Állam és Igazgatás, 1981. január-június (31. évfolyam, 1-6. szám)

1981-01-01 / 1. szám

1981. JANUÁR Állam ÉS IGAZGATÁS DR. MÓNUS LAJOS A kormánybizottságok kialakulása és fejlődése Az államigazgatás központi irányítása számos bizottság közreműködésével történik. E bizottságok jellege és tevékenységi köre meglehetősen eltérő képet mutat, és kialakulásuk is különböző társadalmi igényekre, illetve az államveze­­tés részéről meghatározott célokra vezethető vissza. Az elmúlt időszakban tör­téntek már kísérletek arra, hogy különböző megközelítésben vizsgálják és érté­keljék e bizottságok működését és szerepét.­ Mégis szükségesnek tartom a kér­dést újra megvizsgálni, most már kifejezetten csak a kormánybizottságokra szű­kítve. Az államigazgatás központi szervei mellett működő bizottságokat a gya­korlati tapasztalatok alapján ma már lényegében három kategóriába lehet so­rolni.S így beszélhetünk kormánybizottságokról, tárcaközi bizottságokról és mi­niszteri bizottságokról. Kormánybizottságoknak általában azokat a testületeket tekintjük, amelyek a Minisztertanács átruházott hatáskörében járnak el. E bi­zottságok határozatait a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői, ha­tóságok és egyéb szervek végrehajtani kötelesek. Ez olyan alapvető jogosítvány, amely lényegesen megkülönbözteti őket a többi bizottságtól. A tárcaközi bizott­ságok általában irányító, összehangoló, ellenőrző, illetőleg tanácsadó-véleménye­ző hatáskört gyakorolnak. A bizottság feladatkörében hozott egyhangú állás­foglalás a bizottságban részt vevő szervek számára kötelező. Tárcaközi bizottsá­got nemcsak a Minisztertanács, hanem kormánybizottság is létrehozhat. Miniszt 1 L. : Dr. Mónus Lajos: Bizottságok az államigazgatás legfelsőbb vezetésében.. — Állam és Igazgatás, 1974. 1. sz. 61—68. oldal. — Sári János: Bizottságok a kormányzati tevékenység, s az államigazgatás legfelsőbb irányításának szintjén. — Jogtudományi Közlöny, 1980. 8. sz. 469— 476. oldal. — Az ún. „országos irányító szervként működő bizottságok” figyelembevételétől most el­tekintünk. Ilyen pl. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, amely lényegében nem is bi­zottság, hanem hivatal, vagy pl. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amelyet viszont nem a Minisztertanács, hanem az Elnöki Tanács hoz létre. Az Országos Atomenergia Bizottság lénye­gében tárcaközi bizottság, feljogosítva bizonyos hatósági teendők gyakorlásával. A MINISZTERTANÁCS tanácsi hivatalának ELMÉLETI ÉS SZAKMAI FOLYÓIRATA

Next