Állam és Közigazgatás, 1951 (3. évfolyam, 1-12. szám)

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Szovjetunió szocialista államszervezésének több, mint 30 esztendős példa­mutató tanításait, tapasztalatait és ugyanakkor a velünk egy utat járó népi demokráciák államszervezési, államigazgatási gyakorlatát is. Most, amikor a II. Kongresszus előtt az Állam és Közigazgatás majd 2 esztendős munkáját mérlegre tesszük, azt kell megvizsgálnunk, hogyan oldottuk meg a ránk bízott feladatot, miben és mennyiben támasztottuk alá, mozdítottuk elő az átépítés folyamatát? Nyújtottunk-e segítséget az állami munkában dolgozóknak ahhoz, hogy elméletileg is biztosan álljanak a lábu­kon, hogy felismerjék államunk új tartalmát, új funkcióit, új szervezetét és az ebből rájuk háruló teendőket. A számvetés eredmények és hiányosságok egész sorát tárja elénk. Figyelmeztet bennünket arra, hogy a kezdettől adódó nehézségek ellenére dolgozhattunk volna jobban, hogy korábban kellett volna alkalmaznunk a sztálini önkritika lendítő erejét. Megmutatja, hogy hol kell elsősorban javítanunk. Mind az Alkotmány létrehozásánál, mind a helyi tanácsok kiépíté­sénél azt tekintettük elsőrendű feladatunknak, hogy megismertessük az államigazgatás vezetőivel, gyakorlati és tudományos munkásaival a Szovjet­unió élenjáró szocialista tudományának tanítását, történelmi tapasztalatát az államról, az állam szervezetéről, a szovjetrendszerről. Közvetítsük a népi demokráciák erre a területre eső eddigi eredményeit. Hogy a soron követ­kező változásokhoz képest a Szovjetunió tapasztalataira támaszkodva, a mi vonatkozásunkban is feldolgozzuk, a mi területünkön is konkretizáljuk az egyes kérdéseket. Tudományos igénnyel kellett fellépnünk, mert erre kötelez bennünket a marxista-leninista elmélet tudományos jellege, amely soha el nem szakadva az élettől, perspektívát és segítséget ad az építő gyakorlat számára. Elsősorban kívántuk biztosítani azt, hogy eredeti szovjet munkák fordításainak közlésével nyújtsunk segítséget a szovjet szocialista jog és államszervezés alapvető kérdéseinek megismeréséhez. Ebbe a témakörbe estek azok a cikkek, amelyeket az Alkotmány kapcsán közöltünk szovjet munkák nyomán. (A. J. Visinszkij :A szovjet szocialista jog, Sz. Sz. Sztu­­denskin: A szocialista államigazgatás rendszere, Sz. L. Ronin: A szovjet alkotmány történelmi jelentősége, I. P. Trajnyin: Lenin és Sztálin az állam és jog szerepéről st­b.) Ezzel együtt feladatunk volt az, hogy a népi demokratikus államok alkotmányát, államberendezését is ismertessük. Ebbe a témakörbe estek a népi demokratikus köztársaságok alkotmányát, a román és csehszlovák államigazgatás (igazságügyi szervezet) rendszerét tárgyaló tanulmányok. Feladatunknak tekintettük, hogy leleplezzük az ú. n. ezeréves alkot­mány hazugságait, és ugyanakkor felszínre hozzuk alkotmányjogi vonat­kozásokban is népünk haladó harcos hagyományait. Harcolnunk kellett a még ma is meglévő burzsoá-feudális „közjogi" elméletek marad­ványai ellen. Tudatosítanunk kellett, hogy az Alkotmány létrehozásánál nem valamiféle „jogfolytonosságról“ van szó. Hogy Alkotmányunk az új, szo­cialista típusú államunk alaptörvénye, amely éles fegyver a jogtudomány és az államigazgatás munkásai számára a burzsoá és feudális múlt marad­ványaival, népünk ellenségeivel szemben. Ezt a célt szolgálták azok a tanul­mányok, amelyeket a „Magyar Tanácsköztársasági Alkotmány 30. év­fordulójára“, „A Magyar Népköztársaság történeti előzményei“, „Népünk

Next