Magyar Közigazgatás, 1994 (44. évfolyam, 1-11. szám)
1994-01-01 / 1. szám
dr. Adam antal egyetemi tanár, alkotmánybíró Észrevételek az önkormányzati reform néhány kérdésköréhez I. Bevezető megjegyzések Szerencsésnek tartom, hogy a demokratikus magyar alkotmányos jogállam szervezeti rendszerében a helyi önkormányzatok helyzetének, szerepének és kapcsolatainak értékelését és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatát olyan körülmények között végezhetjük, amikor a helyi önkormányzatok eddigi három és féléves működési tapasztalatainak ismeretében a gyakorlati szakemberek, a kutatók, a politikusok és a kormányzati képviselők többsége egyetért abban, hogy az állami és az önkormányzati irányítási és közigazgatási szervezetben a területi középszint és azon belül a megyei önkormányzat szerepe, hatásköre és eszközei különösen a térség adottságaihoz igazodó infrastrukturális tervezésben és fejlesztésben, a térségi rendeltetésű intézményfenntartásban, valamint az idegenforgalom és a környezetvédelem feltételeinek alakításában erősítésre és kiterjesztésre szorulnak. Az egyetértő, illetve a hasonló indíttatású, de eltérő modellfelfogások mellett még sokrétű felmérésre, elemzésre és mérlegelésre van szükség ahhoz, hogy a jelzett irányú alkotmányi és törvényi szabályozás elméleti alapozása átfogóan és a részletekre is kiterjedően rendelkezésre álljon. E törekvés jegyében elismerés illeti a Magyar Közigazgatás szerkesztőit, hogy a folyóirat 1993. évi novemberi számában együttesen közölték a helyi önkormányzati törvény módosításának tervezetét, valamint hat politikai párt, nevezetesen az MDF, az SZDSZ, az FKgP 36-ok, az MSZP, a FIDESZ és a KDNP képviselőinek az önkormányzati reformra vonatkozó koncepcionális tanulmányait. Mielőtt az önkormányzati reform néhány alapvetőnek tartott összetevőjére vonatkozó vizsgálódásaimat és következtetéseimet körvonalaznám, utalok azokra a körülményekre és összefüggésekre, amelyeknek feltárásából és értékelő elemzéséből levezethető következtetések a helyi és a területi önkormányzati reform előkészítésében nem hagyhatók figyelmen kívül. Ezek körében különösen a következő kérdések vizsgálatát tartom mellőzhetetlennek. 1. Milyen mértékben tartandó fenn, illetve módosítandó a gazdasági átalakulás, azon belül a tulajdoni és termelési szerkezetváltozás eddigi markáns állami vezérlése? 2. Mennyi időre kontemplálható az állami tulajdon dominanciájának lebontásával, a kárpótlással, a privatizációval, a részleges reprivatizációval, a világgazdasági recesszióval, a piacvesztéssel, az adósságkezeléssel, az agrárátalakulással járó átmenetinek minősülő nehézségek (elszegényedés, munkanélküliség, infláció) és feltornyosult rendkívüli feladatok állami kezelésének, illetve ellátásnak szükségessége. 3. Milyen mértékben és ütemben tervezhető és valósítható meg a gazdasági rendszerváltozáshoz kapcsolódó, a hátrányos belső, illetve külső körülmények által is növelt rendkívüli és átmeneti feladatokat gyakran párhuzamosan végző, felduzzasztott államapparátus feladatainak, hatáskörének, szervezetének és funkcionálásának korszerűsítése. 4. Méltán feltételezhető, hogy a gazdaság magánosítása, a földtulajdonosok közvetlen, kétlaki és bérbeadásos gazdálkodása, a szolgáltató és kereskedelmi szféra kiterjedése, a nonprofit jellegű intézmények szaporodása, a társadalmi középrétegek számszerű és anyagi gyarapodása, az információs és távközlési rendszer tökéletesedése, az idegenforgalom és belső turisztika növekedése mellett az energiaforrások igénybevételének, a piacorientált gazdálkodásnak, a fogyasztásnak, a szociális ellátásnak, az egészségvédelemnek, a közösségi és egyéni életvitelnek a „fenntartható fejlődés” sorsdöntő posztulátumát tiszteletben tartó állami és társadalmi orientálása újszerű feladatokat hárít az állami és az önkormányzati közigazgatásra. Ezek körében várnak kimunkálásra a figyelemmel kísérő, ellenőrző, hiteles méréseket, elemzéseket végső (monitoring) tevékenység összetevői, az információkat gyűjtő, regisztráló, tároló, aggregáló, feldolgozó és továbbító szolgáltatás formái, valamint a határértékeket, kereteket, tilalmakat meghatározó és a serkentő, ösztönző, támogató, engedélyező, kedvezményező munka elemei, továbbá a korrektív, reparatív, pönalizáló és szankcionáló tevékenység feltételei. Az új körülmények között azt is meg kell határozni, hogy milyen konflitusokat megelőző és feloldó védelmi funkciót kell gyakorolniuk a vizsgált szerveknek a kiegyensúlyozott, erőszakmentes, kulturált, tar Dr. Sóvágó László: Gondolatok a helyi önkormányzatokról. Dr. Wekler Ferenc: Az önkormányzás fejlesztési irányai, Dr. Böröcz István: Az önkormányzati rendszer fejlesztésének főbb irányai, Dr. Vastagh Pál: Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének feladatairól, Deutsch Tamás: Az önkormányzati rendszer működéséről és továbbfejlesztésének egyes kérdéseiről, Dr. Horváth Tivadar: Gondolatok az önkormányzati igazgatás jövőjéről. Magyar Közigazgatás 1993. 1.sz. CIKKEK, TANULMÁNYOK.