Teleky Sándor gróf;­­ a külügyi albizottság elnökké Tisza Kál­mánt, előadóvá Fáik Miksát választotta meg; tagjai: Andrássy Tivadar gróf, Apponyi Albert gróf, Berzeviczy Albert, Brankovics György, Esterházy Mihály gróf, Gáli József, Gyurkovics György, Holló Lajos, Kristóffy József, Klobusiczky János, Láng Lajos, Lukács Béla, Mohay Sándor, Nikolics Fedor báró, Papp Géza, Samassa József, Sperec Ferenc, Sztáray Rep. János gróf, Tisza István gróf, Tisza Kálmán, Zichy János gróf. A pénzügyi albizottság elnökké Harkányi Frigyes bárót, előadóvá Szerb Györgyöt választotta tagjai: Bohus Zsigmond báró, Dókus Ernő, Fluger Károly, Francisci Henrik, Wodiáner Albert báró . A hadügyi albizottság elnökké Szilágyi Dezsőt, előadóvá Münnich Aurélt választotta; tagjai: gróf Apponyi Lajos, Bolgár Ferenc, gróf Cziráky Antal, Dániel Gábor, Ernuszt Kelemen, Gajári Ödön, Hiero­­nymi Károly, Horánszky Nándor, Josipovich Imre, gróf Keglevich István, Lukács Antal, Miklós Ödön, gróf Nákó Kálmán, Pulszky Ágost, báró Rudnyánszky József, Szabó István, Szerb György, gróf Széchenyi Imre, Tolnay Lajos, Ugrón Gábor. A tengerészeti albizottság elnökké Pallavicini Ede őrgrófot, előadóvá Teleki Sándor grófot választotta meg; tagjai: Bánffy György gróf, Bolgár Ferenc, Dániel Ernő báró, Kussevich Szvetozár, Rakovszky Géza, Rosenberg Gyula, Thoroczkay Miklós gróf, Zichy Ágost gróf. A megalakulás ő Felségének, valamint a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok országos bizottságának a külügyminiszter útján fog tudomá­sára hozatni. A külügyi albizottság december 2-án délután két órakor tart már ülést, melyen átveszi tárgyalás cél­jából a külügyminisztérium költségvetési előirány­zatát.* A közös minisztereken kívül a delegáció munkáján részt vesznek még a közös minisztériumokból a kö­vetkezők : A közös külügyminisztériumból: Szécsen gróf osz­tályfőnök, südenhorsti Zwiedinek báró rendkívüli kö­vet és meghatalmazott miniszter, Dóczy osztályfőnök ettenachi Jettel udvari és miniszteri tanácsos, Méreg követség! tanácsos,­Arabéra báró osztálytanácsos, Erb

Next