Alkotmány, 1903. április (8. évfolyam, 78-103. szám)

1903-04-01 / 78. szám

ALKOTMÁNY. 78. szám. — Szerda, 1903. április 1 melyet 1892-ben kezdtünk és csak most készülünk befejezni, országunknak ne ká­rára, hanem előnyére váljék. A püspöki konferencia. — Az Alkotmány eredeti tudósítása. — Budapest, március 31. A ma délelőtt tartott püspöki tanácskozásra a hercegprímás budavári palotájában a püspöki kar tagjai már jóval tiz óra előtt gyűltek egybe, hol őket Kohl Medárd dr. püspök fogadta. Pont­ban 10 órakor lépett a terembe Vaszary Kolos bibornok hercegprímás, kit a püspöki kar tagjai hódolattal üdvözöltek. A hercegprímás üdvözölte az egyháznagyokat s rövid ima után megnyitotta az értekezletet. A jegyzői tisztségre Városy Gyula székesfej­érvári püspököt kérte föl. A püspöki kar tagjai közül jelen voltak az elnöklő hercegprímáson kívül: Csuszka György kalocsai érsek, Mihály­fi Vik­tor gyulafehérvári és fogarasi g. l­. sz. érsek, Babics Zsigmond kassai, Meszlényi Gyula szat­mári, Szmrecsányi Pál szepesi, Vrilyi János eperjesi g. k., Maildth Gusztáv gróf erdélyi, Hetyey Sámuel pécsi, Rada Demeter lugosi g. k., Széchenyi Miklós gróf győri, István Vil­mos szombathelyi, Városy Gyula székesfej­ér­vári püspök és Laurán Ágoston nagyváradi g. k. sz. káptalani helynök. A többi egyházfeje­delem részint betegség, részint egyéb elfoglalt­ság miatt kimentette magát. Tárgyalásra kerül­tek azok a katholikus tanügyi javaslatok, ame­lyek a püspöki karnak a múlt évi február 15-én és október 18-án tartott értekezletén részint bemu­­tattattak, részint letárgyaltattak. Először Maláth erdélyi püspök referált a középiskolai hittan­könyvekre hirdetett pályázat eredményéről, mely­ről a püspöki kar a következő értesítést teszi közzé: «A középiskolák V. osztályában szükséges uj hittani könyvre kiirt pályázat eredményre nem vezetvén, beérkezett 11 pályamunka szerzői át­vehetik munkáikat a felbontatlan jeligés levéllel a budapesti hercegprimási irodában. Minthogy az uj hittani könyv legkésőbb 1904 április havá­ban szükséges, a püspöki kar megengedi, hogy a viszonylag legjobb öt pályamunka szerzői (1. «Veritas patent, placeat, moveat», 2. «Hitet­len, mert tudatlan», 3. «Boldogok, kik nem láttak és hittek», 4. «Én arra születtem és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazság­ról», 5. «Isten ismerete nélkül az ember állathoz hasonló» jeligék alatt) a bírálati megjegyzések másolatát is átvehessék és ezek alapján átjaví­­tott munkát i. é. október 31-ig a hercegprimási irodának jelige mellett ismét beterjeszthessék. A legjobbnak talált munka szerzője ezúttal pálya­díjat nem fog kapni, hanem az engedélyezendő könyv kiadására nézve szabadon rendelkezhetik. A püspöki kar szívesen veszi, ha a pályázatban mások is részt vesznek. A püspöki kar egyúttal emlékeztet a középiskolák 6. osztálya részére szükséges erkölcstani kézikönyvre hirdetett és f. é. december 31-én lejáró pályázatra és figyel­mezteti a pályázókat, hogy nem theologiai szak­munkára, hanem jó iskola­könyvre van szükség.