Alkotmány, 1905. március (10. évfolyam, 52-78. szám)

1905-03-31 / 78. szám

ALKOTMÁNY. 78. szám. tengernagy, a közös hadügyminisztérium ten­gerészeti osztályának parancsnoka, Krobatin altábornagy, Dobrucky főhadbiztos, Helleparth tengerészeti vezérhadbiztos, Schwarz lovag sor­hajókapitány és Gerlach sorhajóhadnagy vettek részt s amely esti 7 óráig tartott. . Pitreich lovag közös hadügyminiszter holnap este elutazik Budapestről, mert sürgős ügyek ellátása miatt szombaton Bécsben kell lennie. A Pol. Ért. jelenti: Pitreich lovag hadügymi­niszter, ki ma délben érkezett meg s a Vadász­kürt szállodába szállott, a királyi meghívó vétele után nyomban a királyhoz hajtatott, hol fél négy­től fél ötig volt. A király Pitreichet holnap fél tizenkét órakor újból fogadja. Pitreich lovag hadügyminiszter az eddigi megállapodások sze­rint pénteken délután az 5 óra 15 perckor in­duló gyorsvonattal, Krobatin tüzérségi vezérőr­nagy pedig már a reggel 8 órakor induló gyorsvo­nattal utazik Bécsbe. Dobruczky katonai főinten­dáns délután 2 órakor utazik el Látogatások Pitreich hadügyminiszternél. A­ Vadászkürt-szállodában a hadügyminisztert a délután folyamán felkeresték. Fejérváry Géza báró, Bolgár Ferenc és Lobkovitz Rudolf herceg, kik azonban nem találták otthon és névjegyüket ad­ták le. Újabb tanácskozások. Ma délelőtt tizenegy órakor Lukács László és Széll Kálmán együttesen felkeresték Andrássy Gyula grófot budai palotájában és nála egy óra hosszat tanácskoztak. Ez idő alatt odaérkezett Darányi Ignác is. A Pol. Ért. azt is jelenti, hogy Széll Kálmán és Lukács László pénzügyminiszter a mai dél­előtt folyamán tanácskoztak és együttesen a ke­reskedelmi minisztériumban is megfordultak. A Politikai Értesítő jelenti. Mindezideig And­­rássy Gyula gróf újabb kihallgatásáról nincsen pozitív hír, ami azt jelenti, hogy a kibontakozás még nem jutott a döntő fordulóponthoz. Beavatott politikai körökben azt beszélték, hogy a tegnapi nap folyamán az Andrássy Gyula gróf programmpontozatai Szögyény-Marich László berlini nagykövet közbenjárása és közvetítő mó­dosításai alapján a kibontakozásra és a megol­dásra alkalmasnak látszottak. Ugyane verzió szerint a döntő megoldás a kvalizált ellenzéki pártok egynémely részének merev ellentállásán múlt volna. Eszerint a helyzetben visszaesés állott be. Tekintettel azonban arra, hogy a len­­forgó differencia nem nagy jelentőségű és nem kiegyenlíthetetlen, tekintettel továbbá arra, hogy a király legfőbb haditanácsosait és azok élén a hadügyminisztert sürgősen Budapestre rendelte, informált politikai körökben azt hiszik, hogy a döntés küszöbön áll és még e hét folyamán meg lesz az új minisztérium, Lukács-kabinet. Jóllehet az újabb tanácskozások is arra irá­nyulnak épp úgy, mint Szögyény tanácskozásai, hogy a végleges kibontakozás sikerüljön And­­rássyval, mégis erősen tartja magát a hír, hogy a király Lukács László pénzügyminisztert óhajtja ideiglenesen megbízni a kabinetalakítással. Lu­kács azonban, mint mondják, mindent elkövet, hogy az aktív szereplés elől kitérhessen. Erre vall egy kijelentése, amelyet még tegnap több politikus előtt tett és amely így szól: — Én csupán az önzetlen közvetítő szerepére vállalkoztam. Mindazonáltal azt hiszik, hogy ha Andrássyt nem sikerül rávenni a kabinetalakításra, akkor mégis Lukács Lászlóval tesznek kísérletet kizáró­lag azért, hogy időt nyerjenek. Az események kialakulása dolgában mindenesetre sok függ a Pitreich előterjesztéseitől. Az a körülmény, hogy Pitreich a kihallgatás után Lukácsot kereste fel s a katonai tanácskozáson is Lukács vett részt, nagyban megerősíteni látszik azt, hogy Lukács kinevezése fog bekövetkezni. Apponyi Albert elutazása. Apponyi Albert gróf megrongált egészsége helyre­­állítása végett rövid időre a déltiroli Brixenbe utazott. A