Alkotmány, 1905. május (10. évfolyam, 105-130. szám)

1905-05-02 / 105. szám

ALKOTMÁNY. 105. szám. 45. gyalogezred és József Ágost főherceget a 15. gyalogezred tulajdonosává nevezte ki. Ottó főherceg lovassági főfelügyelőt a király lovassági tábornokká, József Ferdinánd főherceget a 27. gyalogezred ezredesévé és Péter Ferdinánd főherceget az 59. gyalogezredben alezredessé nevezte ki.­­ (Érvek a zsidóság asszimilációja ellen.) Ezt az érvet Szabolcsi Miksa szolgáltatja ama közlemé­nyében, melyben jeruzsálemi utazását regéli el. El­mondja, hogy járt az alexandriai zsidó óvodában s ott látva a jó gyermeknevelést, eltökélte, hogy olyan lányokat, mint az alexandriai óvónő, Budapestre iparkodik átplántálni, hadd neveljék az előkelő zsidók gyermekeit. Mert híres, nevezetes iskolák vannak ott Keleten. A jeruzsálemi zsidó leányisko­lában elérik azt az eredményt, hogy minden tanuló tud folyékonyan héberül. Hol vannak ettől a buda­pesti zsidó gyerekek? Bizony Makón vannak. Buda­pestre okvetlenül alexandriai meg jeruzsálemi óvó- és nevelőnőket kell átplántálni, mondja ő, mert az előkelő zsidóknál most alkalmazott óvó- és nevelő­nők rendszeresen keresztény misszionáriusi szol­gálatot teljesítenek az ártatlan zsidó gyermekek körül, míg az alexandriai és jeruzsálemi zsidó óvó- és nevelőnők valóságos zsidó küldetést végeznének. E tervét elő is adta egy ottani leánynevelő-intézet igaz­gatónőjének, aki egyedül amiatt aggódott, hogy hátha a budapestiek nem szigorúan kóser házak. Szabolcsi erre azt felelte, hogy nem is ortodox házba akar ő nevelőnőket plántálni, (hisz ottan arra nincs is szük­ség) hanem a kóserságon rég túl levő házakban van szükség zsidó misszióra. Ezeket a házakat vissza kell nyerni a zsidóság számára. Mi úgy tudjuk, hogy ezek a házak is eléggé zsidók. Szabolcsi úr még zsidóbbá akarja tenni őket, így áll ma a zsidó asszimiláció ügye. Hogy fog az festeni a deplántált jeruzsálemi nevelőnők áldásos missziója után ! Ta­lálkozott ez ut­án Szabolcsi úr néhány kaftános atyafiával is. Ezek az igazi zsidók a következőképp indokolták meg azt, hogy mert nem járatják a gyer­mekeiket iskolába: «Az iskolák — felelték — elte­relik a gyermekeket az igaz hittől. Aki iskolába jár, abból sohsem válhat igazán kóser zsidó.» És mégis be akarja plántálni Szabolcsi úr azokat a nevelő­nőket, hogy kóserságra szoktassák a nem kóser zsidókat ? —» (A meningitiszt.) A napokban egy kinyo­­matos lap nyomán az a hir járta be a lapokat, hogy Tót-Komlóson két nyakszirtmerevedési eset fordult elő. — Orosházáról most azt je­lentik, hogy a vármegye főorvosa, Zöldy János dr. és Steiner Zsigmond dr. orvos hivatalos meg­állapítása szerint a vizsgálatnak eredménye az, hogy a két beteg egyike, a huszonhat éves Tompa Erzsébet hisztérikus bántalomban, a másik, a tizenkét éves Roska Anna merevgörcs­ben, tetamusban szenved. Nyakszirtmerevedés­­ről egyáltalában szó sincs.­­ (Nogely István kanonok temetése.) Nagyvárad város egész közönsége, gazdagok és szegények egy­aránt, igaz részvéttel vettek részt Nogely István nagyváradi kanonok temetésén. A temetési szertar­tás reggel fél kilenckor kezdődött. Jelen voltak az Orsolyazárda tanítónőképző intézetének növendékei, a római katholikus gimnázium ifjúsága, az újvárosi és olaszi-­ római katholikus elemi leány- és fiúisko­lák növendékei mindannyian gyászlobogóval. Az ud­varon a koporsó körül állott a rokonság, az igazga­tójukat gyászoló tanítóképző és óvónőképző intézet növendékei fekete lobogóval, a papság impozáns számban, a katholikus kör, a tantestületek, a püs­­pökségi és káptalani tisztek, Erzsébet leányárvaház, a Szent Vince zárda s a társadalom minden rétege óriási számban. A szertartást Winkler József válasz­tott püspök végezte Makkay József, Knecht János dr. és a növendékpapok segédletével.