Magyar Közigazgatás, 1993 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS A KÖZIGAZGATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK IRÁNYAI ÉS ELVEI (Jóváhagyta a Magyar Köztársaság Kormánya a 3603/1992. számú határozatában) I. AZ ÁTFOGÓ KÖZIGAZGATÁSI REFORM FŐ IRÁNYAI ÉS SÚLYPONTJAI A reform négy modernizációs irányt foglal magá­ba:­­ a közigazgatás demokratizálásának további ki­­szélesítését, - a közigazgatás jogszerűségének erősítését, - a decentralizáció, a dekoncentráció és a centra­lizáció megfelelő arányainak kiépítését, - a közigazgatás szerepének differenciált csökken­tését, illetve az indokolt területeken való növelését, a hatékonyság növelését és költségtakarékos közigazga­tás létrehozását a közigazgatás minden területén. A reform komplex módon kiterjed a magyar köz­­igazgatás szervesen összefüggő két ágára: az önkor­mányzati és az állami igazgatásra, a két igazgatás közötti kapcsolatrendszer harmonizálására. A komp­lex reform átfogja a közigazgatás funkcióit, feladat- és hatásköreit, a közigazgatás működését, annak szer­vezeti kereteit, valamint a közigazgatás személyi állo­mányát. A komplex program célja annak minél teljesebb körű biztosítása, hogy a modern magyar államberen­dezkedés a szabad helyi autonómiákra épüljön, az autonómiák a demokratikus jogállam közérdekű sza­bályozásának és ellenőrzésének a keretei között tevé­kenykedjenek, az autonómiák ne sértsék az állam szükségszerű funkcióit, az állam pedig - többek közt a közigazgatás révén - ahol indokolt és lehetséges megfelelő formákban segítse a civil társadalom és a szociális piacgazdaság önszerveződéseit. Az állam és az autonómiák pontosabban szétválasztandó szerep­köreikben kölcsönösen erősítendők, és a szükséges területeken - az ország működésének hatékonysága érdekében - biztosítani kell megfelelő együttműködé­süket. A modernizáció követelményeinek egységes érvé­nyesítését fenntartva a program munkamegosztást alakít ki a végrehajtásban résztvevő szervek között. A belügyminiszter felelős - az érintett miniszterek be­vonásával - az önkormányzati igazgatást és az állami­gazgatást átfogó reform munkálatokért. Az érintett miniszterek végzik - a belügyminiszter közreműködé­sével - a szakigazgatási ágak modernizációját. A Mi­niszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára han­golja össze - az érintett miniszterek részvételével - a kormányzati mechanizmus továbbfejlesztésére irá­nyuló munkát. A közigazgatási reform kidolgozásába be kell vonni az önkormányzati szövetségeket, a meg­felelő szakmai és érdekképviseleti szerveket. Az egyes témák kidolgozását vállaló önkormányzatok (pl. a fő­város) javalatait, a tudományos intézmények kutatási eredményeit is hasznosítják a program felelősei. Ala­pozni szükséges a hazai és a nemzetközi gyakorlatra, tudományos eredményekre. A program a rendszerváltoztatást követően megin­dult részkorszerűsítéseknek - azok rendszerbe fogla­lásával - egységes irányt szab. Ugyanakkor nem zárja ki a más megközelítésű munkálatokat, az intézkedé­sek meghozatala előtt be kell mutatni a programban kijelölt irányoktól eltérő alternatív megközelítéseket is. A kormány gondoskodik a közigazgatási reform­munkák átfogó összehangolásáról a felelősök rend­szeres beszámoltatásával. 1. A demokrácia továbbfejlesztése A magyar közigazgatás modernizációjának első fő iránya a rendszerváltoztatással megindult demokrati­zálás további kiteljesítése. Ki kell építeni a közigaz­gatást irányító demokratikus intézményrendszer még hiányzó részelemeit, korszerűsítendő a választott tes­tületek és tisztségviselők döntéseit előkészítő köz­­igazgatási tevékenység, a döntéselőkészítésben a köz­vélemény tájékoztatásának nagyobb szerepet kell kapnia. A részvételi (participatív) demokrácia kifejleszté­sével - a közszolgáltatást irányító, a szolgáltatást nyújtó és igénybe vevők közös testületei révén - a központi, valamint a helyi közszolgáltatások közvet­len igazgatásban kapjanak nagyobb szerepet a szol­gáltatásban érdekeltek. A demokrácia kiteljesítése mellett szükséges a rendszerváltoztatással járó túlzó megoldások felül­vizsgálata is. A közigazgatás demokratikus alárendelt­ségének fenntartásával a következő időben erősítésre szorul a közigazgatás indokolt szerepköre és viszony­lagos szakmai önállósága. 2. Jogszerűség A közigazgatás tevékenységében, működésében to­vábbra is következetesen és maradéktalanul érvénye­süljön a jogszerűség. Ehhez fontos feltétel, hogy a­ z.

Next