Magyar Közigazgatás, 1998 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1998-01-01 / 1. szám

2 MAGYAR KÖZIGAZGATÁS CSEH LAJOSNÉ DR. hivatalvezető-helyettes DR. SZABÓ LAJOS hivatalvezető Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének terjedelme, az ellenőrzés köréből kivont ügyek I. Az ellenőrzés terjedelme 1. A jelenlegi önkormányzati törvényességi ellen­őrzési munka gyakorlatának és jellemző munkamód­szereinek feltárása során alapvető jelentőségű megál­lapítani a törvényességi ellenőrzés tárgyát, vagyis „kit és mit ellenőriz” az önkormányzatoknál a közigazga­tási hivatal vezetője. Mi a törvényességi ellenőrzés tárgya, mire terjed ki a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének a hatásköre - ez az a kérdés, amit e fejezetben körüljárunk. A válasz láthatólag egyszerűnek tűnik: a helyi ön­­kormányzatok törvényességi ellenőrzésére, mégpedig a helyi önkormányzatok szervezetére, működésére, döntéshozatali eljárására és a döntéseire terjed ki a törvényességi ellenőrzés. A lényeget meghatározza az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének c) pontja, neveze­tesen „a kormány a belügyminiszter közreműködésé­vel biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését”, hasonló tartalommal rögzíti az Ötv. 98. § (2) bekezdésének a) pontja és a (3) bekezdése is. A valóság azonban árnyaltabb. Csak mélyebb elem­zéssel állapítható meg az ellenőrzés pontos tárgya, a törvényességi ellenőrzési hatáskör terjedelme. Alap­tétel pedig: minden állami szerv csak a részére bizto­sított hatáskörben járhat el, nem lépheti azt túl. Ahhoz, hogy valóban egzakt választ adjunk a feltett kérdésekre, több tényezőt kell tisztáznunk. Vizsgál­nunk kell többek között: az önkormányzati döntésho­zók körét, az önkormányzat szervezetét, az önkor­mányzati döntések típusait, a döntéssel szemben igénybe vehető jogorvoslati eljárásokat és eszközöket, a döntéshozatal eljárási szabályait, a döntés nyomán jelentkező törvénysértés morális hatását, a döntés hi­ányának (mulasztás) a következményét, az önkor­mányzat működésének egészét. a) Az önkormányzati döntéshozók oldaláról vizs­gálva a törvényességi kontrollal érintettek körét, a következők állapíthatók meg: Az Ötv. 2. § (2) bekezdése szerint önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete és annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormány­zat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testü­lete, a társulása, a polgármester, illetőleg a helyi nép­szavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormány­zati feladat- és hatáskört állapíthat meg. Ebből ere­dően tehát a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke nemcsak a képviselő-testülettől át­ruházott hatáskörben, hanem saját jogán is hozhat önkormányzati döntést. b) Az önkormányzat szervezetét tekintve - az Ötv. 9. § (2) bekezdése szerint - a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsá­ga, a részönkormányzat testülete és a képviselő-testü­­let hivatala. E szervek közül a képviselő-testület hi­vatala nem rendelkezik önkormányzati döntéshozata­li hatáskörrel, csak a döntés-előkészítésben jár el és a testületi működéssel kapcsolatos szervezési felada­tokat végzi, továbbá az államigazgatási ügyek döntés­re való előkészítésében és végrehajtásában vesz részt. Mivel nem önkormányzati döntéshozó, így nem tar­tozik a törvényességi ellenőrzés hatálya alá. Ugyanak­kor a döntés-előkészítés egyes előírásainak betartása - a döntéshozatal eljárási szabályainak vizsgálata so­rán - éppen a képviselő-testület hivatala tevékenysé­ge révén állapítható meg (pl. a kötelezően előírt vé­leményezések beszerzése a kinevezések előtt vagy ok­tatási intézmények összevonása előtt). c) Az­ önkormányzati döntések oldaláról a vizsgá­landó aktusok a képviselő-testület rendeletei és hatá­rozatai, a bizottságok, a társulások határozatai, a pol­gármester határozatai, a részönkormányzat testületé­nek és a kisebbségi önkormányzat testületének hatá­rozatai. A rendeletek ellenőrzése vonatkozásában teljes a kör, hiszen az önkormányzat rendeletei tekintetében nincsenek további szűkítő, ún. kivett esetek, amelyeket - a későbbiekben kifejtettek szerint - a határozatok jogszerűségének megítélésénél figyelembe kell venni. Az ellenőrzés szempontjából nincs jelentősége sem a rendelet tárgyának, sem tartalmának és annak sem, hogy a döntést kihirdették-e. Ez utóbbi tényező jelentős abból a szempontból, hogy az elfogadott, de ki nem hirdetett „rendelet” esetében az Alkotmánybíróságnál felülvizsgálati indítvány nem kezdeményezhető. Álláspontunk szerint téves az a törvényességi el­lenőrzési gyakorlat, amely szerint az önkormányzati rendelet csak a kihirdetése után vonható a törvényes­ségi ellenőrzés körébe, és addig az nem ellenőrizhető. Való igaz, hogy az önkormányzati rendelet érvényes­ségi feltétele a kihirdetés, enélkül a döntés „mint jogszabály” nem létezik. Vitathatatlan azonban az is, hogy a képviselő-testület döntést hozott, a javasolt normaszöveget - a megfelelő formában az előírt szá­mú igen szavazattal - elfogadta. Megítélésünk szerint

Next