Alkotmány, 1905. február (10. évfolyam, 28-51. szám)

1905-02-01 / 28. szám

f ALKOTMÁNY. 28. szám. zösen érdeklő viszonyok»-ra nézve az 1848-as törvényeknek is volt paragrafusa. Az 1848.111. tc. 13. §-a igy szólt: «A mi­niszterek egyike folyvást Ő Felsége sze­mélye körül lesz, s mindazon viszonyokba, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, befolyván, azonban az országot felelősség mellett képviseli.­ De természetes, hogy a néppárt e sú­lyos közjogi kérdések bölcs mérséklettel és szerencsés megoldása után is a liberá­lis állampolitikával kezet nem fog. A ke­resztény Magyarország restaurációján, a nép erkölcsi és anyagi megerősödésén a győzelemig kitartóan dolgozni fog. Túri. , Budapest, január 31. A tízéves néppárt. Ma az Új Lap igen me­leghangú cikkben emlékezik meg a néppárt fiz éves fennállásáról. A cikk így végződik: «Ma pedig bátran hivatkozhatik arra, hogy a néppárti képviselőknek és a néppárti sajtónak nagy része van abban, hogy a szabadelvű párt elveszítette a nép előtt hitelét. Mindezeknél fogva a néppárt bizalommal indulhat a jövőnek, nagy hivatása van s ha e pillanatban a taktikai kérdésekben nem is minden tekintetben haladunk egy csapá­son, hiszszük, hogy eredményt ér és meg fogja valósítani­­ideálját, a keresztény reorganizációt.» A Sopronban megjelenő Westung­arischer Volksblatt is lelkes cikkben ünnepli a néppártot s annak vezéreit és eddigi működését. . «Abból a khaoszból­ — úgymond — amelyet a most le­zajlott választások teremtettek, egyesegyedü­l a néppárt és a keresztény fentartó eszmék mutat­hatnak mentőutat. Jöhet talán egy átmeneti kor­mány, de az állami kormányzat alapja jövőre a keresztény fentartó politika lesz. Ezt az ese­ményt ünnepeljük azon a napon, amelyen tíz év előtt megalakult a néppárt.» A bu­dapesti zsidólapok közül ma a cionizmust, a szociáldemokráciát és a tiszaizmust egyszerre szolgáló Budapesti Napló emlékszik meg a nép­pártról. A cikk alaphangja elejétől végig határ­talan és tehetetlen düh a néppárt ellen. «Akár negyvennyolctól nézzük hatvanhét irányában — így kesereg a cikkíró — akár hatvanhéttől negy­vennyolc irányában, a válasz végén ott van a néppárt, amelyik nélkül sem a hatvanhetesek. Életerő és a biológia. Az Alkotmány eredeti tárcája. A minap, a tudományos kutatás eredményeit összegezve, láttuk e helyen, hogy az emberi lé­lek kiküszöbölésére irányult minden eddigi akár materialisztikus, akár energetikai, akár panpszi­­chikai kísérlet csődöt mondott. Ugyanazon Természettudo­mányi Közlöny (1904. febr. füzetben Francé Rezső: Az életerő elmé­lete) nyomán lássuk most, mit eredményeztek a fiziológia és a biológia terén eszközölt újabb kutatások a számkivetésre szánt életerő tekin­tetében. A fordulat e pontban is egyenesen meglepő. Alig 20—30 év előtt, Darwinnak a fajok kelet­kezéséről szóló könyve nyomán keletkezett ma­terialisztikus áramlatban, szinte általánossá lett a természettudósok között a nézet, hogy ember és állat, állat és növény, növény és ásvány, szó­val a szerves lények és az élettelen anyag kö­zött lényeges különbség nincs, csak fokozat­. Nevezetesen hogy az állati és növényi szerveze­tek élettüneményeikkel tisztán fizikai és k­émiai erők eredményei s tisztán mechanikai úton jön­nek létre mint bonyolultabb gépezetek. Alig volt természettudós, ki ennek folytán dogmaként nem vallotta volna, hogy lélek az emberben, életerő a szerves lényekben, célszerű­ség a természetben, teremtés és Teremtő léte a mindenségben immár elavult fogalmak, ellenben hogy a mindenen uralkodó fizikai és k­émiai erők az egyedüli valóság, melyből minden meg­fejthető. Vogt dicsekedve hirdette, hogy Istent kitették az ajtó elé. A régibb tem­észetbölcselet tanát a szerves lények és a szervetlen anyag között való lénye­A