Állam és Igazgatás, 1984. július-december (34. évfolyam, 7-12. szám)

1984-07-01 / 7. szám

275 milliárd forintot fordítottak a tanácsok az életkörülményeket közvetlenül meghatározó lakossági, illetőleg települési infrastruktúra fejlesztésére. Ebben az évtizedben közel két százalékkal jutott több a tanácsi gazdaságnak az eloszt­ható népgazdasági fejlesztési eszközökből, a szocialista szektor beruházásaiból való részesedés aránya elérte a 18,4%-ot. A tanácsi fejlesztési eszközök növeke­dési üteme az évtized folyamán összességében is meghaladta a szocialista szek­torét. Az előbbi — folyó árakon számolva — tíz év alatt­­kereken 130%-kal, az utóbbi pedig mintegy 90%-kal nőtt. Az említett évtizedben a tanácsok az összes költségvetési szerv kiadásai­nak 45%-át, kereken mintegy 400 milliárd forintot használtak fel. A költség­­vetési kiadások az előző évtizedhez képest 230%-kal nőttek. A tanácstörvény fő céljával összhangban az elmúlt évtizedben fokozatosan nőtt a tanácsok tevékenységének gazdasági, pénzügyi lehetősége. Jelenleg éven­te átlagosan közel 120 milliárd forinttal gazdálkodhatnak a tanácsok. Ennek közel háromnegyed része szolgálja a meglevő intézmények, ellátóhálózatok mű­ködtetését, fenntartását, egynegyede pedig az új fejlesztések fedezete. A megnövekedett eszközök felhasználásával gyorsítani lehetett a fejlődést és érzékelhető változást lehetett elérni a lakossági infrastruktúra több fontos területén. Ezt szemléleteik a következők: E néhány összehasonlító adatból világosan kitűnik, hogy az elmúlt évtized­ben a kiemelt ellátási területeken jelentős volt a fejlődés. Más tényezők — der­mográfiai körülmények, szociálpolitikai és lakásgazdálkodási intézkedések stb. — mellett ez a fejlesztési politika is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években lassulóban van az önálló lakás iránti igények növekedése, hogy fokozatosan megteremtődtek a feltételek a megfelelő korú gyermekek teljes körű óvodái, illetőleg az igény szerint a bölcsődés korúak gondozására, a gyógyintézeti ellá­tás legégetőbb mennyiségi hiányainak enyhítésére. A kiemelt ellátóterületeken kívül érzékelhető fejlődés volt a települések vízgazdálkodásában, energiaellátottságában, a művelődés, a sport, a városgaz­dálkodás, a helyi és a helyközi közlekedés, a kereskedelem és a vendéglátás, a turizmus és az ipari szolgáltatások területén. A tanácsi gazdaság súlyát a lakossági életkörülmények alakításában betöl­tött, növekvő szerepét jelzi a tanácsok gazdasági hatáskörének, gazdaszerepének folyamatos bővülése is. Az elmúlt évtizedben hozott intézkedések eredménye­képpen jelenleg a tanácsok látják el a terület és településfejlesztési feladatok, illetőleg a lakás és kommunális, az egészségügyi és szociális, a művelődési, (ezer db) 1961—1970 1971—1980 1971—1980 között között az 1961—70 %-ában lakásépítés (ezer db) 610 900 148 bölcsődei férőhely (ezer db)9­28 311 óvodai férőhely (ezer db) általános iskolai 35 217 620 osztályterem (ezer db) gyógyintézeti ágyférőhely 5 11 220 14 20 143

Next