Magyar Közigazgatás, 1993 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
A KÖZIGAZGATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK PROGRAMJA A központi és helyi közigazgatás valóban olyan jogszabályokat hajtson végre, amelyek tartalmukban is megfelelnek a jogállamiság alkotmányos követelményeinek. Ennek érdekében szükséges felgyorsítani és kiteljesíteni a közigazgatási deregulációt és regulációt. Meghatározott követelmények szerint - egyszeri programként - felül kell vizsgálni a közigazgatási feladat- és hatásköröket, illetőleg a jogszabályok előkészítésekor folyamatosan érvényre kell juttatni a deregulációs szempontokat. A regulációval módosítani indokolt a rendszerváltoztatás korai időszakában kialakult pontatlan, hiányos feladat- és hatáskör megállapításokat. A jogállamokban természetes kormányzati és a minisztériumi jogalkotási feladatok nem háríthatók át a törvényalkotásra. Ezért Magyarországon is ki kell építeni a demokratikusan irányított és jogilag ellenőrzött végrehajtó hatalom jogalkotó szerepének Európa-szerte már hosszabb ideje és jól működő mechanizmusait, amely egy szélesebb végrehajtási jellegű szabályozást tesz lehetővé. Az egyedi jogalkalmazási tevékenység törvényességének erősítését, színvonalának emelését a jogalkalmazók rendszeresebb továbbképzésével, a jogértelmezési kultúra fejlesztésével, az egységes jogalkalmazási gyakorlatot segítő iránymutató döntések és más szakmai információk elterjesztésével is biztosítani kell. A hatósági tevékenység újraszabályozását megalapozó szakmai vizsgálatok során kapjon nagyobb hangsúlyt a bizalmi elv. Nevezetesen, ahol lehet a hatóságok a közhatalmi szabályoknak az ügyfelek önkéntes jogkövetésével és utólagos felelősségrevonásával szerezzenek érvényt. A hatósági anyagi jog, benne a hatósági szankciórendszer átfogó reformra szorul. Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló egyezmény ratifikációjával összefüggésben újra kell kodifikálni a szabálysértési joganyagot. A közigazgatási határozatok felülvizsgálati rendjében a fejlett demokráciákhoz képest is túl sok fokozat alakult ki. Ennek következményeként az érdemi döntés a polgárok számára súlyos hátrányokkal járóan elhúzódhat (igazgatási első és másodfok, bírósági első és másodfok). Ügytípusonként esetleg eltérően két elemzési irány indokolt: egyfokú igazgatási és kétfokozatú bírósági eljárás; vagy kétfokozatú igazgatási és egyfokú bírósági eljárás alkalmazása. Szélesítendő a bírósági szerepkör az önkormányzatok közötti viták rendezésében. Bővíthető az a kör, amikor jövőben elfogadandó törvény az együttműködő önkormányzatokat megállapodásra kötelezi. Bíróság döntsön a megállapodásokból következő vitákban, akkor is, ha valamely kérdésben nem jutnak megegyezésre. (Pl. kötelező társulás feltételeiben, új község alakításakor a vagyon, a terület megosztásában). Ugyanakkor a megfelelő iránymutató döntések kialakulása után vizsgálható, hogy az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő mely hatáskörei és milyen mértékben csökkenthetők, átadva bizonyos hatásköröket más állami jogalkalmazó szerveknek. 3. Decentralizáció, dekoncentráció, centralizáció A közigazgatási reform során arányosabb viszonyok alakuljanak ki a decentralizáció, dekoncentráció, centralizáció között. Figyelembe veendő, hogy a három igazgatási megoldás egyike sem magasabb rendű a másiknál, saját szerepkörében mindegyik egyenrangú és célszerűen fejlesztendő. Az arányosítás során mindhárom megoldást bizonyos területeken erősíteni kell, ugyanakkor a rendszerváltoztatás idején bizonyos mértékben eltúlzott tendenciák korrigálására is sort kell keríteni. Az önkormányzati decentralizáció csak az állam egységének keretei között valósulhat meg. Az indokolt önkormányzati decentralizáció erősítése körében a vizsgálatok a feltételek (anyagi, személyi) javítására, a feladatok pontosabb elhatárolására irányuljanak. Elemezni indokolt a helyi társadalomba való felesleges, szükségtelen önkormányzati beavatkozásokat is. Szakmai vizsgálatok alapozzák meg az állásfoglalást arról, hogy a helyi közigazgatás szétválasztott és saját szerepkörében egyenrangú két ágának, az önkormányzati és a dekoncentrált közigazgatásnak hazánkban melyek a megfelelő alkalmazási területei, továbbá milyen módon, mértékben teremthető meg az összehangolásuk. A reformprogram egyik kulcskérdése: az előző rendszerben kompromittált, a jogos kritikák hatására az indokoltnál jobban elgyengített állami szerepköröket a szükséges módon erősíteni kell az országos fellépéshez indokolt mértékig, de mindez nem érhet el olyan mértéket, ami már sértené a helyi önkormányzás Európában hosszú ideje követett és hazánkban két éve bevezetett lényegi elemeit. 4. Hatékony és költségtakarékos közigazgatás A program a modern magyar közigazgatáshoz szükségszerű igazgatási funkcióknak megfelelő hatáskört, jól működő személyi állományt, ésszerű szervezeti kereteket kíván teremteni. Az eddig kialakított szervezeti keretekhez képest jelentős lemaradás tapasztalható a működés hatékonyságában és költségérzékenységében.