Nap írja: A krízis megoldása, amely tudvalevőleg Buda­pesten fog megtörténni, noha a módját még nem­ ismerik, egy másik nagy szenzációval fog járni. A királylyal együtt ugyanis Budapestre fog ér­kezni Ferenc Ferdinánd főherceg, a prezump­­tív trónörökös is. Ennek az eseménynek az egész monarchiára kiható, fontos háttere van. Ezúttal először fog megtörténni, hogy a trón­örökös ebben a minőségben a nyilvánosság elé lép. A trónörökös a király kívánságára fog Bu­dapestre jönni. Bécsben a királynak következő mondását kolportálják az udvari körök . ges különbségről tehát elvetették, a szerves lényeket alakító életerő helyébe a fizikai és k­émiai erőket állították, a szervezeteken nyilat­kozó célszerűséget pedig Darwin kiválogatódási elmélete értelmében igyekeztek magyarázni. Darwin ugyanis a fajok átalakulásáról érte­kezve, azt fejtegette, hogy a célszerű berendezé­sek keletkezését meg tudja magyarázni teremtő erő és intelligencia feltevése nélkül, tisztán mechanikai úton. Szerinte a természet végtelen sokféleségben állít elő minden szervezeti részle­tet, de a létért való küzdelemben, a kiválogató­­dás útján, végre csak azok a tulajdonságok ma­radnak meg, melyek célszerűek az illető lények fentartására s igy, hogy a fokozatos fejlődéssel egyre célszerűbben szervezett lények keletkeznek a kevésbbé vagy éppen nem célszerűen alkotott szervezetekből. Az életerő és a célszerűség emez elvetése és a tiszta mechanizmus beállítása a szerves világba az új tan beigazolására ösztönözte a természet­­tudósokat; az oldalvágás pedig, melyet ez után is mérni véltek a keresztény világnézetre, csak még nagyobb lelket öntött beléjök s szinte párat­lan volt az a lelkesedés, melylyel Haeckel az új tan népszerűsítéséhez fogott. És a nagy szorgalommal űzött emez újabb ku­tatások eredménye mégis mi lett . Az, mint Franco az említett kimerítő tanulmányában előadja, hogy az életerő elmélete ismét csak fölkelt halot­taiból. A szerves lényeken végzett vizsgálatok hal­maza ugyanis két dolgot emelt kétségtelen bizo­nyosságra. Először azt, hogy az élő természet­ben működnek erők, melyek a nem-élőben isme­retlenek. Mivel pedig a nem élő természetben minden fizikai vagy chémiai hatást, kitűnt, hogy az élet specifikus oka nem lehet sem chémiai, sem fizikai erő. Másodszor bebizonyult, hogy Darwin egész kiválogatódási elmélete a tények vizsgálatánál csütörtököt mondott. Egy szóval, Reinke kiéli botanikussal szólva, bebizonyult, hogy intelligencia, célszerű szervezet és a meg­maradási képesség (mely a szaporodásban nyil­vánul) különbözteti meg az élő természeti tár­gyat az élettelentől. Az egész vonalon tehát a tények cáfoltak rá a materialisztikus törekvé­sekre, annak a szembetűnő igazolásául, hogy a természettudósok is a tények beható megvizsgá­lása előtt mennyit képesek elhinni, ha a keresz­­tény világnézet tagadásáról van szó. Ma már bebizonyítottnak tekinthetjük a tényt, hogy az élő­lényekben valami külön törvény működik és hogy az élet egyedül fizikai és k­é­miai törvényekkel nem magyarázható meg. Vagyis, hogy van életerő — vallói vitalistáknak nevezik magukat — és célszerűség a termé­szetben. Éppen a szervezetek bámulatos célszerűsége az a kiinduló pont, melynek behatóbb vizsgálata vezette lépésről-lépésre a természettudósokat az életerő újból való elismerésére és a darwinisz­­tikus kiválogatódási hipotézis lehetetlenségének bevallására. Franco nagy érdeme, hogy az arra vonatkozó kutatások eredményeit, a tömérdek eset és a tudósok nyilatkozatainak összeállításával, a ma­gyar műveit közönségnek bemutatta. Eszmeme­nete a következő. Aki csak kissé behatóbban érdeklődik a ter­mészeti tünemények okai iránt, menten észre­veszi, milyen nagy a célszerűség tekintetében a különbség az élő és a nem élő dolgok