Magyar Közigazgatás, 1999 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1-2. szám
DR. KARA PÁL HMN önkormányzati helyettes államtitkár Javaslat az önkormányzati és az államigazgatási feladat- és hatáskörök felülvizsgálatára (Vitaanyag) 1. Előzmények Az önkormányzati rendszer kialakítása óta több lépésben történt az önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározása, telepítése. A folyamatos működés biztosítása érdekében a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló 1990. évi LXXXIII. törvény alapján a képviselő-testületek és egyes szerveik a korábbi jogszabályokban tanácsokhoz, illetve a tanácsi szakigazgatási szervekhez telepített feladatokat látták el az 1991. évi XX. úgynevezett hatásköri törvény (a továbbiakban: HTV) hatálybalépéséig. A HTV elkészítésekor az egyes ágazatok már az önkormányzati törvény rendelkezéseit figyelembe véve tettek javaslatot az adott jogterület önkormányzati feladat- és hatásköreinek meghatározására. Az egy törvénybe foglalás sajátos, egyedi jogtechnikai megoldás volt, melyet az átmeneti időszak indokolt. A feladatok, hatáskörök érdemi felülvizsgálata azonban nem történt meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök telepítésére - az önkormányzati törvény rendelkezései alapján - az ágazati törvények hivatottak. Az elmúlt évek során az országgyűlés megalkotta a legfontosabb ágazati törvényeket. Egy-egy jogterület átfogó szabályozásának keretében az ágazatok meghatározták a helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket, így a HTV vonatkozó rendelkezései nagy többségét a később megjelent törvények hatályon kívül helyezték. A különböző időpontokban megjelent ágazati törvényeknek azonban csak kis része élt megfelelően a differenciált hatáskör-telepítés lehetőségével. Másfelől a működési tapasztalatok alapján már az előző ciklusban is többször felmerült az egyes feladat- és hatáskörök áttekintésének szükségessége. Az államháztartási reform előkészítése, majd a közigazgatás korszerűsítésének programja is célul tűzte ki a felülvizsgálatot az önkormányzati működés szakmai és gazdasági hatékonyságának növelése érdekében. Ezt támasztották alá a gyakorlati tapasztalatok, melyek - egyebek között - rámutattak arra, hogy a magyar településszerkezetből adódóan meglehetősen nagy az olyan alacsony lélekszámú kistelepülések aránya, amelyek csekély gazdasági potenciájukból adódóan önállóan nem képesek valamennyi önkormányzati feladat- és hatáskör színvonalas, hatékony ellátására. Olyan megoldások kialakítása, bevezetése szükséges (pl. differenciált hatáskörtelepítés, társulások ösztönzése), amelyek az önkormányzati önállóság alapértékének megőrzéséből indulnak ugyan ki, de eleget tesznek a szakmai követelményeknek, ide értve a gazdaságossági szempontokat is. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati feladat- és hatásköröket az ágazati törvények állapították meg és részletezték, az előző kormányzati ciklusban az ágazatok „bevonásával” a közigazgatás korszerűsítésével összefüggésben két alkalommal is kezdeményeztük a teljes körű felülvizsgálatot. A kísérletek azonban végül is nem vezettek érdemi eredményre. A tárcák döntő többsége úgy nyilatkozott mindkét esetben, hogy „elégedett” a hatáskör-telepítéssel, nem tart indokoltnak változtatást. (A tény kedvéért: csak a PM reagált pozitívan a törekvéseinkre, de az onnan kapott vélemény is elsősorban a tárcák, nem pedig a saját hatáskörök telepítésének racionalizálását szorgalmazta. Az ágazati törvényi szabályozás effektív felülvizsgálata viszont értelemszerűen meghaladta a hatáskörüket, így azután sajnálatos módon „minden maradt a régiben”.) 2. A kormányprogram célkitűzései A kormány programjában hangsúlyosan szerepel az önkormányzati feladat- és hatáskörök felülvizsgálatának szükségessége. A program kiemeli, hogy a kormány és a polgárok önkormányzáshoz való jogát a demokrácia és a jogállamiság alapvető pillérének tartja. Határozott szándéka, hogy biztosítsa az önkormányzás feltételeit, garanciáit. Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztése érdekében szükséges az állam és az önkormányzatok közötti ésszerű feladatmegosztás. Ezért a kormány olyan szabályozás előkészítésére törekszik, amely a helyi közösségek ügyeit elsődlegesen az önkormányzatokra bízza, míg a társadalom jelentős részét érintő feladatokat az államra. A feladat- és hatásköri rendszer újragondolásakor figyelmet kell fordítani az egyes feladatok társulásban történő ellátásának lehetőségeire. Indokolt a társulások szélesebb körben való elterjedését ösztönözni. Meg kell határozni a közszolgáltatások és az infrastruktúra elfogadható alapszintjét. Az államilag garantált, kötelezően ellátandó feladatokhoz biztosítani kell a feladatok finanszírozásának feltételeit. Az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás mellett a kormányprogram kiemeli, hogy rendezett feladat-elhatárolást lát szükségesnek és megvalósítandónak a különböző létező és kialakítandó területi önkormányzatok között. A kormány áttekinti a városkörnyéki, kistérségi, térségi, regionális közigazgatás átalakításának lehetőségét és 2001-ig koncepciót dolgoz ki annak ütemezésére. A koncepció előkészítése sem nélkülözheti a feladat- és hatáskörök áttekintését, a kistérségi, térségi hatáskörök, feladatok megfogalmazását, kijelölését. A kormányprogram célul tűzte ki az önkormányzati finanszírozási rendszer felülvizsgálatát, megújítását is. A finanszírozási reformnak azonban elengedhetetlen előfeltétele a hatásköri rendszer áttekintése, szükséges átalakítása, hiszen az önkormányzatok által ellátandó feladat- és hatáskörök rendkívül precíz és megalapozott, a gyakorlati tapasztalatokat, az ed