­­ (Házasság.) Fényes esküvő folyt le vasárnap délelőtt a szatmári katholikus templomban. Lengyel Zoltán ügyvéd, országos képviselő vezette oltárhoz Lengyel Olgát, Lengyel Imre és neje Szlávik Olga leányát. Az esketésnél mint tanuk Lengyel Károly és Szlávik Leó szerepeltek. Az új párhoz Hedelein nagyprépost, a vőlegény volt gimnáziumi igazgatója mondott szép beszédet. Az esküvő után szűk csa­ládi körben lakoma volt, amely után az ifjú pár nászútra a Riviérára utazott. Hunyady László gróf, a nyitramegyei Ellenzék elnöke eljegyezte Leher-Thoss Margit grófkisas­­szonyt, Leher-Thoss Kristóf gróf dobraui nagybir­tokos leányát.­­ (Májusi áj­tatosságok.)­­A főváros II. kerületé­nek templomaiban a májusi ájtatosságok sorrendje ez: A kapucinus a/j/á/csiásmnaponkint este hat óra­kor szentbeszéd és litánia áldással. A szentbeszéd hétfőn, szerdán és péntekem magyar, a többi napo­kon német nyelven monda­tik. A bombatéri szent Anna-templomban minden hétköznap este hét óra­kor letenye van áldással. A margitkörüli szent­­ferencrendi atyáknál­­hétköznap este hat órakor letenye áldással. — Az eperjesi plebánia-templom­­ban a májusi ájtatosságot és a szentbeszédeket P. Péchy Arnold budapesti Jézus-társasági atya tartja. — (A tótrasnyai templom uj orgonája.) Zsudák Ádám tótrajnyai plébános és Kolyveskó József nagy­­dobrai kántortanító kér bennünket a következők köz­lésére : Ország Sándor rákospalotai orgonagyáros az 1904. évben a nagydobrai plébániatemplom, 1905- ben pedig a közeli tótrajnyai templom részére új orgonát készített. Az orgonák külseje csinos, hangjuk tiszta, kellemes és erőteljes. Mind a két alkotás teljesen megfelel a szerződésben foglalt feltételeknek.­­ (A rekordok rekordja.) A nagyszombati fogház a világ legkedélyesebb fogháza lehet. Nemrég elfog­tak a városban,öt betörőt s a gézengúzok rövid egy pár óra múltán már nem voltak a fogházban talál­hatók. Most, mint jelentik, az éber rendőrség ismét elfogta mind az ötöt, de az éjjel mind az öt újra megszökött.­­ (Nádasdy országbíró emlékezete.) Szombat­helyről jelentik: Nádasdy országbíró lefej­ez­tetésének április 30-iki évfordulóján Vas vármegye közönsége tegnap­ zarándoklást rendezett Nádasdynak a lékai családi sírboltban levő koporsójához. Az ünnepélyen Török Károly árvaszéki elnök és Kiskos István vá­rosi tanácsos vezetésével a megye intelligenciájának száznyolcvan tagja vett részt. A sírboltban Kárpátiiy Kelemen gimnáziumi tanár misét mondott, mely alatt a szombathelyi gimnázium felső osztályainak ifjúsága a Himnuszt énekelte. Ezután a templom előtt Somogyi József árvaszéki ülnök emlékbeszédet mondott Nádasdy felett, mire a Szombathelyről, Rohoncról, Borostyánkőről és a környékbeli falvak­ból összesereglett nagy ünneplő közönség a Szóza­tot énekelte. Délben társasebéd volt. Ez az első Nádasdy-ünnep azért érdemel említést, mert a hor­­vátok évek óta elzarándokolnak Nádasdy