Magyar Közigazgatás, 1994 (44. évfolyam, 1-11. szám)

1994-01-01 / 1. szám

dr. Adam antal egyetemi tanár, alkotmánybíró Észrevételek az önkormányzati reform néhány kérdésköréhez I. Bevezető megjegyzések Szerencsésnek tartom, hogy a demokratikus ma­gyar alkotmányos jogállam szervezeti rendszerében a helyi önkormányzatok helyzetének, szerepének és kapcsolatainak értékelését és fejlesztési lehetőségei­nek vizsgálatát olyan körülmények között végezhet­jük, amikor a helyi önkormányzatok eddigi három és féléves működési tapasztalatainak ismeretében a gya­korlati szakemberek, a kutatók, a politikusok és a kormányzati képviselők többsége egyetért abban, hogy az állami és az önkormányzati irányítási és köz­­igazgatási szervezetben a területi középszint és azon belül a megyei önkormányzat szerepe, hatásköre és eszközei különösen a térség adottságaihoz igazodó infrastrukturális tervezésben és fejlesztésben, a térsé­gi rendeltetésű intézményfenntartásban, valamint az idegenforgalom és a környezetvédelem feltételeinek alakításában erősítésre és kiterjesztésre szorulnak. Az egyetértő, illetve a hasonló indíttatású, de eltérő mo­­dellfelfogások mellett még sokrétű felmérésre, elem­zésre és mérlegelésre van szükség ahhoz, hogy a jel­zett irányú alkotmányi és törvényi szabályozás elmé­leti alapozása átfogóan és a részletekre is kiterjedően rendelkezésre álljon. E törekvés jegyében elismerés illeti a Magyar Köz­­igazgatás szerkesztőit, hogy a folyóirat 1993. évi no­vemberi számában együttesen közölték a helyi önkor­mányzati törvény módosításának tervezetét, valamint hat politikai párt, nevezetesen az MDF, az SZDSZ, az FKgP 36-ok, az MSZP, a FIDESZ és a KDNP képviselőinek az önkormányzati reformra vonatkozó koncepcionális tanulmányait.­ Mielőtt az önkor­mányzati reform néhány alapvetőnek tartott összete­­­­vőjére vonatkozó vizsgálódásaimat és következtetése­imet körvonalaznám, utalok azokra a körülményekre és összefüggésekre, amelyeknek feltárásából és érté­kelő elemzéséből levezethető következtetések a helyi és a területi önkormányzati reform előkészítésében nem hagyhatók figyelmen kívül. Ezek körében külö­nösen a következő kérdések vizsgálatát tartom mel­­lőzhetetlennek. 1. Milyen mértékben tartandó fenn, illetve módo­sítandó a gazdasági átalakulás, azon belül a tulajdoni és termelési szerkezetváltozás eddigi markáns állami vezérlése? 2. Mennyi időre kontemplálható az állami tulaj­don dominanciájának lebontásával, a kárpótlással, a privatizációval, a részleges reprivatizációval, a világ­­gazdasági recesszióval, a piacvesztéssel, az adósságke­zeléssel, az agrárátalakulással járó átmenetinek minő­sülő nehézségek (elszegényedés, munkanélküliség, infláció) és feltornyosult rendkívüli feladatok állami kezelésének, illetve ellátásnak szükségessége. 3. Milyen mértékben és ütemben tervezhető és valósítható meg a gazdasági rendszerváltozáshoz kap­csolódó, a hátrányos belső, illetve külső körülmények által is növelt rendkívüli és átmeneti feladatokat gyakran párhuzamosan végző, felduzzasztott államap­parátus feladatainak, hatáskörének, szervezetének és funkcionálásának korszerűsítése. 4. Méltán feltételezhető, hogy a gazdaság magáno­sítása, a földtulajdonosok közvetlen, kétlaki és bérbe­­adásos gazdálkodása, a szolgáltató és kereskedelmi szféra kiterjedése, a nonprofit jellegű intézmények szaporodása, a társadalmi középrétegek számszerű és anyagi gyarapodása, az információs és távközlési rendszer tökéletesedése, az idegenforgalom és belső turisztika növekedése mellett az energiaforrások igénybevételének, a piacorientált gazdálkodásnak, a fogyasztásnak, a szociális ellátásnak, az egész­ségvédelemnek, a közösségi és egyéni életvitelnek a „fenntartható fejlődés” sorsdöntő posztulátumát tisz­teletben tartó állami és társadalmi orientálása újszerű feladatokat hárít az állami és az önkormányzati köz­­igazgatásra. Ezek körében várnak kimunkálásra a fi­gyelemmel kísérő, ellenőrző, hiteles méréseket, elem­zéseket végső (monitoring) tevékenység összetevői, az információkat gyűjtő, regisztráló, tároló, aggregáló, feldolgozó és továbbító szolgáltatás formái, valamint a határértékeket, kereteket, tilalmakat meghatározó és a serkentő, ösztönző, támogató, engedélyező, ked­vezményező munka elemei, továbbá a korrektív, re­paratív, pönalizáló és szankcionáló tevékenység felté­telei. Az új körülmények között azt is meg kell hatá­rozni, hogy milyen konflitusokat megelőző és feloldó védelmi funkciót kell gyakorolniuk a vizsgált szervek­nek a kiegyensúlyozott, erőszakmentes, kulturált, tar­ Dr. Sóvágó László: Gondolatok a helyi önkormányzatokról. Dr. Wekler Ferenc: Az önkormányzás fejlesztési irányai, Dr. Böröcz István: Az önkormányzati rendszer fejlesztésének főbb irányai, Dr. Vastagh Pál: Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének feladatairól, Deutsch Tamás: Az önkormányzati rendszer működéséről és tovább­fejlesztésének egyes kérdéseiről, Dr. Horváth Tivadar: Gondolatok az önkormányzati igazgatás jövő­jéről. Magyar Közigazgatás 1993. 1­­.sz. CIKKEK, TANULMÁNYOK.

Next