között. Egy kristályhalmaz, vagy kőzet lehet végtelenül bonyolult összetételű, mégis néhány egyszerű törvényszerűséggel magyarázható alakulása tel­ . Szerda, 1903. február 1. sem a negyvennyolcasok nem tudnak többséggé s igy kormányképes faktorrá kialakulni. Minden­fajta elképzelhető megoldásnak elmaradhatatlan csattanója: a néppárt. Ö az alfa, ő az omega. Ö a kulcs, akár hatvanhét felől, akár negyven­nyolc felől akarjuk kinyitni az ajtót. Nélküle csak betörni lehet az ajtót, kinyitni nem. Ezt a helyzetet elmésen, diabolikuis furfanggal kon­struálta meg, aki megkonstruálta.» Köszönjük. A válság. Budapest, január 31. (Saját tudósítónktól.) A politikai káoszba holnaptól kezdve áll be egy kis csend. A kor­mányelnök ma éjszaka Bécsbe utazott s holnap adja be lemondását; azután megválik, kikkel akarja a korona a politikai helyzet rendezését megkísérlem. Addig minden találgatás felesleges és meddő időtöltés, mert mindenekelőtt azt kell megvárni, kiket hív meg a király kihallga­tásra. Mai híreink a következők: Tisza útja. Tisza István gróf miniszterelnök ma reggel Gesztről a fővárosba érkezett. Röviddel utóbb minisztertanács volt, melynek a miniszterelnök bemutatta a király elé terjesztendő emlékiratot. A minisztertanács a memorandumot tudomásul vette és ahhoz hozzájárult. Tisza István gróf este megjelent a szabadelvű pártkörben, éjjel tiz órakor pedig Bécsbe utazott, ahol a király holnap délelőtt fogadja kihallgatáson. A trónörökös Budapesten. — Az egész monarchia jövőjéről van szó, ehhez Ferenc Ferdinándnak is van hozzá­szólása. Vannak, akik a trónörökös budapesti utazásá­hoz igen sötét magyarázatot fűznek. Ezek úgy vélik, hogy szükség esetén ő Felsége lemondana a trónról, hogy átadja a helyzet elintézését fia­talabb és semmi tekintetben le nem kötött erőnek. A szabadelvűek köréből. A szabadelvű pártkörben ma este szokatlanul nagy számban jelentek meg a megválasztott képviselők s különösen a volt képviselők, kiket a mostani választás kisöpört a képviselőházból. Általában még mindig nyomott volt a hangulat. Hire érkezett Tisza István gróf miskolci bukásá­nak s ez a hír nem volt alkalmas a hangulat feléledésére, sőt a kereskedelmi miniszter szász­­sebesi győzelme sem keltett nagyobb hatást. Nagyon megváltozott a kedv Tisza István gróf belépésekor. A vert had várakozás ellenére zajos éljenzéssel fogadta a miniszterelnököt, akit mihamar nagyobb csoport képviselő vett körül. A miniszterelnök előadta híveinek, hogy a király elé terjesztendő memorandumban Andrássy Gyula grófot ajánlja utódjául. «Mi» — folytatta a miniszterelnök — «anélkül, hogy bárkinek is felkínálkoznánk, támogatni fogjuk Andrássy Gyula grófot a politikai helyzet kialakulásáig, a legfontosabb és legsürgősebb teendők elvégzését nem gátoljuk, azután pedig ellenzékbe me­gyünk. A miniszterelnök hosszasabban fejte­gette a politikai helyzetről való véleményét, me­lyet a körülötte állók élénk helyesléssel fogadtak-Viszont fel kell jegyeznünk, hogy vannak a szabadelvű párton, kiknek véleménye szerint a szabadelvű pártnak fentartás nélkül és végle­gesen meg kell hódolnia az elkövetkező kor­mány előtt. Ezt a vélekedést az illető urak, kik eszm­éjöknek heves propagandát csinálnak a pártban, azzal okolják, hogy a hatvanhetes alap és a szabadelvű­ség megvédelmezéséről van szó s ennek érdekében még a bizonyára el nem maradó gúnyolódásokat is el kell viselni! A Tisza-gárda emberei azt az ostoba hír­t ter­jesztik, hogy új választások lesznek, még­pedig­­a Tisza István­ vezetése alatt. A Pol. Ért. jelenti: A szabadelvű pártkörben ma este nagy számmal gyűltek össze a pártklub tagjai, nagyobbára azok voltak jelen, akik a választási küzdelemben elbuktak. A miniszterek majdnem mind jelen voltak. Hét órakor érkezet

Next