Andrássy István (szerk.): Állattani Közlemények 55. (1968)
1968 / 1–4. füzet - LUKÁCS DEZSŐ: Rátz István, az első magyar parazitológus emlékezete, halálának ötvenéves évfordulója alkalmából
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA Szerkeszti: DR. ANDRÁSSY ISTVÁN 1968. LV. kötet, 1—4 füzet. Megjelent 1968. augusztus hónapban RÁTZ ISTVÁN, AZ ELSŐ MAGYAR PARAZITOLÓGUS EMLÉKEZETE, HALÁLÁNAK ÖTVENÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL* Írta: LUKÁCS DEZSŐ (Somogy megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Kaposvár) ötven éve múlt, hogy RÁTZ ISTVÁN rövid szenvedés után befejezte munkásságban, eredményekben gazdag életét. Orvos volt, az állatorvosi főiskolán az általános kórtan és kórbonctan tanára. Életművének legjelentősebb része mégis az állati paraziták kutatása volt. Sátoraljaújhelyen született 1860. július 31-én. Itt a piaristák főgimnáziumában, majd a kézsmárki evangélikus líceumban végezte gimnáziumi tanulmányait, és 1878. június havában érettségizett le. Ezután a budapesti tudományegyetemre iratkozott be. 1884-ben betegsége miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Vidékre ment, egy év múlva gyógyultan tért vissza a fővárosba. Majd 1886. szeptember 24-én elnyerte az orvosi oklevelet. 1886. október 1-től SCHULEK VILMOS szemészeti klinikáján volt tiszteletbeli gyakornok, majd 1888. szeptemberig FODOR JÓZSEF közegészségügyi intézetében évdíjas, és 1888. március 19-én a középiskolai egészségtan-tanári oklevelet is megszerezte. Gyakorló orvosnak készült, az egyetemen tehát a hivatalos tanterv szerint végezte tanulmányait. Általános orvosi tudását közegészségtani ismeretekkel akarta kibővíteni, hogy hivatalos orvosi tevékenysége közben is érvényesítse ezt a szaktudását is. Ezért teljesített szolgálatot FODOR intézetében. A véletlen azonban egészen más életpályára állította. 1888-ban megüresedett az állatorvosi főiskolán a kórbonctani tanszék. HUTYRA FERENC ajánlatára ide nevezték ki október 7-től segédtanárnak RÁTZ ISTVÁNt. Ezután november 9-től 1889. október 7-ig Németországban volt tanulmányúton. Hazajövetele után a kórbonctan önálló előadásával bízták meg, majd miután 1890-ben az állatorvosi oklevelet is megszerezte, november 27-én átvette a kórtani tanszék vezetését nyilvános rendkívüli tanárként. 1892. március 5-én pedig a kórbonctan és kórtan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. RÁTZOt az élet olyan területre állította, amely akkor anyagi előnyökkel, társadalmi elismeréssel nem járt. Egyenesen lemondás volt, ha valaki akkor az állatorvosi szakoktatás szolgálatában állott. * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1967. december 1-én tartott 595. ülésén.