Alkotmány, 1903. április (8. évfolyam, 78-103. szám)
1903-04-01 / 78. szám
ALKOTMÁNY. 78. szám. — Szerda, 1903. április 1 melyet 1892-ben kezdtünk és csak most készülünk befejezni, országunknak ne kárára, hanem előnyére váljék. A püspöki konferencia. — Az Alkotmány eredeti tudósítása. — Budapest, március 31. A ma délelőtt tartott püspöki tanácskozásra a hercegprímás budavári palotájában a püspöki kar tagjai már jóval tiz óra előtt gyűltek egybe, hol őket Kohl Medárd dr. püspök fogadta. Pontban 10 órakor lépett a terembe Vaszary Kolos bibornok hercegprímás, kit a püspöki kar tagjai hódolattal üdvözöltek. A hercegprímás üdvözölte az egyháznagyokat s rövid ima után megnyitotta az értekezletet. A jegyzői tisztségre Városy Gyula székesfejérvári püspököt kérte föl. A püspöki kar tagjai közül jelen voltak az elnöklő hercegprímáson kívül: Csuszka György kalocsai érsek, Mihályfi Viktor gyulafehérvári és fogarasi g. l. sz. érsek, Babics Zsigmond kassai, Meszlényi Gyula szatmári, Szmrecsányi Pál szepesi, Vrilyi János eperjesi g. k., Maildth Gusztáv gróf erdélyi, Hetyey Sámuel pécsi, Rada Demeter lugosi g. k., Széchenyi Miklós gróf győri, István Vilmos szombathelyi, Városy Gyula székesfejérvári püspök és Laurán Ágoston nagyváradi g. k. sz. káptalani helynök. A többi egyházfejedelem részint betegség, részint egyéb elfoglaltság miatt kimentette magát. Tárgyalásra kerültek azok a katholikus tanügyi javaslatok, amelyek a püspöki karnak a múlt évi február 15-én és október 18-án tartott értekezletén részint bemutattattak, részint letárgyaltattak. Először Maláth erdélyi püspök referált a középiskolai hittankönyvekre hirdetett pályázat eredményéről, melyről a püspöki kar a következő értesítést teszi közzé: «A középiskolák V. osztályában szükséges uj hittani könyvre kiirt pályázat eredményre nem vezetvén, beérkezett 11 pályamunka szerzői átvehetik munkáikat a felbontatlan jeligés levéllel a budapesti hercegprimási irodában. Minthogy az uj hittani könyv legkésőbb 1904 április havában szükséges, a püspöki kar megengedi, hogy a viszonylag legjobb öt pályamunka szerzői (1. «Veritas patent, placeat, moveat», 2. «Hitetlen, mert tudatlan», 3. «Boldogok, kik nem láttak és hittek», 4. «Én arra születtem és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról», 5. «Isten ismerete nélkül az ember állathoz hasonló» jeligék alatt) a bírálati megjegyzések másolatát is átvehessék és ezek alapján átjavított munkát i. é. október 31-ig a hercegprimási irodának jelige mellett ismét beterjeszthessék. A legjobbnak talált munka szerzője ezúttal pályadíjat nem fog kapni, hanem az engedélyezendő könyv kiadására nézve szabadon rendelkezhetik. A püspöki kar szívesen veszi, ha a pályázatban mások is részt vesznek. A püspöki kar egyúttal emlékeztet a középiskolák 6. osztálya részére szükséges erkölcstani kézikönyvre hirdetett és f. é. december 31-én lejáró pályázatra és figyelmezteti a pályázókat, hogy nem theologiai szakmunkára, hanem jó iskolakönyvre van szükség. Ezután tárgyalás alá került az állami elemi iskolai tanító és tanítónőképző intézetek tantervének ügye a hasonló minőségű katholikus intézetek tantervével kapcsolatosan. Majd az országos katholikus tanügyi tanács által a gazdasági iskolák részére készített tanterv lett bemutatva. Tárgyaltattak még behatóan a második tanítói kongresszus memoranduma a tanító nyugdíjtörvény módosítása ügyében, a polgár iskolai, kereskedelmi, felső