vértanú­­társának, Zrínyinek és Frangepánnak bécsújhelyi sírjához, horvát hősökként ünnepelve a magyar sza­badság e két vértanúját. —­ (Az öreg béres tudománya.) Óbecsén Sándor Pál országos képviselő birtokán mint öregbéres szolgál Kovács Bálint andrásfalvi (bukovinai) szüle­tésű csángó, aki husvétkor Kovács Ferenc plébá­nosnak két darab emlékverses piros tojást ajándé­kozott a következő latin levél kíséretében: «Reverende Domine! Ego illud solo, coram Re­­verendo Domino donum meum nihilo minorem ha­bere valorem. — Postquam autem ego tam pauper sum, ut a mendico tantum una passu dictem, non possum alliud offerte, quam aliquot ova rabra paschalia gallinae ad memoriam gloriosae resurrec­­tionis Domini nostri Jesu Christi et Salvatoris mundi, Ac peto, ut dignemini acceptare, sicut accep­­tatis donum divitis de valore viginti coronarum. 1905. IV./23. Cum profundissima humilitate Valen­tinus Kovács m. p.» A plébános beszédbe ereszkedett vele s megle­pődve tapasztalta, hogy az öreg béres folyékonyan és klasszire beszél latinul, de németül is pompásan tud s valósággal görbei stílusban beszél. Az ötvenes években Csernovitzban járt az öreg gimnáziumba, több osztályt végzett is és mindig első eminens volt, de atyja halálakor nagy szegénysége miatt kénytelen volt a tanulást abbanhagyni és szolgálatba sze­gődni. Kovács plébános most azon fáradozik, hogy a j­óravaló öreg az istállót valamelyik irodával cse­rélje fel, mert az írása is igen szép.­­ (Gyászrovat.) P. Villé Sámuel gyüdi vikárius, volt zárdafőnök és szent Ferenc-rendi kormány­­tanácsos április 28-án, életének hatvanadik s áldo­­zárságának harminckilencedik évében, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után Pécsett meghalt. Varga Márk István atya, Ferenc-rendi áldozó­pap, a veszprémi zárda másodfőnöke, a múlt hó 27-én hatvannégyéves korában, áldozópapságának negyve­nedik évében meghalt Veszprémben. Temetése 29-én volt az egész város részvétele mellett. Hanzély Gyula volt államrendőrségi számtiszt huszonkilenc éves korában elhunyt Újszászon, ahol tegnap temették el nagy részvét mellett. Szenem Károly nagybirtokos hült tetemét tegnap kísérték nagy részvét mellett örök nyugalomra. Győr­­és Veszprém megye küldöttségein kívül igen sok elő­kelőség vett részt a temetésen. A gyászszertartást Bakács János végezte nagy egyházi segédlettel. Galgóczy Emil dr., a szent-gotthárdi járásbíró­ságnak tizenkilenc éven át volt vezetője, tegnap reggel szívszélhüdésben meghalt. Temetése ma délután lesz. Az elhunyt Galgóczy Antal táborszer­nagy testvéröcscse.­­ (Öngyilkos főtisztviselő.) A magyar-francia biztositó társaság egyik legrégibb hivatalnoka, Poli­tzer Gyula ma délután az intézet palotájának ne­gyedik emeletéről levetette magát az udvar köveze­tére s meghalt. A szerencsétlen véget ért hivatalnok 24 évvel ezelőtt lépett az intézet szolgálatába. Az intézet vezetősége csakhamar megkedvelte a szor­galmas tisztviselőt s aránylag igen rövid idő alatt főtisztviselője lett a társaságnak. A nagy ambíciójú hivatalnok nem­régiben idegbajt kapott. Felesége kérésére több heti szabadságot kért s egészségi ál­lapotának helyreállítása vidékre utazott. A sza­badságidő letelte után hazajött. Ekkor tökéletesen jól érezte magát. Rövid idő múlva azonban ismét jelentkezett a baj. Politzer nem törődött a dologgal. Pontosan bejárt hivatalába