­ Ezután tárgyalás alá került az állami elemi iskolai tanító és tanítónő­képző intézetek tan­tervének ügye a hasonló minőségű katholikus intézetek tantervével kapcsolatosan. Majd az or­szágos katholikus tanügyi tanács által a gazda­sági iskolák részére készített tanterv lett bemu­tatva. Tárgyaltattak még behatóan a második tanítói kongresszus memoranduma a tanító nyugdíj­törvény módosítása ügyében, a polgár iskolai, kereskedelmi, felső leányiskolai hittaní­tásra vonatkozó utasítások, a tanítóképzők ma­gánvizsgáinak engedélyezési ügye s egyéb úgy a vallásos életet, mint a katholikus tanügyet ér­deklő kérdések, amelyekre nézve a magas püspöki kar határozatokat is hozott. Végül folyó ügye­ket intéztek el s letárgyalták a beérkezett kér­vényeket. A püspöki konferencia délután fél kettőkor ért véget. Petíciók a véderőjavaslatok ellen. Tegnap és ma a következő 30 községből érkeztek pe­tíciók az ujonclétszám fölemelése ellen és a két­éves katonai szolgálat érdekében a néppárt Országos Központi Irodájához: Bácsa (Győr) 135 aláírással, Fehértó (Győr) 200 aláírással, Bezi (Győr), Nyőgér (Vas), Ráckeresztúr (Fejér) 207 aláírással, Lovászpatona (Veszprém), Sán­­dorháza (Zala) 125 aláírással, Vidornyafok (Zala), Karmacs (Zala) 182 aláírással, Gyülevész (Zala), Gelemnek (Bars),Taksony (Pozsony) 227 aláírással, Torony és Zoncz (Pozsony),Alsóillmitz(Moson) 105 aláírással, Szapáryliget (Arad), Pirtelek (Szatmár), Kertes (Sopron), Tardoskedd (Nyitra) 511 alá­írással, Zsira (Sopron) 120 aláírással, Bellatinc (Zala) 109 aláírással, Vitenyéd Szentpál (Zala), Alsóbagod (Zala), Apátfa (Zala), Felsőbagod (Zala). Szerkesztőségünk útján Alibánfa, Szent- Iván és Pető- és Ördög-Henye zala megyei, to­vábbá Majzel, Szolka, Gajdei és Német-Próna nyitramegyei községek, utóbbi 212 aláírással küldtek be petíciókat. Mindezeket a kérvényeket legközelebb terjesztik be a képviselőházhoz a néppárti képviselők. Az eddig elé beterjesztett kérvények összes száma 1117. Ezek közül a néppárt 977-et nyújtott be. Az aradi püspök megerősítése. Félhivatalo­san jelentik, hogy a király Pap I. János archi­­mandritának görög-keleti püspökké való megvá­lasztását megerősítette. Széchenyi miniszter a királynál. A király ma délelőtt — mint Bécsből jelentik — hosz­­szabb kihallgatáson fogadta Széchenyi Gyula grófot, a személye melletti minisztert. Bizalom megrendelésre. Ily cita alatt nem­régiben megírtuk volt, hogy Nagy-Lázson Solio­mossy Ödön bárónak 30 választója bizalmat szavazott azért, hogy a katonai javaslatokat tá­mogatja. Ma erre vonatkozólag értesülést kap­tunk, amely oda módosítja ezt a közleményt, hogy igaz ugyan, hogy a katonai javaslatok ellen aláírásokat gyűjtöttek a községben és a báró csak azon ütközött meg, hogy ezt a petíciót az ő elkerülésével juttatták a képviselőházhoz, holott ő annak benyújtására készségesen vállalkozott volna. A készfizetés megkezdéséről szóló törvényjavas­latot a képviselőház mai ülésén terjesztette elő Lukács László pénzügyminiszer. A javaslat első sza­kasza elrendeli, hogy a magyar-osztrák bank alap­­szabályainak az az intézkedése, hogy jegyeit magyar vagy osztrák veretű törvényes pénzre köteles bevál­tani, a törvény kihirdetése napján érvényessé lesz. Hermine (csupabáj komolysággal): Ejnye, mintha nem is értetted volna! . . . A báró (adja a feledékenyt): Bizony nem tu­dom, mit kérdeztél?! Her­mine (csókolni való szigorúsággal): Azt, hogy mindennap el kell-e menned? A báró (egy kicsit szűkös, hogy a kis gyer­mek így sarokba szorítja őt): Hozok, édeském, cukrot, ha jó leszesz . . . Hermine (valósággal erélyesen): Maradj, apuska, itthon, nem kell cukor. A báró (megragadja őt a gyermeknek cso­dálatosan finom komolysága ( kíváncsian) : Miért maradjak itthon, hisz’ te lefekszel már?! Hermine (kedves fontoskodással): Az igaz, de ha itthon maradsz, akkor nem fogok sírni. A báró (fokozódó kíváncsisággal): Miért