szabadelvű párt. A szabadelvű párt tegnapi deklarációja jól­lehet egyhangúlag fogadtatott el, a szabadelvű pártban még sem keltett sem megnyugvást, sem nem erősítette meg a pártot. Ellenkezőleg azt mondják, hogy a ma felocsúdott szabad­elvűek rendkívül röstellik, hogy le hagyták magukat szegeztetni ahhoz az éppen nem férfias, s nem is nemzeties programoihoz. Szentiványiék ott sem voltak a tegnapi értekezleten s egyálta­lában nincsenek megelégedve a deklarációval. Politikai körökben pedig méltó feltűnést keltett, hogy a deklarációból éppen az maradt ki, amit abban leginkább vártak, t. i. hogy a szabadelvű párt nem támogat semmiféle kisebbségi kor­mányt. A tegnapi nappal tehát a szabadelvű párt sorsa nincsen elintézve. Tiszával is igen kevesen mentek el a pártvacsorára, úgy, hogy maga Tisza «utolsó vacsorának» nevezte a teg­napi vacsorát. Ma este a kormány tagjai teljes számmal, a pártkör képviselőtagjai pedig néhányan fordul­tak meg a Lloyd-klubban. A beszélgetés a párt­tagok között leginkább a közös hadügyminiszter budapesti utazásáról folyt és több kombinációt vetett felszínre, ezek között azt, hogy Pitreich utazása az udvar ama hajlandóságával áll ösz­­szefüggésben, hogy a követelésekből kikapcsol­ják a négyszázötvenmilliós költség megszavazá­sát. Ennek alapján Andrássy Gyula gróf holnap­után új propoziciókkal állana az ellenzék vezérlőbizottsága elé, minek következtében a tárgyalások újra megindulnak. Szentiványi Árpád kilépett. Mint az este folyamán hire terjedt, Szent­iványi Árpád kilépett a szabadelvű pártból. Kilépésének okául a szabadelvű párt elnöksé­géhez intézett levelében a szabadelvű párt teg­napi határozatát hozza föl. Másoknak kilépése a küszöbön van. Keglevich István gróf fölszólalása. A szabadelvű párt tegnapi értekezletéről kiadott hivatalos tudósításból kifeledték a gyorsírók Kegle­­vich István gróf fölszólalását. Értesülésünk szerint Keglevichnek az volt az álláspontja, hogy a párt által elfogadandó határozati javaslatba ne azt vegyék bele, hogy az 1867-ben elismert katonai felségjogok­ban benne foglaltatik a vezényleti nyelv megállapí­­tása is, hanem csak azt, hogy a szabadelvű párt nézete szerint a vezényleti nyelv megállapítása is felségjog. Így a szabadelvű párt csupán a saját véleményét fejezné ki, de nem magyarázna bele a törvénybe olyasmit, ami abban kifejezetten benne nincs. A király és házfeloszlatás. A szabadelvű párt úgy látszik mégis csak az uj választásokban reménykedik. Mondják, hogy a teg­napi udvari ebéden Láng Lajos, akivel a Felség a kibontakozásról is beszélt, ezt a megjegyzést koc­káztatta : — Uj választások elrendelésére volna szükség. A király visszalépve azonban ezt felelte: — Azt hiszem, hogy uj választás elrendelése lehetetlenség! Udvari ebéd. Ma délután 6 órakor a királyi váriakban udvari ebéd volt, amelyen ő­felségén kivül részt vettek. Kemény Kálmán báró, a főrendiház alelnöke, Khuen- Héderváry Károly gróf, Tallián Béla és Cseh Ervin miniszterek, Széll Kálmán, Gromon Dezső, Melzer Vilmos, Dedovics György, Bánffy Dezső báró, Wlas­­sics Gyula, Zichy János, Tóth János, Bakonyi Samu és Meczner Béla képviselők, Klobucar és Gaudemak altábornagyok, Mincsalli-Fitzgerald lovag és Pe­­rathozer vezérőrnagyok, Oberth vezérhadbiztos, Kepes dr. vezértörzsorvos, továbbá Liechtenstein herceg első főudvarmester, Apponyi Lajos gróf magyarországi udvarnagy, Paar gróf lovassági tábornok és Bolfras táborszernagy főhadsegé­dek, Schiessl lovag, a kabinetiroda főnöke, König báró osztályfőnök, Kerzl dr. udvari orvos, Rohm ezredes, Gozani márki és Driancourt őrnagy szárnysegédek, Margutti őrnagy parancsőrtiszt, végül az arciére-testőrség, a m. kir. testőrség és a testőr­­gyalogszázad parancsnokai, valamint az őrparancsnok. A meghívott politikusok közül kimentették magu­kat