Magyar Közigazgatás, 1993 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS A KÖZIGAZGATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK IRÁNYAI ÉS ELVEI (Jóváhagyta a Magyar Köztársaság Kormánya a 3603/1992. számú határozatában) I. AZ ÁTFOGÓ KÖZIGAZGATÁSI REFORM FŐ IRÁNYAI ÉS SÚLYPONTJAI A reform négy modernizációs irányt foglal magába: a közigazgatás demokratizálásának további kiszélesítését, - a közigazgatás jogszerűségének erősítését, - a decentralizáció, a dekoncentráció és a centralizáció megfelelő arányainak kiépítését, - a közigazgatás szerepének differenciált csökkentését, illetve az indokolt területeken való növelését, a hatékonyság növelését és költségtakarékos közigazgatás létrehozását a közigazgatás minden területén. A reform komplex módon kiterjed a magyar közigazgatás szervesen összefüggő két ágára: az önkormányzati és az állami igazgatásra, a két igazgatás közötti kapcsolatrendszer harmonizálására. A komplex reform átfogja a közigazgatás funkcióit, feladat- és hatásköreit, a közigazgatás működését, annak szervezeti kereteit, valamint a közigazgatás személyi állományát. A komplex program célja annak minél teljesebb körű biztosítása, hogy a modern magyar államberendezkedés a szabad helyi autonómiákra épüljön, az autonómiák a demokratikus jogállam közérdekű szabályozásának és ellenőrzésének a keretei között tevékenykedjenek, az autonómiák ne sértsék az állam szükségszerű funkcióit, az állam pedig - többek közt a közigazgatás révén - ahol indokolt és lehetséges megfelelő formákban segítse a civil társadalom és a szociális piacgazdaság önszerveződéseit. Az állam és az autonómiák pontosabban szétválasztandó szerepköreikben kölcsönösen erősítendők, és a szükséges területeken - az ország működésének hatékonysága érdekében - biztosítani kell megfelelő együttműködésüket. A modernizáció követelményeinek egységes érvényesítését fenntartva a program munkamegosztást alakít ki a végrehajtásban résztvevő szervek között. A belügyminiszter felelős - az érintett miniszterek bevonásával - az önkormányzati igazgatást és az államigazgatást átfogó reform munkálatokért. Az érintett miniszterek végzik - a belügyminiszter közreműködésével - a szakigazgatási ágak modernizációját. A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára hangolja össze - az érintett miniszterek részvételével - a kormányzati mechanizmus továbbfejlesztésére irányuló munkát. A közigazgatási reform kidolgozásába be kell vonni az önkormányzati szövetségeket, a megfelelő szakmai és érdekképviseleti szerveket. Az egyes témák kidolgozását vállaló önkormányzatok (pl. a főváros) javalatait, a tudományos intézmények kutatási eredményeit is hasznosítják a program felelősei. Alapozni szükséges a hazai és a nemzetközi gyakorlatra, tudományos eredményekre. A program a rendszerváltoztatást követően megindult részkorszerűsítéseknek - azok rendszerbe foglalásával - egységes irányt szab. Ugyanakkor nem zárja ki a más megközelítésű munkálatokat, az intézkedések meghozatala előtt be kell mutatni a programban kijelölt irányoktól eltérő alternatív megközelítéseket is. A kormány gondoskodik a közigazgatási reformmunkák átfogó összehangolásáról a felelősök rendszeres beszámoltatásával. 1. A demokrácia továbbfejlesztése A magyar közigazgatás modernizációjának első fő iránya a rendszerváltoztatással megindult demokratizálás további kiteljesítése. Ki kell építeni a közigazgatást irányító demokratikus intézményrendszer még hiányzó részelemeit, korszerűsítendő a választott testületek és tisztségviselők döntéseit előkészítő közigazgatási tevékenység, a döntéselőkészítésben a közvélemény tájékoztatásának nagyobb szerepet kell kapnia. A részvételi (participatív) demokrácia kifejlesztésével - a közszolgáltatást irányító, a szolgáltatást nyújtó és igénybe vevők közös testületei révén - a központi, valamint a helyi közszolgáltatások közvetlen igazgatásban kapjanak nagyobb szerepet a szolgáltatásban érdekeltek. A demokrácia kiteljesítése mellett szükséges a rendszerváltoztatással járó túlzó megoldások felülvizsgálata is. A közigazgatás demokratikus alárendeltségének fenntartásával a következő időben erősítésre szorul a közigazgatás indokolt szerepköre és viszonylagos szakmai önállósága. 2. Jogszerűség A közigazgatás tevékenységében, működésében továbbra is következetesen és maradéktalanul érvényesüljön a jogszerűség. Ehhez fontos feltétel, hogy a z.