leányiskolai hittanításra vonatkozó utasítások, a tanítóképzők magánvizsgáinak engedélyezési ügye s egyéb úgy a vallásos életet, mint a katholikus tanügyet érdeklő kérdések, amelyekre nézve a magas püspöki kar határozatokat is hozott. Végül folyó ügyeket intéztek el s letárgyalták a beérkezett kérvényeket. A püspöki konferencia délután fél kettőkor ért véget. Petíciók a véderőjavaslatok ellen. Tegnap és ma a következő 30 községből érkeztek petíciók az ujonclétszám fölemelése ellen és a kétéves katonai szolgálat érdekében a néppárt Országos Központi Irodájához: Bácsa (Győr) 135 aláírással, Fehértó (Győr) 200 aláírással, Bezi (Győr), Nyőgér (Vas), Ráckeresztúr (Fejér) 207 aláírással, Lovászpatona (Veszprém), Sándorháza (Zala) 125 aláírással, Vidornyafok (Zala), Karmacs (Zala) 182 aláírással, Gyülevész (Zala), Gelemnek (Bars),Taksony (Pozsony) 227 aláírással, Torony és Zoncz (Pozsony),Alsóillmitz(Moson) 105 aláírással, Szapáryliget (Arad), Pirtelek (Szatmár), Kertes (Sopron), Tardoskedd (Nyitra) 511 aláírással, Zsira (Sopron) 120 aláírással, Bellatinc (Zala) 109 aláírással, Vitenyéd Szentpál (Zala), Alsóbagod (Zala), Apátfa (Zala), Felsőbagod (Zala). Szerkesztőségünk útján Alibánfa, Szent- Iván és Pető- és Ördög-Henye zala megyei, továbbá Majzel, Szolka, Gajdei és Német-Próna nyitramegyei községek, utóbbi 212 aláírással küldtek be petíciókat. Mindezeket a kérvényeket legközelebb terjesztik be a képviselőházhoz a néppárti képviselők. Az eddig elé beterjesztett kérvények összes száma 1117. Ezek közül a néppárt 977-et nyújtott be. Az aradi püspök megerősítése. Félhivatalosan jelentik, hogy a király Pap I. János archimandritának görög-keleti püspökké való megválasztását megerősítette. Széchenyi miniszter a királynál. A király ma délelőtt — mint Bécsből jelentik — hoszszabb kihallgatáson fogadta Széchenyi Gyula grófot, a személye melletti minisztert. Bizalom megrendelésre. Ily cita alatt nemrégiben megírtuk volt, hogy Nagy-Lázson Soliomossy Ödön bárónak 30 választója bizalmat szavazott azért, hogy a katonai javaslatokat támogatja. Ma erre vonatkozólag értesülést kaptunk, amely oda módosítja ezt a közleményt, hogy igaz ugyan, hogy a katonai javaslatok ellen aláírásokat gyűjtöttek a községben és a báró csak azon ütközött meg, hogy ezt a petíciót az ő elkerülésével juttatták a képviselőházhoz, holott ő annak benyújtására készségesen vállalkozott volna. A készfizetés megkezdéséről szóló törvényjavaslatot a képviselőház mai ülésén terjesztette elő Lukács László pénzügyminiszer. A javaslat első szakasza elrendeli, hogy a magyar-osztrák bank alapszabályainak az az intézkedése, hogy jegyeit magyar vagy osztrák veretű törvényes pénzre köteles beváltani, a törvény kihirdetése napján érvényessé lesz. Hermine (csupabáj komolysággal): Ejnye, mintha nem is értetted volna! . . . A báró (adja a feledékenyt): Bizony nem tudom, mit kérdeztél?! Hermine (csókolni való szigorúsággal): Azt, hogy mindennap el kell-e menned? A báró (egy kicsit szűkös, hogy a kis gyermek így sarokba szorítja őt): Hozok, édeském, cukrot, ha jó leszesz . . . Hermine (valósággal erélyesen): Maradj, apuska, itthon, nem kell cukor. A báró (megragadja őt a gyermeknek csodálatosan finom komolysága ( kíváncsian) : Miért maradjak itthon, hisz’ te lefekszel már?! Hermine (kedves fontoskodással): Az igaz, de ha itthon maradsz, akkor nem fogok sírni. A báró (fokozódó kíváncsisággal): Miért