s szorgalmasan végezte teendőit. Az utóbbi napokban a baj igen elfajult Néha napokig is magánkívül volt a boldogtalan ember a fájdalomtól. Ma reggel szokottnál korábban kelt. Gyorsan felöltözködött s elment hivatalába. Ott min­denkinek feltűnt túl ideges viselkedése. Fél óra­számra fel-alá járkált az irodában, majd visszavonult szobájába. A hivatalnokok pár perccel azután nagy zuhanást hallottak. Utána néztek a dolognak s meg­riadva konstatálták, hogy Politzer a negyedik eme­letről leugrott az udvarra. A szerencsétlen az udvar kövezetén úgy agyonzúzta magát, hogy egyetlen ép porcikája sem akadt. Holttestét bevitték a boncoló intézetbe. _ —(Rajecfürdő igazgatósága) állami és magán­­tisztviselőknek, illetve alkalmazottaknak, továbbá lelkészeknek és gazdászoknak május 15-től június 30-ig, valamint augusztus 21-től szeptember 30-ig a lakbéreknél 50 százalék, az 1 koronás I. osztályú tükörfürdő-jegyeknél szintén 50 százalék, az étel­áraknál pedig 10 százalékos kedvezményt nyújt.­­ (Bűntény vagy baleset.) A Szent-Gellért hegy Dunára ereszkedő részén, az Erzsébet-híddal szem­közt vasárnap reggel egy borzalmassan összezúzott fiatal cselédleány holttestére találtak a járó­kelők. A rendőrség eleinte azt hitte, hogy a szerencsétlen bal­esetnek lett az áldozata. A vizsgálat folyamán azon­ban jelentkezett a rendőrségen egy magánhivatalnok, aki elmondotta, hogy a szerencsétlen leány valószí­nűleg bűnténynek lett az áldozata. A szerencsétlen leányt ugyanis vasárnap kora reggel egy munkás ember kergette a Gellért-hegy meredek útján. A leány a menekvés közben megbotlott s lezuhant. A munkás ember a rémes eset után fel­felé tartott a hegyre s egy fordulónál eltűnt a szeme elől. A rend­őrség az ismeretlen ember kinyomozására megtette a szükséges intézkedéseket. — (A lóversenyeket látogató közönség) a saját érdekében jól teszi, ha a versenyzők­ belépti­ jegyeket — a jegypénztáraknál való nagy tolongás elkerülése s tehát saját kényelme érdekében — a versenypro­­grammokon megjelölt dohánytőzsdékben a verseny­napok délelőttjén előre váltja meg. — Szint­úgy saját érdekében áll a közönségnek, hogy a belépti-jegyeket láthatóan viselje, hogy az ellen­őrség felszólításait mellőzhesse.­­ Kínos betegség a csuz és köszvény, azonban mint hiteles orvosi nyilatkozatok és számos köszönő­levél bizonyítja, a Zoltán-féle kenőcs még a legma­kacsabb és legrégibb csuz és köszvényes bajokat is már néhányszori bedörzsölés után meggyógyította. Üvegje 2 kor. Zoltán B. gyógytárában, Budapest, V., Szabadság-tér. 5 . A szocialisták ünnepe. Budapest, május 2.­­ A munkásság nemzetközi nagy ünnepe immár le­zajlott. Nem olyan ünnep, mint a többi. Nem is olyannak hirdetik és nem is a legnagyobb ünnepnapja a világnak», amilyennek mondják. «Harang nem zúgott», de kurjongatás volt elég, «lobogók nem len­gedeztek a házakon», de a szocialista jelvény ott volt minden résztvevő mellén, «püspökök nem mi­séztek, királyok nem rendeztek katonai parádét, de ezt, úgy h­iszszük, a szocialisták, akik pedig sokat és nagyot tudnak kívánni, maguk nem kívánták. Meg­történt a nagy felvonulás is, hisz ez olyan, mint sok mellé a tartármártás. Összetömörültek, hogy lássák nagy számukat és hogy dübörögjön a föld a lábuk alatt, amikor tüntetve felvonulnak. Vörös táb­lákon hirdetett jelszavak imbolyogtak az emberfők beást 1905^^8 2.

Next