Állam és Igazgatás, 1971. július-december (21. évfolyam, 7-12. szám)

1971-07-01 / 7. szám

DR. KOVÁCS TIBOR E négy szervfajta a következő: — tanácsadó véleményező szervek, kollégiumok; célszerű, ha ezeknek munkájában jogász is részt vesz; — a vezetést közvetlenül segítő szervek, mint például: titkárság, elnöki főosztály, igazgatási főosztály; a tárca keretében szervezett jogi osztályok általában ezekben helyez­kednek el; — funkcionális szervek; néhány jogászra ezekben is szükség van, ilyen foglalkoztatási terület például a munkaügyek irányítása; — szakmai szervek; ezek közül azokban, amelyek jogalkalmazással, ható­sági ügyintézéssel is foglalkoznak, feltétlenül szükség van jogászokra. Az országos hatáskörű szervek vonatkozásában, mint a korábbiakban emlí­tettem, körülbelül ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a felügyeleti típusú szerveknél, ahol jelentős munkaterület a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése, az átlagosnál több jogászra van szükség. Említést érdemel néhány olyan társadalmi szerv jogászszükséglete is, ame­lyek munkaterületük következtében jelentős mennyiségű, vagy kis volumenű, de a szerv jellegéből folyóan igen fontos jogi tevékenységgel foglalkoznak. Az elsőre példa a SZOT a társadalombiztosítás vonatkozásában, a másodikra a TOT és a SZÖVOSZ. 3. Az államigazgatás helyi szervei közül a számszerűleg domináló jellegük következtében a tanácsi államigazgatási szervek ez irányú problémáit kívánom tárgyalni, mellőzve az olyan kisebb felvevő területeket, mint a különféle fel­ügyeletek és az egyes területközi szervek, mint például a vízügyi igazgatóság. 4. Az érintettek körének meghatározásán kívül az elemzéshez feltétlenül hozzátartozik, hogy kb. milyen számot képviselnek az összes jogász vonatkozá­sában az államigazgatásban foglalkoztatott jogászok. Sajnos, csak egy meg­lehetősen régi, 1964-ben az Országos Tervhivatal és a Magyar Jogász Szövetség által közösen készített terv­tanulmányra támaszkodhatom, amely prognosztiku­san próbálta meghatározni az 1980-ban szükséges jogász létszámot. Bár a terv­tanulmány készítése óta 7 év telt el és ez a gazdasági mechanizmus reformja következtében a jogászszükségletben, illetve annak specifikációjában bizonyos eltolódásokat eredményezhetett, az államigazgatás jogászszükséglete szempont­jából irányszámként a tervezetben foglaltak elfogadhatónak látszanak. Eszerint az államigazgatás központi szerveinek jogászszükséglete 50 fő. Ez a szám valószínűleg nem egészen helytálló következtetések eredménye, ennél nyilván több államigazgatási jogászra lesz szükség, azonban a volumen az összes­hez viszonyítva akkor sem lesz jelentős. A tanácsi államigazgatási szervek jogászszükségletét a tervezet 1900 főre teszi. Jelenleg kb. 1400 munkahelyre van jogi végzettség előírva, s mivel már most vannak olyan elgondolások, hogy ezt a kört bővíteni kell, az 1900 fős szükséglet reálisnak látszik. Ezen kívül az államigazgatásnak részletesen nem tárgyalt helyi szerveinél is jelentkezik el nem hanyagolható jogászszükséglet, úgy, hogy aligha tévedünk, ha az 1980. évi igényt 2500 főben jelöljük meg. A fent említett tervezet az összes szükségletet 19 500 főre teszi. A két szám összehasonlítása azt mutatja, 578

Next