Andrássy István (szerk.): Állattani Közlemények 55. (1968)

1968 / 1–4. füzet - LUKÁCS DEZSŐ: Rátz István, az első magyar parazitológus emlékezete, halálának ötvenéves évfordulója alkalmából

ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA Szerkeszti: DR. ANDRÁSSY ISTVÁN 1968. LV. kötet, 1—4 füzet. Megjelent 1968. augusztus hónapban RÁTZ ISTVÁN, AZ ELSŐ MAGYAR PARAZITOLÓGUS EMLÉKEZETE, HALÁLÁNAK ÖTVENÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL* Írta: LUKÁCS DEZSŐ (Somogy megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Kaposvár) ötven éve múlt, hogy RÁTZ ISTVÁN rövid szenvedés után befejezte mun­kásságban, eredményekben gazdag életét. Orvos volt, az állatorvosi főiskolán az általános kórtan és kórbonctan tanára. Életművének legjelentősebb része mégis az állati paraziták kutatása volt. Sátoraljaújhelyen született 1860. július 31-én. Itt a piaristák főgimná­ziumában, majd a kézsmárki evangélikus líceumban végezte gimnáziumi ta­nulmányait, és 1878. június havában érettségizett le. Ezután a budapesti tu­dományegyetemre iratkozott be. 1884-ben betegsége miatt abba kellett hagy­nia tanulmányait. Vidékre ment, egy év múlva gyógyultan tért vissza a fő­városba. Majd 1886. szeptember 24-én elnyerte az orvosi oklevelet. 1886. ok­tóber 1-től SCHULEK VILMOS szemészeti klinikáján volt tiszteletbeli gyakornok, majd 1888. szeptemberig FODOR JÓZSEF közegészségügyi intézetében évdíjas, és 1888. március 19-én a középiskolai egészségtan-tanári oklevelet is megsze­rezte. Gyakorló orvosnak készült, az egyetemen tehát a hivatalos tanterv sze­rint végezte tanulmányait. Általános orvosi tudását közegészségtani ismeretek­kel akarta kibővíteni, hogy hivatalos orvosi tevékenysége közben is érvénye­sítse ezt a szaktudását is. Ezért teljesített szolgálatot FODOR intézetében. A vé­letlen azonban egészen más életpályára állította. 1888-ban megüresedett az állatorvosi főiskolán a kórbonctani tanszék. HUTYRA FERENC ajánlatára ide nevezték ki október 7-től segédtanárnak RÁTZ ISTVÁNt. Ezután november 9-től 1889. október 7-ig Németországban volt tanulmányúton. Hazajövetele után a kórbonctan önálló előadásával bízták meg, majd miután 1890-ben az állat­orvosi oklevelet is megszerezte, november 27-én átvette a kórtani tanszék vezetését nyilvános rendkívüli tanárként. 1892. március 5-én pedig a kórbonc­tan és kórtan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. RÁTZOt az élet olyan területre állította, amely akkor anyagi előnyökkel, társadalmi elismeréssel nem járt. Egyenesen lemondás volt, ha valaki akkor az állatorvosi szakoktatás szol­gálatában állott. * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1967. december 1-én tartott 595. ülésén.

Next