Amatőrfilm, 1979 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1979 / 1. szám

MÚLTUNKBÓL Riportsorozatunk - az 1960-as évek néhány magyar amatőrfilmesével - eredetileg a TÍZ ÉV MÚLVA című film propaganda füzetébe készült. A magnetofonra vett beszélgetéseket Lugosi László jegyezte le. 2 (Gulyás Gyula és Gulyás János 1961-től 1971-ig a magyar amatőrfilmes mozgalom legtöbbet vitatott alkotói voltak. Jelentős amatőrfilmes mun­kásságuknak nemcsak a mozgalomban, hanem a filmszakmában is sok híve, sőt követője is akadt. 1976-tól a Balázs Béla Stúdióban készítik dokumentumfilmjeiket. Első egész estét betöltő dokumentum-játékfilm­jük (társrendező: Kozák Gyula) a Hunnia és, a Balázs Béla Stúdiók koopro­­dukciójában készül. Címe: "PAPP LÁSZLÓT NEM LEHET LEGYŐZNI". - Az első kamerát Csehszlovákiában vettük. Akkor olyan 13-15 évesek voltunk. Egy jó ideig családi megörökítések voltak a fő témáink. Hogy mikor kezdtük el, azt nem tudom, de 1961-ben volt egy amatőr fesz­tivál, ahol már szerepelt egy 40 perces kisjátékfilmünk, "Szeretném, ha szeretnének” címmel. 8-12 év körüli gyerekek számháborúznak, de igazi verekedő bunyókat játszanak és egyiküket kiközösítik. Az egész egy melodramatikus játék volt.­­ Legalább 5 éven keresztül egy két optikás Admirával dolgoztunk. Már az első évben néztük a hirdetéseket és így találtunk a Budai Fotó és Filmklubra, amelyik tagfelvételt hirdetett. Ott kaptunk szakmai és főleg technikai tanácsokat idősebb emberektől, pl. Bundics Zoltántól. Ebben a klubban fiatalok rajtunk kívül öten, hatan lehettek. A fodrásztól a hi­vatalnokig majdnem minden réteg képviseltette magát. - 1964-ben alapítottuk meg a CINEMA ’ 64-et, tulajdonképpen azt hiszem azért, mert a régi klubunkban kicsit öreges volt a szellem is. Az új társaság tényleg jó volt. Később messzemenően igazolták a tagok azt, ami ott embrionális állapotban elkezdődött. Azt, hogy a filmezés szá­munkra többet jelentett, mint időtöltés (ami persze lehet nagyon hasz­nos is) nemcsak hangoztattuk, hanem úgy is éltünk. Közülük többnek vált ismertté a neve azóta a TV-ben, Filmgyárban, erre, arra.­­ Magyarországon akkor indult meg egy fellendülés az amatőr mozgalom­ban. Sorra alakultak a klubok, és az érdekes az volt, hogy ezek nagy részét kontraszelekció hívta életre. Az egyetemisták az egyetemisták­kal, cipészek a cipészekkel jöttek össze. Az ELTE klubba minket azért nem vettek be, mert a "Cinema" tagságából - kivülünk - senki sem járt egyetemre. Minden valamire való intézmény külön-külön alapított több-kevesebb sikerrel egy-egy klubot. Mi a "közlekedési dolgozóknál" kaptunk szállást annak idején. Ez a Csengery utcában, az azóta Fáklya Klub néven működő pedagógus otthonban volt. Az átkeresztelés annyiban 3

Next