is sírnál ? Hermine (zavartan): Mert . . . fáj ... fáj . . . a mama is . . . akkor én is sírok . . . A báró­­alig tudta tartóztatni meghatottságát. Homlokon csókolja a gyermeket): És, ha itthon maradok ma, akkor nem sírsz? Hermine (csapongva, a föltételes mondatot az ő filozófiája állításnak veszi): Drága, édes pa­­puska, itthon maradsz. Milyen jó vagy. Ugy­e szabad még egy kicsit fenmaradnom? A báró (elérzékenyedve): Szabad, életem ... Her­mine (a kis követelő): És holnap is itthon maradsz, ugy­e? A bárónő (hangosan felzokog): A báró (magához öleli a feleségét, azután össze-vissza csókolja a gyermeket): Holnap is angyalkám ... És mindig ... Jeanne Marin, hogy érdekel, ha határozott formában kérdem, miért­­­kell» ma a klubba mennie?! A báró (vergődik, hogy helyén való volna-e most felfortyanni): Felelősségre von? Jelenetet akar ? A bárónő (szelíden): Kedvesem, ha önnek kellemetlen,­úgy ne adjon feleletet. A báró (érzi, hogy ő most minden volt, csak előkelő nem. Lágyabban): Megígértem néhány barátomnak, hogy ma ott leszek. A bárónő: És holnap? A báró: Ezt még nem tudom. A bárónő: Nem kötötte eddig le magát hol­napra senkinek sem ? A báró (kellemetlenül magas hangon): Mi­csoda ellenőrzés ez, kérem? . . . A bárónő: De engedjen meg . . . A báró: Igenis ellenőrzés. Vagy legalább is az akarat van meg benne .. . A bárónő: De én . . . A báró: Hát miképp tudjak én arra ebben a pillanatban felelni, mi lesz holnap. Ön . . . A bárónő: Én egyszerűen csak kérni . . . A báró: Igen! «Kérni!» Mézédes hangon, de szúró lélekkel ! Végre is én a társaságot nem rúghatom el magamtól . . . A bárónő (egyszerűen, melegen): Ön igaz­ságtalan volt ma hozzám. A báró (minden ok nélkül való szeszélyes szenvedelemmel): Kérem, ne leckéztessen ! Azt hiszem, holnap nem mentem volna el a klubba. De az ön modora kényszerít rá. A bárónő: Az én modorom ??! A képviselőház holnap szerdán délelőtt 10 órakor tart ülést, melyen felolvassák az indít­vány és interpellációs könyvet s folytatják a ka­tonai javaslatok tárgyalását. Szólásra fel van­nak iratkozva: Hilberth Károly, Bartha Miklós, Putnoky Mór, Jankovich Béla, Gaál Sándor, Nessi Pál, Zboray Miklós. A báró: Az! Hetek óta oly égő szemekkel néz reám, mint valami bűnösre. A bárónő: Édes . . . A báró: Igen, most édes. Hanem hetek óta vág, szúr, csip a tekintete: ez semmi, ugy­e? A bárónő (komolyan): Igaztalan beszéd ! A báró (idegesen): Miért nem mondja, hogy hazudom ? A bárónő (szelid komolysággal): Nem ér­demlem meg ezt a hangot, ön hirtelen megvál­tozott. Egyszerre mindennapos lett a klubban. Ezelőtt eszébe sem jutott, most a félnapot ott tölti hetek óta. Ez nekem végtelenül fáj, nem tagadom s talán ezt a fájdalmat látta a szemem­ben. De ez a fájdalom sohsem volt sérteni akaró vagy gyanúsító, higgje el — talán az volt a hibám, hogy nem tudtam titkolni: ez bizonyítja legjobban a mélységét. A báró­­fészkelődik, átérti, hogy most nagyon lovagiatlan lenne, ha erre a nemes tiszta­ságra kitörne. Ebben a pillanatban belép a kis leányka. A báró szinte megrezzenve tekint a gyermekre.) Hermine: Mamácska, te itt vagy? A bárónő: Igen, angyalkám. Jöjj, búcsúzz el papától. Hermine (bájos szemrehányással): Apuska már megint elmész? A báró (megkaparva a kis­gyermek komoly­ságától) : El kell mennem, édesem. Her­mine: Mindennap el kell menned? A báró: Eredj aludni, angyalkám. Hermine: Előbb a kérdésemre felelj! A báró: Melyik kérdésedre, drágám? Budapest, március 31.

Next