is sírnál ? Hermine (zavartan): Mert . . . fáj ... fáj . . . a mama is . . . akkor én is sírok . . . A báróalig tudta tartóztatni meghatottságát. Homlokon csókolja a gyermeket): És, ha itthon maradok ma, akkor nem sírsz? Hermine (csapongva, a föltételes mondatot az ő filozófiája állításnak veszi): Drága, édes papuska, itthon maradsz. Milyen jó vagy. Ugye szabad még egy kicsit fenmaradnom? A báró (elérzékenyedve): Szabad, életem ... Hermine (a kis követelő): És holnap is itthon maradsz, ugye? A bárónő (hangosan felzokog): A báró (magához öleli a feleségét, azután össze-vissza csókolja a gyermeket): Holnap is angyalkám ... És mindig ... Jeanne Marin, hogy érdekel, ha határozott formában kérdem, miértkell» ma a klubba mennie?! A báró (vergődik, hogy helyén való volna-e most felfortyanni): Felelősségre von? Jelenetet akar ? A bárónő (szelíden): Kedvesem, ha önnek kellemetlen,úgy ne adjon feleletet. A báró (érzi, hogy ő most minden volt, csak előkelő nem. Lágyabban): Megígértem néhány barátomnak, hogy ma ott leszek. A bárónő: És holnap? A báró: Ezt még nem tudom. A bárónő: Nem kötötte eddig le magát holnapra senkinek sem ? A báró (kellemetlenül magas hangon): Micsoda ellenőrzés ez, kérem? . . . A bárónő: De engedjen meg . . . A báró: Igenis ellenőrzés. Vagy legalább is az akarat van meg benne .. . A bárónő: De én . . . A báró: Hát miképp tudjak én arra ebben a pillanatban felelni, mi lesz holnap. Ön . . . A bárónő: Én egyszerűen csak kérni . . . A báró: Igen! «Kérni!» Mézédes hangon, de szúró lélekkel ! Végre is én a társaságot nem rúghatom el magamtól . . . A bárónő (egyszerűen, melegen): Ön igazságtalan volt ma hozzám. A báró (minden ok nélkül való szeszélyes szenvedelemmel): Kérem, ne leckéztessen ! Azt hiszem, holnap nem mentem volna el a klubba. De az ön modora kényszerít rá. A bárónő: Az én modorom ??! A képviselőház holnap szerdán délelőtt 10 órakor tart ülést, melyen felolvassák az indítvány és interpellációs könyvet s folytatják a katonai javaslatok tárgyalását. Szólásra fel vannak iratkozva: Hilberth Károly, Bartha Miklós, Putnoky Mór, Jankovich Béla, Gaál Sándor, Nessi Pál, Zboray Miklós. A báró: Az! Hetek óta oly égő szemekkel néz reám, mint valami bűnösre. A bárónő: Édes . . . A báró: Igen, most édes. Hanem hetek óta vág, szúr, csip a tekintete: ez semmi, ugye? A bárónő (komolyan): Igaztalan beszéd ! A báró (idegesen): Miért nem mondja, hogy hazudom ? A bárónő (szelid komolysággal): Nem érdemlem meg ezt a hangot, ön hirtelen megváltozott. Egyszerre mindennapos lett a klubban. Ezelőtt eszébe sem jutott, most a félnapot ott tölti hetek óta. Ez nekem végtelenül fáj, nem tagadom s talán ezt a fájdalmat látta a szememben. De ez a fájdalom sohsem volt sérteni akaró vagy gyanúsító, higgje el — talán az volt a hibám, hogy nem tudtam titkolni: ez bizonyítja legjobban a mélységét. A bárófészkelődik, átérti, hogy most nagyon lovagiatlan lenne, ha erre a nemes tisztaságra kitörne. Ebben a pillanatban belép a kis leányka. A báró szinte megrezzenve tekint a gyermekre.) Hermine: Mamácska, te itt vagy? A bárónő: Igen, angyalkám. Jöjj, búcsúzz el papától. Hermine (bájos szemrehányással): Apuska már megint elmész? A báró (megkaparva a kisgyermek komolyságától) : El kell mennem, édesem. Hermine: Mindennap el kell menned? A báró: Eredj aludni, angyalkám. Hermine: Előbb a kérdésemre felelj! A báró: Melyik kérdésedre, drágám? Budapest, március 31.