Magyar Közigazgatás, 1999 (49. évfolyam, 1-12. szám)

1999-01-01 / 1-2. szám

DR. KARA PÁL HMN önkormányzati helyettes államtitkár Javaslat az önkormányzati és az államigazgatási feladat- és hatáskörök felülvizsgálatára (Vitaanyag) 1. Előzmények Az önkormányzati rendszer kialakítása óta több lépésben történt az önkormányzati feladat- és hatás­körök meghatározása, telepítése. A folyamatos mű­ködés biztosítása érdekében a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló 1990. évi LXXXIII. törvény alap­ján a képviselő-testületek és egyes szerveik a korábbi jogszabályokban tanácsokhoz, illetve a tanácsi szaki­gazgatási szervekhez telepített feladatokat látták el az 1991. évi XX. úgynevezett hatásköri törvény (a továb­biakban: HTV) hatálybalépéséig. A HTV elkészítése­kor az egyes ágazatok már az önkormányzati törvény rendelkezéseit figyelembe véve tettek javaslatot az adott jogterület önkormányzati feladat- és hatásköre­inek meghatározására. Az egy törvénybe foglalás sa­játos, egyedi jogtechnikai megoldás volt, melyet az átmeneti időszak indokolt. A feladatok, hatáskörök érdemi felülvizsgálata azonban nem történt meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök telepíté­sére - az önkormányzati törvény rendelkezései alap­ján - az ágazati törvények hivatottak. Az elmúlt évek során az országgyűlés megalkotta a legfontosabb ága­zati törvényeket. Egy-egy jogterület átfogó szabályo­zásának keretében az ágazatok meghatározták a helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket, így a HTV vonatkozó rendelkezései nagy többségét a később megjelent törvények hatályon kívül helyezték. A kü­lönböző időpontokban megjelent ágazati törvé­nyeknek azonban csak kis része élt megfelelően a differenciált hatáskör-telepítés lehetőségével. Másfe­lől a működési tapasztalatok alapján már az előző ciklusban is többször felmerült az egyes feladat- és hatáskörök áttekintésének szükségessége. Az államháztartási reform előkészítése, majd a közigazgatás korszerűsítésének programja is célul tűzte ki a felülvizsgálatot az önkormányzati működés szakmai és gazdasági hatékonyságának növelése érde­kében. Ezt támasztották alá a gyakorlati tapasz­talatok, melyek - egyebek között - rámutattak arra, hogy a magyar településszerkezetből adódóan megle­hetősen nagy az olyan alacsony lélekszámú kistelepü­lések aránya, amelyek csekély gazdasági potenciájuk­ból adódóan önállóan nem képesek valamennyi ön­­kormányzati feladat- és hatáskör színvonalas, haté­kony ellátására. Olyan megoldások kialakítása, beve­zetése szükséges (pl. differenciált hatáskörtelepítés, társulások ösztönzése), amelyek az önkormányzati önállóság alapértékének megőrzéséből indulnak ugyan ki, de eleget tesznek a szakmai követelmények­nek, ide értve a gazdaságossági szempontokat is. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati feladat- és hatásköröket az ágazati törvények állapították meg és részletezték, az előző kormányzati ciklusban az ága­zatok „bevonásával” a közigazgatás korszerűsítésével összefüggésben két alkalommal is kezdeményeztük a teljes körű felülvizsgálatot. A kísérletek azonban vé­gül is nem vezettek érdemi eredményre. A tárcák döntő többsége úgy nyilatkozott mindkét esetben, hogy „elégedett” a hatáskör-telepítéssel, nem tart in­dokoltnak változtatást. (A tény kedvéért: csak a PM reagált pozitívan a törekvéseinkre, de az onnan ka­pott vélemény is elsősorban a tárcák, nem pedig a saját hatáskörök telepítésének racionalizálását szor­galmazta. Az ágazati törvényi szabályozás effektív fe­lülvizsgálata viszont értelemszerűen meghaladta a ha­táskörüket, így azután sajnálatos módon „minden maradt a régiben”.) 2. A kormányprogram célkitűzései A kormány programjában hangsúlyosan szerepel az önkormányzati feladat- és hatáskörök felül­vizsgálatának szükségessége. A program kiemeli, hogy a kormány és a polgárok önkormányzáshoz való jogát a demokrácia és a jogállamiság alapvető pillé­rének tartja. Határozott szándéka, hogy biztosítsa az önkormányzás feltételeit, garanciáit. Az önkormány­zati rendszer továbbfejlesztése érdekében szükséges az állam és az önkormányzatok közötti ésszerű fel­adatmegosztás. Ezért a kormány olyan szabályozás előkészítésére törekszik, amely a helyi közösségek ügyeit elsődlegesen az önkormányzatokra bízza, míg a társadalom jelentős részét érintő feladatokat az államra. A feladat- és hatásköri rendszer újragondo­lásakor figyelmet kell fordítani az egyes feladatok társulásban történő ellátásának lehetőségeire. Indo­kolt a társulások szélesebb körben való elterjedését ösztönözni. Meg kell határozni a közszolgáltatások és az infrastruktúra elfogadható alapszintjét. Az állami­lag garantált, kötelezően ellátandó feladatokhoz biz­tosítani kell a feladatok finanszírozásának feltételeit. Az állam és az önkormányzatok közötti feladat­­megosztás mellett a kormányprogram kiemeli, hogy rendezett feladat-elhatárolást lát szükségesnek és megvalósítandónak a különböző létező és kialakítan­dó területi önkormányzatok között. A kormány átte­kinti a városkörnyéki, kistérségi, térségi, regionális közigazgatás átalakításának lehetőségét és 2001-ig koncepciót dolgoz ki annak ütemezésére. A koncep­ció előkészítése sem nélkülözheti a feladat- és hatás­körök áttekintését, a kistérségi, térségi hatáskörök, feladatok megfogalmazását, kijelölését. A kormányprogram célul tűzte ki az önkormány­zati finanszírozási rendszer felülvizsgálatát, megújí­tását is. A finanszírozási reformnak azonban elenged­hetetlen előfeltétele a hatásköri rendszer áttekintése, szükséges átalakítása, hiszen az önkormányzatok ál­tal ellátandó feladat- és hatáskörök rendkívül precíz és megalapozott, a gyakorlati tapasztalatokat, az ed­

Next