Apponyi Albert gróf, Rakovszky István és Hen­­taller Lajos. A mai udvari ebéden a királytól jobbra Széll Kálmán, balra Khnen-Héderváry Károly gróf ültek. A király rendkívül jókedvű volt és min­denkivel beszélgetett a cercle alkalmával. Meg­szólította Bánffy Dezső bárót, akivel hosszabb ideig beszélgetett, továbbá Zichy János grófot, Wlassics Gyulát, Ch­omon Dezsőt, Cseh Ervint, Meczner Bélát, Tallián Bélát, Bakonyi Samut , a többi jelen voltakat. Tóth Jánoshoz igy szólott a király: —­ Nagyon sajnálom, hogy a válság ily lassan közeledik a megoldás felé. — Mi is sajnáljuk — felelte Tóth János —— hogy ily későre következik be a döntés, hanem mi a nemzeti érdek és a nemzeti kívánalmak igen lojális határáig elmentünk a válság megol­dása érdekében s Felséged akaratától és elhatá­rozásától várjuk és reméljük a válság elin­tézését. — Elismerem az ellenzék lojális magatar­tását, de meggyőződhettek, hogy nekem e téren igen sok más tekintetet is figyelembe kell vennem. A beszélgetés többi részét a képviselő, nem szánta a nyilvánosságnak. Bakonyi Samuval Debrecen városáról beszél­getett a király s midőn azt érintette, hogy a város laktanyákra is sokat áldoz, Bakonyi is­ felelt: — Mi lojális készséggel hozzuk meg a tőlünk telhető áldozatokat, de ezzel szemben nekünk is meg vannak a mi kívánságaink. Erre a király egy pillanatra elgondolkodott és fejével jóindulatulag bólintva és mosolyogva vé­gezte a beszélgetést. Bánffy Dezső báróval politikáról a Felség egyáltalán nem beszélt, a most folyó reformá­tus zsinatról kérdezősködött részletesen. Meg­kérdezte, mikor nyilt meg a zsinat, mit tárgyal­nak, meddig tart még a zsinat stb. Minderről Bánffy Dezső báró részletes felvilágosítást adott. Széll Kálmánnal és Khuen-Héderváry Ká­roly gróffal hosszabb ideig beszélgetett a Felség. A többi úrral a szokottnál rövidebben. Politiká­ról Széll Kálmánon, Khuen-Héderváry Károly grófon és Tóth Jánoson kivül senkivel sem be­szélt. Bécsi hírek. A N. Fr. Pr. mai esti lapjában következőket írja: A hadügyminiszter mai budapesti utazásából azt következtetik, hogy a katonai engedmények, ameny­­nyiben nem a vezényleti nyelvről van szó, a korona véleménye szerint sem lesznek teljesen elkerülhetők. Itteni parlamenti körökben azt hiszik, hogy annyiban fognak engedményeket tenni, hogy a magyar nyelv­nek, mint ezrednyelvnek az eddiginél nagyobb tért engednek, minthogy azonban a magyar nyelv állami nyelv, Horvátország kivételével ezrednyelv lesz mind­azon magyar ezredeknél is, melyeknek a legénysége nem magyar anyanyelvű. A király döntése tehát, ha csak ismét valami kedvezőtlen fordulat nem áll be, közvetlenül küszöbön áll és nincs kizárva, hogy Andrássy kinevezése miniszterelnökké már legköze­lebb megtörténik.­ ­ Péntek, 1905. március 31. AUSZTRIA. Ágyuszállítások Dél-Tirolba. Bécsből jelentik. Egy bécsi újság mai számában nagyszámú ágyuk­nak Dél-Tirolba történt szállításáról szóló közlemény jelent meg. Tekintettel arra, hogy ez a hír a valódi tényállás elferdítése folytán a közvéleményt nyugta­laníthatná, félhivatalosan a következőket jelentik: «Rég felismert szükségletnek megfelelően a had­ügyi vezetőség már a múlt évben megkezdte a régi ágyuknak újakkal való pótlását a monarchia megerő­sített helyein, igy egyebek közt Tirolban és Karin­­thiában is. A sajátos éghajlatnál fogva azonban az utóbbi két helyre csak a kedvező időjárás tartamára szoritkozhatik a szállítás s igy annak a télen szü­netelni kellett. Ez a szállítás a rendelkezésre álló eszközökhöz mérten csak évek folyamán bonyolít­ható le és így a szóban forgó szállítás a kedvező időjárás beálltával csak természetes folytatása a már megkezdett akciónak és semmiképp sem áll össze­függésben bánni rendkívüli intézkedéssel, hanem csak a megerősített helyek felszerelésének tervszerű

Next